Kedves Mindenki!
Most, hogy túlvagyunk a szokásos előjátékokon, ami közben sok érzelem kijött, távozott, remélhetőleg jöhet a lényeg, néhány info, ami sokat segíthet azon olvasóknak, akik nyitottan képesek befogadni az információkat, hajlandóak jelenlegi saját nézeteiktől, véleményeiktől elvonalkoztatva, mélyen gondolkodva megvizsgálni kérdéseket, mielőtt döntenek róla.
Őket arra kérem, tekintsenek el a bejegyző személyét lejáratni igyekvő hozzászólásoktól - amúgy felesleges törekvés, állandó személyiség nem létezik. Azt kérem, csak arra figyeljenek: tényekkel, valódi érvekkel megpróbál e bárki más álláspontot képviselni - akár a sajátját ismertetni, előadni, azt érvekkel alátámasztani vagy csupán általánosságok, jól hangzó közhelyes mondatok az ellenérvek, amik érzelmi alapon kívánnak reakciókat kiváltani? Azonban érdemi tartalom, ellenérvek nélkül?
Más a Szeretet és más az érzelmek - az emberek döntő többsége egy illetve több érzelmet tart szeretetnek. Azonban az érzelmek asztrálisak, a gondolatok mentálisak, a szeretet pedig kauzális. Az igazi szeretetnek semmi köze ahhoz, amit az emberek általában szeretet néven emlegetnek - mert nem érzelem, hanem állapot.
Az érzelmi rekciók ezért az igazság után vágyakozónak, kicsit sem fontosak, aki az igazságot keresi, teljesen figyelmen kívül kell hagyja őket, akárcsak a személyét érintő támadásokat. Azok mit sem számítanak érdemi vitában. Sőt teljesen mellékes az is, ki e sorok szerzője - vagy a másik bejegyzéséé - csupán a tények, megállapítások érdekekesek. Ezek érdemben cáfolhatóak-e? Ha nem, általában akkor jönnek az érzelmi reagálások, a bejegyzés írójának minősítése, megítélése, véleményezése, stb.
aki tudni akarja, milyen valójában a világ - saját aktuális nézeteit is félre kell tegye - úgy vizsgálnia a tényeket, történéseket, egotol független gonsolkodásaal - és h akell, saját álláspontján változtat utána - ez a fejlődés. Ellentetje a merevség.
Mint már említettem, nemzetközi szinten is közös felismerése sok mesternek: Közös felelősségünk, japán, német, norvég, ír, holland, román, magyar, szlovák stb. Reiki mestereknek: Milyen Reikit hagyunk utódainkra?
Mi a helyes cselekedet a jelenlegi helyzetben ebből a szempontból? Ha szembesülünk vele:
a, amit Reikiként ismertünk nyugaton, az a rendszer egy része csupán, Takatáénak is csak egy része.
b, joggal mutat rá bárki, néhány Reiki Mester viselkedése, cselekedete nem fér össze azzal amit tanít - nem egyszer azzal ellentétes.
c, kiderül, Usui egy teljes szellemi utat hozott létre az emberiségnek és annak az elterjedését kívánta.
Akkor mi a helyes, az egész emberiség érdekét tekintve?
Felvetődhetnek kérdések: Usuitól, mestereitől, Hajasitól, attól a szinvonaltól, amit ők képviseltek, ahogy nap mint nap kezelték a beteg embereket és sikerrel sokszor pár kezeléssel vagy egy alkalom alatt gyógyultaka hozzájuk forduló betegek - hogyan jutottunk oda, hogy azok a mesterek, akik a tanítás felelősségét magukra veszik, saját nézetekig jutnak már csak el és az ő tanítványaik is saját nézetekhez jutnak el? miért marad el a rendszerből a másokon való segítés, lép helyére az ÉN, ENYÉM, NEKEM, SAJÁT?
A választ, mint minden igazi szellemi úton, már az Alapító halála utáni időkben kell keresni. Ez törvényszerű.
Alapok:
I: Az Usui Reiki Ryoho=Mikao Usui szellemi módszere. Ő adta meg a praxsát, szintjeit, a szintek elérésének betartandó feltételeit és a jövőre nézve sok útmutatót.
II: Aki a REIKI tanításakor Usui útmutatásaitól eltér, más nevet LENNE KÖTELES adni az eltérő módszernek, tanításnak, vállalva megmérettetését - ezt akarják-e az emberek - nem pedig azt mondani, ez a tradicionális útmutatás, amit adok. Pld: Tea-Te no Ryoji - azaz a Tenyérrel való gyógyítás művészete (Toshihiro Egucsi) Tomita Teate Ryoho - Tomita Kaidzsi kézrátételes módszere (Tomita Kaidzsi), Hajasi REIKI Kenkjukai - Hajasi REIKI kutatóközpont (Chujiro Hajasi) Usui Shiki Ryoho -Usui módszeréhez hasonlító módszer, vagy Usui alapú módszer (Hawayo Takata) Mindegyikük becsületesen megkülönböztette elődje, tanítója módszerétől, ha változtatott a rendszeren, ahogy illik. A sors fintora, nyugatra úgy érkezik a Reiki, olyan vonalon, hogy mindenki valamit változtat rajta. De addig mindig más nevet is kap. Azt gondolom, Takata méltán lehetet büszke a nyugatiakra átalakított saját Reiki módszerére.
Valamiért napjainkban már a Gakkai tanítói nem próbálkoznak saját iskola indításával. Usui halála után voltak erre próbálkozások - és szembesülve azok mai végeredményével - nem vonzó a japán Reiki tanítók számára ez az út. Lehet, van ennek valami oka? Rájöttek valamire? Lehet, érdemes végiggondolni - mire jöttek rá?
A Reiki felfedezése óta eltett csaknem 100 évre visszatekintve, látható, hogy:
Usui eredeti módszere Japánban már nagy fejlődést ért el, 50 000 gyakorló, kb. 500 tradicionális tanító, közülük sok megvilágosodott, mások sokan az alapokat tanítják helyi közösségekben.
Egucsi módszere mára gyakorlatilag kihalt, annak ellenére, hogy még Egucsi életében, az1960-as években például, többszázezer ember gyakorolta, és Usui halála után sokkal - sokkal népszerűbb volt hamar mint a Reiki japánban, sokkal ismertebb volt sőt Ázsia más országaiba is eljutott - mégis szinte teljesen kihalt napjainkra. Hiába alapult aReikin, Usui módszerén - eltűnt szinte teljesen.
Tomita Kaidzsi módszere pedig hamarabb kihalt.
Hajasi módszere nemrég csupán egyetlen családnál maradt meg, ők se tudják azt mondani, ez volt teljesen Hajasi módszere - mert 100 százalékig nem biztosak benne - ugyanis csak egy tanító tanította jó ideje, noha Hajasi is sok tanítót avatott fel. Mostanában kezd terjedni, több japán és europai tanítója lett alig egy évtized alatt. Hajasi mester Reiki iskolája nagyon nagy mértékben azonos Usui módszerével még, valódi eredeti Reiki, kevés változtatással.
Mindezeket látva, levonható talán ez a következtetés: Usui útmutatásaitól eltérve, bár az elején úgy tűnik, jó döntés - később kiderül - az eredeti rendszer él túl mindent és fejlődik töretlenül, akkor is, ha látványosan az első években, évtizedekben sokkal többen gyakorolnak más, Reikin alapuló utakat. A népszerűségük történelmi távlatban - mindössze pillanatnyi. Mint a gyufa, fellángolnak és hamar kihúnynak - míg Usui iskolája fáklya, folyamatosan, lassan 100 éve.
Paula Horan vonalait tekintve, Magyarországon, ahol 8 vonal indult tőle el - mára 3 volnal kihalt, 17 év alatt...
A Takata mester által útnak indított Reiki iskola egy egyszerűsített változata a Hajasi által tanított Reiki iskolának. Takata mester tanítványai között nem volt megvilágosodott mester, halála után több mindenen változtattak, és ennek következtében a Reiki ezen ága egyrészt elterjedt az egész világon. Megőrizte a Reiki páratlan gyógyhatását is így ezreknek segített. Azonban a különböző felfogású mesterek, tanátadási vonalak gyakran nagyon más felfogást képviselnek, egymástól is nagyon eltérőt. Valójában sok saját Reiki irányzat van a vonalain mára. Ezt így semmiképp nem lehet tradíciónak tekinteni.
Nyugaton sokáig szinte mindenki Usui Shiki Ryoho mesternek vallotta magát. Azonban az Usui Shiki Ryoho mára világszerte, sőt egyes országokon belül is, a sok egyéni dolgot belevitt mesterek tevékenységének köszönhetően, sok esetben:
Nem felel meg egy tradicionális szellemi úttal szemben támasztott követelményeknek - sem a megmaradt praxisát, sem a tanítókkal szemben támasztott követelményeket tekintve.
(Magyarországon e szempontból sok vonalon sokal jobb a helyzet, mint a világon általában).
Magyarországra a Reiki úgy érkezett, hogy az oklevelek angol szövegéből kitűnik, hogy Usui Shiki Ryoho módszeren alapuló független REIKI mesterek hozták el a Reikit Magyarországra. Vagyis ha ezt nézzük, mindenki független mester, legalábbis úgy indult. Tradicionális mesterré így tehát csak válni lehetett. Egy idő után, a RAI szervezet tevékenységének kezdetével, valahogy hogy mindenképp megkülönböztessék, terjedt az a téves nézet, hogy az Usui Shiki Ryoho mesterei tradicionálisak, a RAI mesterei, tanítói nem-tradicionálisak. Ugyanakkor a Reiki Mesterek döntő többsége eleve nem fogadta el a RAI szervezet egyik módszerét Reikinek - helyesen. Ezen mesterek tisztában vanak az alapfogalmak és a REIKI jelentésével, mibenlétével.
Azonban, vannak RAI tanítók, akik a RAI szervezet módszereit Tradicionális tanítókra jellemző, igen felelősségteljes hozzáállással tanítják.
1995.-ben történt:
A magyar mestereknek 1995.-re, különösen azoknak, akik buddhista tanítókkal is találkoztak vagy Jóga tanítójuk volt - valami gyanús lett. Felkérték hát Porosz Tibort, mutasson utat nekik, hisz a mesterek annyiféle dolgot tanítanak - mitől lesz egy tanító vagy irányzat tradicionális? Tibor 1995.-ben leírta ezt - megismerve tartalmát és rájöve hogy komoly elszántság és kitartás kell a megvalósításához, sok változtatás, egyéni nézetek letétele - erre kevés tanító volt képes. A döntő többség ezen útmutatónak a számára tetsző részeit elfogadta, főleg a RAI szervezetre vontkozó részt. Ám a többit elhallgatta, nem vette figyelembe - és mégis tradicionális tanítónak nevezte magát - b ekell vallani, csábító szó, hisz úgy érzik, ad valami tekintélyt, rangot viselőjének. Néhány tanító pedig azzá vált, igazi tradicionálissá, vagy korábban is az volt már, mert magától is erre a felismerésre jutott.
Megismerkedve azzal, mi a Tradíció (Ősi Bölcsesség, kinyilatkoztatás amit a régi korok nagy mesterei hagytak ránk)
és azzal, mi a Tradicionális szellemi út (olyan módszer, melynek alapítója megvilágosodott mester volt és az Ősi Bölcseség megtapasztalása után hogy mások is elérhesék ugyanazt azt az állapotot, pontos útmutatásokat és praxist ad követőinek, melyeket ha betartanak, sokan érhetik el ugyanezt mint ő)
a magyar mesterek közül is összesen tekintve eddig az egyharmaduk - ha az aktív mestereket tekintjük, akkor már közel a négy-ötödük - pontosan tudja, hogy ő tradicionális Reiki Mester (jelenleg még kevesen vannak, de sokan veszik igénybe a japánból érkező segítséget és szeretnének tradicionális mesterré válni és így tevékenykedni a jövőben) vagy független mester (a döntő többség jelenleg az).
Független Mesterek
A független mesterek között is van két határvonal: Vannak, a független mesterek kb. egyharmada, aki jelenleg nem tud semmit még az előkerült anyagokról - mert csak mesterük ismeri az elérhetőségeiket és ő nem tájékoztatta vonala mestereit lefelé már, hanem úgy döntött, őt nem érdekli az eredeti rendszer, nem kíván semmi korlátot maga felett, mindent a szabadságra hivatkozva saját éppen meglévő nézetei szerint kíván tenni. És mestereit, akiket avatot, se tájékoztatta róla. Magam azt gondolom, ezeknek a mestereknek is joguk van maguknak dönteni, hogy szeretnék-e megismerni Usui vagy Hajasi vagy Takata eredeti útmutatásait és az alapján eldönteni, tradicionális vagy független mesterként szeretne a jövőben dolgozni? Itt tehát egy határvonal: Tudnak arról, a Reiki több mint eddig tudták, és így vetik el annak megismerését - vagy nem tudnak róla egyáltalán még.
A másik határvonal a független mesterek között: Miután tudomást szereztek róla és kipróbálták - maradnak független mesterek teljesen és továbbra sem tanítanak mást, mint amit eddig tanítottak, saját nézeteiket viszik tovább a reikiről minden téren (tudatosan független mesterek, saját Reiki iskolát képvielnek valójában) vagy szembesülve az eredeti tradicionális Reikivel és útmutatóival, részben vagy egészben legalább a praxist helyreállítják, a tanítványaikkal felelősségteljesen foglalkoznak a jövőben esetleg, vagy a mester szinteket veszik át - tehát tevékenységük közelít a tradícióhoz, és egyenlőre függetlenségük megőrzése mellett, egyre több dologban térnek vissza az eredeti útmutatásokhoz, lépésről lépésre, amit már el tudnak fogadni. Ők közelítenek a Tradícóhoz.
Független mester eredetileg, a szó hagyományos értelmében azt kellene jelentse: MESTER, aki megfelel a mester szint követelményeinek, de saját nézeteit követi - saját iskolát alapít valójában. Sok, magát Usui Shiki Ryoho mesternek tartó magyar mester is valójában saját Reiki irányzatot tanít. Anélkül, ezt nyiltan vállalná. Ők igyekeznek a szabadságra, függetlenségre, szeretetre, tiszteletre hivatkozni ha tevékenységük kerül vizsgálat alá.
Szabadság, szeretet
A szabadságot, szeretetet, amit spirituális értelemben jelent - nagyon kevés ember tapasztalja meg. Inkább követelik maguk számára. Ennek legfőbb oka, hogy elképzeléseik vannak arról, mit jelentenek ezek a szavak - emiatt, a téves elképzelések miatt, saját magukat vágják el annak megtapasztalásának lehetőségétől.
Spirituális Alaptörvény: Amiről elképzeléseink vannak - azt nem tudjuk megtapasztalni.
Csak az tapasztalhatja meg, aki leteszi MINDEN saját elképzelését, véleményét, nézetét. Másképp lehetetlen. És aki tud, nem vitatkozik, hanem ÁLLÍT, KIJELENT.
Sokan sajnos, akik tudják miről beszélek - hallgatnak, feleslegesnek érzik megpróbálni is másokkal ezeket megértetni. Túl sok indulat szabadul fel. Etől viszont nem kell félni - utána jöhet egy nyugalom, és befogadás.
