Hétvégi pihenőnapom boldog relaxációjának közepén dudálás szakított el kerti lazsálós székem és a söröm mellől.
A kapumban egy ci... szóval egy Győzike féle mutálódott emberszerű parazitoid egyed állt egy sokrétegű KRESZ szabálysértéssel, ami távolról egészen Lada-szerű volt. Megdöbbenve a kapuhoz mentem, ahol a rétinéger azt kérdezte, hogy: "Aztat monták, hogy maga itt a röndőr. Télleg?" Rábólintottam, majd rásandítottam a gázóra tetején elhelyezett, nem rendeltetésszerűen használt labdaütő sporteszközömre, hogy a fiaim nem vitték-e el játszani. (Ott volt) Az egyeden eközben kitört a fajtájára jellemző szófosás, amiből a következőket vettem le:
Ő dinnye-árulásból, sok munkával tartja el Ali babát (aki feleség), és a 40 fk. rablót (akik a szaporulat). Igaz ő néven nevezte őket, de ki bír ennyit megjegyezni? Ezen tevékenysége során hangos szóval hirdeti az árúját, amelyre kicsiny falunkba kijött házából egy szteroid-terminátor küllemű ember, kalapban.
Feltette egyedünknek az általános kérdést: "Mennyi a dinnye?" A gangesz-export erre rávágta, hogy: "80 piínz" Kalapos emberhegy erre felkapta a csomagtartóból a legnagyobb dinnyét, megveregette a becsületes EU és HACP szabványok szerinti zöldség-adoptációs szakmanager vállát, a kezébe nyomot 1, azaz egy darab fém 100 forintost, majd:" A többi a tiéd, Gazsi!" felkiáltással lakásába hömpölygött.
Egyedünk meglepődöttségében (nem szokta magyartól az ilyet) szólni sem bírt eleinte, egészen elsápadt, mondhatni kávészínű lett, később meg hiába kiabált, nem jött ki senki, ezért kérdezősködve haladt színem elé járulni.
Ekkor én már nagyon röhögtem, de ugye a hivatástudat megkérdezte belőlem, hogy mégis mit vár tőlem? Fizessem ki a fennmaradó hátralékos tőkét, vagy statáriális alapon számoljak le a gaz dinnyerablóval? (Neki persze mindkettő verzió együtt kellett volna, de az ugye árukapcsolás)
Felvilágosítottam, hogy ez nem bcs., nem szabs., ez félreértésből eredeztethető huncutkodás fennforgása, mivel ő mondta a dinnye/80 Ft-ot az embernek, akit én természetesen nem is ismerek. Finoman mindenféle árusítási engedélyekkel, higiéniás biszbaszokkal, számlákkal, és egyéb kóros APEH-TB stb., tünetegyüttesekkel kapcsolatosan kezdtem érdeklődni, amire ő meglepődött, hogy az meg minek, és kezdett afelé hajlani, hogy nem is akkora érték az a dinnye!? Ezek után felbiztattam a derék kufárt, hogy menjen vissza
a házhoz, ott addig kiabáljon, amíg elő nem kerül valaki, és annak mondja meg, hogy a Kmb-s küldte a jussáért! A halmozottan hátrányos helyzetű társadalom-szimbióta hálálkodva elporzott.
Másnap eszembe jutott a dolog, elmentem egy illetőhöz, aki talán a dinnyeelsajátító lehetett. Rákérdeztem, mi történt. Elmondta, hogy őneki 80 Ft-ot mondott a H.Aladár-klón, annyit is fizetett. Ezzel ő a továbbiakban nem kívánt foglalkozni, örült az akciós dinnyének. Falatozás közben ismét megzavarta mélabús magányában a rikácsolás. Ki ballagott, és miután azt hallotta a melone-kupectől, hogy én a jogos járandóságáért küldtem, leakasztott neki két pofont, majd közölte vele, itt a jussa, menjen vissza énhozzám, és mondja meg nekem, hogy vasárnap van, fáradt, ő pihen, ennél jobban most nem veri meg, én vagyok a rendőr, verjem én!!!
Ezek után megbeszéltük, hogy vajon milyen rajta kívül álló okból nem jöhetett vissza hozzám a dinnyebróker, majd távoztam.