Kedves Libelle, én prána 2-es vagyok (ami nagyon pici), azt gondolom a prána egy életforma és az értéke nem pénzben mélrhető. Ha lehetőséged van a fejlődésre és úgy érzed szeretnéd megtenni...tedd! De ha kételkedsz, ha pénzben méred az értékeket, lehet hogy ez nem a te utad...de az is lehet hogy pont erre van szükséged, hogy az anyagi dolgok mögé lás(Amennyire ez a földi testben lehetséges). Sok szerencsét, bárhogy döntesz.
Szia!
Szerintem a kételkedés elkerülhetetlen velejárója a fejlődésnek. Én most abban a szakaszban vagyok, hogy túl sok írást olvastam el egyszerre, és egy kicsit megzavarodtam az információáradattól. Vagyis a gyakorlatban nem tapasztaltam még meg azt, amit olvastam, és racionálisan próbálom megérteni és összerakni a dolgokat. Ez viszont nem megy.
Ami a Pránanadit illeti, én is 2-es fokozatot végeztem, de valamiért (talán az előbb említett okokból) most hiányzott az a lelkesedés és öröm, amit az első avatás után éreztem. Lehetséges, hogy korai volt még a kettes...
Igyekszem elvonatkoztatni az anyagiaktól, de amikor közölték, mennyibe kerül a meditációs tanfolyam, akkor az eléggé szíven ütött. Főleg, hogy a nadiban nekem mindigis azt tetszett, hogy nem akarják lehúzni az embereket... Ugyanakkor azt is tudom, hog amit az ember ingyen vagy nagyon olcsón kap meg, azt nem értékeli.
Nem tehetek mást, minthogy igyekszem minél jobban kihasználni azokat a képességeket, amelyeket a Naditól kaptam (mivel azt el kell ismernem, hogy a technika gyönyörűen működik), és bízom abban, hogy összegyűlik a pénz a következő tanfolyamig...