Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
A bennünket kisérö holdon ugyan azon okbol kifolyolag nem találunk vizet mid ami a légkörének a hiánya is, kicsi a vonzoereje. Mind fizikában jártas biztos kitudod számolni menyi a Hold szökési sebessége (konyhanyelven 2. kozmikus sebesség) és mekkora sebességgel mozognak a gáz-, illetve, a viz molekulák adott hömérsékleten. (Utalok a Maxwell-Boltzmann-eloszlásra, talán érdekel valakit. A kép csak az eloszlást szimbolizálja.)
Ezt mondd el a Holdnak is, Kedves Ernoe. Ő ugyanis a szökési sebesség dacára sem engedi el a vizet, szólni kéne neki, hogy ez így fizikailag nem komílfó!
Lásd pl:

Rengeteg vizet találtak a Holdon (origo cikke)

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját... Tovább:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagu...napi-ciklus-szerint-szarad-es-nedvesedik.html


Továbbá:
2011-05-28 09:34:00
Az új elmélet gyökeresen megváltoztathatja eddigi tudásunkat
Tudományos fordulat: több víz van a Holdon, mint a Földön?

Egy csoport tudós nemrégiben jelentette be, hogy a Hold felszíne alatt sokkal több víz lehet, mint amennyi jelenleg a Földön van. Ez a felfedezés megváltoztathatja a Holdról eddig alkotott elképzeléseinket.
....
James Van Orman, a Case Western Reserve Egyetem geológusa egy közleményben tudatta: a Holdon vulkáni lerakódások, beágyazódott kristályok vannak, amelyek megakadályozzák a víz és egyéb illékony anyagok elpárolgását. Ezek a minták hiteles képet adnak arról, hogy valójában mennyi víz van a Hold belsejében.

Alberto Saal, a Brown Egyetem geológus professzora, aki a tanulmányon dolgozott elmondta: már 2008-ban is mondták, hogy a Hold primitív víztartalmának hasonlónak kell lennie, mint a Föld felső köpenyében levő megkötött lávában található vízmennyiségnek. Most bebizonyosodott, hogy ez így is van.

Teljes cikk:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tudom...z-van-a-holdon-mint-a-foldon-/2011-05-28/3558

A jupiter majd 90%-a vizet képzö hidogénböl áll (egyszerüen nem tudott lelépni) a felhök is egészen biztosan alacsonyabban vannak mind a Föld esetében.
Ami sántit az a teremtés-mese.

Ismét a Te mellébeszélésed sántít, Kedves Ernoe. Ezzel egy szóval sem adtál magyarázatot arra, honnan vannak vagy voltak, óceánnyi mennyiségű vizek a Naprendszer bolygóin és holdjain.
Ezenkívül a hidrogén még nem víz, tehát az, hogy sok a hidrogén valahol, nem jelenti azt, hogy sok a víz is. Jelentheti pl. azt is, hogy nem érdemes ott gyufát gyújtani. A hidrogén és az oxigén a két leggyúlékonyabb anyag a világegyetemben. És lám, amikor összeházasodnak, ők együtt a legjobb tűzoltóanyagokká válnak. Micsoda véletlen! Mennyi véletlen, ugye Ernoe? ;)
Na és honnan tudták több ezer évvel ezelőtt, hogy azok a kis fényes pöttyök az égen, meg a nagy fényes tányér is, tele vannak vízzel?
Hisz mint az ábra mutatja, Te sem tudtad. De ami érdekesebb, napjaink tudósai se.
 
Utoljára módosítva:

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Visszatérve a Vénuszra:

Vénusz

vb3.jpg


" A Mariner űrszonda 1974-75-ben feltérképezte a bolygót és megdöbbenéssel tapasztalta az emberiség, hogy a felszínt valamikor tengerek és óceánok borították. A vízmennyiség a számítások szerint annyi volt, hogy a teljes felszínt be tudta borítani több méter mélységben.
Mára ennek a vízmennyiségnek az 1%-a van jelen a légkörben, pára formában, a nagy meleg miatt nem tud lecsapódni."

Valamint:
A Vénusz a múltban óriási mennyiségű vizet veszített (Nat. Geo.)

A Venus Express nevű európai űrszonda tavalyi kutatásai alapján arra lehet következtetni, hogy a bolygót a múltban „óriási vízveszteség érte" - jelentette be szerdán az Orosz Szövetségi Űrkutatási Ügynökség, a Roszkoszmosz sajtószolgálata.

„Először sikerült megállapítani a különböző hidrogénizotópok egymáshoz viszonyított arányát a bolygó légkörének különböző magasságain. Mint kiderült, a felhők felett a deutérium (nehézhidrogén, a hidrogén egyik stabil izotópja) és a hidrogén egymáshoz viszonyított aránya 300-szor magasabb, mint a Föld légkörében. Ennek alapján kiszámítható a Vénusz valamikori vízkészlete, valamint a víz eltűnésének mikéntje a bolygóról" - áll a Roszkoszmosz közleményében."

„A deutériumnak a hidrogénhez viszonyított magas aránya a Vénuszon azt bizonyítja, hogy a múltban a bolygó óriási mennyiségű vizet veszített" - mutat rá az orosz űrügynökség közleménye."

És akkor már lássuk a Merkúrt is, ha egyszer szóba került:

Vizet talált a NASA a Merkúron (Index.hu)

2012. november 29., csütörtök 20:46

A NASA szakemberei szerint a merkúri jég egy nagyjából tíz centiméter vastag, ismeretlen összetételű, jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező felszíni réteg alatt bújik meg, 2014-2015-ben a Messenger közelebb kerül a bolygó felszínéhez, és így még pontosabb mérési eredményeket tud hazaküldeni.

Valamint:
Vízjeget és szerves anyagot is rejthet a Merkúr (SG.hu)
2012. december 1. 05:15, szombat

Ki gondolta volna, hogy a Naphoz legközelebb eső bolygón jégre bukkan a NASA? Az amerikai űrügynökség Messenger szondája szerint 100 köbkilométer fagyott víz található a Merkúr sarkvidékén...
Az első utalások 1992-ből származnak, amikor földi rádiótávcsövek fényes foltokat észleltek a Merkúr sarkvidékein. Az észlelések jeget sejttettek, a jég sima felszíne ugyanis ideális a radarjelek visszaverésére. "Az új Messenger adatok viszonylag egyértelműen bizonyítják, hogy a radar világos jegyei vízjég jelenlétét mutatják" - mondta David Paige, a UCLA munkatársa, a tegnap közzétett tanulmány szerzője.

Szóval milyen megfigyelések mondanak ellent az én elképzelésemnek? Mert nekem úgy tűnik, az eddigiek inkább alátámasztják. Legalábbis, semmiképpen sem cáfolják.
 
