Pránanadi

Cshimbjed

Állandó Tag
Állandó Tag
pl: valaki el megy nadira/reikire/stb csinálja, de aztán rájön, hogy valahogy ez nem az igazi és kivülről is kap majd megerősítéseket, stb és szép lassan lejön róla és belátja, hogy ez nem kell... valami ilyesmi lehet, amikor olyat akar az egyén magára venni, amihez igazából "semmi köze"...

Alapvetően minden módszer, tanítás csak eszköz... és egyik sem minden mást helyettesítő csodaszer. A lényeg, hogy képes vagy-e ilyesmivel a magad és a környezeted - tágabb értelemben vett - tudatosságát emelni.
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Miért, szerinted akkor kiben másban van a hiba?

a pedofilban és a gyerekben. (a gyerekben is, ha rosszul dolgozza fel a történteket. a hiba a kártékony mentális magatartásra vonatkozik.)

ha valaki együttérzésből cselekszik az nem hiba, hanem a lehető leghasznosabb dolog. persze ha haragból (vagy más negatív érzelemből) teszi amit tesz, az hiba.
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Hát azt szokták mondani, hogy ha valami zavar minket a külvilágban, akkor az valójában saját magunkban zavar, hisz a külvilág történései saját (elnyomott) projekcióink. Ha valakit zavar, hogy létezik olyan, hogy emberek megtévesztése, akkor talán az nem véletlen (mármint, hogy ilyesmivel találkozik a saját külvilágában, éz pont ez zavarja). Ha valaki pl. rájön arra, hogy lusta (holott ezt jó ideig igyekezett nem észrevenni), és ezt elfogadja, többé már nem fogják zavarni a lusta emberek a külvilágában. Csak addig zavarja, amíg nincs azzal magában megbékülve, harcol ellene.

mellesleg nehéz ebben a világban nem találkozni emberek megtévesztésével.... gyakorlatilag csak ez folyik. inkább az a különös, ha valaki nem látja ezt, és nem szól ellene, hanem hagyja. Ha a jó emberek érdektelenek, akkor a másik oldal kedvére garázdálkodhat.
 

gerleiati

Állandó Tag
Állandó Tag
Én meg ismerek egy másik gyógyíttó módszert ami 30000 éves a Sukkontukkot.
Ez is Tibetből származik, és annyira titkos, hogy senki nem ismeri.:)

hogyne ismerném. én találtam ki. mindjárt beperellek hitelrontásért. :!:
persze nem Tibetből származik, hanem a Csanádi utcából, Pestről. Mer' az már 60.000 ezerszer ezer éves. Én építettem oda az első kulipintyót.:D
 

furrier75

Kitiltott (BANned)
Hát azt szokták mondani, hogy ha valami zavar minket a külvilágban, akkor az valójában saját magunkban zavar, hisz a külvilág történései saját (elnyomott) projekcióink. Ha valakit zavar, hogy létezik olyan, hogy emberek megtévesztése, akkor talán az nem véletlen (mármint, hogy ilyesmivel találkozik a saját külvilágában, éz pont ez zavarja). Ha valaki pl. rájön arra, hogy lusta (holott ezt jó ideig igyekezett nem észrevenni), és ezt elfogadja, többé már nem fogják zavarni a lusta emberek a külvilágában. Csak addig zavarja, amíg nincs azzal magában megbékülve, harcol ellene.

Szerintem Mahismardini az éberség egy magasabb tudatossági fokán állva szélesebb látómezővel rendelkezik, ezáltal lát olyan dolgokat amit mások esetleg nem, és csak fel szeretné hívni a figyelmet ezen dolgok létezésére.
Olyan ez, mint amikor egy távollátó közli egy közellátóval, hogy jobbról jön egy kamion. Figyelmeztet egy olyan dologra, ami egy közellátó szemszögéből nézve nem látható, mégis jelen van.
 

Cshimbjed

Állandó Tag
Állandó Tag
mellesleg nehéz ebben a világban nem találkozni emberek megtévesztésével...

