Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
402 milliárd forint veszteséggel zárta a 2022-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki a jegybank friss beszámolójából. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak.
Ilyen kamatok mellett nem meglepő
A brutális veszteséget a kamatkiadások okozták,
- 2021-ben az összeg csak 207 milliárd forint volt. A deviza elszámolású kamatkiadások összege 381 milliárd forint volt - 2021-ben csak 207 milliárd forint. Ezzel szemben a kamatbevételek alig nőttek a megelőző évhez képest, forint eszközökön 137 milliárdról 221 milliárdra, a deviza eszközökön 204 milliárdról 287 milliárdra.
A brutális kamatveszteség nem meglepő, a jegybank tavaly kamatemelési ciklusban volt, az alapkamatot szeptemberben 13 százalékra emelte, októberben pedig az egynapos betéti eszköz élesítésével 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be. Vagyis a jegybank ekkora (éves) kamatokat fizetett az után a több ezer milliárd forint után, amit a bankrendszer tagjai kötelező tartalékként, illetve a fölös likviditás lekötése érdekében a betéti eszközökben a jegybankban parkoltatott.
Az MNB eredményét a forint árfolyamának 2022-ben, különösen ősszel bemutatott mélyrepülése szépítette.
A forint stabilizálása miatt kell a magas kamatszint
Egyébként a csillagászati, 18 százalékos irányadó kamatot (már a 13 százalékos alapkamat is közel duplája a cseh és lengyel kamatszintnek) októberben éppen a forint árfolyamának szabadesése miatt kellett bevezetnie a jegybanknak. A forint árfolyamának megroppanása mögötti egyik ok egyértelműen a magyar gazdaság sebezhetősége, illetve a kormány gyakorta kiszámíthatatlan, rendszeresen piactorzító gazdaságpolitikája, illetve az Európai Unióval folytatott korrupciós-jogállamisági vita, amely miatt az uniós támogatások folyósítása mind a mai napig a levegőben lóg.
Továbbá legalábbis kérdéses, a jegybank jól kezelte és kommunikálta-e a kamatemelési ciklus lezárását szeptemberben. Matolcsy György jegybankelnök május végén, a kamatcsökkentési ciklus bejelentésekor (az irányadó kamat 18-ról 17 százalékra csökkent) azt mondta, megfelelően jártak el, a pénzpiaci instabilitást pedig igyekezett a háborús helyzetre és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantására fogni. Holott már akkor elég nyilvánvaló volt, hogy a kamatemelési ciklus deklarált, sőt mondhatni ünnepélyes lezárásával a jegybank kiszolgáltatta magát. Majd kénytelen is volt egy “utolsó kamatemelés” utáni drasztikus kamatemeléssel beavatkozni.
Idén még nagyobb veszteség várható
Mindenestre a 2022-es rekord veszteség eredményeképp a jegybank saját tőkéje 256 milliárd forintra olvadt. A kamatszintek még mindig rendkívül magasak: az irányadó kamat őszre csökkenhet az alapkamat szintjére, az alapkamat pedig év végén mérséklődhet valamelyest. Ha minden jól megy. Virág Barnabás alelnök iránymutatása szerint az Európa-bajnok infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatot kell fenntartani. Ha az infláció idén év végére 10 százalék alá csökken, ez még mindig 10 százalék feletti kamatszintet jelent.
Ilyen kamatpálya mellett a jegybank kamatvesztesége idén is brutális lesz, sőt valószínűleg nagyobb, mint 2022-ben volt. Ráadásul ha minden jól megy, a forint árfolyama stabil marad (ez immár kiemelt jegybanki cél), a jegybanknak tehát nem lesz a kamatveszteséget legalább valamelyest ellensúlyozó árfolyamnyeresége. Összességében a hatalmas jegybanki veszteség idénre borítékolható, és mivel a saját tőke már tavaly év végére 256 milliárd forintra csökkent, az MNB saját tőkéje idén negatívba fordul.
A kormány nem akar fizetni
A Költségvetési Tanács a 2024-es költségvetés tervezetéhez fűzött véleményében nehezményezte, hogy a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségtérítésére, holott az MNB tőkéje 2023 végére várhatóan negatívba fordul.