Utoljára módosítva:

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt mondd el a Holdnak is, Kedves Ernoe. Ő ugyanis a szökési sebesség dacára sem engedi el a vizet, szólni kéne neki, hogy ez így fizikailag nem komílfó!
Lásd pl:

Rengeteg vizet találtak a Holdon (origo cikke)

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját... Tovább:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagu...napi-ciklus-szerint-szarad-es-nedvesedik.html


Továbbá:
2011-05-28 09:34:00
Az új elmélet gyökeresen megváltoztathatja eddigi tudásunkat
Tudományos fordulat: több víz van a Holdon, mint a Földön?

Egy csoport tudós nemrégiben jelentette be, hogy a Hold felszíne alatt sokkal több víz lehet, mint amennyi jelenleg a Földön van. Ez a felfedezés megváltoztathatja a Holdról eddig alkotott elképzeléseinket.
....
James Van Orman, a Case Western Reserve Egyetem geológusa egy közleményben tudatta: a Holdon vulkáni lerakódások, beágyazódott kristályok vannak, amelyek megakadályozzák a víz és egyéb illékony anyagok elpárolgását. Ezek a minták hiteles képet adnak arról, hogy valójában mennyi víz van a Hold belsejében.

Alberto Saal, a Brown Egyetem geológus professzora, aki a tanulmányon dolgozott elmondta: már 2008-ban is mondták, hogy a Hold primitív víztartalmának hasonlónak kell lennie, mint a Föld felső köpenyében levő megkötött lávában található vízmennyiségnek. Most bebizonyosodott, hogy ez így is van.

Teljes cikk:
http://www.mindennapi.hu/cikk/tudom...z-van-a-holdon-mint-a-foldon-/2011-05-28/3558


Ismét a Te mellébeszélésed sántít, Kedves Ernoe. Ezzel egy szóval sem adtál magyarázatot arra, honnan vannak vagy voltak, óceánnyi mennyiségű vizek a Naprendszer bolygóin és holdjain.
Ezenkívül a hidrogén még nem víz, tehát az, hogy sok a hidrogén valahol, nem jelenti azt, hogy sok a víz is. Jelentheti pl. azt is, hogy nem érdemes ott gyufát gyújtani. A hidrogén és az oxigén a két leggyúlékonyabb anyag a világegyetemben. És lám, amikor összeházasodnak, ők együtt a legjobb tűzoltóanyagokká válnak. Micsoda véletlen! Mennyi véletlen, ugye Ernoe? ;)
Na és honnan tudták több ezer évvel ezelőtt, hogy azok a kis fényes pöttyök az égen, meg a nagy fényes tányér is, tele vannak vízzel?
Hisz mint az ábra mutatja, Te sem tudtad. De ami érdekesebb, napjaink tudósai se.


Az oxigén nem gyúlékony....
Ha a hidrogén légkörben gyufát akarsz gyújtani, ahhoz kell oxigén is. Anélkül hiába.
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Ezt mondd el a Holdnak is, Kedves Ernoe. Ő ugyanis a szökési sebesség dacára sem engedi el a vizet, szólni kéne neki, hogy ez így fizikailag nem komílfó!
-

Kedves Jászladány
-
Beszéltem a Holddal és ö nekem adott igazat. Idézek az általad belinkelt cikkböl.
-

"Itt tehát nem folyékony vízről, nem is vízjégről, hanem kémiailag kötött vízmolekulákról van szó."
-
Csináljunk egy összehasonlitást:
A Föld felszinének 71%-át takarja viz -- A Holdon nincs szabad állapotban viz.
A Föld tömegének 1/5 része viz -- A Holdon levö megkötött viz csupán néhány milliomodnyi része a Holdnak.
-
Szoval ne aggodj, az a néhány ppm OH-gyök a közetekben nem fog "vizözönt" létrehozni.
:)
-
A viz számos anyag számára egy oldoszer, ionkötés, söt vizben nem oldodo anyagokban is megtalálhato nyomokban (ezért a viz még a Földön sem találhato meg tiszta állapotban, mindig tartalmaz valamiféle anyagot)
-
A szenteltviz pl. televan bakteriumokkal amit szépen szétosztanak a hivök egymás között amikor belenyulnak. Az anyám sose engedte, hogy belenyuljunk a szenteltviztartoba. Nem is voltunk betegek. A szomszéd gyereknek és a Mari-néninek mindig szemölcsök voltak a kezén.
-

Erdemes lett volna ha az álltalad belinkelt cikket alaposabban átolvastad volna, ott áll:
"A molekulák koncentrációja erős ingadozást mutatott, és a besugárzással kapcsolatos napi hőmérsékletváltozásoknak megfelelően módosult." ..."A vízmolekulák rögzülése, majd eltávozása jelenleg is zajló folyamat lehet"
-
Ez magyarul azt jelenti, hogy: a Napsugárzás, ami elsösorban protonokat (proton=hidrogén) és elektronokat tartalmaz, a Hold megvilágitott részére érve (rövid idöre) kötödik a közetekben levö OH-gyökhöz és vizatomokat képez ami a szinképet megváltoztatja, tehát mérni lehet de fürdéshez kevés. Müszerekkel egyetlen molekula vizet is kilehet mutatni. (18 gramm vizben 6,02 x 10^23 molekula viz van. Teljesen kiirva: 622.141.290.000.000.000.000.000)
-
Ismét a Te mellébeszélésed sántít, Kedves Ernoe. Ezzel egy szóval sem adtál magyarázatot arra, honnan vannak vagy voltak, óceánnyi mennyiségű vizek a Naprendszer bolygóin és holdjain.
-
Kedves Jászladány, ami gyakori az többször elöfordul, ez apriori vagy nem? A Hidrogén nem más mind egy proton, ez az "alapanyag" a periodusos-rendszerben levö elemek számára.
-
A Nap elsösorban protonokat és elektronokat "lélegez ki", ez az ö szájszaga, vagy tudományosan "napszél". Minden vizmolekulához két hidrogénre van szükség. Nem hiánycikk. A csillagok több mind 90%-a hidrogén
-

Ezenkívül a hidrogén még nem víz, tehát az, hogy sok a hidrogén valahol, nem jelenti azt, hogy sok a víz is. Jelentheti pl. azt is, hogy nem érdemes ott gyufát gyújtani.
-
A hidrogén és az oxigén a két leggyúlékonyabb anyag a világegyetemben. És lám, amikor összeházasodnak, ők együtt a legjobb tűzoltóanyagokká válnak. Micsoda véletlen! Mennyi véletlen, ugye Ernoe? ;)
-
Örülök neki, hogy a kémia szépsége fellelkesit. Egy tévedés, hogy az oxygén lenne a "leg-gyullékonyabb" (legreaktioképesebb) anyag az elemek közül.
-
Az oxygénnek 2 elektront kell felvennie ahoz, hogy a külsö elektronhélya elérje a telitettségi állapotot a 2s, 8p-t. Ezt szépen leolvashatod a kémiai elemek periodusos táblázatábol. Nyomtassad ki magadnak.
-
http://www.bio-physics.at/wiki/images/Period.jpg
-
Két elektront találni nem olyan könyü mind egyet, ezért az oxygén melett levö csoporthoz tartozo elemek, az un. "halogének" még reaktioképesebbek, nekik csak egy elektronra van szükségük a telitetségi állapot eléréséhez. A halogénekhez tartoznak a Fluor, Brom, Jod és az Astat. Ha kételkedsz bennem probálj belélegezni belöllük egy kicsit.
-
A Brom nagyon fontos, jövöbeli szentek részére. Egy csepp brom soha nemgyogyulo sebet, stigmákat okoz a tenyéren. A megboldogult Pio Atya tudna erröl mesélni.
-
Oxydatio a kémikusok számára elektronleadást jelent. A "hidrogén elég" azt jelenti, hogy elektront ad le az oxygén vagy a chlor számára. Fluorral sokkal nagyobb toloerejü rakétát lehetne csinálni mind oxygénnel.
-
Egy kémikus számára egyálltalán nem meglepö, hogy egy anyagot csak egyszer lehet elégetni, ahogy mondtam, az elégetés után az elektronhélyak egy telitetségbe kerülnek, egy tele pohárba sem lehet több sört beleönteni.
-
A viz tüzolto hatása egy fizikai és nem kémiai tulajdonság. Egy pokroccal ugyan ugy lehet tüzet oltani mind vizzel, az nem kémiai reaktio a pokroc számára.
-
Ismétlem amit fentebb mondtam,
a viz számos anyag számára egy oldoszer, ionkötés, söt vizben nem oldodo anyagokban is megtalálhato nyomokban, a viz sehol sem találhato meg tiszta állapotban. A viz összetartja az univerzumban koszálo anyagokat, kométok szálitották és szállitják a vizet az égitestekre.
-
Nem tudom miért akarod az ürhajozás korszakában megkérdöjelezni, hogy nagy sebességgel mozgo molekulák képesek egy planétát elhagyni? Minnél nehezebb egy tárgy annál nehezebb ugy eldobni a világür felé, hogy ne jöjjön vissza. A viz mol-sulya 18, a nitrogén-molekulájé 28, az oxygénmolekulájé 32, a széndioxydé 42... Innen láthatod miért szökik meg a viz könyebben az atmoszférábol (a bolygo felszinéröl) mind mondjuk az oxygén, vagy a széndioxyid.
-
A viz, mind minden más atom, molekula képes felemelkedni a magasba, a thermikus mozgás (Maxwell-Bolzman eloszlás szerint ahogy mutattam) még akkor is ha nincs atmoszféra. A nehezebbek visszaesnek. A viz összegyülik az atmoszférában, nitrogén felhök nincsenek, az homogén, gyorsan eloszlik. A vizmolekulák tapadnak egymáshoz, esö, ho, jégesö formában hullanak vissza. A világürben üstökös formájában száguldanak ide-oda.
-
Na és honnan tudták több ezer évvel ezelőtt, hogy azok a kis fényes pöttyök az égen, meg a nagy fényes tányér is, tele vannak vízzel? Hisz mint az ábra mutatja, Te sem tudtad. De ami érdekesebb, napjaink tudósai se.
-
Hogy mondhatsz ilyen csacsiságot. Ezt is a bibliábol szedted? A csillagokban nincsen viz. A folyékony viz a fazékbol is eltünik ha eléri a 100 fokot.
-

A viz szétbontásához elég 0,5 V redoxpotentiál, ez azt jelenti, hogy egy zseblámpaellemmel (1.5 V) röhögve szétlehet szedni a vizet alkotorészeire. Gondolod, hogy a plazmaállapotban levö csillagok (Nap) tekintettel lennének a vizmolekulákra, nem szednék öket szét? :)
-
Az univerzumban világito objektumok 99%-a plazmaállaptban van.
 
Utoljára módosítva:

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Szóval milyen megfigyelések mondanak ellent az én elképzelésemnek? Mert nekem úgy tűnik, az eddigiek inkább alátámasztják. Legalábbis, semmiképpen sem cáfolják.
-

Kedves Jászladány
-
Melyik elképzelésedröl beszélsz? A vizözönröl ami szerinted a Grand Canyont hozta létre néhány nap alatt?
-
Senki sem cáfolja, hogy az univerzum leggyakoribb anyaga a hidrogén. A német nyelvben "Wasserstoff-nak = vizanyagnak" nevezik. A hidrogén nem más mind egy proton, az alfa részecske, és az összes kémiai anyag alapköve.
-
Mindez gyönyörü bizonyitéka az univerzum milliard éveket igénybevevö evolutios fejlödésének, egy elsöprö cáfolat a hat-napos teremtés-mese számára. Megbeszéltük, hogy a viz egy kötöanyag ami szinte mindent összeköt, még a kozmikus port is. Hol a probléma?
-
A Merkur forgási tengelye szinte meröleges a keringési pályájára, ami azt jelenti, hogy a polusokon örök éjszaka van, a kráterek középpontjába nem süt be a Nap. Ott lehet megfagyott viz. A Merkurnak nincs légköre ami felmelegitené a kráter alján szunyado jeget. A Merkuron a vákuum sokkal nagyobb mind amit a Földön mesterségesen elötudunk állitani. A vákuum izolál. Ahol nincs direkt napsugárzás mind a polusokon ott lehet jég. A meteorok, üstökösök ilyeneket szállitanak.
 
Utoljára módosítva:

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Most végül is mi a csodáról vitatkozol Ernoe? A Naprendszer bolygóin van víz, ez tény. Ilyen olyan formában, de van. Ezt akarod vitatni? Egy olyan topicban, aminek ez nem is témája?
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Az oxigén nem gyúlékony....
Ha a hidrogén légkörben gyufát akarsz gyújtani, ahhoz kell oxigén is. Anélkül hiába.

Lényegtelen. Az oxigén nagy mértékben elősegíti az égést. A H2O mégis oltja a tüzet. Nem akarok ezen is vitázni, aki nem érti mire gondolok, az az ő dolga.
 

Csillagözön

Állandó Tag
Állandó Tag
Melyik elképzelésedröl beszélsz? A vizözönröl ami szerinted a Grand Canyont hozta létre néhány nap alatt?
-
Senki sem cáfolja, hogy az univerzum leggyakoribb anyaga a hidrogén. A német nyelvben "Wasserstoff-nak = vizanyagnak" nevezik. A hidrogén nem más mind egy proton, alfa részecske, az összes kémiai anyag alapköve.
-
Mindez gyönyörü bizonyitéka az univerzum milliard éveket igénybevevö evolutios fejlödésének, egy elsöprö cáfolat a hat-napos teremtés-mese számára. Megbeszéltük, hogy a viz egy kötöanyag ami szinte mindent összeköt, még a kozmikus port is. Hol a probléma?
-
A Merkur forgási tengelye szinte meröleges a keringési pályájára, ami azt jelenti, hogy a polusokon örök éjszaka van, a kráterek középpontjába nem süt be a Nap. Ott lehet megfagyott viz. A Merkurnak nincs légköre ami felmelegitené a kráter alján szunyado jeget. A Merkuron a vákuum sokkal nagyobb mind amit a Földön mesterségesen elötudunk állitani. A vákuum izolál. Ahol nincs direkt napsugárzás mind a polusokon ott lehet jég. A meteorok, üstökösök ilyeneket szállitanak.

Ernő!

Te olyan kis butuska vagy! Ennyi csacsiság összehordása után el kellene menned néhány hónap szabira, ahol aztán olvashatnál kedvedre - gondolom rájöttél, hogy miért - ha pedig nincs időd a szabira, minimum bocsánatot kellene kérned a sok összehordott zagyvaságért....:mad::rohog:
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Lényegtelen. Az oxigén nagy mértékben elősegíti az égést. A H2O mégis oltja a tüzet. Nem akarok ezen is vitázni, aki nem érti mire gondolok, az az ő dolga.
-

Kedves Jászladány
-
Fontos a fogalmak helyes használata mert különben téves következtetést vonhatunk le belölle.
Képzeld el milyen katasztrofához vezethet ha a gyereked meggyujtja a ceruzafaragoját és te jössz a szenteltvizzel eloltani?
-
Nem minden tüzet olt a viz. A magnezium remekül ég ha elkezded locsolni, vagy vizalá dugod akkor kap igazán lángra.
Buvárok használtak korábban magneziumbol vizalatti fákját.
-


-
Szoval, "égés" az oxydatio, ami alatt a kémikusok nem okvetlen oxygénnel valo egyesülést értenek hanem azt, hogy valamilyen anyag elektronokat ad le (oxydation) mig a másik elektronokat vesz fel (reduction) A középiskolásoknak van elég bajuk az un. redox-egyenletek felirásával. :)
 
Utoljára módosítva:

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez már beteges, Ernoe. Minden alkalmat megragadsz, hogy kötekedhess.
A víz akkor nem oltja el a tüzet, ha az égő anyag égés közben oxigént termel, lásd pl. a nitrofilmeket, amik miatt sok mozi égett le annak idején. Hát erre most marha fontos volt kitérni, ez tényleg cáfolja azt, hogy a víz oltja a tüzet, és ez pont ebbe a topicba való téma. Kíváncsi vagyok, vajon ebből a mondatomból mibe kötsz bele.
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
-
Kedves Jászladány
-
Melyik elképzelésedröl beszélsz? A vizözönröl ami szerinted a Grand Canyont hozta létre néhány nap alatt?
-
Senki sem cáfolja, hogy az univerzum leggyakoribb anyaga a hidrogén. A német nyelvben "Wasserstoff-nak = vizanyagnak" nevezik. A hidrogén nem más mind egy proton, alfa részecske, az összes kémiai anyag alapköve.
-
Mindez gyönyörü bizonyitéka az univerzum milliard éveket igénybevevö evolutios fejlödésének, egy elsöprö cáfolat a hat-napos teremtés-mese számára. Megbeszéltük, hogy a viz egy kötöanyag ami szinte mindent összeköt, még a kozmikus port is. Hol a probléma?
-
A Merkur forgási tengelye szinte meröleges a keringési pályájára, ami azt jelenti, hogy a polusokon örök éjszaka van, a kráterek középpontjába nem süt be a Nap. Ott lehet megfagyott viz. A Merkurnak nincs légköre ami felmelegitené a kráter alján szunyado jeget. A Merkuron a vákuum sokkal nagyobb mind amit a Földön mesterségesen elötudunk állitani. A vákuum izolál. Ahol nincs direkt napsugárzás mind a polusokon ott lehet jég. A meteorok, üstökösök ilyeneket szállitanak.


Bocs, de az alfa részecske a Hélium atommagja.....
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm Yeti108 :dr_24:
-
Valoban az alfa-részecske helium- és nem hidrogén atommag. Kijavitom:
"A hidrogén nem más mind egy proton, az alfa részecske, és az összes kémiai anyag alapköve."
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez már beteges, Ernoe. Minden alkalmat megragadsz, hogy kötekedhess.
-

Kedves Jászladány
-
En nem kötekedek veled se korábban sem most. Olvass mégegyszer utána. Nem én használtam olyan kifejezéseket, hogy: "Ezt mondd el a Holdnak is.... mellébeszélsz... egy szoval sem adtál magyarázatot arra... mennyi véletlen ügye Ernö? ... te sem tudtad ... de a napjaink tudosai sem..."
-
Felszolitasz a korrekturákra: "Szóval milyen megfigyelések mondanak ellent az én elképzelésemnek? Mert nekem úgy tűnik, az eddigiek inkább alátámasztják. Legalábbis, semmiképpen sem cáfolják."
-
A víz akkor nem oltja el a tüzet, ha az égő anyag égés közben oxigént termel, lásd pl. a nitrofilmeket, amik miatt sok mozi égett le annak idején. Hát erre most marha fontos volt kitérni, ez tényleg cáfolja azt, hogy a víz oltja a tüzet, és ez pont ebbe a topicba való téma. Kíváncsi vagyok, vajon ebből a mondatomból mibe kötsz bele.
-
Tulajdonképpen nem kéne ehez semmit irnom mert már korábban leirtam, hogy a viz csak fizikai szinten modulálja (oltja) az égést és ezt minden esetben.
-
A kémiaorás videobol is látszik, hogy a kisérlet elöször nem sikerült, a viz eloltotta a magnézium égését, mert a gyulladáspont alá hütötte az izzo magneziumot.
-
A nitro-film, valoban, égés közben megtermeli magának az oxygént ugy mind a TNT de nem ezért nem lehet oltani hanem azért mert mielött megjönnének a tüzoltok már minden odavan. :)
-
Vizzel lelehetne hüteni a gyulladáspont alá de minnél jobban megsérült a film a melegtöl annál alacsonyabb a gyulladáspontja. Összehasonlitásul. Minden mozilátogato tudja, hogy a papir gyulladáspontja 451 Fahrenheit (232,78 °C), a nitro-film már 130 °C-on meggyullad és amikor azt gondolja az ember, "na mostmár eloltottam" akkor elég neki 38 °C hogy ujra lángrakapjon.
-
Nitro-filmet már nem lehet kapni, söt a tartásuk is büntetendö cselekmény, (legalábbis itt nállunk 1957-ota). Az NDK-ban még a 60 évekig szabad volt használni keskeny-filmes kamerákhoz.
-
Hogy milyen gyorsan égett ez a film azt jol lehet demonstrálni "nitro-cellulos" ping-pong labdával, hacsak nem cserélték le öket, én már régen voltam gyerek. :)
-
Volt idö amikor "nitro-cellulosbol" nöi ruhákat készitettek (papir-ruha), szines volt és olcso, ha a cigarette hamu ráésett akkor ott állt a nö "égö arccal" pucéron.
-
modepilot-martin-margiela-ete-2010-paris-fashion-week.jpg

-
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Megfigyelésekkel? Olyan rengeteg bolygóra küldtünk már szondát, hogy tele vagyunk megfigyelésekkel a bolygókon lévő víz nyomaival és mennyiségével kapcsolatban?
A Holdon találtak vizet, a Titánon nem vizsgálódtak, csak körülnéztek. Hova küldtünk még leszálló szondát?
[...]
Nincs benne semmiféle ellentmondás. Nem azt mondtam, hogy vizet találunk, azt mondtam, a víz nyomait meg fogjuk találni. Attól még hogy a víz elpárolgott, meg lehet találni a nyomait pl só vagy agyag formájában, ahogy a Marson is megtalálták. Ha a Merkúrra és a Vénuszra is küldhetnénk egy Couriosity-t, ott is megtalálnánk az egykori vízre utaló, vízből kicsapódott, vagy visszamaradt ásványokat. Ez az én véleményem.

Itt azért rendesen keverednek a dolgok. Egyrészt Péter az idézett részben láthatóan nem a Földről mint bolygóról, hanem a földről, mint anyagról beszél. Másrészt úgy tűnik, a "kőzetbolygó" fogalmával nem vagy igazán tisztában, és a "víz" fogalmának használata sem egyértelmű a hozzászólásaidban. Számomra az sem világos, hogy a víznek mikor milyen nyomaira is gondolsz, hiszen az általam kifogásolt hozzászólásodban példaként a Marson látható áradási nyomokat hoztad fel, most viszont már csak víz létére utaló nyomokról írsz, ami pedig mind a bibliai vízözön-monda, mind a "2 Pét. 3,5" szempontjából teljesen közömbös.
Azt már Ernoe elmagyarázta, hogy a Holdon és a Merkúron talált "víz" nem folyadék, és a két égitest összes tömegének csak jelentéktelen hányadát teszi ki. Annak pedig semmi nyoma nem látszik, és a fizikai körülmények is kizárják, hogy valaha is eső esett, vagy víz folyt volna rajtuk. Ami a Vénuszt illeti, ha a bulvársajtóból származó bombasztikus kijelentésektől eltekintünk, marad annyi, hogy egyrészt a ma megfigyelhető állapotokból következően három-négy milliárd évvel ezelőtt valóban lehetett rajta nagy mennyiségű folyékony víz. Másrészt a ma megfigyelhető felszín viszont kevesebb mint egymilliárd éves, folyékony víznek semmi nyoma nem látszik rajta, és ezt az ottani körülmények nem is tennék lehetővé. A hajdani víz általad említett nyomainak megtalálhatósága igencsak kérdéses, több milliárd év távlatában ez még a Földön is problémás, ahol pedig sokkal kedvezőbbek a feltételek a megmaradásukra.
A Titán és a Jupiter holdjai nem "kőzetbolygók", és nem csak azért, mert nem bolygók. Tömegük túlnyomó részét víz alkotja szilárd és folyékony halmazállapotban, kalcium-, magnézium-, és alumínium-szilikát "kőzetek" legfeljebb a belső magjukban fordulnak elő kisebb mennyiségben. És természetesen a felszíni jégkéreg alatt nem "óceánok" vannak, hanem egyetlen összefüggő víztömeg.
Egyébként a Biblia bolygókról nem igazán beszél (próbaképpen rákerestem a Károliban, a katolikus "új fordításban" és a King James-ben, mindegyikben egy-egy előfordulást talált, de mindegyikben más helyen:)), az írás szerint a Vízözön az akkori "Világot" (az elbeszélő vízszintesen néhány ezer km, függőlegesen néhány száz m kiterjedésű környezetét) sújtotta. Szerinted mennyiben igazolja ezt az elbeszélést pl. egy a Marson jóval az ember földi megjelenése előtt keletkezett áradási nyom?

"Ein Volk, ein Reich, ein Führer!"
Pascual Jordan, fizikus, a kvantum-elektrodinamika tudósa
:)
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt azért rendesen keverednek a dolgok. Egyrészt Péter az idézett részben láthatóan nem a Földről mint bolygóról, hanem a földről, mint anyagról beszél.

Nem kevertem semmit. Az egész téma azzal indult, hogy Marson is volt-e Özönvíz. Én erre idéztem Péter leveléből, hogy a föld vízből és víz által állt elő, amiből én, és ez a saját elgondolásom, feltételezem, hogy más bolygók is így állhattak elő, pl. a Mars is, ezért vannak rajta vízmosások. Tehát nem kevertem semmit, Te nem olvastál figyelmesen.
Erre reagáltad azt, hogy az én feltételezésem nem lehet helyes, mivel a Merkúron és Vénuszon nincs víz. Nem tudom, hogy a feltételezésem helyes-e, de a Merkúron és a Vénuszon megtalálták a víz nyomait, sőt vizet is, erre idéztem be a cikkeket. Ezzel ezt a témát, ami egyébként off, lezártnak tekintem.
A továbbiakban csakis a topicot érintő témához szólok hozzá.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Nyomtalanul

Három éve tűnt el egy fiatal búvár egy barlangban, akinek azóta sem akadtak nyomára.



2010. augusztus 18-án indult el utolsó merülésére egy floridai barlangrendszerbe Ben McDaniel. Ám úgy fest, örökre titok marad, mi történt azon a napon a Vortex Springs mélyén.
Gondolhatnánk, hogy egy víz alatti barlangban nem olyan nehéz nyomtalanul eltűnni. Csakhogy a Vortex Springs barlangja nem valami labirintus, hanem egyetlen csőalagút, amihez nem csatlakoznak elágazások, folyosók, ilyesmik. A járat befelé egyre szűkül és mélyül, és azon a ponton, ahonnan már veszélyes túlmenni, egy rácsajtó zárja el a barlangot az amatőr búvárok elől ezzel a felirattal: "Ne menj tovább, nincs semmi a barlangban, amiért érdemes lenne meghalni."



