Sci-fi világa
- Téma inditó setni
- Kezdés dátuma
Ha annyira kedveled a Sci-fi-t
Találtam itt 3 hangoskönyvet
2 Andy Weir kiváló
És egy régebbi Zoldos Péter
Gregor Man-trilógia.
Ezeket ne mulaszd.Ha olvastad is.
Jobbak mint a "film" másabb mint a könyv a kettő között van, élményben, képzelőerőben a hangoskönyv.
Találtam itt 3 hangoskönyvet
2 Andy Weir kiváló
És egy régebbi Zoldos Péter
Gregor Man-trilógia.
Ezeket ne mulaszd.Ha olvastad is.
Jobbak mint a "film" másabb mint a könyv a kettő között van, élményben, képzelőerőben a hangoskönyv.
Nos a hangos könyvekkel az a bajom hogy nem tudok rá koncentrálni egy-két perc utána már máson jár az eszem.
Nekem CSAK a papír alapú könyvek jöttek be. Azt kénytelen vagyok lapozni és figyelni.
Philip K. Dick: Kamu Rt, azaz a könyv, amit a borítója hívott életre
Vagyis hát nem egészen, úgyhogy ássunk kicsit a dolgok mélyére: a Kamu Rt. Philip K. Dick legtermékenyebb időszakában, az 1960-as évek közepén született, és színes, terebélyes életutat járt be, mire kifejlődött annyira, amennyire a körülmények megengedték neki. Miután Dick elkészült A teleportálatlan ember (The Unteleported Man, ahogy a regény akkoriban futott) első részével, az évekig a fiókjában pihent, egészen addig, amíg néhány évvel később az Amazing Fantastic kiadó meg nem rendelte tőle a történet másik felét, ami egy már meglévő borítófestmény mögé szerettek volna bekötni. Dick elsődleges kiadója eközben szerette volna a két egységet koherens egészként megjelentetni, ám mivel nem tetszett nekik a hozzátoldott folyomány, maradtak a korábban elkészült első résszel, és ezt jelentették meg egy dupla kötet egyik feleként.1965-re néhány oldal hiányzott az átdolgozott kézirat különböző helyeiről, ezért az alkotása sorsát szívén viselő Dick a teljes újtastrukturálás mellett döntött: új nyitóoldalakat, illetve összekötő szövegeket tervezett írni, valamint a Kamu Rt (Lies, Inc.) cím is ennek a munkának hozadéka. Azonban közben valahogy eltelt majd’ két évtized, és az író 1982-ben elhunyt, hátrahagyva az 1979-es gépiratot, aminek megjelentetésére viszont az angol kiadójának volt jogosultsága. Még mindig maradtak hézagok a szövegben, ezeket azonban Paul Williams, a szerző hagyatékának irodalmi gondozója 1985-ben fellelte, majd a kétezres évek elején különféle változatok számos kiadását követően a nagyérdemű végre kézbe vehette a végleges, ámde befejezettnek aligha tekinthető
Nem lehetséges-e eleget olvasnia bárkinek, a túl sokra pedig feltételezésem sincs – nem sokat hallani a bulvárban az irodalmi befogadói szenvedély miatt széthulló házasságokról, vagy utcára szorított egzisztenciákról. Én mindenesetre igyekszem minden mást épphogy nem alárendelni ennek a függőségbe béklyózó tevékenységnek, és eddigi tapasztalataim alapján bevallom, hogy nem találkoztam még keletkezésének körülményeit olyan mértékben lapjain viselő irománnyal, mint a Kamu Rt. esetében. Hogy mennyire indirekt az öröklődés, azt legalább olyan káoszos lenne kibogozni, mint szerzőjének születéskori traumáit a később ezekre ráépülő pszichedélia örvényéből utólagosan a normalitásba rántani. Mégis úgy tartottam ildomosnak, hogy a kezdetektől építkezzek ebben a cikkben, amiket egyébként az Agave 2022-es magyarítása az utolsó oldalakon érdekfeszítő módon összegez, így azonban megfelelő(?) felkészítést követően ugorhatunk fejest a talán legbizarrabb Dick-i gondolatfolyamba.
A regény fő témái már a hatvanas években sem nyújtottak újat: háborús fenyegetés, galaktikus kolonizáció, magas rangú főnökével szexuális viszonyt ápoló asszisztens…
Ezekhez adódnak Philip K. Dick részben korszakos, ugyanakkor csúcsra járatott egyéni motívumai, úgymint a mindent átható paranoia, a labilis elmeállapotot végleg megborító LSD- s bad tripek, valamint a játékosokat a sakktáblára helyező, aztán egy részüket érdektelennek tekintő történetszövés. Mindennek narratív apropója egy olyan jövő, amiben az egyirányú teleportációs technológia negyvenmillió ember számára lehetővé teszi az emigrálást a Bálnaszáj nevű, utópisztikus kolóniába, ahová egyébként tizennyolc évnyi űrrepüléssel juthat csak el, aki vissza is próbál jönni onnan. Valami azonban bűzlik a cet pofájában, de az sem kizárható, hogy a gyomráig kell hatolnia a Rachmael ben Applebaum nevű főhősnek, hogy kiderítse, micsoda.Bibliai hasonlaton innen, szinte komikumba hajló üldözési mániában tocsogó felvezetésen túl a kérdés az, mi történik, ha Rachmael eljut úticéljához, azaz mit rejt a Bálnaszáj. Természetesen nem árulom el, csak annyit, hogy amikor odaér fordul a bizarrériák apró tárházába a Kamu Rt., aminek módja az edzettebb PKD-olvasókat meglepni ugyan nem fogja, mégsem könnyű minősítenem. Azért mégpedig, mert az események követését illetően valahol magam is ott lebegek az „interűr” egyre mélyülő bugyraiban, távolodva földi realitásomtól; de az is lehet, hogy a saját elmém foglya lettem, ami elvesztette a hagyományos irodalmi építkezés fonalát, de még az annak létezésébe vetett hitét is talán. Vagy van ugyanis egy ordas nagy hiba a dramaturgiában, vagy én vagyok hülye – esetleg mindkettő. Talán mindegy is, hiszen kapunk egy lezárást, ami ezek után annyira zavarba ejtő, mintha Deák Bill Gyula azt mondaná, hogy fél lábbal áll a sírban. Már bocsánat.
Azokban, akik az utolsó darabig fenntartják Dick magyarul megjelent műveinek begyűjtését, alighanem dolgozik az irracionális elköteleződés elve, ami e tevékenység fenntartását annak ellenére diktálja, hogy hasznossága réges-rég kérdésessé vált. (Na nem anyagilag: érdemes rákeresni mennyinél tart most egy Visszafelé világ vagy egy Az Alfa hold klánjai.) Az Agave kiadó azt ígéri, a Kamu Rt-vel a szerzői irományok sorának végére ért, innentől a koprodukciós performanszok következnek, mint mondjuk a Deus Irae Roger Zelaznyvel. Sajnálatos lenne ugyanakkor, ha a magyar olvasók bennragadnának a Dick-i sci-fi hullámvasút-minőségű egyirányú utcájában, ahelyett, hogy esélyt kapnának a szépírói próbálkozások megismerésére. Hiszen miért ne jelenhetne meg a Mary and the Giant, vagy az In Milton Lumky territory legközelebb – ha nem fogy jól, oké, leteszem a fegyvert, ha viszont igen, van értelme ebbe az irányba terjeszkedni.
Forrai Márton
Az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai (eredeti német cím: Raumpatrouille – Die phantastischen Abenteuer des Raumschiffs Orion) az első német sci-fi tévéfilmsorozat. Hét részből áll, németországi premierje 1966. szeptember 17-én volt. A Magyar Televízió 1968-ban mutatta be, elsöprő sikerrel.