A jelek szerint a kormány nem kíván veszteségtérítést végrehajtani: a költségvetési törvényjavaslatban adott válasz szerint „a kormány fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, figyelembe véve más európai uniós tagországok gyakorlatát is”.
Ami azt illeti, az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvényt, alaposan fellazítva a veszteségtérítési szabályokat. Korábban ugyanis akkor, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ez úgy változik, hogy a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben köteles fizetni.
A jelek szerint a kormány még ennél is lazább szabályozást akar – és ha ilyet akar, akkor minden bizonnyal így lesz, adva, hogy a kormánypártnak kétharmados többsége van a törvényhozásban, a frakción belül pedig nemhogy kiszavazásnak, de vitának sincs helye.
Folytatódik a kormányzati mekkmesterkedés
A kormány költségvetési mozgástere a 2024-es tervezet alapján lényegében nulla – és a tervezet már most irreálisan optimistának tűnő alapokra épít, ahogy azt a Költségvetési Tanács is megjegyzi. Így nem meglepő, hogy a kormány inkább nem mondana le több száz milliárd forintról a jegybank veszteségtérítésére, ez praktikusan jelentős megszorítással érne fel.
Vitatható, hogy a központi költségvetésnek általában véve mikor és mennyiben feladata az esetleges jegybanki veszteségek megtérítése – erről Surányi György volt jegybankelnök közölt részletes elemzést a Portfolio.hu-n. Az elmúlt évek gazdaságélénkítése és a magas kamatok után az infláció letörése szempontjából inkább üdvös lenne, ha a költségvetésből hiányozna a jegybank visszatőkésítéséhez szükséges pénz, illetve ha a jegybanknak nem kellene pénzteremtéssel fedeznie saját veszteségét.
Az biztos, hogy a jegybanknak nem dolga, hogy nyereséges legyen, sőt az sem feltétlenül probléma, ha a tőkéje negatív. Ám semmiképpen nem küld jó üzenetet, különösen a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben, hogy a kormány kedvére módosítgatja jegybanktörvényt.
Kovács Gábor
402 milliárd forint veszteséggel zárta a 2022-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki a jegybank friss beszámolójából. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak.
Ilyen kamatok mellett nem meglepő
A brutális veszteséget a kamatkiadások okozták,
- 2021-ben az összeg csak 207 milliárd forint volt. A deviza elszámolású kamatkiadások összege 381 milliárd forint volt - 2021-ben csak 207 milliárd forint. Ezzel szemben a kamatbevételek alig nőttek a megelőző évhez képest, forint eszközökön 137 milliárdról 221 milliárdra, a deviza eszközökön 204 milliárdról 287 milliárdra.
A brutális kamatveszteség nem meglepő, a jegybank tavaly kamatemelési ciklusban volt, az alapkamatot szeptemberben 13 százalékra emelte, októberben pedig az egynapos betéti eszköz élesítésével 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be. Vagyis a jegybank ekkora (éves) kamatokat fizetett az után a több ezer milliárd forint után, amit a bankrendszer tagjai kötelező tartalékként, illetve a fölös likviditás lekötése érdekében a betéti eszközökben a jegybankban parkoltatott.
Az MNB eredményét a forint árfolyamának 2022-ben, különösen ősszel bemutatott mélyrepülése szépítette.
míg csak 8,6 milliárd forint vesztesége.
A forint stabilizálása miatt kell a magas kamatszint
Egyébként a csillagászati, 18 százalékos irányadó kamatot (már a 13 százalékos alapkamat is közel duplája a cseh és lengyel kamatszintnek) októberben éppen a forint árfolyamának szabadesése miatt kellett bevezetnie a jegybanknak. A forint árfolyamának megroppanása mögötti egyik ok egyértelműen a magyar gazdaság sebezhetősége, illetve a kormány gyakorta kiszámíthatatlan, rendszeresen piactorzító gazdaságpolitikája, illetve az Európai Unióval folytatott korrupciós-jogállamisági vita, amely miatt az uniós támogatások folyósítása mind a mai napig a levegőben lóg.