Ám a képzett búvároknak ki szokták nyitni a kaput az ottani alkalmazottak. Ben McDanielnek nem volt képzettsége a barlangi merülések végrehajtásához, csak könyvekből tanulgatta, mégis kinyitották neki a kaput. A zárt téri merülés még a tapasztalt barlangi búvároknak sem kockázatmentes, egy járatlan búvárnak pedig kifejezetten életveszélyes.
Két nap múltán Eduardo Tarannak, a Vortex Springs alkalmazottjának, (aki kinyitotta Bennek az ajtót) feltűnt, hogy Ben GMC terepjárója még mindig ugyanott parkol. Ekkor értesítette a rendőrséget. Az autóban mindent megtaláltak amit Ben a felszínen hagyott: pénzt, telefont, jogosítványt és egyéb tárgyakat. Az utolsó hívása a telefonjáról az eltűnésének napján volt. Találtak egy térképet is a barlangról.

A környékbeli barlangi búvárok legtöbbje valószínűleg arra gondolt, hogy szomorú, ám nem példa nélküli esetről van szó: valaki eltévedt és holttestét ki kell hozni a barlangból. Ám hiába merült sokat napokon át több búvárcsapat, csupán két üres dekompressziós palackot találtak. Benéi voltak.
Gyakorlatilag az egész barlangot bejárták, sőt, a helyet nagyon jól ismerő Edd Sorensen olyan szűk részekre hatolt be, ahova a barlangi búvárok szerint a képzetlen Ben már biztosan nem juthatott be - és ott sem talált semmilyen jelet arra, hogy bárki előtte ott járt volna.

A mentő búvárcsapatok egyre mélyebbre merültek. Úgy tűnt, Ben mélyebbre merült, mint bárki gondolta.
Az egyik búvár azt nyilatkozta: "Senki sem juthat képzettség nélkül messzebb, mint amilyen messze én merültem." Egy másik pedig azt: "Majdnem meghaltam."

Kb. 1700 láb mélyen a barlangban - 200 lábbal tovább, mint ameddig Ben térképe tartott - Sorenson látta a mészkövön másik mentőbúvár nyomait. Ezután még 20 lábnyit haladt tovább.
Ha Ben McDaniel, aki nagyobb termetű volt Sorensonnál, ilyen messze jutott el, akkor annak nyomainak kellett volna maradnia. A sisakja vagy a búvárpalackjai horzsolásokat hagytak volna a mészkövön, a barlang plafonján. Nyoma maradt volna az agyagos talajon, mert Bennek le kellett volna vennie a hátáról a palackjait, és maga előtt tolnia. Ehhez az úthoz plusz palackokra lett volna szüksége.
Ha Ben meghalt volna a barlangban, és a holtteste valahol ott heverne, annak jelei lennének a barlangi élőlények aktivitásában. Vízi dögevők jelenléte, stb.

Edd Sorenson azonban nem látott semmit. Sem horzsolásokat a kövön. Sem talajnyomokat. Sem élelmet kereső halakat vagy angolnákat. Sem Ben McDanielt.
Az ország legjobb búvárai több mint negyed mérföldnyi hosszt kutattak át a barlangban. Mindegyik ugyanazzal a feltételezéssel jött vissza: Nincs a barlangban.
De akkor hol van?

Ben McDanielt családja dinamikus, kalandvágyó fiatalembernek ismerte. A fiatal Ben egy éven át akart utazni, kalandozni, amit szülei finanszíroztak a számára, és ennek során jutott el a floridai barlanghoz is. Amit szülei bátorságnak láttak a személyiségében, az őt ismerő többi búvár szerint inkább túlzott vakmerőség és magabiztosság volt. Ez sodorhatta veszélybe akkor is, amikor megfelelő képzettség nélkül indult el a Vortexbe.

Sajnos a balesetért felelős volt az a búvár, Eduardo Taran is, aki azon a napon kinyitotta számára a zárt térbe vezető rácsot, amihez csak képzett búvároknak volt kulcsa. Utoljára ő és a társa látta Bent, és az általuk elmondottakat hazugságvizsgálóval is ellenőrizték - a gép szerint igazat mondtak. A két búvár a rács kinyitása után befejezte a saját merülését és hazament, senki nem várta a felszínen a mélyben levő búvár visszatérését. Az eltűnt férfi autója két napon át állt a parkolóban, és ez senkinek sem tűnt fel. Taran döbbent rá, hogy senki nem látta többé a búvárt, akit ő engedett be a barlangba, és azonnal riasztotta a hatóságokat.
Ben szülei napokon át várták a hírt a tó partján, de a 36 napos keresés során gyakorlatilag semmit nem találtak a búvárok.

A rutinos barlangi búvár, Jill Heinerth egy évvel később a fórumos viták elolvasása után döntött úgy, hogy felkeresi a Vortexet, filmet készít, és megpróbálja a szülőknek elmagyarázni, mi is történhetett. Ám kezébe került Ben merülési naplója is, ami alapján úgy tűnt, a megfelelő képzettséggel nem rendelkező búvár egészen mélyre eljuthatott már korábbi merülései során a barlangba, és Jill azt gyanítja, egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy roppant nehezen megközelíthető részben vesztette életét. Állítja, ő nem látja bizonyítottnak továbbra sem, hogy nincs valahol a barlang mélyén Ben holtteste. Mások szerint a naplók semmit nem bizonyítanak, az eddig bejárt részeken meg kellett volna őt találni.

A rejtélyes eltűnés után természetesen elindult a pletykálkodás. Állítólag egy mexikói tengerparton fotózták le a búvárt, akiről néhányan azt gyanítják, megrendezte a saját eltűnését. A család ezt képtelenségnek tartja, ugyanis Ben egyik testvére 22 évesen agyvérzés következtében hunyt el 2008-ban, és számukra nem hihető, hogy ilyen traumának tenné ki őket ezek után Ben, aki azt ígérte szüleinek, életük végéig gondoskodni fog róluk. Menyasszonya volt, és imádott kutyáját sem hagyta volna el.
Inkább bűncselekményre gyanakodnak, ezért egy magánnyomozót bíztak meg. A nyomozó szerint éppen úgy kellene nyomozni a víz felszínén is mint alatta, de a helyi seriff szerint csak arra van bizonyíték, hogy lemerült, ám arra nem, hogy feljött volna. A szülők viszont választ szeretnének. Nem reménykednek benne, hogy életben van a fiuk, de tudni akarják, mi történt vele.
Arra kérték a búvárokat, hogy merüljenek le mélyebbre: "Mondják meg az árát" - ajánlották.

Felbérelték Steve Keene-t, aki több mint 100 órát töltött el a barlang feltérképezésével 2003-ban. Hét merülést végzett Ben keresésére. Végül azt mondta a családnak: "Végigmentem az egész barlangon. Ha bent van, nem tudom, hol lehet."

Capt. Hamilton, a helyi seriff nyomkereső és hullakereső kutyákkal is átkutatta a környéket. A kutyák akkor is jelezték volna a tetemet, ha a vízben van. De nem jeleztek semmit.

Felmerült a gyanú, hogy valaki megtámadta Bent, amikor kijött a vízből, de a család nem tudott róla, hogy Bennek haragosa lett volna, és semmilyen küzdelem nyomát nem találták a parton, és semmi ilyesmi sem látszott a búvárbolt biztonsági kamerájának a felvételén. Ben felszerelését sem találták meg, sem a békauszonyát, sem a palackját, sem a szívócsövét, sem a maszkját. És akkor miért nem vitték el a pénztárcáját, amiben 1100 dollár volt?

Egy ausztrál házaspár miután hallott az esetről, felajánlotta, hogy egy kamerával végigpásztázzák a barlangot, hogy család is nyomon követhesse a kutatást. Ők jutottak el legmesszebbre a barlangban, és ott, ahol a barlang már annyira összeszűkül, hogy lehetetlen tovább haladni, megtalálták Ben lapátját. Gyakorlatilag végigjárták a barlangot. Az ausztrál asszony mégis azt nyilatkozta, van egy csekély esélye annak, hogy Ben teste a barlangban van. Szerinte elfordulhat, hogy ha egy búvár pánikba esik, olyan kis résbe is bepréselheti magát, ahová nem is gondolnánk. Meglehet, hogy Ben teste valahol egy ilyen résben van.

De akkor miért nem láttak a búvárok dögevő halakat a barlangban, és miért nem jeleztek a hullakeresők kutyák? Miért nem volt nyoma a barlang falán és talaján annak, hogy Ben ott járt? Hogyan jutott el olyan mélyre plusz palack nélkül?

A család jutalmat ajánlott fel annak aki válaszolni tud egy egyszerű kérdésre: hol van Ben McDaniel?

 
Utoljára módosítva:

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem kevertem semmit. Az egész téma azzal indult, hogy Marson is volt-e Özönvíz. Én erre idéztem Péter leveléből, hogy a föld vízből és víz által állt elő, amiből én, és ez a saját elgondolásom, feltételezem, hogy más bolygók is így állhattak elő, pl. a Mars is, ezért vannak rajta vízmosások. Tehát nem kevertem semmit, Te nem olvastál figyelmesen.
Erre reagáltad azt, hogy az én feltételezésem nem lehet helyes, mivel a Merkúron és Vénuszon nincs víz. Nem tudom, hogy a feltételezésem helyes-e, de a Merkúron és a Vénuszon megtalálták a víz nyomait, sőt vizet is, erre idéztem be a cikkeket. Ezzel ezt a témát, ami egyébként off, lezártnak tekintem.
A továbbiakban csakis a topicot érintő témához szólok hozzá.
Nem vitás, szíved joga eldönteni, hogy mihez szólsz hozzá. Csak emlékeztetnélek: én annak idején Ernoe hozzászólására válaszoltam, Te pedig erre reagáltál, de úgy, hogy szemlátomást nem olvastad el elég figyelmesen. Én ugyanis nem azt írtam, hogy a Merkúron és Vénuszon nincs víz, hanem azt, hogy a Merkúron és a Vénuszon nyoma sincs víz vájta völgyeknek.
Azt sem vitatom, hogy a Marson megfigyelhető nyomok igazolják: ott is voltak özönvizek, akárcsak a Földön. Ezeknek viszont láthatóan ugyanúgy semmi közük a Bibliában leírt eseményhez, mint földi megfelelőiknek, hiszen szintén lokális jelenségek voltak, többségük még az emberi faj megjelenése előtt történt, és arra sem utal semmi, hogy esőzés okozta volna őket.
És hogy a topicnál maradjak, megválaszolatlan maradt a kérdésem: a tényeknek miféle félremagyarázásával állítod azt, hogy a Biblia istene a Marsot is özönvízzel sújtotta, és ez igazolja a bibliai Özönvíz történetét?
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Nyomtalanul

Három éve tűnt el egy fiatal búvár egy barlangban, akinek azóta sem akadtak nyomára.



2010. augusztus 18-án indult el utolsó merülésére egy floridai barlangrendszerbe Ben McDaniel. Ám úgy fest, örökre titok marad, mi történt azon a napon a Vortex Springs mélyén.
Gondolhatnánk, hogy egy víz alatti barlangban nem olyan nehéz nyomtalanul eltűnni. Csakhogy a Vortex Springs barlangja nem valami labirintus, hanem egyetlen csőalagút, amihez nem csatlakoznak elágazások, folyosók, ilyesmik. A járat befelé egyre szűkül és mélyül, és azon a ponton, ahonnan már veszélyes túlmenni, egy rácsajtó zárja el a barlangot az amatőr búvárok elől ezzel a felirattal: "Ne menj tovább, nincs semmi a barlangban, amiért érdemes lenne meghalni."



Ám a képzett búvároknak ki szokták nyitni a kaput az ottani alkalmazottak. Ben McDanielnek nem volt képzettsége a barlangi merülések végrehajtásához, csak könyvekből tanulgatta, mégis kinyitották neki a kaput. A zárt téri merülés még a tapasztalt barlangi búvároknak sem kockázatmentes, egy járatlan búvárnak pedig kifejezetten életveszélyes.
Két nap múltán Eduardo Tarannak, a Vortex Springs alkalmazottjának, (aki kinyitotta Bennek az ajtót) feltűnt, hogy Ben GMC terepjárója még mindig ugyanott parkol. Ekkor értesítette a rendőrséget. Az autóban mindent megtaláltak amit Ben a felszínen hagyott: pénzt, telefont, jogosítványt és egyéb tárgyakat. Az utolsó hívása a telefonjáról az eltűnésének napján volt. Találtak egy térképet is a barlangról.

A környékbeli barlangi búvárok legtöbbje valószínűleg arra gondolt, hogy szomorú, ám nem példa nélküli esetről van szó: valaki eltévedt és holttestét ki kell hozni a barlangból. Ám hiába merült sokat napokon át több búvárcsapat, csupán két üres dekompressziós palackot találtak. Benéi voltak.
Gyakorlatilag az egész barlangot bejárták, sőt, a helyet nagyon jól ismerő Edd Sorensen olyan szűk részekre hatolt be, ahova a barlangi búvárok szerint a képzetlen Ben már biztosan nem juthatott be - és ott sem talált semmilyen jelet arra, hogy bárki előtte ott járt volna.

A mentő búvárcsapatok egyre mélyebbre merültek. Úgy tűnt, Ben mélyebbre merült, mint bárki gondolta.
Az egyik búvár azt nyilatkozta: "Senki sem juthat képzettség nélkül messzebb, mint amilyen messze én merültem." Egy másik pedig azt: "Majdnem meghaltam."

Kb. 1700 láb mélyen a barlangban - 200 lábbal tovább, mint ameddig Ben térképe tartott - Sorenson látta a mészkövön másik mentőbúvár nyomait. Ezután még 20 lábnyit haladt tovább.
Ha Ben McDaniel, aki nagyobb termetű volt Sorensonnál, ilyen messze jutott el, akkor annak nyomainak kellett volna maradnia. A sisakja vagy a búvárpalackjai horzsolásokat hagytak volna a mészkövön, a barlang plafonján. Nyoma maradt volna az agyagos talajon, mert Bennek le kellett volna vennie a hátáról a palackjait, és maga előtt tolnia. Ehhez az úthoz plusz palackokra lett volna szüksége.
Ha Ben meghalt volna a barlangban, és a holtteste valahol ott heverne, annak jelei lennének a barlangi élőlények aktivitásában. Vízi dögevők jelenléte, stb.

Edd Sorenson azonban nem látott semmit. Sem horzsolásokat a kövön. Sem talajnyomokat. Sem élelmet kereső halakat vagy angolnákat. Sem Ben McDanielt.
Az ország legjobb búvárai több mint negyed mérföldnyi hosszt kutattak át a barlangban. Mindegyik ugyanazzal a feltételezéssel jött vissza: Nincs a barlangban.
De akkor hol van?

Ben McDanielt családja dinamikus, kalandvágyó fiatalembernek ismerte. A fiatal Ben egy éven át akart utazni, kalandozni, amit szülei finanszíroztak a számára, és ennek során jutott el a floridai barlanghoz is. Amit szülei bátorságnak láttak a személyiségében, az őt ismerő többi búvár szerint inkább túlzott vakmerőség és magabiztosság volt. Ez sodorhatta veszélybe akkor is, amikor megfelelő képzettség nélkül indult el a Vortexbe.

Sajnos a balesetért felelős volt az a búvár, Eduardo Taran is, aki azon a napon kinyitotta számára a zárt térbe vezető rácsot, amihez csak képzett búvároknak volt kulcsa. Utoljára ő és a társa látta Bent, és az általuk elmondottakat hazugságvizsgálóval is ellenőrizték - a gép szerint igazat mondtak. A két búvár a rács kinyitása után befejezte a saját merülését és hazament, senki nem várta a felszínen a mélyben levő búvár visszatérését. Az eltűnt férfi autója két napon át állt a parkolóban, és ez senkinek sem tűnt fel. Taran döbbent rá, hogy senki nem látta többé a búvárt, akit ő engedett be a barlangba, és azonnal riasztotta a hatóságokat.
Ben szülei napokon át várták a hírt a tó partján, de a 36 napos keresés során gyakorlatilag semmit nem találtak a búvárok.

A rutinos barlangi búvár, Jill Heinerth egy évvel később a fórumos viták elolvasása után döntött úgy, hogy felkeresi a Vortexet, filmet készít, és megpróbálja a szülőknek elmagyarázni, mi is történhetett. Ám kezébe került Ben merülési naplója is, ami alapján úgy tűnt, a megfelelő képzettséggel nem rendelkező búvár egészen mélyre eljuthatott már korábbi merülései során a barlangba, és Jill azt gyanítja, egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy roppant nehezen megközelíthető részben vesztette életét. Állítja, ő nem látja bizonyítottnak továbbra sem, hogy nincs valahol a barlang mélyén Ben holtteste. Mások szerint a naplók semmit nem bizonyítanak, az eddig bejárt részeken meg kellett volna őt találni.

A rejtélyes eltűnés után természetesen elindult a pletykálkodás. Állítólag egy mexikói tengerparton fotózták le a búvárt, akiről néhányan azt gyanítják, megrendezte a saját eltűnését. A család ezt képtelenségnek tartja, ugyanis Ben egyik testvére 22 évesen agyvérzés következtében hunyt el 2008-ban, és számukra nem hihető, hogy ilyen traumának tenné ki őket ezek után Ben, aki azt ígérte szüleinek, életük végéig gondoskodni fog róluk. Menyasszonya volt, és imádott kutyáját sem hagyta volna el.
Inkább bűncselekményre gyanakodnak, ezért egy magánnyomozót bíztak meg. A nyomozó szerint éppen úgy kellene nyomozni a víz felszínén is mint alatta, de a helyi seriff szerint csak arra van bizonyíték, hogy lemerült, ám arra nem, hogy feljött volna. A szülők viszont választ szeretnének. Nem reménykednek benne, hogy életben van a fiuk, de tudni akarják, mi történt vele.
Arra kérték a búvárokat, hogy merüljenek le mélyebbre: "Mondják meg az árát" - ajánlották.

Felbérelték Steve Keene-t, aki több mint 100 órát töltött el a barlang feltérképezésével 2003-ban. Hét merülést végzett Ben keresésére. Végül azt mondta a családnak: "Végigmentem az egész barlangon. Ha bent van, nem tudom, hol lehet."

Capt. Hamilton, a helyi seriff nyomkereső és hullakereső kutyákkal is átkutatta a környéket. A kutyák akkor is jelezték volna a tetemet, ha a vízben van. De nem jeleztek semmit.

Felmerült a gyanú, hogy valaki megtámadta Bent, amikor kijött a vízből, de a család nem tudott róla, hogy Bennek haragosa lett volna, és semmilyen küzdelem nyomát nem találták a parton, és semmi ilyesmi sem látszott a búvárbolt biztonsági kamerájának a felvételén. Ben felszerelését sem találták meg, sem a békauszonyát, sem a palackját, sem a szívócsövét, sem a maszkját. És akkor miért nem vitték el a pénztárcáját, amiben 1100 dollár volt?

Egy ausztrál házaspár miután hallott az esetről, felajánlotta, hogy egy kamerával végigpásztázzák a barlangot, hogy család is nyomon követhesse a kutatást. Ők jutottak el legmesszebbre a barlangban, és ott, ahol a barlang már annyira összeszűkül, hogy lehetetlen tovább haladni, megtalálták Ben lapátját. Gyakorlatilag végigjárták a barlangot. Az ausztrál asszony mégis azt nyilatkozta, van egy csekély esélye annak, hogy Ben teste a barlangban van. Szerinte elfordulhat, hogy ha egy búvár pánikba esik, olyan kis résbe is bepréselheti magát, ahová nem is gondolnánk. Meglehet, hogy Ben teste valahol egy ilyen résben van.

De akkor miért nem láttak a búvárok dögevő halakat a barlangban, és miért nem jeleztek a hullakeresők kutyák? Miért nem volt nyoma a barlang falán és talaján annak, hogy Ben ott járt? Hogyan jutott el olyan mélyre plusz palack nélkül?

A család jutalmat ajánlott fel annak aki válaszolni tud egy egyszerű kérdésre: hol van Ben McDaniel?



Az ilyen búvár meg hegymászó baleseteknél mindig keresik a felelőst. Az a hülye a felelős, aki odamerészkedik, senki nem kényszerítette rá...
 
Oldal tetejére