Pro Darwin

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

-

Kedves Jászladány
-
Most nagyon kemény leszek, te agyra före bemásolsz érveket kreationista topikokbol, a nyomot nem nehéz követni. Ez még önmagában nem lenne baj, az ember nem jöhet rá mindenre maga, mi mindanyian tanulunk egymástol. A probléma ott kezdödik, hogy se te nem érted amit ott irnak se a kreationista szerzö nem áll a tudás magaslatán.

Tényleg miért kekeckedsz Ernoe?
Először is nem kell nyomoznod, honnan idézek, mert odaírom a forrást. Korábban a linkeket is betettem, de miután rám lett szólva, hogy a linkelést tiltja a szabályzat, amit nem tudtam, azóta csak megjelölöm a forrást. Miért teszel úgy, mintha sumákolnék?

Én pontosan tudom, mit idézek, szerintem Te vagy az, aki nem érted, amit idézek, mert hiába hozok fel érveket az érveiddel szemben, akár tudósok tollából is, Te ezután azt írod, hogy nincsenek érveim.

Te kijelented, hogy a kreácionista szerzők nem állnak a tudás magaslatán... de eddig egyetlen egy érvüket sem cáfoltad meg.
Látod, ez az, ahogy én nem érvelek. Nem csak a levegőbe jelentem ki, hogy Darwin elméletét úgy ahogy van, ki lehet dobni, hanem ide sorolom Neked, hogy szerintem miért.
Erre a Te egyetlen érved az, hogy a kreácionista szerzők hülyék (nyilván velem együtt, aki egyetértek velük). De egy árva érvet nem mondasz arra, hogy ugyan miből vonod le ezt a következtetést.
Akkor lehet a társalgásunk ennyi is: szerinted a kreacionista tudósok hülyék. Szerintem meg az evolúcionisták azok. De szerinted a kreácionisták. Szerintem pedig az evolúcionisták... Nagyon épületes vita lesz.



Mit ér az, ha aminosavakrol beszélsz és azt képzeled, hogy az oxygén létrejöhet a Földön; polarizátiorol kotyogsz és azt mondod ennek semmi köze a mágneseséghez; entropiárol beszélsz és megvagy lepve ha az ember ezt a hötannal hozza kapcsolatba......

Nem Ernoe, én a lényegről beszélek, rámutatok az evolúció érzékeny pontjaira, pl. az aminosavakkal kapcsolatban is, Te meg folyton maszatolsz.
Nem óhajtom elemezni sem a fény természetét, sem a hőtant, sem semmi egyebet... arra akarok Tőled választ kapni, hogyan állíthatod, hogy az élet spontán önszerveződéssel, magától kialakulhatott, holott ma már tudományos kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy csak balos aminosav-halmaz sosem képes magától létrejönni. De erre még egy icike-picike választ se kaptam, csak azt, hogy hülye vagyok hozzá.


Amit te "tudományos kutatások eredményei-nek" nevezel, az nem más mint a 800 oldalas szines atlasz, Harun Yahya alias Adnan Oktartol, a "A teremtés atlasza", ami napokig blokkolta számtalan intézetnek a levéllédáját, Cambridgetöl Karlsruhe-ig, a világ legkülönbözöbb országában, amit a kutya se rendelt meg és röbbnyire respost visszalett küldve, tele helyesirási hibával és mézesmázos koránidézetekkel, a banalitás és a félreértelmezések tömkellegével. Erre hivatkozni csak az tud aki maga sincs tisztába az alaptudományokkal. Aki a véletlent, célszerüséget és célt állandoan összekeveri.


Mondjuk az ő oldaláról már régóta nem idéztem, de csak a saját ismereteidet degradálod le, ha olyan érveket nevezel semmisnek, amikre eddig egyetlen választ sem tudtál adni.
De hát az érveid azon a szinten vannak, hogy a forrást hülyézed, ahelyett, hogy az állítólagosan tudománytalan érveit csípőből megcáfolnád.

Pl. ezt:

"A tényt, hogy a fehérjeszerkezet egyáltalán nem lehet véletlen eredménye, könnyen alátámaszthatjuk egy egyszerű valószínűség-számítási példával, amelyet bárki megérthet.
Egy átlagos fehérjemolekula 288 aminosavból áll, amelyek 12 különböző típusba tartozhatnak. Ezeket 10 a 300-on féleképpen lehet sorba rendezni (ez egy csillagászati nagyságrendű szám, ahol az egyest háromszáz nulla követi). Az összes lehetséges sorrendből csak egyetlen egy adja a kívánt molekulát. Az összes többi olyan aminosav-lánc, amelyek teljesen hasznavehetetlenek, sőt, akár károsak is az élő szervezet számára.

Más szavakkal szólva, egyetlen fehérjemolekula kialakulásának az esélye 1 a 10 a 300-onhoz. Az, hogy a való életben ez az egy eset véletlenül bekövetkezzék, gyakorlatilag lehetetlen. (A matematikában az 1 a 10 az 50-edikennél kisebb valószínűséget "zéró valószínűségnek" nevezik.)

Mi több, a 288 aminosavból álló molekula viszonylag szerény méretű a több ezer aminosavból álló "óriásokhoz" képest. Ha hasonló számításokat alkalmazunk ezekre az óriásmolekulákra, akkor még a "lehetetlen" szót sem érezzük elégségesnek.
Ha egy lépéssel továbbmegyünk az élet kialakulásában, láthatjuk, hogy egyetlen fehérje önmagában semmit sem jelent. A valaha is felfedezett egyik legkisebb baktérium, a Mycoplasma hominis H39, hatszáz különböző fehérjét tartalmaz. Ebben az esetben az előbb említett valószínűségszámítást, amelyet egyetlen fehérjére végeztünk, mind a hatszáz különböző proteinre alkalmazni kellene. Az eredmény még a lehetetlenség fogalmát is messze felülmúlja.

Az olvasók közül azok, akik eddig követték e sorokat, és az evolúciós elmélet hívei, azt gondolhatják, hogy ezeket a számokat a hatás kedvéért eltúloztuk. Nem erről van szó: ezek határozott és konkrét tények. Egyetlen evolucionista sem tiltakozhat, és nem is tiltakozik e számok ellen. Ők maguk is elfogadják, hogy akárcsak egyetlen protein véletlenszerű létrejöttének is olyan kicsi az esélye, mint hogy "egy majom hibátlanul megírja az emberiség történetét egy írógépen".

Ám ahelyett, hogy elfogadnák a másik magyarázatot, ami a teremtés, tovább védelmezik ezt a lehetetlenséget.

Ezt a tényt számos evolucionista bevallja. Harold F. Blum, a híres evolucionista tudós például kijelenti: "a legkisebb ismert protein méretéhez hasonló polipeptid spontán kialakulása is teljesen valószínűtlennek tűnik".
Az evolucionisták szerint a molekuláris evolúció nagyon hosszú időn át ment végbe, és ez a hosszú idő tette lehetségessé a lehetetlent. Azonban bármilyen hosszú időt is veszünk, nem lehetséges, hogy az aminosavak véletlenül álljanak össze fehérjékké. William Stokes, amerikai geológus, elismeri Földtörténeti alapok című írásában azt a tényt, hogy "a fehérje nem alakulhatna ki egymilliárd év során sem, egymilliárd olyan bolygón sem, amelyet a szükséges aminosavak koncentrált vizes oldata borít".
Mit is jelentenek ezek a tények? Perry Reeves kémiaprofesszor így válaszol erre a kérdésre:
Amikor az ember megvizsgálja a lehetséges szerkezetek óriási számát, amelyek az aminosavak véletlenszerű kombinációjából jöhetnek létre, teljesen értelmetlennek tűnik, hogy az élet így alakult volna ki. Sokkal hihetőbb, hogy egy Nagy Építő és a legbölcsebb terv kellett ehhez a feladathoz.".
Ha csak egyetlen ilyen protein spontán létrejötte lehetetlen, milliószor lehetetlenebb, hogy az emberi sejteket felépítő milliónyi fehérje spontán keletkezzék. Sőt, a sejt nem csupán fehérjék halmazából áll. A fehérjék mellett nukleidek, szénhidrogének, lipidek, vitaminok és sok más elem és vegyület vesz részt pontos arányok szerint felépítésében és működésében is. (Erről épp tegnap írtam, idézve Dr. Harald Binder kémikus professzort.)
Robert Saphiro, a New York Egyetem kémikusa és DNS-specialistája, kiszámolta, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az egyetlen baktériumban található 2000 féle protein spontán létrejöjjön. A valószínűség 1 a 10 a 40000-enhez (ez egy hihetetlen nagyságú szám, ahol az egyest negyvenezer nulla követi). A Cardiff University College (Wales) alkalmazott matematika és csillagászat professzora, Chandra Wickramasinghe, megjegyzi:
"Annak valószínűsége, hogy az élet élettelen anyagból kialakuljon, egy egy olyan számhoz, amelyben negyvenezer nulla van. elég nagy szám ahhoz, hogy maga alá temesse Darwint az egész evolúciós elmélettel együtt. Nem volt ősleves, sem ezen a bolygón, sem másikon, és ha az élet nem véletlenül jött létre, akkor céltudatos intelligencia van mögötte".
Sir Fred Hoyle azt mondja ezekről a felfoghatatlan nagyságú számokról:
Valóban, az az elmélet, hogy az életet egy értelem hozta létre, olyannyira nyilvánvaló, hogy az ember csodálkozik, hogy miért nem fogadják el magától értetődőnek. Ennek oka inkább lelki, mint tudományos.
A Hoyle által említett "lelki ok" az evolucionisták önkondicionálása, akik ezért nem fogadják el a tényt, hogy az élet teremtés által jött létre. Ezeknek az embereknek a fő célja Isten létezésének tagadása. Ez az egyetlen ok, amiért irracionális módon védelmezik azt, amit ők maguk is lehetetlennek tartanak."

Tehát a fenti idézetnek és a köztes idézeteknek a szerzői szerinted nincsenek tisztában az alaptudományokkal.
Hol tévednek Ernoe? Légyszíves mutass rá!



Amerikával ellentétben az europai egyházak nem olyan boldogok a genezisnek a szoszerinti értelmezésével. Az itteni egyházak már régota nem probálkoznak természettudományos folyamatokat a bibliábol magyarázni. Számukra a teremtésnek a bibliai és a természettudományos értelmezése az emberi tapasztalatok két különbözö dimenziojához tartozik. Szerintük a hit ott lép fel ahol nem tudásrol van szo.


Hát ebben igazuk van. Az evolúció hívei esetében legalábbis egészen biztosan, mint ahogy a Te példádból is látom.

Egyébként az amerikai egyházak sem a Biblia alapján cáfolják az evolúciót. Hanem pontosan azon tudományos érvek alapján, amik alapján a tudósok is egyre inkább fellépnek ellene, és többek között szerénységem is. Mondj egyetlen példát arra, amikor én itt a Bibliával érveltem, az evolúcióval szemben. Még csak fel sem hoztam, Te hozakodsz vele elő folyton.



Szeretném ha pár mondatban összefoglalnád a saját elképzelésedet a világ keletkezéséröl és fejlödéséröl. Ez nem nehéz, ha akarod a legközelebbi hozzászolásomban én is megteszem a magam oldalárol. Nem azt akarom megállapitani melyikünk a "hülyébb" csak szeretném tudni, hogy van e egyáltalán közös nevezö az ismereteinkben, milyen témában, milyen szinten érdemes beszélgetnünk, hogy értsük is egymást.

Már számtalanszor hangot adtam a meggyőződésemnek a világ keletkezéséről. Ez nem elképzelés a részemről. Biztos vagyok benne, hogy sem az anyag, sem az élet nem magától alakult ki, hanem mindkettő egy nálunk sokkal felsőbb intelligencia műve.
Az élőlények nem maguktól fejlődtek ki az egyszerűbb formákból az összetettebbekbe, hanem mindig azok voltak, amik ma. Annak lettek teremtve. Fajokon belül széles változatosságot mutatnak, azaz a genetikai lehetőségeiken belül, de sosem alakultak és alakulnak át más fajjá. Ezt bizonyítják a kövületek is, a tapasztalat is, és a biológiai kísérletek is (pl. a muslincák).
És az életet jelen pillanatban is fenntartja valaki ezen a bolygón. Jól bizonyítják ezt az élő szervezetek csak balos aminosavai, mely állapot csakis mesterségesen tartható fenn.
Már számtalanszor idéztem a hangyás példát, és egyebeket is annak illusztrálására, hol állunk mi egy ilyen teremtő intelligenciához képest.
Hol voltál eddig?
És bármilyen kétségbeejtő a számodra, a tudomány sokkal inkább az én meggyőződésemet támasztja alá, mint a Tiédet. Vagy úgyis mondhatjuk: a Tiédet egyáltalán nem támasztja alá.
 
-
Kedves Karesz28, kedves veréb
-
Az evolutioselmélet nem ismer "hasznosat vagy haszontalant." Mégha halálra mérgesited magadat emiatt akkor sem. A "jo és rossz" azok erkölcsi fogalmak amivel a vallás foglalkozik.

Hát ha nem ismer, akkor ismertessük meg szegénnyel:
Hasznos mutáció az, ami az egyed túlélését segíti elő, azaz a túlélés szempontjából az egyed előnyére válik.
Haszontalan az, ami a túlélés szempontjából hátrányt jelent az egyed számára, mint pl. az összenőtt lábak. Elárulnád, kedves Ernoe, mi köze ennek az erkölcshöz?

Karesz szerintem arra hívja fel a figyelmed, hogy míg a hátrányt okozó, és emiatt sokszor az egyed pusztulását előidéző (haszontalan vagy káros) mutációra ismerünk példákat, addig az előzőre, az előnyt jelentő, és túlélést elősegítő (hasznos) mutációkra kevésbé, bár állítólag ez az evolúció motorja.
Tehát ilyenekre szeretnénk Tőled példákat hallani, hogy okosodjunk.

-
Hogy jobban tejelö tehenek, többet tojo tyukok léteznek ez tény. Emlitettem, hogy az aga-békának amiota Ausztráliába behrcolták kimutathatoan, öröklödöen megnött a lába mert többet kell gyalogolnia. Rengeteg ilyen példa van.
-
0,1020,580892,00.jpg

Rengeteg ilyen példa van, csak éppen ezeknek semmi közük az evolúcióhoz. Ezek csupán a fajokon belüli alkalmazkodás széles lehetőségét mutatják, de egyetlen eset sincs, ahol ez az alkalmazkodás odáig terjedne, hogy az adott faj egy másik, pláne fejlettebb fajjá alakulna át.
Kaphatnánk ez utóbbira is példákat, mert én pl. nem tudok, de hát én tudatlan vagyok, mint már említetted.
 
Ami ezt az egész Miller-féle kísérletet, az "ősleves" témát, meg az élet spontán keletkezésének mítoszát illeti, számomra kicsit hasonlít ez az Állítólag... című sorozatra, ami a Spektrumon szokott menni, és amiben két ügyes, és műszkilag jól képzett fickó, Jamie és Adam tesztelik a különböző hiedelmeket és mítoszokat, hogy mennyi a valóságalapjuk.

Pl. az egyik részben azt vizsgálták, vajon igaz-e, hogy ha pisztollyal vagy puskával rálőnek egy gépkocsira, és a lövés annak a benzintankját találja el, akkor az autó felrobban, ahogy a filmekben szoktuk látni.
A kísérlet során szitává lőttek egy autót, jó néhányszor telibe trafálva a tankot is, ám annak esze ágában se volt felrobbanni.

Jamie és Adam ilyenkor nem adja fel, próbálkozni kezdenek, hogy akkor mégis mitől robbanna fel. Bevetettek mindenféle trükköt, amennyire emlékszem, talán az autót is leöntötték gyúlékony anyaggal, vagy a tankba is olyat tettek, különféle robbanó lövedékkel próbálkoztak, de a végén mégis csak egy nagy adag TNT segítségével sikerült a levegőbe röpíteni a járgányt.

Az evolúcionista tudósok is valami ilyesmit csinálnak a kísérleteikkel. Miután hiába próbálták szimulálni az őskörülményeket és létrehozni benne az életet, különféle trükkökkel is beavatkoztak: kivonták az oxigént, elkülönítették a bomlasztó vagy a reakciót akadályozó tényezőket, vagy a nem megfelelő kötéseket, stb. tehát olyan körülményeket hoztak létre, aminek már köze nem volt az eredeti teóriához, és így próbálkoztak tovább.

A különbség azonban az, hogy bár Jamie-nek és Adamnek végül sikerült felrobbantani az autót, egyértelműen leszögezték, hogy a mítosz hamis: azaz pusztán egy pisztoly vagy puskalövedéktől nem robban fel az autó.
Az evolucionisták azonban, bár már régen mesterséges közegben próbálkoznak, de még úgyse sikerült az élet szikrányi jelét sem létrehozni, mégis kijelentik, hogy de igenis magától jött létre az élet.
Ugyanezt teszik a baktérium, muslinca, stb. kísérletekkel, amelyek arra irányulnak, hogy új faj jöjjön belőlük létre. Olyan körülményeknek teszik ki azokat a nyomorult legyeket, amikkel a földön egyébként soha nem találkoznának, mégse akarnak másik fajjá átalakulni. De azért az evolucionisták állítják, hogy igenis átalakul az egyik faj a másikba.

Olyan ez, mintha Jamie és Adam azt állítaná: az autó ugyan nem robban fel attól, ha puskával rálőnek, de azért ez a mítosz mégis igaz.

Hogy lehet az, hogy az evolucionisták nem ismerik fel, milyen tisztességtelen játékot űznek?
Én csak szándékos átverésre tudok gondolni.
Ha egyszer egy elméletet a tudományos kísérletek nem igazolnak, magyarul cáfolnak, akkor miért nem jelentik ki róla egyértelműen - ahogy Jamie és Adam teszi a megcáfolt mítoszok esetében - : az elmélet hamis.
 
Hogy lehet az, hogy az evolucionisták nem ismerik fel, milyen tisztességtelen játékot űznek?
Én csak szándékos átverésre tudok gondolni.
Azért ezt túlzásnak gondolom. Az emberek ilyenek.
A tudósok is csak emberek, főleg az agyon diplomázottak.
Megkövetelik hogy tiszteljék őket mert ők aztán a hű de csoda tuti, és akkor jön valaki aki kiröhögi őket vagy azt mondja hogy minden amit eddig terjesztettek egy baromság. Persze hogy bekattannak és vallást csinálnak az egészből.

Sajnálatos módon elég sok a fuser közöttük akik nem képes átértékelni a saját nézeteiket. Az igazi tudósokat a tudni akarás vezérli és nem az ernoe féle "tudom mert hiszem" attitűd.
Ezért is mondtam hogy nem igazi tudós az aki nem dualista felfogással keresi az igazságot.
 
Hasznos mutáció az, ami az egyed túlélését segíti elő, azaz a túlélés szempontjából az egyed előnyére válik.
Ezt ugy egeszitenem ki, hogy "hasznos" mutacio az amikor a gen allomany kulso behatasra megnovekszik elonyosen.
Eddig csak olyan mutaciot ismernek ami letori/rombolja a gen allomany bizonyos reszet.
Hat igen. Erre az Ernoe fonoke Richard Dawkins sem tudott valaszolni.

Pedig az a rohatt papucs allatka csak atment csipke bokorba valahogy!:5:
 
Egyebkent ne idegesiccsetek az Ernoet ilyen jelentektelen marhasagokkal mer megin elmegy 5 evre es akkor vitatkozhatunk egymassal.:cool:
 
Azért ezt túlzásnak gondolom. Az emberek ilyenek.
A tudósok is csak emberek, főleg az agyon diplomázottak.
Megkövetelik hogy tiszteljék őket mert ők aztán a hű de csoda tuti, és akkor jön valaki aki kiröhögi őket vagy azt mondja hogy minden amit eddig terjesztettek egy baromság. Persze hogy bekattannak és vallást csinálnak az egészből.

Sajnálatos módon elég sok a fuser közöttük akik nem képes átértékelni a saját nézeteiket. Az igazi tudósokat a tudni akarás vezérli és nem az ernoe féle "tudom mert hiszem" attitűd.
Ezért is mondtam hogy nem igazi tudós az aki nem dualista felfogással keresi az igazságot.

Egyetértek Veled, egy tudósnak mindkét irányban nyitottnak kellene lennie. Ebben az esetben viszont a dolog úgy fest, hogy a dualista tudós előbb-utóbb elveti az evolúciót. Hisz minden tudós az evolúcióval kezdte, ők is csak azt tanulták az iskolában, amit mi.
Ám a helyzet az, hogy amikor a dualista tudós kutatásokba kezd a maga szakterületén, a felfedezései és az eredményei az evolúció elvetésére késztetik.
Egyre inkább azt látom, hogy csak azok a tudósok maradnak meg az evolúció mellett, akik ideológiai alapon ragaszkodnak hozzá a nyilvánvaló cáfolatok ellenére.

Lehet, hogy nem mindegyik csal szándékosan, de hogy nagy ködösítés folyik a téma körül, az biztos. Fontos tudományos tények vannak elhallgatva, elnyomva, elsinkófálva, amelyek nyilvánvaló cáfolatai az evolúciónak, és amelyek ellenére a darwinizmust tényleg ezer decibellel üvöltik.

Tételezzük fel, hogy vannak jóhiszemű evolucionista tudósok, de kíváncsi lennék, ugyan miféle csodában reménykednek? Hogy egyszer mégis csak előkerül valahonnan az a sok millió átmeneti fosszília, amiről Darwin jövendölt? Vagy hogy valaki olyan eljárással áll elő, aminek során mégis életre kel az anyag a nyilvánvaló valószínűtlenség ellenére?
Hát hány száz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy végre belássák, Darwin elmélete nem állja meg a helyét?
 