Legyen bármily jó akár egy praxis, ha a gyakorlónak saját elképzelései vannak - nem tudja a fentieket megtapasztalni. Kérdés, valójában akarják-e? Akarjuk-e tudni a valódi végső igazságot - vagy biztonságba akarjuk magunkat ringatni és alaptanításokat félreértve örök életben bízunk, örök létben - nem is tudva, azért meg kell dolgozni?
Megvilágosodott tanítók véleménye:
Ahogy Gurdjieff mondta: Lelket szerezni kell, építeni, csak akik életükben kikristályosítják lelküket, azok kiváltsága a további lét - a többieket, ahogy fogalmazott, megeszi a hold halálukkor. Hiába vannak az itteni fizikai síkon a szép, divatos nézetek arról, mi a reinkarnáció, a karma, a szellemi hierarchiát a testben nem lévők képviselik, ők ismerik jól a törvényt. A TÖRVÉNY nem ismerete nem ment fel a törvény hatálya alól - sem a fizikai síkon, sem a szellemi síkokon a halál után. A halál után mit sem számít bármely itt divatos, szép elképzelés. A világ nem az itt alkotott téves elképzelések alapján, hanem az Ősi Bölcsesség szellemi törvényei szerint működik. Azokat kizárólag megfigyeléssel lehet felismerni. E felismeréseket őrzik a tradicionális szellemi iskolák és tanítóik. Ők sosem tanítanak egyéni véleményt, túljutnak azokon. Sem egyéni nézetet és tanítványaik is hamar rájönnek - azok akadályok csupán az úton - és mivel senki nem tudhatja, meddig él, nem árt igyekezni a gyakorlással. Elég a praxist gyakorolni - nem kell elmélet. De tiszta alapok, az kell.
A tradicionális mesterek segítik tanítványaikat - mindig a tanítvány kér útmutatást, és jó esetben egyre kevesebbre van szüksége. Főleg az elején nagy szüksége van tapasztalt, az utat jól ismerő tanító útmutatására -már az se mindegy, merre indul.. A tradicionális iskolákban nem ritka az út nagy részének akár pár hónap alatti bejárása megéléssel rendelkező tanító mellett. A tanítvány akkor is önálló . Mestere türelmesen várja, magától kövesse az útmutatást. A mester igyekszik megkímélni a tanítványt sok tévúttól, téves nézettől, de nem tiltja el őket megismerésüktől. Saját tapasztalatait, tévedéseit, bukásait őszintén feltárja tanítványai előtt, hogy nekik már könnyebb legyen. Nem kíván a tévedhetetlenség hamis pózában tetszelegni. A mester mivel jól ismeri az utat, tudja mondani: most kicsit balra menj - mert látja, jobbfelé ott egy mély gödör, amit ki kellene kerülni. Most kicsit balra menj... És a Tanítvány biztonságban mehet szinte nyílegyenesen ilyen tanító mellett. Hamar célba is érhet, ha menni akar.
Eredetileg az olyan Mester, aki tanít is - megvilágosodott mester kellene legyen.
Megvilágosodott mester nem biztos, tradíciót fog tanítani! Lehet, eltér tőle.
Sok megvilágosodott mester soha nem adott praxist. Például Krsnamurti egész életében óvakodott spirituális megélése után attól, bármi szabályt vagy útmutatást tartalmilag adjon... Így nem is lettek igazi követői, tanítványai, nem lett utóda, hiába érte el fiatalon a megvilágosodást, hiába élt nagyon sokáig.
Ezen mesterek megvilágosodásukkor a VALÓBAN ÁTÉLHETŐ ÉS ÁTÉLT szabadság (ami már az övéké - azonban csak, a megvilágosodottaké, mert a többiek ezt nem tapasztalták meg) hatására boldogan elvetnek minden szabályt, útmutatást. De csak nekik szabad elvetni - másoknak nem, ahogy erre Eckard Tolle is felhívja a figyelmet:
Törvények, parancsolatok, szabályok és előírások azoknak kellenek, akik el vannak vágva attól akik ők: a bennük lévő igazságtól. Azok a törvények, parancsolatok, szabályok és előírások megakadályozzák az ego legdurvább kicsapongásait.”
Ha a tanító az általa átélt szabadságot tapasztalva, azt képviseli rögtön tanítványai felé, akkor sajnos az egoizmusuk kiteljesedése felé adhat legjobb akarata, szándéka ellenére teret - újra és újra így szembesül vele, kihasználják, becsapják, hiába fordul nyíltan szeretettel feléjük. Szereti őket akkor is, ha belévágják a kést, fórumokon terjesztenek álnév mögött róla olyat, amiről tudják jól - nem igaz.
Buddha is elmondta, a TAN, az útmutatás tutaj a másik partra, az örökkévalóság elérésére. Amint Valóban átértél, szabadon eldobhatod - akár gyakorolnod se kell többé. Te már túléled a halált. DE CSAK AKKOR és csak aki átért!
Más mesterek, elérve a megvilágosodást, megtapasztalva a határtalan szeretetet és szabadságot, mást is tapasztalnak: Együttérzést és mély felelősségérzetet is - és az emberek iránt érzett óriási szeretetük és együttérzésük által vezérelve, lemondanak a csodás szabadság állandó megéléséről, amiért pedig éveken át keményen dolgoztak. Hogy amíg még élnek, tovább szolgálnak, a többi ember segítése érdekében tovább gyakorolnak, betartják az útmutatókat továbbra is, hogy személyes példát mutassanak a gyakorlóknak - nem hoznak létre saját iskolát, mert felismerésük azonos az út alapító mesterének felismerésével. Noha eldobhatnák a tutajt, visszamennek a többiekért rajta és igyekeznek őket egyenként legalább áthozni, ugyanide. Közülük többen bármikor vissza tudnak térni a megvilágosodás állapotába - és egy idő után a folyamatos gyakorlás következtében akár állandóan. Néhány különleges tanító ebbe az állapotban marad is.
Ezért mondják a kis megvilágosodást a buddhisták, aki a maga számára éri el, de alkalmatlan tanítónak - és a nagy megvilágosodást, akik visszatérnek segíteni a többieket.
Visszatérnek, ám NEM haláluk után - nem. Hanem életükben. Sőt, ezen mesterek néha szándékosan tesznek olyat, amivel kötik magukat a Földhöz - mert olyan rezgésük van már, hogy testüket végleg elhagynák. Ez is törvény - elér egy rezgést, és ha folyamatosan abban marad, a test leáll.. Ezen Tanítók soha többé nem öltenek testet - amíg élnek, addig tudnak újra és újra másokat szolgálni, segíteni - de utána már testben többé nem. Valóban itt maradnak a világban, mint Usui is, afféle szellemi fáklyaként, és akik Usui útmutatásai szerint gyakorlnak - már megérezték hogy ez így van, valóban óriási segítséget kapnak gyakorláskor, támogatást, ha őszinte a szándék. Azonban, semmi egyéni vágy mások rovására történő megtapasztalását e nagy tanítók nem támogatják.
Ahogy Szung Szán mester tanította - a szabadság az út 180 foka, de a teljes út 360 fokos. Aki eléri a 180 fokot, csodálatos, aki viszont lemond a munka gyümölcséről, a többiekért, saját szabadságáról - az elérheti a 360 fokot is akár.
Valójában tehát, kizárólag megvilágosott mesterek lehetnének tanítók, és ők a megélésük alapján döntenek arról, adnak-e útmutatást, tanítanak-e vagy csupán a pillanatnyilag megtapasztalt élmény hatására a szabadság alapján - valójában nem adnak útmutatást, nem tanítanak hanem a Tanítványt lényegében saját sorsára bízzák, tapasztaljon, botorkáljon.
Vajon nyugaton és Magyarországon a független Reiki mesterek mindegyike megvilágosodott mester, aki valóban átélte a Szabadságot és a Szeretetet legalább, amiről beszél?