Továbbá legalábbis kérdéses, a jegybank jól kezelte és kommunikálta-e a kamatemelési ciklus lezárását szeptemberben. Matolcsy György jegybankelnök május végén, a kamatcsökkentési ciklus bejelentésekor (az irányadó kamat 18-ról 17 százalékra csökkent) azt mondta, megfelelően jártak el, a pénzpiaci instabilitást pedig igyekezett a háborús helyzetre és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantására fogni. Holott már akkor elég nyilvánvaló volt, hogy a kamatemelési ciklus deklarált, sőt mondhatni ünnepélyes lezárásával a jegybank kiszolgáltatta magát. Majd kénytelen is volt egy “utolsó kamatemelés” utáni drasztikus kamatemeléssel beavatkozni.
Idén még nagyobb veszteség várható
Mindenestre a 2022-es rekord veszteség eredményeképp a jegybank saját tőkéje 256 milliárd forintra olvadt. A kamatszintek még mindig rendkívül magasak: az irányadó kamat őszre csökkenhet az alapkamat szintjére, az alapkamat pedig év végén mérséklődhet valamelyest. Ha minden jól megy. Virág Barnabás alelnök iránymutatása szerint az Európa-bajnok infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatot kell fenntartani. Ha az infláció idén év végére 10 százalék alá csökken, ez még mindig 10 százalék feletti kamatszintet jelent.
Ilyen kamatpálya mellett a jegybank kamatvesztesége idén is brutális lesz, sőt valószínűleg nagyobb, mint 2022-ben volt. Ráadásul ha minden jól megy, a forint árfolyama stabil marad (ez immár kiemelt jegybanki cél), a jegybanknak tehát nem lesz a kamatveszteséget legalább valamelyest ellensúlyozó árfolyamnyeresége. Összességében a hatalmas jegybanki veszteség idénre borítékolható, és mivel a saját tőke már tavaly év végére 256 milliárd forintra csökkent, az MNB saját tőkéje idén negatívba fordul.
A kormány nem akar fizetni
A Költségvetési Tanács a 2024-es költségvetés tervezetéhez fűzött véleményében nehezményezte, hogy a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségtérítésére, holott az MNB tőkéje 2023 végére várhatóan negatívba fordul.
A jelek szerint a kormány nem kíván veszteségtérítést végrehajtani: a költségvetési törvényjavaslatban adott válasz szerint „a kormány fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, figyelembe véve más európai uniós tagországok gyakorlatát is”.
a költségvetésnek ilyen helyzetben veszteségtérítési kötelezettsége keletkezik. A kormánynak pedig mint végrehajtó hatalomnak be kellene tartania a hatályos törvényeket, jelen esetben a jegybanktörvényt, és olyan költségvetést kellene összeállítania, ami fedezetet tartalmaz a veszteségtérítésre.
Ami azt illeti, az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvényt, alaposan fellazítva a veszteségtérítési szabályokat. Korábban ugyanis akkor, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ez úgy változik, hogy a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben köteles fizetni.
A jelek szerint a kormány még ennél is lazább szabályozást akar – és ha ilyet akar, akkor minden bizonnyal így lesz, adva, hogy a kormánypártnak kétharmados többsége van a törvényhozásban, a frakción belül pedig nemhogy kiszavazásnak, de vitának sincs helye.
Folytatódik a kormányzati mekkmesterkedés
A kormány költségvetési mozgástere a 2024-es tervezet alapján lényegében nulla – és a tervezet már most irreálisan optimistának tűnő alapokra épít, ahogy azt a Költségvetési Tanács is megjegyzi. Így nem meglepő, hogy a kormány inkább nem mondana le több száz milliárd forintról a jegybank veszteségtérítésére, ez praktikusan jelentős megszorítással érne fel.
Vitatható, hogy a központi költségvetésnek általában véve mikor és mennyiben feladata az esetleges jegybanki veszteségek megtérítése – erről Surányi György volt jegybankelnök közölt részletes elemzést a Portfolio.hu-n. Az elmúlt évek gazdaságélénkítése és a magas kamatok után az infláció letörése szempontjából inkább üdvös lenne, ha a költségvetésből hiányozna a jegybank visszatőkésítéséhez szükséges pénz, illetve ha a jegybanknak nem kellene pénzteremtéssel fedeznie saját veszteségét.
Az biztos, hogy a jegybanknak nem dolga, hogy nyereséges legyen, sőt az sem feltétlenül probléma, ha a tőkéje negatív. Ám semmiképpen nem küld jó üzenetet, különösen a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben, hogy a kormány kedvére módosítgatja jegybanktörvényt.
Kovács Gábor