Utoljára módosítva:
Robert Ervin Howard (1906. január 22. – 1936. június 11.) amerikai író, aki sokféle műfajban írt pulp fikciót . Ő alkotta meg Conan, a barbár karaktert , és a kard és varázslat alműfaj atyjaként tartják számon .
1906-ban ezen a napon született Robert E. Howard amerikai szerző, Conan, Solomon Kane, Kull király és más fantasyhősök megteremtője.
(Illusztráció: Joe Jusko)
1906-ban ezen a napon született Robert E. Howard amerikai szerző, Conan, Solomon Kane, Kull király és más fantasyhősök megteremtője.
(Illusztráció: Joe Jusko)
enigmat
Kitiltott (BANned)
Boris Vallejo (Lima, 1941. január 8. –) perui származású amerikai festőművész.
Vallejo szinte kizárólag a fantázia és az erotika világában készíti műveit.
A festményeinek jellemző témái istenek, szörnyek, izmos férfi és női barbárok. A férfialakjai közül néhányat magáról modellezett Vallejo, a későbbi női karakterei közül soknak felesége – Julie Bell festő, akinek a művészi stílusa nagyon hasonló Vallejóéhoz – állt modellt.
Vallejo szinte kizárólag a fantázia és az erotika világában készíti műveit.
A festményeinek jellemző témái istenek, szörnyek, izmos férfi és női barbárok. A férfialakjai közül néhányat magáról modellezett Vallejo, a későbbi női karakterei közül soknak felesége – Julie Bell festő, akinek a művészi stílusa nagyon hasonló Vallejóéhoz – állt modellt.
Azért vannak magyarok is az élvonalban.
Boros-Szikszai
a Boros-Szikszai páros története azt is megmutatja, hogy a siker nem fehér holló: tehetséggel, szorgalommal és szakmai alázattal elérhető közelségbe kerül; még ha nem is azonnal.
Boros Zoltán és Szikszai Gábor barátsága a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola kollégiumában kezdődött, és folytatódott a Képzőművészeti Főiskolán is, ahol mindketten alkalmazott grafika szakon végeztek. Elsőévesek voltak, amikor már megjelent közös illusztrációjuk a Galaktikában, és ezután több felkérést is kaptak különféle kiadóktól. A ’90-esek évek nagy könyvbummja idején számos fantasy és sci-fi borító került ki a kezük alól, amelyek minőségükkel kiemelkedtek a dömpingből, és nem egy esetben jelentősen lendítettek az eladásokon. 1995-ben megalapították saját grafikai stúdiójukat, ahol az illusztrációk mellett a desktop publishing a profiljuk.
Többször is bevallották, hogy a szívük csücske a sci-fi
A Magic-játékosok körében osztatlan sikert arattak, munkájukat a szakma 2006-ban a Chesley-díjjal ismerte el (ez a legjobb játékillusztráció díja, a Blazing Archon című képükért kapták).
És egy album :
Boros-Szikszai
a Boros-Szikszai páros története azt is megmutatja, hogy a siker nem fehér holló: tehetséggel, szorgalommal és szakmai alázattal elérhető közelségbe kerül; még ha nem is azonnal.
Boros Zoltán és Szikszai Gábor barátsága a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola kollégiumában kezdődött, és folytatódott a Képzőművészeti Főiskolán is, ahol mindketten alkalmazott grafika szakon végeztek. Elsőévesek voltak, amikor már megjelent közös illusztrációjuk a Galaktikában, és ezután több felkérést is kaptak különféle kiadóktól. A ’90-esek évek nagy könyvbummja idején számos fantasy és sci-fi borító került ki a kezük alól, amelyek minőségükkel kiemelkedtek a dömpingből, és nem egy esetben jelentősen lendítettek az eladásokon. 1995-ben megalapították saját grafikai stúdiójukat, ahol az illusztrációk mellett a desktop publishing a profiljuk.
Többször is bevallották, hogy a szívük csücske a sci-fi
A Magic-játékosok körében osztatlan sikert arattak, munkájukat a szakma 2006-ban a Chesley-díjjal ismerte el (ez a legjobb játékillusztráció díja, a Blazing Archon című képükért kapták).
És egy album :
A Szukits Kiadó Star Wars-könyvekkel és -képregényekkel foglalkozó közösségi felületén, jelentették be, hogy 2024 nyarán befejezik a magyar nyelvű Star Wars-kiadványok forgalmazását.
Közleményüket egyben közöljük:
"Kedves rajongótársak, a valaha írt egyik legfontosabb poszt következik oldalunk történetében, így arra kérünk, segítsetek minél több olvasóhoz eljuttatni! Szomorú döntést kellett hoznunk. Immár 17 éve adunk ki Star Wars-könyveket, de sajnos eljött az a pont, hogy be kell jelentenünk, hogy lezárul ez a korszak és több Star Wars-kiadvány nem fog megjelenni a Szukits Könyvkiadó égisze alatt, ezzel együtt a meglévő kötetek értékesítése is véget ér.
Közleményüket egyben közöljük:
"Kedves rajongótársak, a valaha írt egyik legfontosabb poszt következik oldalunk történetében, így arra kérünk, segítsetek minél több olvasóhoz eljuttatni! Szomorú döntést kellett hoznunk. Immár 17 éve adunk ki Star Wars-könyveket, de sajnos eljött az a pont, hogy be kell jelentenünk, hogy lezárul ez a korszak és több Star Wars-kiadvány nem fog megjelenni a Szukits Könyvkiadó égisze alatt, ezzel együtt a meglévő kötetek értékesítése is véget ér.
Nos a Zsoldos-díj jelöltjei íme a lista:
A 2024-es Zsoldos Péter-díj shortlistjére a 2022. december 1. és 2023. december 1. között megjelent művek közül az alábbiak kerültek fel (a szerzők neveinek ABC-sorrendjében):
Regények
A 2024-es Zsoldos Péter-díj shortlistjére a 2022. december 1. és 2023. december 1. között megjelent művek közül az alábbiak kerültek fel (a szerzők neveinek ABC-sorrendjében):
Regények
- Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék (GABO Könyvkiadó)
- Markovics Botond: Felfalt kozmosz (Agave Könyvek)
- Rusvai Mónika: Kígyók országa (GABO Könyvkiadó)
- Fekete I. Alfonz: Szétszálazottak (The Black Aether: Ébredés) (Agave Könyvek)
- Gaura Ágnes: Az erdő szíve (Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023, GABO Könyvkiadó)
- László Zoltán: Önkéntelen alakfelismerés (Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023, GABO Könyvkiadó)
- Markovics Botond: Mi dolga maradt? (Hévíz Folyóirat 2023/2 A.I.)
- Moskát Anita: Innen már nem fordulhatsz vissza (Kortárs Folyóirat)
- Rusvai Mónika: Csontról csontra (Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023, GABO Könyvkiadó)
Íme egy ajánló Philip K. Dick rajongóknak!
Jó hírünk van a PKD-rajongóknak! Közel egy évnyi huzavona után megoldódtak az adminisztrációs problémák, így folytatódhat az életmű felújítása. Az idei terveinket már el is árulhatjuk:
- április elején megjelenhet végre A kozmosz bábjai Pék Zoltán új fordításában
- nyáron jöhet egy novelláskötet magyarul eddig kiadatlan történetekkel
- ősszel érkezhet Az Alfa hold klánjai felújított kiadásban
A kozmosz bábjai borítóját meg is tudjuk mutatni most nektek.
.
Fülszöveg:
Amikor Ted Barton egy megérzésnek engedve visszatér a szülővárosába, az álmos kis Millgate-be, döbbenten látja, hogy az teljesen megváltozott. Nemcsak minden ház és épület más, de egyetlen ismerőst sem talál.
