Nevessünk...Írj egy viccet!

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Zolika az óvónénihez:
- Óvónéni segítesz felhúzni a csizmámat?
- Persze Zolika, ülj le.
Az óvónéni próbálja felhúzni a csizmát, de sehogy sem megy. Végül nagy nehezen ráerőszakolja.
- Óvónéni, ez a csizma fordítva van rajtam.
Óvónéni lerángatja, kezdi az egészet előlről. Valahogy csak sikerül újból.
- Óvónéni, ez a csizma nem az enyém.
Óvónéni már nagyon ideges. Lerántja a csizmát.
- Akkor melyikben jöttél reggel?
- Hát ebben. Mutat Zolika ugyanarra csizmára.
- Akkor miért nem a tiéd???
- Mert a bátyámé, csak ő kinőtte.
Óvónéni visszahúzza újból a csizmát.
- Vedd fel a kesztyűd és a sapkád, Zolika!
- Nem tudom
- Miért???
- Mert benne van a csizmában.
 
Három ember kivégzésre vár. Beviszik az elsőt.
- Akasztófa, villamosszék, vagy golyó?
- Akasztófa.
Jó, felakasztják.
Bemegy a második.
- Akasztófa, villamosszék vagy golyó?
- Villamosszék.
- Sajnos nem működik, maga szabad.
Kifelé menet megsúgja a társának, hogy a villamosszék nem működik. Bemegy a harmadik.
- Akasztófa, villamosszék vagy golyó?
- Háát.... az akasztófa túl brutális, a villamosszék nem működik, tehát legyen a golyó.
 
- Annyit olvastam már a cigizés és a piálás ártalmairól, hogy döntöttem, abbahagyom!
- A cigizést vagy a piálást?
- Az olvasást...
 
- Nagymama, mi az, hogy szerető?
- Úristen! - kiáltja a nagymama, eldobja a kötőtűket, ki a macskát a
fotelből, és ezerrel felteper a padlásra. Feltépi a régi nagy szekrény
ajtaját, melyből kiborul egy csontváz.
- Csessze meg, tudtam, hogy valamit elfelejtettem.
 
- Jean, mi volt ez a nagy csörömpölés?
- Egy autó befordult a mellékutcába uram.
- És miért csörömpölt?
- Mert nem volt mellékutca.
 
Lyna :)


Egy nő kétségbeesetten beront a bolondokházába:

-Doktor úr, azonnal jöjjenek, a férjem teljesen megbolondult!!! Viszem be neki reggel a kávét, err kiönti a földre és megeszi a kávéscsészét.. képzelje, az egészet, épp, csak a fülét hagyta meg...

- Húha, asszonyom, azonnal indulunk! A férje valóban bolond: hát az a legfinomabb falat !
 
Arisztid levelet ír az anyósának.
- Miért írsz olyan nagy betűkkel? - kérdezi Tasziló.
- Mert nagyot hall szegény.
 
Két cimbora beszélget:
- Holnap tárgyalásra kell mennem!
- Miért?
- Az anyósom leesett a tizedikről, én meg elkaptam.
- De hát ezért dicséret járna, nem pedig bűntetés!
- Igen, csak megvártam, amíg pattan egyet.
 
A román katonáknak napiparancsot osztanak:
- Dimitrij!
- Parancs!
- Vegyen egy seprűt, és söpörje fel az udvart!
- Igenis, értettem!
- Teodoru!
- Parancs!
- Fog egy gereblyét és fölgereblyézi a pázsitot!
- Igenis, értettem!
- Ábel!
- Parancs!
- Vegyen egy rongyot és mossa föl a latrinát!
- Igenis! Sejtettem!
 
A hadseregben:
- Na katona, mondja meg, hogy mi a kedvenc színe? A katona gondolkozik, majd rávágja:
- Nem tudom, őrmester úr, szabad a gazda.
 
A feldühödött tábornok összetrombitáltatja a helyőrséget, és közli, hogy amennyiben huszonnégy órán belül nem kerül elő a felesége eltűnt gyémántgyűrűje, mindenkit hadbíróság elé állíttat. Izgatott kutatás indul meg minden eredmény nélkül. Végül a beijedt katonák beráncigálnak az utcáról egy dülöngélő részeget. Az persze tagad mindent. Hogy gyorsabban haladjanak a "nyomozással", fejjel lefelé belelógatják az udvar közepén lévő kútba. Mindhiába. Már éppen fel akarják adni, amikor az éppen felhúzott csöpögő áldozat mégiscsak megszólal:
- Fiúk, tényleg hívjatok inkább valami búvárt. Én akárhogy meresztem odalent a szemem, nem találok semmit.
 
A katonaorvos megkérdezi a sorozásra jelentkező újoncot:
- Van valami komoly betegsége?
- Igen, van. Rövidlátó vagyok.
- És tudja ezt valamivel bizonyítani?
- Igenis, kérem! Látja főorvos úr ott a falon azt a szöget?
- Látom.
- Na látja, én nem látom.
 
A laktanyában ordítozik az őrmester:
- Akinek van felesége, az álljon jobbra, akinek nincs, az balra!
- És aki homokos, az hova álljon? - kérdi valaki.
- Szorosan mögém!
 
- Jean, mi volt ez a lövés?
- A szomszéd állam uralkodója érkezett hazánkba.
- És mondja, mi volt ez a második lövés?
- Valószínűleg elsőre nem találták el, uram.
 
- Attól tartok, Jean, hogy a cipőm nagyon neveletlen.
- Miből gondolja, uram?
- Abból, hogy állandóan rám ölti a nyelvét.
 
Nyár van, és a második emeletről egy férfi nyakába zuttyan egy használt kotongumi. Felháborodva néz fel. Látja, hogy csak egyetlen ablak van nyitva. Felveszi a pottyanatot, és becsenget a lakásba. Kijön egy idősebb úr.
- Mondja, kérem, ki tartózkodik abban a szobában, aminek az ablaka az utcára néz és nyitva van? - kérdezi.
- A lányom és a vőlegénye.
- Akkor tessék, itt van az unokája.
 
Az emberek beszélgetnek a kocsmában, hogy ki hány figurát ismer a kefélésben.
- Én huszat ismerek! - szól az egyik.
Az emberek hümmögnek.
- Én harmincat! - mondja egy másik.
- Az semmi, én negyvenet! - kiabál valaki hátulról.
Elismerő moraj.
- Hát te, Józsi? - kérdezik az egyik félrehúzódót.
- Én csak azt a hagyományosat, mikor az asszony lefekszik hanyatt, szétteszi a lábát, én meg ráfekszek és bedugom.
Kiáltás ismét hátulról:
- Akkor én negyvenegyet!
 
A városi bankba bankrablók törnek be.
- Vetkőzzön mindenki meztelenre, és feküdjön arccal a földre! - üvölti az egyik, miközben egy sorozatot enged a falba.
A pénztárosnő csukott szemmel teljesíti a parancsot, mire odaszól neki a kolléganője:
- Nem muszáj becsukni a szemed, mert ez igazi bankrablás, és nem hivatali buli!
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére