Sziasztok! Most egy ideig nem tudtam a fórumot olvasni.
Azért a demagógia nem jó tanácsadó. Az "aki dolgozik, az boldogul" kádári szlogen csak egy olyan világban érvényes maradéktalanul, ahol biztosítják azt, hogy van egy kijelölt viselkedési minta, és aki azt követi, annak adnak megélhetést. Szerencsére most már ilyen nincs, és remélem nem is lesz. Én egy tisztességes és nagy megbecsültségű állásban vagyok kevés pénzér' és hát néha kölcsön kell kérnem a szüleimtől úgy, hogy közben csak a legszükségesebbere költök. Pl. én kifizetek 45 perc nyelvóráért adózatlanul(!) 2000 Ft-ot. Én is tarthatnék adózatanul órákat, de ennyiért rablásnak tartom, ráadásul az állam meglopása, ha számla nélkül teszem. Most akkor milyen tisztességről és becsületről beszélünk? Meg hogy abból meg lehet élni?
A demagógia elég távol áll tőlem, vagy talán én a demagógiától? A csuda tudja
44 évesen nulláról kezdtem és nekem a szüleim nem tudtak, vagy nem is akartak, de lényeg, soha nem adtak, ezért teli vagyok kölcsönökkel de élek és boldog vagyok. Egy közepesen megbecsült, - mára a kormány szlogennek megfelelően a gazdasági válság miatt - mélyen alulfizetett (januártól a felére csökkentették a zsét )állásban vagyok, tehát hülyeségre nem költök, örülök hogy a csekkjeimet be tudom fizetni a számlámra érkező béremből.....
Annak ellenére ragaszkodom a környezet által elfogadott bevételi forrásomhoz, hogy mellette a magánvállalkozásban dolgozom két emberrel ahhoz hogy jusson ruhára, kajára, gyerekekre, unokára...
Szegénynek lenni Magyarországon nem szégyen, hanem alapvető életélmény. A polgári jólét luxus. Azt egy reikisnek célul kitűzni, hogy "és akkor több pénzem lesz" nem nemes cél, hanem a pofátlan pénzvadászat erkölcsi magaslatokba emelése és szánalmas. Egyáltalán nem baj, ha az embernek nincs pénze, mert az érték nem abban van. Csak körül kell nézni az Országban, hogy mire becsülik azokat, akik nem teremtenek, támogatnak, gründolnak hanem csak keresnek és költenek.