A rejtély tovább mélyül, amikor a helyi újság régi számában azt olvassa, hogy a millgate-i Ted Barton tizennyolc éve meghalt.
Mivel már elhagyni sem tudja a várost, hiába próbálja, Barton kénytelen-kelletlen nekiáll nyomozni az itt ható titokzatos erők után, és ezzel egy olyan játszmába keveredik, amely messze nem egyetlen emberről vagy akár egy városról szól.
Noha ez az 1957-ben megjelent regény a korai művei közé tartozik, ugyanúgy a sötétség és fény, valóság és illúzió problémáját járja körül, mint ahogy azt Philip K. Dicktől megszoktuk és várjuk.
Jó hírünk van a PKD-rajongóknak! Közel egy évnyi huzavona után megoldódtak az adminisztrációs problémák, így folytatódhat az életmű felújítása. Az idei terveinket már el is árulhatjuk:
- április elején megjelenhet végre A kozmosz bábjai Pék Zoltán új fordításában
- nyáron jöhet egy novelláskötet magyarul eddig kiadatlan történetekkel
- ősszel érkezhet Az Alfa hold klánjai felújított kiadásban
A kozmosz bábjai borítóját meg is tudjuk mutatni most nektek.
.
Fülszöveg:
Amikor Ted Barton egy megérzésnek engedve visszatér a szülővárosába, az álmos kis Millgate-be, döbbenten látja, hogy az teljesen megváltozott. Nemcsak minden ház és épület más, de egyetlen ismerőst sem talál.
A rejtély tovább mélyül, amikor a helyi újság régi számában azt olvassa, hogy a millgate-i Ted Barton tizennyolc éve meghalt.
Mivel már elhagyni sem tudja a várost, hiába próbálja, Barton kénytelen-kelletlen nekiáll nyomozni az itt ható titokzatos erők után, és ezzel egy olyan játszmába keveredik, amely messze nem egyetlen emberről vagy akár egy városról szól.
Noha ez az 1957-ben megjelent regény a korai művei közé tartozik, ugyanúgy a sötétség és fény, valóság és illúzió problémáját járja körül, mint ahogy azt Philip K. Dicktől megszoktuk és várjuk.
Az orchideák bolygója egy 1976-ban készült magyar tudományos fantasztikus tévéjáték Rajnai András rendezésében. A forgatókönyvet Herbert W. Franke azonos című, 1961-ben megjelent regényéből (eredeti címe: Der Orchideenkäfig) Rajnai András írta. A film a Magyar Televízió IV. Stúdiójában készült.
Négy földlakó egy kihalt idegen bolygón ébred fel, ők a két csoport egyike, akik szórakozásból látogatják a különböző ismeretlen világokat. Kutatásaik során értelmes lények alkotásaira bukkannak: elhagyatottnak látszó furcsa építményeket és gépeket találnak. Többször is támadás éri őket, de két kutatónak sikerül a bolygó belsejébe hatolni. Otthon a fő számítógépük a Földön azt mondta, hogy ők a legfejlettebb életforma, már nincs szükségük további fejlődésre. Most egy olyan bolygóra kerültek, ahol kételkedni kezdenek ebben a hitükben.
Négy földlakó egy kihalt idegen bolygón ébred fel, ők a két csoport egyike, akik szórakozásból látogatják a különböző ismeretlen világokat. Kutatásaik során értelmes lények alkotásaira bukkannak: elhagyatottnak látszó furcsa építményeket és gépeket találnak. Többször is támadás éri őket, de két kutatónak sikerül a bolygó belsejébe hatolni. Otthon a fő számítógépük a Földön azt mondta, hogy ők a legfejlettebb életforma, már nincs szükségük további fejlődésre. Most egy olyan bolygóra kerültek, ahol kételkedni kezdenek ebben a hitükben.
Hasonló témák
