Rájöttek, hogy ijesztő – a McDonald’s nyugdíjba küldi híres bohócát

Melitta írta:

Valójában sosem találta viccesnek a bohócokat, sőt mindig is rettegett tőlük? – A marketingesek is kezdenek rájönni, hogy szerencsésebb lenne, ha többé semmit sem próbálnának bohócok segítségével eladni.

Az utóbbi időben ijesztő trend ütötte fel a fejét főként Ausztráliában és az Egyesült Államokban: egyre több bűncselekményt követnek el bohócjelmezbe bújt személyek. Többek között embereket ijesztgetnek, vagy fegyveres rablást követnek el. Franciaországban két évvel ezelőtt pont emiatt tiltották be a bohócjelmez viselését a Halloween ideje alatt.

A tendencia súlyosságát jelzi, hogy a Marketingmorzsák oldal szerint a reklámszakma felismerte: nem célravezető stratégia bevetni a korábban oly kedvelt bohócokat a kampányokban.

Ebben élen jár minden idők egyik legismertebb gyorsétterem lánca, a McDonald’s, melynek vezetősége úgy döntött, hogy egy időre kényszerpihenőre küldik 1963 óta főmunkaidőben dolgozó kabalafigurájukat, Ronald McDonaldot. A cég 2014-ben már igyekezett barátságosabbra varázsolni a bohócot, de úgy tűnik, ez sem volt elég.

A cég azt egyelőre nem árulta el, hogy mennyi időt tölt majd Ronald McDonald a kispadon.

Csatolás megtekintése 1496414

Kattints a kibontásához...

*
Több évvel ezelőtt a budapesti Europarkban lévő McDonald's étterem főbejáratnál volt egy pad, és rajta ült egy bábu. "Aki" bohóc volt. Műanyagból öntött bábu volt, vidor arccal. A gyerekek szerettek vele fotózkodni, még az én lányom is, aki akkoriban még viszonylag kicsi volt. Azonkívül más McDonald's éttermekben a bohócnak beöltözött gyerekszerető fiatal emberek vidámították meg a gyerekek zsúrját, születésnapját. Nagyon sajnálom, hogy ilyenné lett a világ, hogy MÁR a bohócoktól is félni, sőt tartani kell. Az étterem jól kitalált kedves figurájaként biztosan hiányozni fog, már azoknak, akik még látták, a műanyag figura mellé ülve fotózkodtak, netán egy-egy születésnapi gyerek zsúron szeretettel osztogatta a mosolyt - az élő, a gyerekeket szerető bohóc.
A kabala figura, melynek még a ruháját is úgy találták ki, hogy jó volt ránézni, mosolyt varázsolt a legkomorabb arcokra.
Sajnálom. Eltűnik egy kedves színfolt, egy gyorséttermi lánc bejáratából.

Sosem szerettem a bohócokat.

Nagyon beteg dolog, ami az USA-ban és Angliában megy ezzel a horror-bohócjelmezes ijeszthetéssel. Én sem szerettem a bohócokat soha, de inkább csak azért, mert egyszerűen nem voltak viccesek. Mentek egy nagy cipőben és bukdácsoltak. Akkor vegyék le. Nem értettem gyerekként sem ez miért vicces. De mindegy, tényleg kár, hogy egy elvileg szórakoztató figurából ilyen dolgot csinálnak beteg emberek. Lehet, hogy viccnek szánják, meg fiatalok (bár nézzetek képeket, hogy mit művelnek), én úgy bezárnám őket 10 évre, hogy majd ott elgondolkozhatnának rajta mennyire is voltak viccesek, este, ráugorva a bokrok közül egy család autójára horror jelmezben.

Szerencsére a csirkejelmezek megúszták, így a bradpitteknek továbbra sem kopik fel az álluk, amíg fel nem fedezi valaki őket.

Az 1986-os regényében, Stephen King megalkotta Pennywise, a rémisztő bohóc karakterét.
Négy évvel később a könyvet megfilmesítették, így vizuálisan is retteghettek az olvasók a kisminkelt bohóctól.
A történetet 2017-ben ismét mozivászonra akarják vinni, sokak szerint a mostani bohócterror mint tömegjelenség csupán ennek a filmnek a „zseniális” marketingfogása.