selloszindroma.jpg

-
Ez a kicsi lány például sellő szindrómás, vagyis a lábai össze vannak nőve. Már most, ha te azt mondod nekem hogy ez a szárazföldi életmódhoz egy hasznos mutáció akkor úgy érzem nincs több kérdésem mert fogyatékkal élő lehetsz te is és nyilvánvalóan nem a lábaddal van a probléma.
Ellenben ha kezdene derengeni valami arról hogy az élőlényeknek az életterük és élet módjuknak megfelelő testfelépítés szükséges a túléléshez akkor kérlek válaszold meg a kérdésemet amit ismételten csak megkerültél
, és kezd el sorolni azokat a dokumentált mutációkat amelyek az embert elősegíti az életmódjában és a túlélésben.
Kedves Karesz
-
Kell ennél kézzelfoghatobb bizonyiték az evolutionak tényként valo elfogadásához?
A felhozott eset nem mutatio!
-
Az emberi test egy többmilliárd éves fejlödésnek, az evolutionak a terméke.
Ahogy az eset mutatja, az elömodellek tervrajza megmaradt bennünk.
A földigiliszta, a krokodil, a korallok söt még az egysejtüek génjei is megtalálhatok bennünk.
-
Az emberi test felépitése alapjaiban megegyezik az össes többi állatével, nemcsak a majoméval.
Például a fej strukturája: két szem, egy orr kék orrlyukkal, az állkapocs, a középfülcsonttal, a gigánk, azonosan megtalálhato a halnál. Ezek a strukturák ugyanabbol a koprtyuivböl fejlödnek ki az embrionális fejlödés folyamán ugy az embernél mint a halnál. Söt az agyunk alapfelépitése is - a törzsagy, középagy, elöagy- megfelel a haléval, még akkor is ha az elöagyunk jocskák fejlettebb. Az agybol kilépö idegkötegek pl. az arcizidegek is praktikusan azonosak a hal elödeinkével.
-
Hasznos mutátionak tekinthetjük (feltéve ha hiszel az ösemberben) az emberi testet befedö szörzet megváltozását, és az elöagy kifejlödését. Az Aga-békát már emlitettem.
-
Mivel tudom, hogy te a makroevolutio után hajtasz, megemliteném, hogy bizonyos legyeknél elöfordul, hogy a csápok helyett igazi lábak nönek, tehát egy 6 lábubol 8 lábu lesz. Igaz 8 lábbal nagyon ügyetlenül mászkál a légy de ha "jol bánunk vele" tuléli és az utodai is megbizhatoan 8 lábuak lesznek.
-
Csak egy szo az átmeneti lényekröl - aminek ugyancsak a nyomában vagy - kell mondjam, hogy olyan nincsen.
Milyennek is kéne lennie egy átmeneti lénynek? Kétfejünek? Az egyik feje kutya a másik macska? A gének hány %-ának kell azonosnak lenni ahoz, hogy "átmeneti legyen"? A majom génei több mint 90%-ban megegyeznek az emberével.
-
Ertelmetlen "átmeneti lényekröl" beszélni mert minden lény, egy egyedülállo lény akit a sajátos genomok meghatároznak.
-
A modern filogenetika nem használja a fajokraosztás bizonytalan fogalmát, a biologiai rendszertan pedig egy kladisztikus taxonomiát alkot. Itt minden élölénynek egyetlen egy pontos helye van. Egy picit ilyen, egy picit olyan nincsen. De erröl már korábban hosszabban irtam.
 


Csak egy szo az átmeneti lényekröl - aminek ugyancsak a nyomában vagy - kell mondjam, hogy olyan nincsen.
-
Ertelmetlen "átmeneti lényekröl" beszélni mert minden lény, egy egyedülállo lény akit a sajátos genomok meghatároznak.
-
Koszonnyuk Ernoe, egy kreacionista sem mondhatott volna jobb iteletet az evolucio folott!:656:
 

A felhozott eset nem mutatio!
-
Az emberi test egy többmilliárd éves fejlödésnek, az evolutionak a terméke.
Ahogy az eset mutatja, az elömodellek tervrajza megmaradt bennünk.
A földigiliszta, a krokodil, a korallok söt még az egysejtüek génjei is megtalálhatok bennünk.
Aha ernoe. Tehát valaha sellő formában röpködtünk víz alatt de nem is uszonyokkal hanem két elcsökevényesedett lábfejjel, mi több két össze vissza egybeforrt lábszárral.
Te, szerintem szólni kéne a WaltDisney-nek hogy a kis hableány rajzolásakor nem vették figyelembe a te eget rázó biológiai tudásod.

Az hogy ez meg nem mutáció? Háááááát, ha csak nem azt akarod mondani hogy a szüleik túl sok időt töltenek víz alatt nem egészen értem mire akarsz kilyukadni. Úgy érzed az ember lábak helyett "jobban jár" egy farokkal? Érdekes felvetés, talán megkérdezhetnéd róla a kislányt meg a szüleit milyen az tolókocsiban lenni meg vonszolni magad egy életen át.

Ettől függetlenül kérlek mutasd meg nekem hogy a válaszodban hol is vannak a példák a hasznos genetikai mutációkra. Azt hiszem valahol átugrottam felettük, mert nem találom őket. Az ősember szőrzete alkalmazkodás kérdése míg a légy 8 lába... nos nem tudom. Egy légy biztosan többet futkos mint repül. Legalábbis erre gondolok abból hogy te ezt megemlítetted mint hasznos mutációt.
 
Koszonnyuk Ernoe, egy kreacionista sem mondhatott volna jobb iteletet az evolucio folott
Kedves Pitti
-
Mond meg kérlek hogyan kéne egy átmeneti lénynek kinéznie? Csak hallgatsz mint a sir.
Csak magadat teszed nevetségessé. Hány %-genetikai azonosság esetén beszélhetünk átmenetröl?
-
Csak anyit mondok erre, hogy nem vagy up to date.
 
Ettől függetlenül kérlek mutasd meg nekem hogy a válaszodban hol is vannak a példák a hasznos genetikai mutációkra. Azt hiszem valahol átugrottam felettük, mert nem találom őket. Az ősember szőrzete alkalmazkodás kérdése míg a légy 8 lába... nos nem tudom. Egy légy biztosan többet futkos mint repül. Legalábbis erre gondolok abból hogy te ezt megemlítetted mint hasznos mutációt.
-
Kedves Karesz28
-
Kérlek nézz a tükörbe és ha olyan szörös vagy mint ez a kép, az agyad akkora mint a képen levö ösemberé
akkor nállad még nem hatott a hasznos mutácio.

mensch_verlierer_400q.jpg

-
A komolytalanságotok miatt most szünetelek egy darabig. Lehet, hogy meg is haragszom rátok.
 

Kedves Pitti
-
Mond meg kérlek hogyan kéne egy átmeneti lénynek kinéznie? Csak hallgatsz mint a sir.
Csak magadat teszed nevetségessé. Hány %-genetikai azonosság esetén beszélhetünk átmenetröl?
-
Csak anyit mondok erre, hogy nem vagy up to date.
Pitti ha jól tudom nem is mondta hogy vannak átmeneti lények, persze lehet hogy csak nem tudok olvasni. Ki tudja.
 
selloszindroma.jpg

-
Kedves Karesz
-
Kell ennél kézzelfoghatobb bizonyiték az evolutionak tényként valo elfogadásához?

Már bocs, hogy belekotyogok, de annyira megdöbbent ez az érvelés, kedves Ernoe!
Egy testi deformáció számodra bizonyíték az evolúcióra?
Szóval ezek szerint minden élőlény testileg deformált? Gratulálok ehhez az elmélethez.
Mellékesen megjegyzem... a kislány még messze van attól, hogy a gerince, a csontozata halszerű állapotot vegyen fel, hogy kopoltyút pikkelyeket, uszonyt és halszemet növesszen, algával táplálkozzon satöbbi. Ami azt illeti... deformált lábakkal is csak ember.

Az emberi test egy többmilliárd éves fejlödésnek, az evolutionak a terméke.
Ahogy az eset mutatja, az elömodellek tervrajza megmaradt bennünk.
A földigiliszta, a krokodil, a korallok söt még az egysejtüek génjei is megtalálhatok bennünk.

Ezt az ostobaságot a már régen lejárt embrionális fejlődésből veszed, ugye? Ezerszer leírtam már Neked, hogy ez az elmélet régesrég megdőlt. Tényleg fárasztó.

Az emberi test felépitése alapjaiban megegyezik az össes többi állatével, nemcsak a majoméval.
Például a fej strukturája: két szem, egy orr kék orrlyukkal, az állkapocs, a középfülcsonttal, a gigánk, azonosan megtalálhato a halnál. Ezek a strukturák ugyanabbol a koprtyuivböl fejlödnek ki az embrionális fejlödés folyamán ugy az embernél mint a halnál.
.

Na erről beszélek. Most tényleg írjam le újra, hogy amit hajdan kopoltyúívnek meg ilyesminek gondoltak az embrión, azok teljesen más szervek, mégpedig emberi szervek kezdetleges formái?
Nem írom ide. Aki tudatlan legyen tudatlan.
Ezt viszont csakazértis ideidézem:

Darwin tudta, hogy a fosszílis maradványok (a kövületek) nem alkotnak elég erős érveket az elmélete mellett, amikor a feltételezett közös ősök felkutatása a cél. Ám úgy hitte,hogy az embrionális fejlődés kutatható területe megfelelő tapasztalati bizonyítékokkal szolgál, hiszen tudomása szerint az embriók az egyedfejlődés során olyan átalakulásokon esnek át, amelyek az elképzelt a fajfejlődés lépcsőfokaira utalnak. Ám sajnálatos módon Darwin ismeretei igencsak ingoványos talajon álltak. Lássuk csak, miért!

Jó néhány évtizeddel Darwin könyvének megjelenése előtt egy német embriológus, Karl Ernst von Baer kimutatta, hogy néhány gerinces emlős embriója igen hasonlóan néz ki bizonyos életszakaszokban. Ettől kezdve „von Baer törvény”-ként tanították biológiaórákon, hogy az embriók először hasonlítanak egymáshoz, majd később egyre jobban eltér a formájuk. Ám Baer egyáltalán nem gondolta, hogy az evolúciót kellene felelőssé tenni a jelenségért, vagyis azt a feltételezést, hogy az élőlények közös őstől származnak. Így a nyilvánosság előtt is kritizálta Darwint, amiért az embriófejlődés komoly tanulmányozása nélkül, oly gyorsan elfogadta az evolúcióelméletet.
Ennek ellenére ironikus módon épp ez a törvény vált Darwin elméletének egyik legerősebb támaszává, amihez egy másik igen ambíciózus tudós, Ernst Haeckel nem kis mértékben járult hozzá. Ő az 1860-as években bemutatott egy illusztráció sorozatot, amely azóta sok millió tankönyvben jelent meg, mint a darwinizmus legékesebb bizonyítéka. Csakhogy (az olvasó bizonyára hallott már e hírről) Haeckel bizony csalt, amikor a vázlatokat elkészítette, és ráadásul nagy buzgalmában meglehetősen szelektíven választott ki fajokat, és kihagyta azokat, amelyek már első ránézésre sem támasztották alá elképzelését. Érdemes összehasonlítani Haeckel vázlatát egy, a valóságot jobban megközelítő rajzzal.

Haeckel csalását már annak idején is kritizálták kortársai, és a biológusok azóta is ismételten kifogást emelnek ellene, ezekbe kaphatunk betekintést Jonathan Wells autentikus forrásokból származó idézeteiből: 1997-ben például egy nemzetközi csapat fényképekkel illusztrálva cáfolta a szóban forgó embriókról származó Haeckel rajzokat. Az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta Richardson a Science folyóiratban, hogy talán a leghíresebb csalás leleplezése van folyamatban.
Jogosnak tűnik a kérdés, hogy akkor mégis hogyan jelenhetnek meg ugyanezek a rajzok majd mindegyik modern biológia tankönyvben. A szerző véleménye, hogy minden bizonnyal “túl jó érveket szolgáltatnak” az evolúció mellett, ezért az evolúció hívei sajánálják csak úgy elvetni őket. A darwinisták azt a taktikát folytatják, hogy finoman újrafogalmazzák következtetéseiket – filmekben, könyvekben, folyóiratokban –, és így próbálják elkerülni a csalás vádjának nyomasztó terhét.
A valóság: A szerző ezután hiteles kutatásokra támaszkodva bemutatja, hogy mi a jelenlegi tudományos álláspont a kérdéssel kapcsolatban. A megtermékenyülés után az embrió valójában három, jól elkülöníthető fázison át fejlődik. Az első az osztódás időszaka, majd a gasztrulációs szakasz lépései következnek (elsősorban ekkor dől el az élőlény végső formája), és végül lezajlik a teljes kifejlődés.
Haeckel figyelmen kívül hagyta az első fázist, s rögtön a második ábrázolásába fogott bele. Ugyanakkor az embriológusok nagy számban arra szavaznak, hogy az embriók mindhárom fázisban megkülönböztethető módon eltérnek egymástól, gyakran igen radikális módon.

A molekuláris biológia fejlődése 1980-tól kezdve lehetővé tette, hogy már az embrionális fejlődés során tanulmányozhassuk a géneket. Külön tudományág alakult ki evolúciós fejlődésbiológia néven. A darwinizmus pedig új reményeket dédelgetett, hiszen kísérleti terepet kapott elképzelései bizonyítására. Ha ugyanis a gének irányítják a fejlődést, a mutáció meg kell, hogy változtassa már az embriót is. Ám a 80’-as években az első kísérletek során azt találták, hogy a különböző fajok fejlődést irányító génjei “csereszabatosak” egymással. Persze azóta erre is született evolucionista magyarázat, miszerint közös őstől örökölték az irányító géneket. Hogy akkor kifejlett állapotban miért és mitől lettek annyira eltérőek a fajok? Csak. A kérdés máig is megválaszolatlan: vajon miért lesz a légyből légy, nem pedig ló?

Ebben a szakaszban eljutunk a végkövetkeztetéshez. A darwinista kutatók manapság a DNS ún. szabályozó génszakaszait teszik felelőssé az evolúciós változásokért. Az ismert példa ennek illusztrálására, amikor a muslicák (gyümölcslegyek) második pár szárnyat fejlesztenek célzott génmutáció hatására. Ám a formai hasonlóságon kívül a kísérleti laboratóriumban kialakított extra szervek mindig haszontalanok, mint ahogy a cirkuszban mutogatott kétfejű borjú is. Hiába jelennek meg egyre szenzációsabb “felfedezések” a mérsékeltebb hangvételű tudományos írások csak azt a következtetést vonják le, hogy eddig nem lehettünk tanúi lényeges változásoknak, fajátalakulásoknak, illetve a változások legtöbbje rugalmas, később ismét visszafordul az eredetihez közeli állapothoz. Az evo-devo tehát az elvárásokkal ellentétben nem nyújt döntő bizonyítékot az evolúcióra. A légy mindig légy marad, vagy normális légy, vagy sérült légy esetleg életképtelen torzó, de soha nem válik még csak bögöllyé sem, nemhogy lóvá.

(A fenti idézet Jonathan Wells biológia professzor /Discovery Institut Settle Washington/ témába vágó könyvéről szól.)

Söt az agyunk alapfelépitése is - a törzsagy, középagy, elöagy- megfelel a haléval, még akkor is ha az elöagyunk jocskák fejlettebb. Az agybol kilépö idegkötegek pl. az arcizidegek is praktikusan azonosak a hal elödeinkével.

Te nem csak a kreácionista tudósok írásait nem olvasod, de az evolucionistákét sem. A fenti idézetből is kitűnik, hogy ezen az elméleten már ők is régen túlhaladtak.


Hasznos mutátionak tekinthetjük (feltéve ha hiszel az ösemberben) az emberi testet befedö szörzet megváltozását, és az elöagy kifejlödését. Az Aga-békát már emlitettem.

Hm... és a békának miért nem nőtt haja?



Mivel tudom, hogy te a makroevolutio után hajtasz, megemliteném, hogy bizonyos legyeknél elöfordul, hogy a csápok helyett igazi lábak nönek, tehát egy 6 lábubol 8 lábu lesz. Igaz 8 lábbal nagyon ügyetlenül mászkál a légy de ha "jol bánunk vele" tuléli és az utodai is megbizhatoan 8 lábuak lesznek.

Legfeljebb 8 lábú legyek, kivéve ha ez is annyira igaz, mint az embriós érved. De a 8 lábú légy is csak légy, és nem pók vagy polip. Egy deformálódott, nyomorék légy.
És mint a fenti idézetből is kiderül, a génmutáció során kialakult extra szervek, mint pl. a muslinca-kísérleteknél a legyek második pár szárnyai, mindig hasznavehetetlenek.



A majom génei több mint 90%-ban megegyeznek az emberével.

Ez az a pont, amikor úgy érzem, a fallal vitatkozom. Kábé ennyire hallaná meg, amit mondok.
Ha nem ezerszer leírtam már azt is, hogy a majom messzebb van az embertől mint Makó Jeruzsálemtől, akkor egyszer se.

A csimpánz és az ember génjeinek 99 százalékos hasonlóságánál egyszer sem említed meg, hogy a gének csupán 1,3 százalékát képezik a DNS-nek, és a fennmaradó 98,7 százalékban a két faj között "meglepően nagy a különbség".
De erről már kismiiliószor volt szó, úgy látszik teljesen hiába.



Ertelmetlen "átmeneti lényekröl" beszélni mert minden lény, egy egyedülállo lény akit a sajátos genomok meghatároznak.
.

Így van, nincsenek átmeneti lények. Végre valamiben megegyezünk!


A modern filogenetika nem használja a fajokraosztás bizonytalan fogalmát, a biologiai rendszertan pedig egy kladisztikus taxonomiát alkot. Itt minden élölénynek egyetlen egy pontos helye van. Egy picit ilyen, egy picit olyan nincsen. De erröl már korábban hosszabban irtam.

Na végre, mégsem vagy Te olyan reménytelen!
 

Kedves Pitti
-
Mond meg kérlek hogyan kéne egy átmeneti lénynek kinéznie? Csak hallgatsz mint a sir.
Csak magadat teszed nevetségessé. Hány %-genetikai azonosság esetén beszélhetünk átmenetröl?
-
Csak anyit mondok erre, hogy nem vagy up to date.