Vannak megvilágosodott független mesterek, akik ezen élményeik hatására, ezt megtapasztalva, JOGOSAN adnak saját tanítást - joguk van saját iskola indítására.
Azonban, jelenleg, a tradíció szinte minden elemével szakítva, a szeretetet és szabadságot valódi értelmében meg nem tapasztalva beszélnek sokan a szeretetről, szabadságról - olvastak róla - de nem tapasztalták meg. Képviselőinek vélik magukat valaminek, úgy tesznek mintha azt elérték volna - amit nem tapasztaltak meg. Beszélnek a szeretet, a szabadság nevében - míg akik megtapasztalták, nem beszélnek róla - a hozzá vezető utat mutatják meg. Csak akkor jön rá a gyakorló - más a szeretet - nem érzelem - állapot. És más mint a róla szóló elképzelések. Amit róla Tolle ír, csak az érti, aki azt már megtapasztalta. különben csak elképzelései vanak és régebbi érzésekkel azonosítja amit olvasott.
Kicsit szórakoztató, akik megtapasztalták, azokat nevezik rendszeresen szeretetlennek azok, kik nem tapasztalták meg.
Ami meg a tiszteletet illeti - Usuinak miért nem jár annyi, legalább aki felsorolja tanátadási vonalán - aki hivatkozik rá, legalább meg akarja ismerni az útmutatásait?
Ráér utána is elvetni.
A tanátadási vonalak is - jelenleg így, tradicionális szempontból, csalókák.
Az élő tanátadási vonal kizárólag a megvilágosodott mesterek láncolata. Nem az energetikai átadásé. Az energetikai átadás nem azonos a Spirituális átadással. Utóbbi sokal ritkább, és csak azok az élő vonalak, ahol ez megvan, láncban. Jelenlegi feladatunk újra élővé tenni a tanátadási láncot spirituális értelemben is, legalább néhányat.
Valójában, bár jelenleg mindenki Usui mesterig vezeti vissza a vonalát - ez is tévedés.
Az Usui Shiki Ryohoban például a következőt lehet mondani, ahogy a Japán mesterek is teszik:
A módszer, amit tanítok, Usui megvilágosodott mesternek köszönhető - de nem azonos vele. Amit én Reikiként tanítok, az Takata mester útmutatása a Reikiről.
Vagy: Amit én reikiként tanítok, annak alapjai Usui mester módszerén alapulnak, de jelenleg Takata mester későbbi útmutatásán és saját valamint mesterem számomra átadott tapasztalatai alapján tanítom a Reikit független Reiki tanítóként. Amit tanítok, az nem Usui, nem Hajasi, nem Takata, hanem az én jelenlegi véleményem a Reikiről, hatásairól .
Ez vállaltan saját következtetés:
A Shiki Ryoho küldetése volt eljuttania Reikikit a világba, megismertetni sokakkal - és megnyitni az utat az eredeti módszer befogadásához - természetesen nem mindenkinek ez a felismerése, lehet folytatni úgy, ahogy eddig - ki-ki, ahogy neki tetszik.
Mindezek után, remélem tisztult a kép és segít minden erre járó mesternek saját döntését meghoznia tények, információk ismeretében. Mert csak úgy lehet, és akkor várható a döntés tiszteletben tartása. Úgy dönteni, nem is ismerem a tényeket, csak ragaszkodom valamihez - nem biztos, a legjobb, legszerencsésebb hozzáállás.
Határozottan visszautasítom, saját nézeteket írtam volna le. Mindannak, amit leírtam, ellenőrizhető a valóságtartalma:
Usui útmutatásai, Eckhard Tolle útmutatásai, Osho útmutatásai, Brunton útmutatásai, Gurdjieff útmutatásai, Hamvas Béla Scientia Sacra-ban adott útmutatásai és még sorolhatnám az elismerten megvilágosodott mesterek nevét, aki ugyanezt mondták, tanították, írták le.
Senki nem a megvilágosodott mesterek tanításaival kezd - nem is érti. De eljön az idő minden rendszeresen gyakorlónál, mikor kinyilik tudata, befogadóvá válik, és akkor magától a megvilágosodott mesterek tanításaihoz fordul. Kevesen kezdenek velük. Magam Dánikennel, Nemerével, stb, stb. kezdtem, és jók voltak. Később egyre komoylabb művek érdekeltek, egy idő után kizárólag a megvilágosodtt mesterek útmutatásiban találtam rá arra, mi valóban előrevitt.
Az igazság nem egy emberé - a megvilágosodottak is szubjektív, mégis alapjában közös valódi igazságot tapasztalnak meg.
Tolle szerint a nem megvilágosodottaknak kellenek a korlátok, védőkorlátok. Anélkül az egojuk vezeti őket "spirituálisan". Ezért adják őket a megvilágosodott mesterek, akik nem a maguk számára kívánják csupán az eredményeket. És ezért javasoljuk ezen szabályok, korlátok (védőkorlátok) betartását - a célba érésig. Utána, ki ki maga dönt - akkor már szabadon, valódi megélés alapján, előtte egoból dönt mindenki és az ego nem akar célba érni - mert az az ő halála.
Természetesen, mindezeket el lehet vetni, az összes megvilágosodott útmutatását és Usuiét is-. Nem kötelező egy Reiki mesternek se azt követni, amit Usui adott együttérzésből.
A cél a tisztázás ismét, semmi más - mindenki vállalja fel tudatosan, alaposan átolvasva, felfogva amiket írtam, esetleg utánanézve amesterk nagyszerű műveiben - utána saját nézeteit, elképzeléseit tanítja tovább a Reikiről - vagy változtat? Nem jobb, nem rosszabb egyik sem, ha azt nézzük, a Reikit adja -e át?
Csak kerüljenek helyükre a dolgok - ennyi.
Gurdjieff azt mondja - nincs lelked eredetileg- miuátn megszülettél, szerezned kell, csak akkor létezhetsz a halál után - különben a holdé leszel, a hold megeszi azokat, akik nem tesznek szert lélekre, kikristályosítva. Brunton is azt írja - nem mindenki létezik a halál után. Sőt kevesen. Sokakaknak utána azonnal megszűnik a tudatossága. Hisz álmodik, itt is, most is. Saját elképzelésit álmodja - a halál után azt se. Se ébrenlét, se álom nem vár sokakra a halál után.
Nem népszerű dolog erre felhívni a figyelmet - sajnos attól még igaz. Nem véletlen, sok tradícióban az újjászületett új nevet kap és az nagy ünnep.
Utána lehet járni - akikre hivatkozom, elismerten az emberiség nagy tanítói.
Talán érdemes ezt a hozzászólást újra és újra elolvasni - mégha "szeretettel fejbevágó"-nak tűnik is - mielőtt újra személyes megjegyzések jönnek, a bejegyzés szerzőjének megítélése, elítélése, minősítése - nem mintha nagyon érdekelne.
Igazság szerint ha lehet, érdemi hozzászólásokat szeretnék látni, tényeket, bizonyítékokat cáfolati szándék esetén - 10 évvel ezelőtt magam is másképp gondoltam. 5 évvel ezelőtt megint másképp. Találkozva tényekkel, bizonyítékokkal nem láttam értelmét ragaszkodni régebbi nézetekhez - másoktól kaptam őket. Csak addig tekintettem őket hasznosnak, míg érdemi cáfolatot nem adtak rá más mesterek - legyen az a tanítóm Kati vagy Tibor vagy a japán mesterek. Vagy megvilágosodott mesterek műveiből, azokat végre felfogva értettem meg, miért tarthatatlan sok dogmatikus vélemény a Reikivel kapcsolatban - és miért fontosak a tradicionális útmutatások viszont a Reikiben, amik más hatásúak.