Ha jól értem, azt tartod megtévesztésnek, hogy - hasonlattal élve - a nadi egy olyan banán, ami PJ szerint Korzikáról származik, holott trópusi mezőgazdász tudományod szerint Korzikán nincsenek banánültetvények?
 

Cshimbjed

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem Mahismardini az éberség egy magasabb tudatossági fokán állva szélesebb látómezővel rendelkezik, ezáltal lát olyan dolgokat amit mások esetleg nem, és csak fel szeretné hívni a figyelmet ezen dolgok létezésére.

Ha valaki kívülről tudja a Bibliát és őszinte hittel képes Szent Ágostonra hivatkozni, az klassz, elkötelezett dolog... de korántsem igazolja, hogy az illető rendelkezik megvilágosodott látásmóddal.

Különösen akkor, ha a teológiai konzerv-magyarázatok elsajátított világán túl más megközelítésre, a hivatalos teológiai okfejtések tekintélyelvűséget meghaladó megvitatására kevéssé nyitott a gondolkodása.
(ezt nem feltétlenül gondolom Mahismardiniről... de eddig jórészt erről az oldaláról ismertem meg a fórum szűk keretei között)
 

44*77

Új tag
a pedofilban és a gyerekben. (a gyerekben is, ha rosszul dolgozza fel a történteket. a hiba a kártékony mentális magatartásra vonatkozik.)


Én nem zárom ki, hogy a szülőben is van "hiba" (bár én inkább bűnnek nevezném), különben nem érte volna ilyen csapás. Oké, hogy a csapás a gyerekre irányul, de ha azt mondanánk, a szülő nem hibás, félő, hogy csak ürügy lenne: a szülő sem egy gonosz véletlen áldozata, az ő szenvedésének (sorsának) is megvan az oka.
Ha az autó elüt valakit, akkor annak az elütött részéről is van jelentése, nem véletlenül üti el pont őt az autó. Az ártatlan nem kap csak úgy "véletlenül" büntetést. S attól, hogy a bűnt (épp) nem ismerjül fel (vagy nem akarjuk), attól az még létezik.
 

44*77

Új tag
mellesleg nehéz ebben a világban nem találkozni emberek megtévesztésével.... gyakorlatilag csak ez folyik. inkább az a különös, ha valaki nem látja ezt, és nem szól ellene, hanem hagyja. Ha a jó emberek érdektelenek, akkor a másik oldal kedvére garázdálkodhat.

Várj, várj. Nem azt mondom, hogy nem találkozni megtévesztéssel és jogtalansággal. Természetesen mindenki talállkozik vele, hisz ez egy létező állapot. Csomó jogtalanság létezik, s minden jogtalanság szubjektív. Valakinek jogtalanság megenni az állatokat, másnak meg nem az.
A kérdés az, hogy miért zavar egy adott jogtalanság? Valakit zavar, hogy sikkaszt 1-1 ember, más meg alapból letojja, nem foglalkozik vele - minek idegelje fel magát ezen, ha úgysem tud mit tenni? Sikkasztás lesz azután is, hogy őt ez felidegesíti és esetleg megakadályoz 1-1 esetet...
Az indiai jógi is jól tudja, milyen jogtalanságok történnek világszerte. De ő inkább elengedi és magába fordul, meditál. Nem engedi, hogy a külvilág megzavarja. Ha harcolna ellene, előbb megvilágosodna?
És ezzel nem azt mondtam, hogy legyünk érdektelen birkák, és ne tegyünk a világon semmit. Tegyünk, csak ne harcoljunk, hanem békét kössünk! A harc sosem vezet békéhez, csak újabb harchoz. A béke olyan, mint a szeretet: belülről kifelé áramlik. A béke elfogadás. A harc (mindegy, mi a tárgya, célja, indítéka) az ego vágya, hogy saját igazát másokra erőszakolja. A békét mindenki csak magában érheti el, s nem úgy, ha harcol a külvilág (maya) ellen. Tenni, javítani mindig magunkban kell, nem a külvilágot kell megváltoztatni (saját szájunk íze szerint, azaz szubjektív igazság szerint) -és szerencsére nem is lehet!
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Várj, várj. Nem azt mondom, hogy nem találkozni megtévesztéssel és jogtalansággal. Természetesen mindenki talállkozik vele, hisz ez egy létező állapot. Csomó jogtalanság létezik, s minden jogtalanság szubjektív. Valakinek jogtalanság megenni az állatokat, másnak meg nem az.
A kérdés az, hogy miért zavar egy adott jogtalanság? Valakit zavar, hogy sikkaszt 1-1 ember, más meg alapból letojja, nem foglalkozik vele - minek idegelje fel magát ezen, ha úgysem tud mit tenni? Sikkasztás lesz azután is, hogy őt ez felidegesíti és esetleg megakadályoz 1-1 esetet...
Az indiai jógi is jól tudja, milyen jogtalanságok történnek világszerte. De ő inkább elengedi és magába fordul, meditál. Nem engedi, hogy a külvilág megzavarja. Ha harcolna ellene, sem tudna mit tenni...
És ezzel nem azt mondtam, hogy legyünk érdektelen birkák, és ne tegyünk a világon semmit. Tegyünk, csak ne harcoljunk, hanem békét kössünk! A harc sosem vezet békéhez, csak újabb harchoz. A béke olyan, mint a szeretet: belülről kifelé áramlik. A béke elfogadás. A harc (mindegy, mi a tárgya, célja, indítéka) az ego vágya, hogy saját igazát másokra erőszakolja. A békét mindenki csak magában érheti el, s nem úgy, ha harcol a külvilág (maya) ellen. Tenni, javítani mindig magunkban kell, nem a külvilágot kell megváltoztatni (saját szájunk íze szerint, azaz szubjektív igazság szerint) -és szerencsére nem is lehet!


"Egész természeteddel támogasd a lényeket, és védelmezd őket, akár saját testedet. A lényekkel szembeni közömbösséget kerüld mint a mérget." - Nagarjuna


Az idézetek a szövegben a Dalai Lámától vannak:
“Prayer is very good,” he responded, “like meditation. But not enough.” He went on to express concern that if millions of people across the planet prayed for peace and then ended by feeling they had done their jobs, believing that the prayers were all that was necessary, we would probably never have peace. ”We need to take action.” He broke into that smile of his I had seen on the covers of his books. “Yes, we must act.”

"Az ima nagyon jó" - válaszolta, "akár a meditáció" De nem elég." Tovább fejtegette aggályait, hogy ha a bolygón emberek milliói imádkoznának a békéért, majd azzal az érzéssel zárnák, hogy a dolog le van tudva, abban a hitben, hogy az ima mindaz amire csak szükség volt, akkor valószínűleg soha nem lenne béke. "Cselekednünk kell". Majd azzal a mosollyal nevette el magát, amit a könyvei borítóján láttam."Igen, cselekednünk kell."

Hogy a cselekvés hasznos legyen, ahhoz pedig bölcsesség és szeretet/együttérzés kell. Ezt gondolkodással, belátással, a harag elengedésével, és a pozitív minőségek kifejlesztésével el lehet érni.

természetesen egy problémára haragudni teljesen illogikus. a béke egy nagyon logikus, és gondolkodással abszolút belátható dolog. ezért annyira stabil, ha egyszer eléri valaki. (ezért is is jelölik ezt az állapotot gyémántnak, mert annyira ésszerű, akkora erő van mögötte és annyira jó, hogy az igazi békét elért lényeket (Buddhák) nem lehet már ebből az állapotból semmivel sem kibillenteni.)
“A békét nem lehet erőszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni.” - Einstein
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Én nem zárom ki, hogy a szülőben is van "hiba" (bár én inkább bűnnek nevezném), különben nem érte volna ilyen csapás. Oké, hogy a csapás a gyerekre irányul, de ha azt mondanánk, a szülő nem hibás, félő, hogy csak ürügy lenne: a szülő sem egy gonosz véletlen áldozata, az ő szenvedésének (sorsának) is megvan az oka.
Ha az autó elüt valakit, akkor annak az elütött részéről is van jelentése, nem véletlenül üti el pont őt az autó. Az ártatlan nem kap csak úgy "véletlenül" büntetést. S attól, hogy a bűnt (épp) nem ismerjül fel (vagy nem akarjuk), attól az még létezik.

én nem szeretem a bűn szót, mert valami helyrehozhatatlan dolgot sejtet számomra (és szerintem sok nyugati ember számára is) ezért használom a hibát, mert azt helyre lehet hozni, meg lehet tisztulni stb., csak módszer és őszinte megbánás + belátás kérdése.

A többire meg azt mondhatom, hogy ha valaki a szamszárába született, akkor a fájdalom/veszteség/probléma elkerülhetetlen, de a szenvedés opcionális. Amin tudok változtatok, amin nem tudok, azon meg fölösleges aggódni, fölösleges depresszióba stb. süllyedni miatta.

Ha a szülő pl. így kezeli a gyermeke esetét, akkor nem szenved, plusz még tisztábban is lát, mert a negatív érzelmek nem torzítják el a felfogását. Másik jó hatása, hogy erőt és optimizmust, bölcsességet képes így sugározni, ami felemeli az áldozatot, lelkileg támogatja.

Tehát természetesen mindhárom félnél (pedofil, gyerek, szülő) a karma teremti meg a történteket, de a karma milyensége mindenkinél egyéni, és mindenkinél ott van a szabad akarat, hogy ki mit hoz ki a dologból. Vagy hagyja, hogy a nevelés/oktatás kialakította általában illogikus szokások (ami többnyire önsajnálat, depresszió, gyűlölet, agresszió egy ilyen helyzetben) magukkal ragadják és így további negatív karmát teremtsenek neki, vagy ésszel felülbírálja a helyzetet, és nem megy bele olyan érzelmekbe, amik teljesen értelmetlenek, és esetleg károsak is. Ez az elengedés.

Az hogy általában nem akarjuk, hogy a rossz megtörténjen pedig azért van, mert némi tapasztalattal és megfelelő ideig történő objektív szemlélődéssel láthatjuk, hogy a világban milyen tettnek milyen következményei vannak hosszútávon általában. És ha ezt látod, és ez negatív, akkor mindent megteszel, hogy ne történjen meg. Nem azt jelenti, hogy el kell veszíteni a lelki egyensúlyod - hiszen azzal még soha senkin nem segítettek - hanem azt, hogy a tőled telhetőt meg kell tenni, hogy jobb legyen. ha nem megy, akkor nincs más - elengedés. nem mondom,hogy nagyon egyszerű és könnyen átlátható, hogy mikor mi a helyes, de ha vki eléri az ürességet, az önérdek nélküliséget és megvalósítja a Bodhicsittát (Együttérzést) akkor nagy precizitással lehet hosszútávon jó döntéseket hozni, ami mindenkinek segít. persze ezt megelőzi egy nagyon alázatos és sokáig tartó szellemi képzés.
Amíg vki az ürességet és a bodhicsittát nem valósítja meg, addig tetteinek motivációja és kimenetele igencsak kérdéses, és szinte mindig hibázik. De a szamszára ilyen. még jó hogy vannak módszerek...
 

44*77

Új tag
"Egész természeteddel támogasd a lényeket, és védelmezd őket, akár saját testedet. A lényekkel szembeni közömbösséget kerüld mint a mérget." - Nagarjuna


Az idézetek a szövegben a Dalai Lámától vannak:
“Prayer is very good,” he responded, “like meditation. But not enough.” He went on to express concern that if millions of people across the planet prayed for peace and then ended by feeling they had done their jobs, believing that the prayers were all that was necessary, we would probably never have peace. ”We need to take action.” He broke into that smile of his I had seen on the covers of his books. “Yes, we must act.”

"Az ima nagyon jó" - válaszolta, "akár a meditáció" De nem elég." Tovább fejtegette aggályait, hogy ha a bolygón emberek milliói imádkoznának a békéért, majd azzal az érzéssel zárnák, hogy a dolog le van tudva, abban a hitben, hogy az ima mindaz amire csak szükség volt, akkor valószínűleg soha nem lenne béke. "Cselekednünk kell". Majd azzal a mosollyal nevette el magát, amit a könyvei borítóján láttam."Igen, cselekednünk kell."

Hogy a cselekvés hasznos legyen, ahhoz pedig bölcsesség és szeretet/együttérzés kell. Ezt gondolkodással, belátással, a harag elengedésével, és a pozitív minőségek kifejlesztésével el lehet érni.


Az első idézettel kapcsolatban: a lényekkel szembeni támogatás, védelmezés szerintem nem merül ki fizikai tettlegességben. Ha megkér valaki, hogy segítsek, segítek, de ha nem kér, nem erőszakolom rá a segítségemet, csak mert én azt jónak hiszem. Mindig az a jó, ami a másiknak jó (függetlenül attól, hogy szerintem jó-e). Akármilyen jót akarok is másnak, azt én akarom, nem ő. Van különbség!

A Dalai Lámás idézet szintén nagyon jó, de az értelmezés megint csak szubjektív. Szerintem ő megint csak nem a izikai tettlegességre gondolt. A cselekvés magunkban kell, hogy megtörténjen elsősorban. Ha magunkban lezajlott, akkor egyúttal a külvilágban is lezajlik, mert "ami fenn, úgy lenn", ami benn, úgy kinn.
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Az első idézettel kapcsolatban: a lényekkel szembeni támogatás, védelmezés szerintem nem merül ki fizikai tettlegességben. Ha megkér valaki, hogy segítsek, segítek, de ha nem kér, nem erőszakolom rá a segítségemet, csak mert én azt jónak hiszem. Mindig az a jó, ami a másiknak jó (függetlenül attól, hogy szerintem jó-e). Akármilyen jót akarok is másnak, azt én akarom, nem ő. Van különbség!

Én azt gondolom, hogy mindig segíteni kell akár kéri, akár nem.
A Láma azt mondja, hogy aki engedi, hogy segítsen neki, azt vezeti, aki nem engedi, azért meg imádkozik.
(azért nem írok közönséges lények nyújtotta segítségről, mert arról regényt lehetne írni, hogy hol rontják el, vagy hol nem)

Ha konkrétan erre a helyzetre gondolsz, hogy a pnadi sötét dolgait kifogásolom, akkor ide abszolút nem illik ez a segítős nem segítős dolog. Ez annyira egyértelmű. Pl. ha van egy alvilági szervezet, akik drogot árulnak, nyilván egyik fél, sem a drogos, sem a dealer nem fog megkeresni, hogy ugyan segíts már nekünk. Ezt az ember egyszerűen tudja, hogy nem jó, és ismeri a következményeit, ezért féltésből teszi amit tesz. Nem kárhoztatom egyiket sem, egyszerűen leírtam egy fórumra, amit tudok, érvelek mellette amennyire csak tőlem telik logikusan, leírom a teljesen nyilvánvaló hazugságokat,porhintéseket, megvezetést, mert azt gondolom, hogy ebből mindkét fél csak profitálhat.
A véleményemet az olvassa el, aki akarja, az fogadja meg, aki akarja. Én itt beszélgetek emberekkel, kölcsönösen kérdezünk és válaszolunk. Semmi egyéb.

A Dalai Lámás idézet szintén nagyon jó, de az értelmezés megint csak szubjektív. Szerintem ő megint csak nem a izikai tettlegességre gondolt. A cselekvés magunkban kell, hogy megtörténjen elsősorban. Ha magunkban lezajlott, akkor egyúttal a külvilágban is lezajlik, mert "ami fenn, úgy lenn", ami benn, úgy kinn.


Nem hiszem, hogy szubjektív. Pont azért mondja az imát, mert az belső munka, nem fizikai. És hangsúlyozza, hogy a fizikai tett szintjén kell megmozdulni, az ima nem elég. (más tanításában is ez van, ha rákeresel az interneten) Az imával nem oldódik meg az éhezés, és a kegyetlenség. legalábbis akkor nem, ha a világ nagy része az ellenkező irányba rohan. Nem kell indulatokat gerjeszteni magunkban, de felelősséggel kell élni, és tenni kell a jóért. Legalábbis amennyire csak lehet hasznossá teszem magam a környezetem számára. Az idő nagyon gyorsan eltelik, és rövid idő alatt nagy károkat, de sok jót is lehet tenni. Már csak azzal, hogy megvizsgálom a tetteim kimenetelét és lehetőleg a jóra törekszem, már azzal is nagyon sokat tettem a világért (ha figyelembe vesszük a pillangóhatást is)
Amúgy én is a wuwei vagyis a "nem-cselekvés" mellett vagyok. De ez kb annyit jelent számomra, hogy aktív módon nem furakszok előre egy önző vágyam generálta ötlettel, hanem egyszerűen amikor természetes módon döntés elé kerülök, akkor igyekszem helyes döntést hozni, vagyis válogatás nélkül elfogadom azt, amit az "univerzum" kihívásként elém tesz, egyszerűen igyekszem épülni és építeni belőle.
A Dalai Láma szerintem a pozitív döntésekre akar inspirálni bennünket azzal, amit mondott.
 

44*77

Új tag
Nem hiszem, hogy szubjektív. Pont azért mondja az imát, mert az belső munka, nem fizikai. És hangsúlyozza, hogy a fizikai tett szintjén kell megmozdulni, az ima nem elég. (más tanításában is ez van, ha rákeresel az interneten) Az imával nem oldódik meg az éhezés, és a kegyetlenség. legalábbis akkor nem, ha a világ nagy része az ellenkező irányba rohan. Nem kell indulatokat gerjeszteni magunkban, de felelősséggel kell élni, és tenni kell a jóért. Legalábbis amennyire csak lehet hasznossá teszem magam a környezetem számára. Az idő nagyon gyorsan eltelik, és rövid idő alatt nagy károkat, de sok jót is lehet tenni. Már csak azzal, hogy megvizsgálom a tetteim kimenetelét és lehetőleg a jóra törekszem, már azzal is nagyon sokat tettem a világért (ha figyelembe vesszük a pillangóhatást is)


Szerintem egyáltalán nem hangsúlyozza a fizikai tetteket. Akkor konkrétabban fogalmazott volna. Alapvető különbség az ima és a cselekedet között az, hogy az imával kegyelemért könyörgünk, és reábízzuk valaki másra a megoldást/döntést; a cselekedet közben pedig nem bízzuk másra, hanem mi magunk vesszük kézbe az irányítást. Cselekedni kell? Természetesen! Javítani kell a dolgok folyásán? Naná! Ez a feladatunk: javulni, tökéletesedni. Tökéletesedni és javulni (azaz változni) pedig kizárólag magunkban tudunk, s nem úgy, hogy a világ dolgait próbáljuk a saját igényeinkhez igazítani, és azon változtatni. Ez eredendően kudarcra van ítélve.
Az imával nem oldódik meg az éhezés? Miért, a tettekkel megoldódik? Sajnos (?) nem. Éhezés mindig volt és lesz, mert a pólusoknak jelen kell lenniük. Nem győzhetünk csak úgy le egy törvényszerűséget, mert nekünk nem tetszik az egyik oldala.
A kegyetlenségeket nem kell kiiktatni, hanem meg kell vele békélni. Megbékélni annyi, mint nem harcolni. Attól, hogy a kegyetlenség létezik, nekem nem kell kegyetlenkednem, de másnak kegyetlenkednie kell, hogy megismerhesse a könyörületet a kegyetlenség által. Nem hinném, hogy jó dolog mástól elvenni a tanulás lehetőségét. Mert ezzel nem jót teszünk, hanem épp akadályozzuk. Talán egykor neked is szükséged volt rá, s most már azért nincs, mert megismerted. El kell fogadni, hogy a kegyetlenségre szüksége van másoknak (hogy abból tanulhassanak), s ezért nekünk nem szabad azt kiiktatnunk. Akkor fogadtuk el, amikor már nem zavar minket a világban látható kegyetlenség jelenléte. A kegyetlenség nem egy negatív minőség, hanem a valóság egyik pólusa. Aki nem óhajtja elfogadni, az a valóságot nem akarja elfogadni, hiszen mindig azzal kényszerülünk a legtöbbet foglalkozni, ami ellen harcolunk. Aki nem harcol, az megbékél és a valódi dolgok mélyére láthat.
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Nem igazából tudok arra bizonyos példát, hogy valaki tetszőleges specifikus képességekhez hozzá tudott volna férni, még ha ennek meg is van az elvi lehetősége...
Sai Babáról is mesélték, hogy képes tárgyakat materializálni, de én inkább arra lennék kíváncsi, hogy mindenféle gyakorlás nélkül le tudna-e győzni egy sakk- vagy go nagymestert... e területeken nem láttam még rá példát, hogy valaki pusztán hozott adottságaival ért volna el csúcsteljesítményt. A művészetekben már inkább előfordul, érdekes rákeresni Akiane Kramarik festő kislány weblapjára.
mire gondolsz konkrétan?

mi az, hogy "pusztán hozott képességeivel?" mármint ebben a kontextusban

Egyébként a megszabadulás-megvilágosodás párosának jellemzése erősen emlékeztet a nyugati misztikában Jákob lajtorjájára.
Ugyanis ezen a "létrán" (ezzel analóg a kabbalista Életfa) nemcsak lentről fölfelé létezik haladási irány (az egyre finomabb energiák, a megnyilvánulatlan létező irányába), hanem föntről lefelé is (a teremtő erők megnyitása az alsóbb világok irányába)!
(ha emlékszel az "ugróiskola" játékra, ebben - kisebb változtatásokkal - az Életfa szefiráin kell végigugrálni, majd a tetején megfordulva visszaugrálni)

igen minden nagyobb vallás valamilyen formában tartalmazza az igazságot. kérdés milyen nehézségek árán lehet előkotorni belőle... ha valahonnan az ember rájön az alapkódokra, akkor az egyéb szimbolikus történetek igen szép mélységeket és aspektusokat képesek feltárni. de ehhez kellenek az alapkódok, amiket a legtöbb nagy vallás már nem tud egészen tiszta, egyszerű formában átadni. erre jó a buddhizmus. és akkor a többi vallás (és gyakorlatilag minden jelenség) lassan értelmet nyer. ez a személyes véleményem, elnézést, ha bármelyik valláshoz tartozót sérti... nem kritikának szántam.



Ha már előkerült a "mi kapcsolódik a buddhizmushoz" témája, számomra ebben a pránanadinál jóval izgalmasabb a Mind & Life Institute (ld. Google) tevékenysége, amelyben - jórészt a Dalai Láma szellemi nyitottságának köszönhetően - a tudomány és a tudatosság fejlődése alkotó módon kapcsolódik össze.

a mind and life institut valóban jó választás lehet, annak, aki szereti a tudományokat, de igazából nem jártam utána túlságosan az oldalnak. viszont a buddhizmus megfigyelései nemcsak az elmére, hanem a külvilágra vonatkozólag is abszolút objektívak és deskriptívek. nem véletlen, hogy jó partnere bármelyik tudománynak.
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
..... A kegyetlenség nem egy negatív minőség, hanem a valóság egyik pólusa. Aki nem óhajtja elfogadni, az a valóságot nem akarja elfogadni, hiszen mindig azzal kényszerülünk a legtöbbet foglalkozni, ami ellen harcolunk. Aki nem harcol, az megbékél és a valódi dolgok mélyére láthat.

neked nem az a célod, hogy megértsd amit írok, hanem hogy ellentmondjál.
a lényeket az együttérző tettek juttatják el a Buddhaságba, ez a módszer. És ha kinyitnád a szemed, akkor azt látnád, hogy a Dalai Láma és a többi szent, Bodhiszattva ugyanerre bíztat mindenkit, és ők is ezt teszik.

ha meg még utána is járnál, vagy alaposan elgondolkodnál azon, hogy mi az ima és az imádkozás - amit minden vallásos ember nap mint nap gyakorol, beleértve a Dalai Lámát, a Karmapát és az összes többi Rinpocsét stb., akkor nem írnál ilyen képtelenségeket, ekkora magabiztossággal. Az ima egészen másról szól, mint amit képzelsz. Persze ha nem gyakorlod, úgy bajosan fogod megérteni.

ha arról akarsz meggyőzni, hogy én azt érzem amit te gondolsz, hogy érzek, az eleve nevetséges, arról jobb ha leteszel. hidd el jobban ismerem magam, mint te, az önvizsgálatot bízd csak rám. ehelyett próbáld megérteni amit írok.

és ez vonatkozik másra is. már kezdem nagyon unni, hogy vadidegenek személyes "spirituális" tanácsokat osztogatnak, hogy ne vágyjak a megvilágosodásra, mert úgy nem tudom elérni, meg hogy ne érezzek haragot, hogy bocsájtsak meg. :D ember, miről beszéltek? Arra nem vagytok képesek, hogy megértsétek amit írok, de tanácsot adni azt nagyon tudtok. Mégis hogy gondoljátok, hogy tanácsot osztogathattok úgy, hogy nem is értitek azt akihez beszéltek?
konkrét, logikus dolgokról, nagyon szívesen beszélgetek bárkivel, de az ilyenekre nemigen lehet mit mondani.
 

44*77

Új tag
neked nem az a célod, hogy megértsd amit írok, hanem hogy ellentmondjál.
a lényeket az együttérző tettek juttatják el a Buddhaságba, ez a módszer. És ha kinyitnád a szemed, akkor azt látnád, hogy a Dalai Láma és a többi szent, Bodhiszattva ugyanerre bíztat mindenkit.

ha meg még utána is járnál, vagy alaposan elgondolkodnál azon, hogy mi az ima és az imádkozás - amit minden vallásos ember nap mint nap gyakorol, beleértve a Dalai Lámát, a Karmapát és az összes többi Rinpocsét stb., akkor nem írnál ilyen képtelenségeket, ekkora magabiztossággal. Az ima egészen másról szól, mint amit képzelsz.


Miről szól az ima?


"Mégis hogy gondoljátok, hogy tanácsot osztogathattok úgy, hogy nem is értitek azt akihez beszéltek?"

Biztos, bennünk van a hiba, hogy nem értjük, miről beszélsz?
 

Mahismardini

Kitiltott (BANned)
Miről szól az ima?


"Mégis hogy gondoljátok, hogy tanácsot osztogathattok úgy, hogy nem is értitek azt akihez beszéltek?"

Biztos, bennünk van a hiba, hogy nem értjük, miről beszélsz?


tudod, ha valamit/valakit nem értek, akkor nem okoskodok. hanem kérdezek. de semmiképp nem állítok és ítélkezek. az hogy nem értesz, az természetes, azon lehet segíteni. a baj azzal van, hogy úgy teszel, mintha értenél. nekem mindegy, mert legfeljebb megunom, és nem válaszolok, mert értelmetlen. Viszont a te szempontodból annál károsabb ha nem látod a valóságot.
 

evapatocs

Állandó Tag
Állandó Tag
"Az ima nagyon jó" - válaszolta, "akár a meditáció" De nem elég." Tovább fejtegette aggályait, hogy ha a bolygón emberek milliói imádkoznának a békéért, majd azzal az érzéssel zárnák, hogy a dolog le van tudva, abban a hitben, hogy az ima mindaz amire csak szükség volt, akkor valószínűleg soha nem lenne béke. "Cselekednünk kell". Majd azzal a mosollyal nevette el magát, amit a könyvei borítóján láttam."Igen, cselekednünk kell."

Teréz anya azt mondta:

"Soha nem vettem részt háború ellenes tüntetésen,ha lesz majd béke-tüntetés hivjál meg."

-Számomra ez a megfogalmazás lágyabb, könnyedebb,és valahol jobban megérintett.
 
Oldal tetejére