<TABLE cellSpacing=3 cellPadding=3 width="100%" align=center border=0 valign="top"><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=articlestyle><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=articlestyle>A magyar pénz története - forint, korona, pengő, forint...
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD align=right>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD class=articlestyle></TD></TR><TR><TD class=articlestyle>
Amíg a rendszertelen kibocsátású érméktől eljutottunk az euró bevezetésének lehetőségéig, sok évszázadnak kellett eltelnie. Már I. István korában vertek természetesen pénzérmékét, ezek azonban nem éppen a szabályozott pénzkibocsátás első jeleként tűnnek fel a történelem kék egén.
A későbbiekben elsősorban a kereskedelem fejlődésével, a külhoni kereskedők hazánkkal való kapcsolatával jellemezhető a fejlődés, igazán önálló, magyar pénzintézeti, pénzkibocsátási tevékenységre azonban egészen a 18. századig várni kellett.
A Habsburg birodalom első papírpénzeit 1762. július 1-jén adta ki. A bécsi városi bank közreműködésével kibocsátott 5, 10, 25, 50, 100 Forintos címletű bankócédulákat 12 millió Forint értében adták ki, elsősorban a magyar országrész felzárkóztatása érdekében. Később megjelentek az 500 és 1000 forintos címletek is, jól mutatja azonban a rendszer rendszertelenségét, hogy ezek magánforgalomban való elfogadása nem volt kötelező.
Uralkodók jöttek-mentek, és próbálták egységesíteni a magyar pénzrendszert, vajmi kevés sikerrel. Aztán kitört a Szabadságharc, és megváltozott minden. 1848 augusztusában került forgalomba az első magyar bankjegy - két forint értékben. A háborúskodás finanszírozására még ebben az évben kiadták a 100 forintosokat, később pedig új egy és kétforintos bankjegyeket kerültek kibocsátásra, és az úgynevezett "Almássy-bankók" is forgalomba kerültek.
A szabadságharc leverése után - ahogy minden vívmány - a magyar pénz is a múlt ködébe veszett, igaz, Kossuth emigrációja alatt is nyíltan használta a magyar forintot. Idehaza közben az Osztrák - Magyar Bank megalakulásával 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy.
Az első világháborút követő békerendszer az Osztrák - Magyar Bank jegyeinek felülbélyegzését írta elő az utódállamok számára. A korona lett a hivatalos fizetőeszköz, igaz, a kor zűrzavarát - Tanácsköztársaság, a Tanácsköztársaság bukása - a pénz kaotikus értékelése - hol le, hol fel - is mutatja.
Egy 1925-ös törvény a korona helyére a pengő rendszert vezette be. Az átszámítás alapján egy pengő 12.500 koronával volt egyenlő. A nagy gazdasági világválság idehaza is éreztette hatását. Ráadásul a fegyverkezési program, az elcsatolt területek visszaszerzése, majd a háború nagyban hozzájárult a pénz romlásához.
A háború, a nyilasok, majd a Vörös hadsereg pénzpolitikája elvezetett a világtörténelem legnagyobb inflációjához. Pillanatok alatt elértéktelenedett a pengő, egy reggel sokat érő bankjegy délutánra a csatornába került, annyira nem ért már semmit, sőt, még egy milliárdos címlet bevezetését is tervezték!
A világháború után aztán a pengőt a Forint váltotta fel, mely lassan, de biztosan elfogadottá vált. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a Rákosi-címer, 1990-ig pedig a Kádár-címer volt a magyar bankjegyeken.
A rendszerváltástól az új köztársasági címer nyomtatott bankjegyek kerültek forgalomba. 1996-tól új formájú és kibocsátású bankjegyek kiadására és használatára került sor a 200 forintostól egészen a húszezresig. A következő lépés pedig az euró bevezetése...
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD align=right>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR><TR><TD class=articlestyle></TD></TR><TR><TD class=articlestyle>
A későbbiekben elsősorban a kereskedelem fejlődésével, a külhoni kereskedők hazánkkal való kapcsolatával jellemezhető a fejlődés, igazán önálló, magyar pénzintézeti, pénzkibocsátási tevékenységre azonban egészen a 18. századig várni kellett.
A Habsburg birodalom első papírpénzeit 1762. július 1-jén adta ki. A bécsi városi bank közreműködésével kibocsátott 5, 10, 25, 50, 100 Forintos címletű bankócédulákat 12 millió Forint értében adták ki, elsősorban a magyar országrész felzárkóztatása érdekében. Később megjelentek az 500 és 1000 forintos címletek is, jól mutatja azonban a rendszer rendszertelenségét, hogy ezek magánforgalomban való elfogadása nem volt kötelező.
Uralkodók jöttek-mentek, és próbálták egységesíteni a magyar pénzrendszert, vajmi kevés sikerrel. Aztán kitört a Szabadságharc, és megváltozott minden. 1848 augusztusában került forgalomba az első magyar bankjegy - két forint értékben. A háborúskodás finanszírozására még ebben az évben kiadták a 100 forintosokat, később pedig új egy és kétforintos bankjegyeket kerültek kibocsátásra, és az úgynevezett "Almássy-bankók" is forgalomba kerültek.
A szabadságharc leverése után - ahogy minden vívmány - a magyar pénz is a múlt ködébe veszett, igaz, Kossuth emigrációja alatt is nyíltan használta a magyar forintot. Idehaza közben az Osztrák - Magyar Bank megalakulásával 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy.
Az első világháborút követő békerendszer az Osztrák - Magyar Bank jegyeinek felülbélyegzését írta elő az utódállamok számára. A korona lett a hivatalos fizetőeszköz, igaz, a kor zűrzavarát - Tanácsköztársaság, a Tanácsköztársaság bukása - a pénz kaotikus értékelése - hol le, hol fel - is mutatja.
Egy 1925-ös törvény a korona helyére a pengő rendszert vezette be. Az átszámítás alapján egy pengő 12.500 koronával volt egyenlő. A nagy gazdasági világválság idehaza is éreztette hatását. Ráadásul a fegyverkezési program, az elcsatolt területek visszaszerzése, majd a háború nagyban hozzájárult a pénz romlásához.
A háború, a nyilasok, majd a Vörös hadsereg pénzpolitikája elvezetett a világtörténelem legnagyobb inflációjához. Pillanatok alatt elértéktelenedett a pengő, egy reggel sokat érő bankjegy délutánra a csatornába került, annyira nem ért már semmit, sőt, még egy milliárdos címlet bevezetését is tervezték!
A világháború után aztán a pengőt a Forint váltotta fel, mely lassan, de biztosan elfogadottá vált. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a Rákosi-címer, 1990-ig pedig a Kádár-címer volt a magyar bankjegyeken.
A rendszerváltástól az új köztársasági címer nyomtatott bankjegyek kerültek forgalomba. 1996-tól új formájú és kibocsátású bankjegyek kiadására és használatára került sor a 200 forintostól egészen a húszezresig. A következő lépés pedig az euró bevezetése...
</TD></TR></TBODY></TABLE>