Húúúúú.... azt hiszem, tényleg jobb lesz Ernoe-nek, ha elmegy egy kicsit pihenni....
Úgy tűnik, áttévedt az innenső oldalra. :shock:
 
Szóval ezek szerint minden élőlény testileg deformált? Gratulálok ehhez az elmélethez
Kedves Jászladány

-
Hol van szerinted lefektetve, hogy hogyan nézzen ki egy élölény? A Bibliába? :(
-
Na erről beszélek. Most tényleg írjam le újra, hogy amit hajdan kopoltyúívnek meg ilyesminek gondoltak az embrión, azok teljesen más szervek, mégpedig emberi szervek kezdetleges formái? Nem írom ide. Aki tudatlan legyen tudatlan.
"emberi szervek kezdetleges formái" amit a halak vettek átt töllünk, vagy hogy? Egyáltalán honnan és minek a hasonlatosságok? :(
-
Majd egy oldalt idéztél az ID intézetének, a Discovery Institut irásábol, de egyetlen egy magyarázat nincs benne arrol, hogy az embrionális fejlödés miért folyik le messzemenöen hasonloan az élölényeknél!
A végén hozzáteszed, quod erat demonstrandum-ként: "a légy még mindig légy maradt." Ez nem bizonyitás. :confused:
-
Mégegyszer hol van a problémád a "fajfejlödésnél"?
Hangsulyozom a "fajok" azt jelentik, hogy "nagy különbbség" külsöleg és belsöleg két élölény között.
A szemed elött lesz a kukacbol cserebogár, hernyobol lepke! Mekkora különbbségekre vársz még?
Ha technikailag lehetséges az átváltozás akkor mi mond ellent az evolutionak?
-
Nem Ernoe, én a lényegről beszélek, rámutatok az evolúció érzékeny pontjaira, pl. az aminosavakkal kapcsolatban is, Te meg folyton maszatolsz.
Nem óhajtom elemezni sem a fény természetét, sem a hőtant, sem semmi egyebet... arra akarok Tőled választ kapni, hogyan állíthatod, hogy az élet spontán önszerveződéssel, magától kialakulhatott, holott ma már tudományos kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy csak balos aminosav-halmaz sosem képes magától létrejönni. De erre még egy icike-picike választ se kaptam, csak azt, hogy hülye vagyok hozzá.
Hát ezt meg honnan veszed? Voltál már a tejboltban ahogy ajánlottam? Nem?
Semmi problémát nem okoz jobb és balraforgato aminosavaket mesterségesen elöállitani!
-
Az élölényeknek az a sajátossága, hogy a baloldalt elönyben részesiti. Na és? Mit bizonyit ez? Egy teremtöt? :(
-
Ez semmivel sem több mint amikor mondjuk a kén különbözö anyagokban különbözö vegyértékkel van jelen.
A Pasteur meglátása, nem több mint az, hogy az élö anyagban a jobb és a balforgato aminosavak nem hatnak kölcsön egymással.
-
Ha valami következtetés lelehet ebböl vonni akkor az az, hogy az összes élölény a Földön rokon egymással mert minden élö ezzel a tulajdonsággal rendelkezik. En nem látok itt egy Istenbizonyitást! :D
-
Ezt az ismeretet a gyakorlatban meg ott használhatjuk, hogy a lázas beteget lehütjük mert 41 fok felett ez az "istenadta tulajdonság" a halálunkat okozza, a balforgatobol jobb forgato lesz és ez nem tud "kommunikálni" a komplenetjével.
-
Mégrövidebben: Az élet 37 és 42 °C között zajlik le. 42 °C lázat jelent és ha tartos akkor halált. A biologiai informatiok létrejöttének elengedhetetlen feltétele, hogy a fázishatárokat (chaos és rend) nem lépjük tul. Erröl van szo. ;)
-
Természetesen számitok egynéhányatok röhögésére de ez azokat fogja minösiteni.
-
Csak egy kérdésem lenne hozzád kedves Jászladány: Mennyi idös szerinted a Föld? Csak ugy kb.
-
-
A contergan-katasztrofa okának kivizsgálásánál a 60-as években derült ki a spin-töltéseknek a jelentösége. Az orvosság, amit a kismamák szedtek, jobforgatos-aminosavakat tartalmazott a receptben és ez okozta a csonkulást.
-
Csak mellékesen megjegyzem, hogy a Lourdes-i "csodatevö viz" is jobbraforgato.
Jobbulást kivánok minden érintettnek.
 
Látom megjöttél az önkéntes száműzetésedből ernoe. Nagyon jó.
Sikerült rájönni ennyi idő alatt hogyan megy át az élettelen anyag élőbe?
Esetleg hogyan tesz szer intelligenciára?
Netán találtál hasznos mutációkat?
Példákat a DNS kibővítésére vírusok által?
Plauzibilis magyarázatot arra hogy egy mutáns egyed ami annyira mutálódott hogy már új fajnak számít hogyan fog utódokat nemzeni fajtájának egyetlen képviselőjeként?
Esetleg reprodukálni egy működő RNS élőlényt?
Mit kell össze kevernem ahhoz hogy a cucc a fizika és kémia szabályival ellentétesen induljon növekvésnek olyan rendszerekben amiben tombol a belső feszültség?
Vagy mondjuk a csak élő szervezetek által produkált fehérjék felbukkanása élőszervezetek nélkül?

Azért jó lenne ha már hoznál valamit amitől okosabbak leszünk, mert már kezd unalmassá válni hogy felhozunk neked 50 érvet amiből te kiszúrsz egyet hogy AHA! Ez hülyeség, tehát tök mindegy mi volt a maradék 49 dolog ti mind el vagytok tévedve.
Kezdje el érvelni kérlek szépen vagy menjél máshova a demagóg bábszínházat és esti mesét ötvöző előadásoddal =]

Egyébként a Jászladány által hozott példa a balos/jobbos fehérjékkel kedves ernoe csak azt szemlélteti hogy az élet egyáltalán nem az élettelen anyagok szintjén mozog ahogyan te azt elképzeled, lévén az élettelen anyagok első szabálya az egyensúly ami a szervezetben (mint a hozott példában is látható) nem áll meg.
Az élet az anyag egyensúlyra törekedésével ellentétes folyamat. Míg az élettelen anyagokban balos és jobbos fehérjék azonos arányban oszlanak meg addig a szervezetben csak egyik maradhat.

Ez pedig ernoe egyetlen egy kérdést eredményez a részemről amit már fel is tettem neked párszor: Mit kell összekevernem ahhoz hogy az élettelen anyag a fizika és kémia törvényeinek ellentmondó módon kezdje el ön-szervezni magát valamibe aminek köze sincsen az élettelen anyagokhoz.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére