"Az igazságtól elfordulnak, a mesékhez meg odafordulnak, mert viszket a fülük..."
Na es mi az igazsag?
"Az igazságtól elfordulnak, a mesékhez meg odafordulnak, mert viszket a fülük..."
Ki tudja? Bérkié lehet igaz elméletben de senki nem tudja bizonyítani.Na es mi az igazsag?
Na es mi az igazsag?
Ebben semmi nem volt ernoe. Szó szerint.
Engem borzalmasan érdekelne, milyen mechanizmussal kell, hogy elképzeljük a sejtfal kialakulását? Ugye nincs egyetlen modell sem, amit a tudomány, mint IME EZ AZ ÉLET KIALAKULÁSÁNAK A MODELLJE elfogadna.
Miért volt szüksége egy (aminosavakból és más vegyületekből álló) masszának lehatárolnia magát környezetétől, hogy ősi prokarióták formájában sejteket definiáljanak? Gyanús, hogy nem a túlélésért folytatott küzdelemről van itt még szó.
Csak úgy heccből? Véletlenül?
Egyáltalán mi volt az a massza?
Még ha nem is fogad el az ember egy kifejezett szándékot az élet definiálódása mögött (ugye ez az, ami Ernoet iszonyatos prüszkölésre inditja), fel kell tételezni, hogy valamilyen erő működött az entrópiamaximum elve ellenében, hisz a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be, hacsak külső energia- vagy információközlés nincs. A sejtek lehatárolódása pedig nem tűnik a valószínűbb állapot irányába való elmozdulásnak, hanem az attól való eltávolodásnak.
Vajon rendelkezik-e az anyag az önszerveződés immanens tulajdonságával?
Ha nem, akkor miért szerveződik élővé?
Ha igen, akkor meg nem tartható fenn a entrópiamaximum elve minden rendszerben - csak az élettelenben. De akkor már megint baj van, mert fel kell tételezzük, hogy van valami többlet, minőségi másság, ami az élő anyagot megkülönbözteti az élettelentől. És ez a valami nem a szénatomok jelenléte. Ha pedig van ilyen, akkor megint visszakerültünk oda, ahonnan elindultunk: mitől vált az élettelen anyag élővé?![]()
Szerintem vizsgáljuk meg hogy egyáltalán lehetséges-e ez a dolog, mert legjobb tudomásom szerint nem. Az élettelen anyaggal a mai napig bármit csinálhatsz, az élettelen anyag marad.Engem borzalmasan érdekelne, milyen mechanizmussal kell, hogy elképzeljük a sejtfal kialakulását? Ugye nincs egyetlen modell sem, amit a tudomány, mint IME EZ AZ ÉLET KIALAKULÁSÁNAK A MODELLJE elfogadna.
Miért volt szüksége egy (aminosavakból és más vegyületekből álló) masszának lehatárolnia magát környezetétől, hogy ősi prokarióták formájában sejteket definiáljanak? Gyanús, hogy nem a túlélésért folytatott küzdelemről van itt még szó. Csak úgy heccből? Véletlenül? Egyáltalán mi volt az a massza? Még ha nem is fogad el az ember egy kifejezett szándékot az élet definiálódása mögött (ugye ez az, ami Ernoet iszonyatos prüszkölésre inditja), fel kell tételezni, hogy valamilyen erő működött az entrópiamaximum elve ellenében, hisz a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be, hacsak külső energia- vagy információközlés nincs. A sejtek lehatárolódása pedig nem tűnik a valószínűbb állapot irányába való elmozdulásnak, hanem az attól való eltávolodásnak.
Vajon rendelkezik-e az anyag az önszerveződés immanens tulajdonságával? Ha nem, akkor miért szerveződik élővé? Ha igen, akkor meg nem tartható fenn a entrópiamaximum elve minden rendszerben - csak az élettelenben. De akkor már megint baj van, mert fel kell tételezzük, hogy van valami többlet, minőségi másság, ami az élő anyagot megkülönbözteti az élettelentől. És ez a valami nem a szénatomok jelenléte. Ha pedig van ilyen, akkor megint visszakerültünk oda, ahonnan elindultunk: mitől vált az élettelen anyag élővé?![]()
Jaszladany: Kezdek aggódni.![]()
Ernoe, ne tedd sehova a valoszinuseg szamitast. Az jo helyen van.
Ernoe: Kedves Jászladány, szeretném ha ezt a valoszinüségszámitást végre a helyére tennénk.
Lehet, hogy pont ezert nem talalunk a termeszetben veletlen szeruen elofordulo muanyag reklam taskat?De tulajdonképpen tök mindegy, hogy 10 a -300-on vagy -20.-on. ez nem döntö. Megjegyzem, hogy a müanyag reklámtáskák molekuláinak a létrejötte ezzel a dobokockás analogiával ugyancsak "lehetetlenné" válnak.
Wow! Mi hatott kolcson mivel? Es foleg evmilliardok soran? Es akkor hogy maradt ido a tobbi evmilliardra, hogy az ostoros allatka koszali sassa fejloggyon?A DNA-t az evmilliárdok folyamán ért kölcsönhatások hozták létre.
Elöszöris, a kémiai kötések létrejötte nem azonos a kockadobálással. Az atomok nem "pároznak" minden más atommal (molekulával) ök "finyásak". Ennek figyelembevétele csökkenti az összes lehetöség számát, növeli a valoszinüséget.
Most mond meg, hol mond ki a valoszinüségszámitás olyat, hogy egy ritka esemény a kisérletsorozat végén fog fellépni? Sehol. Ez egy szándékos, vagy tudatlanságbol eredö félrevezetés.
A valoszinüség számitás szerint egy ritka esemény nem fog gyakran megtörténni. Ez áll ott semmi más.
Ha belegondol am ember, hogy mennyi bitumen lett szétkenve az utépitkezésekhez, mennyi olaj, földgáz elégetve akkor világos, hogy a természet nem egy "lotto-szelvénnyel" játszott az élet létrehozása érdekében hanem egy csompva. Ha ehez hozzátesszük, hogy az "alapanyagok" a legyakoribb elemek közé tartoznak az univerzumban..
Az, hogy mi itt ezen az universum szélén levö égitesten társalgunk erröl, az csak azt jelenti, hogy mi vagyunk a nyertesek a sokmilliárdmilliárd égitestböl.
Ernoe: Ahogy a Balaton sem nem jött létre spontán, (végülis egy makroszkopikus képzödmény) épp ugy a DNA-sem. A DNA-t az evmilliárdok folyamán ért kölcsönhatások hozták létre. Minden sejtünk hordja az elmult idök emlékét, és ez a DNA-bol olvashato ki. Semmiesetre sem "mennyei programmozok" hoztak létre bennünket a saját mulattatásukra.
A véletlennel és a szükségszerüséggel csak nem akarsz megbarátkozni. Az ördög tudja, hogy az élet csirája a Földön jött létre vagy valahonnan ideröpült valami ködarabon. Az tény, hogy a feltételek a Földön a keletkezéshez, vagy elterjedéshes kedvezöek voltak. A Föld nem egy zárt, hanem egy nyitott thermodynamikai rendszer.
Itt van nekünk ez a gyönyörü Nap ami ellát bennünket energiával.
Ezt senki nem is állította kedves ernoe HA olvastad is volna amit írnak neked.Gyözködhetjük itt egymást a begörcsölésig, én nem látok semmi okot arra, hogy a tudomány kapituláljon, feladja a világ megismerésében fektetett reményeit és visszatérjen oda ahol az elöember elkezdte, mindent egy nagy alpha-emberke müvének tekintsen
Mindig ilyen kísérletek folynak kedves ernoe.Nem tudom mennyire vagytok informálva de az egyetemeken, kutatointézetekben olyan gátakat törö kutatások folynak a napjainkban, hogy a világ szeme-szája elfog állni az eredmények láttán.
Kedves ernoe ezt még leírhatod nekem 55ezerszer akkor sem lesz igazabb. Darwin nem volt kémikus? Szar ügy ernoe. Nagyon szar ügy. Ez nem akadályozta meg Oparint (aki már ugye kémikus volt) hogy átvegye a kémiai evolúció ötletét tőle.Darwin munkája nem az "élet keletkezése", hanem a "fajok eredete" cimet hordja. Az "evolutio" sem keletkezést, hanem inkább "kicsomagoláskt" jelent. Darwin biologus volt és nem kémikus.
A kreationizmus elökap a semmiböl egy teremtöt. Azt mondja "nem láttunk anyagot életrekellni, a laboratoriumban sem sikerült ilyet létrehozni ezidáig" tehát vegyük elö a régi ismerösünket a Joistent, ö az oka és a kivitelezöje ennek a létezésnek.
-
Hangsulyozom, egy lyukat egy másik lyukkal akar betömni, mert a teremtö léte egy ulyabb lyukat hoz létre.
-
Ez a video azt akarja mutatni, hogy van egy csomo tudományos alapokon nyugvo hypothezis ami bizonyitásra vár és nem kell a theologiához fordulnunk ujjabb isteneket lerángatni az égböl.
Szerintem az evolúció jóval több, mint egy mese. Nehéz elutasitani azt a felvetést (ami persze ma központi tanterv szerint tanitandó tudományos dogma is egyben), hogy a fajok adaptálódnak a változó környezeti hatások miatt. Hogy ez létezik, arra már van bőven bizonyiték, nemcsak a galapagosi pintyek csőrében. Ami egy kicsit cikisebb az a törzsfejlődési (filogenezis) dogma, amely azt állitja ezen túlmenően, hogy a Földön élő és valaha élt összes élőlény egy közös őstől (közös törzsről) származik. Ez minden kisérlet és kutatás ellenére mindmáig csak korlátozott bizonyitékokkal rendelkezik....Az evolúció egy mese Ernoe. Használhatod magyarázatként, hogyne, egy csomó népmese magyaráz különböző jelenségeket. Pl. hogyan lettek tarka ludak, fenyőfák, nyárfák stb.
Értem, mit mondasz, de úgy sejtem, annak állitása, hogy a hasonlóság illetve az egymásrautaltság a kreációt vagy az evolúciót támasztja alá rengeteg feltevéssel kell legyen aláducolva. Az evolúció (filogenetikus fa) és a biológiai rendszertan (taxonómia) szinte kizárólag morfológiai jegyek alapján, avagy mélyebb tartalom mérlegelése nélkül, feltételezi az egyes fajok egymáshoz való viszonyát és a törzsfejlődés menetét. Az, hogy vannak hasonló morfológiájú fajok, amelyeket a taxonómia más csoporba (rend, stb.) sorol, nem jelenti, hogy nincs közük egymáshoz. Hasonlóan, a hasonló forma nem jelent feltétlenül mélyebb jelentésű kapcsolatot. Pl., a kacsacsőrű emlős nem madár több morfológiai hasonlósága (kloáka, csőrszerű szájszerv, stb.) ellenére. (Valamiképpen pikáns, hogy az állatrendszertan maga is evolúciós folyamat alanya-tárgya. A kacsacsőrű emlőst pl. eredetileg a Platypus nembe sorolták, amit korrigálni kellett, mert kiderült később, hogy már létezik ilyen az izeltlábúak törzsében. Igy a kacsacsőrű emlőst most éppen a Ornithorhynchus nembe kell sorolni a kloákások rendjében.)...A hasonlóság és az egymásrautaltság pedig pontosan a kreacionizmus bizonyítékai nem pedig az evolúcióé. Hisz olyan élőlények is mutatnak hasonlóságot, amiknek az evolúció-elmélet szerint sincs semmi közük egymáshoz. Nincs abban semmi különös, hogy hasonló életfeltételekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező élőlények lettek teremtve. Nyilván ezek a tulajdonságok voltak optimálisak. Minek teremtett volna az ID kocka alakú halat vagy madarat?
Az egymásrautaltság pedig kimondottan cáfolja az evolúciót, mivel annak alapján a fejlődés a létért való küzdelemben a gyengék kiszelektálásának köszönhető, nem pedig a fajok együttműködésének. Tetszik, nem tetszik, Darwin igenis ezt állította.
A megváltozott környezet hatására új szervek növesztése nem teljesen légből kapott marhaság. Csak éppen nem olyan tempóban lezajló folyamat, amit úgymond meg lehetne figyelni laboratóriumban egykönnyen. Egyszerű biológiai struktúrákban (pl. egysejtűek sejtfalában) igenis megfigyelketők tartós változások környezeti változások hatására. Pl. 30 ezer generáció alatt E. coli baktériumok képesek voltak adaptálódni egy citrát-dús környezethez és kialakitani citrátszimportereket, hogy képesek legyenek a számukra addig feldolgozhatatlan bőséget emészthetővé tegyék. Ez természetesen nem a genetika segitsége nélkül ment végbe, hanem legalább három disztinkt mutációnak kellett megtörténnie, amik átörökitése genetikus úton valósulhatott csak meg. Kivetitve a 30 ezer generációt "átlagos" komplexitású élőlényekre, mintegy 600 ezer évnyi időről beszélhetünk a sikeres adaptáció létrejöttében.....Szerinte úgy alakultak ki a fajok, hogy egyesek elkezdtek a megváltozott környezet hatására új szerveket növeszteni (a genetika smafu), aki pedig nem tudott ilyenek produkálni, az kipusztult. A többi pedig csak növesztett, növesztett, mígnem ember lett belőle. Hol itt az egymásrautaltság, Ernoe?
Aki ebben lemaradt, annak kalap-kabát. A kutya sem adott neki kölcsön szárnyakat vagy szemeket.
Ebben teljesen igazad van....Nekem viszont nem muszáj ezt tudni ahhoz, hogy elismerjem a létét. Nem kell tudom, hol született Picasso ahhoz, hogy elismerjem, ő festette a Guernicát, és nem magától jött létre.
Figyelmeztetés: nem állásfoglalás következik, hanem módszertani észrevétel....Te viszont bajban vagy, mivel alkotó nélkül az Univerzum, akár adottnak veszed akár nem, mindenképpen magától kellett, hogy kialakuljon. Éspedig a semmiből. Mindazzal az információval együtt, amit hordoz. És soha a büdös életben nem találod meg a választ arra, hogy ez hogyan volt lehetséges. Megmondom én Neked: sehogyan.
Apróság, és érvelésed menetét nem befolyásolja, hogy a rulettben a fekete ill. a piros bekövetkezésének valószinűsége tisztességes kaszinókban 18/37 (Monte Carlo) vagy 18/38 (Las Vegas, Reno, stb), nem pedig 1/2. Ennek az a fránya zöld 0 (és 00 Las Vegasban) az oka. Biztos vagyok abban, hogy családod boldog, hogy ebben Te nem vagy annyira jártas, mint oly sokan mások....Annak valószínűsége, hogy a rulettben fekete vagy piros jön ki, 1:2-höz.
Ernoe: Megvagyok lepve, hogy már oldalakon keresztül olyan elemi ismereteken vitatkozunk itt mint a valoszinüségszámitás, a statisztika értelmezése. Szeretném lezárni a dolgot.
Ernoe: Kedves Jászladány, nem értem mit akarsz mondani. Ha a fejedre teszek egy malomkövet a nyomás mindaddig megmarad amig ott van a kö. Még akkor is ha közben palacsitára nyom. A hidrosztatikus nyomás a viz alatt a vizoszlop magasságával arányos, igy van ez a föld alatt is. A nyomás odalent soha sem lehet nulla amig van valami felette.
Erdekes elgondolkodni azon, hogy a Föld-fiatalabb korában menyi szénhidrogén "hevert" a mindenüt.
Ernoe: Szabad szemmel megállapithatod, hogy nem egy galaxis közepén van a mi naprendszerünk.
-
![]()
-
A véletlennel és a szükségszerüséggel csak nem akarsz megbarátkozni. Az ördög tudja, hogy az élet csirája a Földön jött létre vagy valahonnan ideröpült valami ködarabon. Az tény, hogy a feltételek a Földön a keletkezéshez, vagy elterjedéshes kedvezöek voltak. A Föld nem egy zárt, hanem egy nyitott thermodynamikai rendszer.
Itt van nekünk ez a gyönyörü Nap ami ellát bennünket energiával.
Hogy a szénbázisu élet létrejötte egy "muszály" vagy egy egyszi véletlen azt csak akkor fogjuk megtudni ha sikerül más lényekkel felvennünk a kapcsolatot vagy egyértelmü bizonyitékot találnunk. Addig minden csak statisztika, ahol mi az extrem ritkaságok közé tartozunk. Ez a felismerés azonban hamar megváltozhat. Várjuk meg. A kutatások turbo modon futnak, minden nap ujabb és ujabb meglepetésekre számithatunk.
A Balaton épp ugy mint minden komplex dolog a világban (A Balaton nemcsk egy halom viz) számtalan részböl fokozatosan összeilleszkedve jön létre. A DNA egyedül nem tudja magát kopirozni azt tudod nagyon jol.
A DNA az nem a "teremtö Isten" A DNA-ban egyszerüen megörzödött minden amin az önmagát kopirozo lény átment a fejlödése alatt.
-
Már hogyne változnának a gének a környezet hatására. Látod, hogy a táplálkozás, az életmod megváltoztatja a genekböl kiolvasott informatiokat. Egypetéjü ikrek tök különbözöképpen néznek ki ha máshol és más körülmények között éltek. A napjaink embere már ugy "elcsökevényesedtek", hogy sem az izlése sem szaglás nem megbizhato.
Ha nem ismerjük fel idöben, hogy mi a világ részei, a világban lezajlo folyamatoknak a produktjai vagyunk hanem nagyképüen egy világtol független (test-lélet) produktnak tartjuk magunkat akik csak a nyári szabadságukat töltik a Földön akkor nemsok jövöt josolok az utokornak. A világ nem miértünk emberekért van, ahogy jöttünk ugy el is tünhetünk.
Gyözködhetjük itt egymást a begörcsölésig, én nem látok semmi okot arra, hogy a tudomány kapituláljon, feladja a világ megismerésében fektetett reményeit és visszatérjen oda ahol az elöember elkezdte, mindent egy nagy alpha-emberke müvének tekintsen.
Nem tudom mennyire vagytok informálva de az egyetemeken, kutatointézetekben olyan gátakat törö kutatások folynak a napjainkban, hogy a világ szeme-szája elfog állni az eredmények láttán.
A megváltozott környezet hatására új szervek növesztése nem teljesen légből kapott marhaság. Csak éppen nem olyan tempóban lezajló folyamat, amit úgymond meg lehetne figyelni laboratóriumban egykönnyen. Egyszerű biológiai struktúrákban (pl. egysejtűek sejtfalában) igenis megfigyelketők tartós változások környezeti változások hatására. Pl. 30 ezer generáció alatt E. coli baktériumok képesek voltak adaptálódni egy citrát-dús környezethez és kialakitani citrátszimportereket, hogy képesek legyenek a számukra addig feldolgozhatatlan bőséget emészthetővé tegyék. Ez természetesen nem a genetika segitsége nélkül ment végbe, hanem legalább három disztinkt mutációnak kellett megtörténnie, amik átörökitése genetikus úton valósulhatott csak meg. Kivetitve a 30 ezer generációt "átlagos" komplexitású élőlényekre, mintegy 600 ezer évnyi időről beszélhetünk a sikeres adaptáció létrejöttében..
Érved csak akkor állja csak meg a helyét, ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy mindig mindennek van rajta kivülálló mozgató, létrehozó oka (Aquinói Szent Tamás első ill. második útja). Ha ezt elfogadod, mint az Univerzum kauzalitási láncát hajtó alapelvet, akkor viszont el kellene fogadjuk ugyanezen elv alkalmazhatóságát az Alkotóra (ősok, Teremtő, intelligens tervező, stb.) is. Ha viszont azt mondjuk az Alkotóra ez a kauzalitási elv nem kell, hogy érvényes legyen, mert ő létezett a létezés előtt, akkor mi az akadálya annak, hogy elvessük a kauzalitás elvét bármi/minden másra?
Apróság, és érvelésed menetét nem befolyásolja, hogy a rulettben a fekete ill. a piros bekövetkezésének valószinűsége tisztességes kaszinókban 18/37 (Monte Carlo) vagy 18/38 (Las Vegas, Reno, stb), nem pedig 1/2. Ennek az a fránya zöld 0 (és 00 Las Vegasban) az oka. Biztos vagyok abban, hogy családod boldog, hogy ebben Te nem vagy annyira jártas, mint oly sokan mások.![]()