azt gondolom...,hogy ebben a "tulajdonkéntban" nem lehet csak ffire sarkositani...ugyan is nőknél is tapasztalható...,hogy biza a pasit tulajdonként kezelik...ami egyfajta birtoklási vágy a másik felett...
ezeknek az alapja igencsak a féltékenységből ered...aminek igen sokszor reális alapja is van...,sztem azért a valóságban csak a betegesen féltékenyeknél tapasztalható...ama jelenség...amikor is az egyik fél tulajdonának tekinti a partnerét...tehát a hiba a beteges féltékenységnél keresendő...
véleményem szerint....maga a "tulajdonom a párom" a félreeértelmezése igen tipikus konfliktusforrás nő és férfi között.... és biza a következmények nem egyszer sokat ártanak az egész kapcsolatnak..., holott tisztázással elkerülhetők lettek volna...,mert ugye a megértés hiánya....a féltékenykedés komoly akadálya..., hogy nő és férfi bizonyos szavaknak és szókapcsolatoknak egészen eltérő jelentést tulajdonítanak....amiből előbb-utobb kialakulhat a birtoklási vágy a másik felett...
a magam részéről azt mondom...,hogy az emberek nem azonosnak vannak teremtve...,hanem egyenlőnek...,és ez a lényeg...senki nem tulajdona senkinek...,mert emberből van...,nincs helye az olyan elképzelésnek egy kapcsolatban sem....,de bárhol az életünkben...,hogy a nő a férfi alárendeltje...tulajdona....,de forditott esetben sem....,el kellene már felejteni a demagog sablonokat....,mert nincs alapja az olyan feltételezésnek...., hogy a nő kevésbé fontos...,mint a férfi csak azért..., mert jogai nem azonosak a férfi jogaival...,ez igy blödség már régen...
AZ EMBER NEM TULAJDON!
Kedves Cat34, a rossz példákat lehetne sorolni mindkét oldalon. Az elvárásokkal teli fárfi ugyanúgy ismert, mint az elvárásokkal teli nő. Tipikus hiba, hogy pl. a közös kassza nem jelentheti azt, hogy a másiknak el kell számolni minden megvásárolt cipővel vagy sörrel. Milyen kapcsolat az, ahol valaki, a párja engedélye nélkül, nem mer beülni valahová egy rég nemlátott ismerőssel..... ? Kikutatott zsebek, táskák és ellenörzött telefonszámok esetén, rákényszerítik a másikat a hazugságra.....
Ha az Európai Típusú párkapcsolatokat nézzük, nagyon sok a válás. Országonkén, arányaiban más és más, de az okok azonosak. Két dolgot szeretnék kiemelni, nem én mondom, hanem az "okosok".
- A házasság egy tetőponton lévő, érzelmileg túlfűtött időszak eredménye és innen már csak lefelé vezet az út. Ha az az elvárásunk a másikkal szemben, hogy ezt a "fordulatszámot" tartsa, hosszú távon lehetetlen.
- A másik dolog vagy indok, hogy sok esetben nem a partner valós jellemébe lesz szerelmes az ember, hanem abba a rávetített képbe, amit a randihangulat alapján kitalálunk magunknak. Amikor az általunk kreált kép összeomlik, csalódottan a másikat hibáztatjuk.
MINDKETTŐTÖKKEL TÖKÉLETESEN EGYETÉRTEK.
Én csak a saját tapasztalatomat osztottam meg veletek. Bővebben olvashatjátok:
http://canadahun.com/forum/blog.php?b=23797
. És sajnos nem véletlen a párom véleménye, hogy a rendőrségen dolgozó összes nő k....va. A pasik úgy jönnek-mennek, mint a pávakakasok, úgy gondolják, hogy minden nő a lábuk előtt hever, mivel köztudott, hogy a nőket vonzza az egyenruha. És tudom, hogy ez erőteljes, de én sajnos nem találkoztam olyan egyenruhással, aki ne ilyen lett volna (pedig biztos van).
