Szép festmények, műalkotások

Róth Miksa (1865-1944) a magyar üvegfestő művészet legjelesebb alkotója volt. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Parlament, a Zeneakadémia, az egykori Osztrák-Magyar (ma Magyar Nemzeti) Bank vagy épp a Gresham palota ólomüveg ablakainak készítése. A művész egykori lakóházában 1999 novemberében nyílt meg Budapest egyik legújabb múzeuma: a Róth Miksa Emlékház. Szépen felújított műemlék épület önmagában is figyelemre méltó, azt Petz Samu, a budapesti Nagyvásárcsarnok építője tervezte.
Jelentős alkotásokat, ólomüveg képeket láthatunk a historizmus, a szecesszió és az art deco korából. Róth szívesen dolgozott együtt
Rippl-Rónai Józseffel, Nagy Sándorral, Maróti Gézával és kora más művészeivel, több olyan művet is kiállítunk, melyeket művész-
társaival közösen készített.
Róth Miksa ma talán kevésbé ismert és számon tartott mozaik művészetének számos darabja: a Párizsi Világkiállításon ezüstérmet nyert s azóta a világ számos pontján bemutatott "Felkelő nap" című mozaik, vagy a Zsolnay kerámia elemekkel díszített "Életfás" és "Tulipános" mozaikok, az arany lemezekkel díszített "Bárányos" mozaik.
Budapesten szinte példa nélküli módon fennmaradt Róth Miksa lakásának csaknem sértetlen századeleji enteriőrje - így képet alkothatunk a magyar főváros nagy korszakának polgári világáról is.
​

Az impresszionistákhoz tartozott, de nem értett teljesen egyet velük. Az apró festékfoltok alkalmazása a suhanó benyomások és fényhatások érzékeltetésére számára nem volt elég világos módszer. Maradandó és összefogott mûvészetet akart teremteni. Ötvözni szerette volna a klasszikus hagyományt a kortársi realizmussal. Így jutott el a formák tüzes tanulmányozásáig.​

Párizsi tanulmányai alatt még romantikus stílusban, dicsfénnyel körülvett drámai hõsöket festett.​

<table align="left" border="0" width="46%"> <tbody><tr> <td width="100%">

</td> </tr> </tbody></table>
1870. után kezdett a szabadban festeni. Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol Pissarro hatására képei világosabbak, fegyelmezettebbek lesznek. Témát vált és ettõl kezdve igyekszik létrehozni a klasszicizmus nagy léptékû, határozott formáinak és modern szín- és modellkísérleteinek a kombinációját.​

Csendéleteket, provence-i tájakat fest.​

Forradalmi felismerésének lényege, hogy a színek nemcsak a forma körbehatárolására, hanem annak kifejezésére is alkalmasak. Elveti a távlati szerkesztést, hogy másféle térhatásokat is érzékeltetni tudjon, kizárólagosan a színek használata révén.​

1895-ben Ambroise Vollard kiállítást rendezett képeibõl. Festményein a tárgyak egyre inkább geometriai alakzatokká válnak, s a téma egyre jelentéktelenebb lesz.​

KÉPEI: Sziklás vadon, Mont Sainte-Victorie, A marseille-i öböl a L’Esteque felõl, A Le Chateau Noir parkja, portré: Ambroise Vollard, csendélet: Csendélet Cupidóval
​

Cézanne: A Mont Sainte-Victoire​

Élete makacs küzdelem volt mûvészetével. Küzdelem, hogy az elõtte lévõ háromdimenziós világot összebékítse vászna kétdimenziós korlátaival.​

Késõi éveiben csendéleteke, figurális festményeket és tájképeket festett.​

Festés közben eltorzította a hagyományos perspektívát és a formákat, ekképpen teremtve harmóniát, stabilitást.​

Szívesen festett aktot vagy fürdozõ nõalakot tájban elhelyezve. A téma még impresszionista, de Cézanne már továbblépett, nemcsak azért, mert merészebben bánt a formákkal, hanem azért is, mert valami maradandót akart alkotni.​

Utolsó éveiben szinte kizárólag tájképeket festett; mert rajtuk érlelhette ki leginkább stílusát, s természet után, a szabad ég alatt dolgozhatott. Számos helyszínre ért szívesen vissza, de a Mont Sainte-Victorie vonzotta leginkább. ​

Technikája melynek lényege hogy a kép struktúráját nagyrészt vékony, rövid színnégyszögeket alkotó ecsetvonásokból építette fel.​

A Mont Sainte-Victorie-ról készült utolsó festményien még nagyobb szigorral alkalmazta ugyanezt a módszert, tömeget és formát mindinkább elvonatkoztatta a valóságos látványtól.​

Cézanne geometriai formákból állította össze a képeit: téglaest, kúp, gömb.​

A képen alkalmazza a komplementer színeket, ahogy más posztimpresszionisták is(kék-narancs, vörös-zöld, sárga-lila).​

A kép három térrészre osztható: sötét – zöldesbarna; élénk és világos – sárga, piros; világos – kék​

Ugyanazok a színek ismétlõdnek hegy szinte beleolvad az égbe.​

Cézanne azt vallotta, hogy a világ az övé, és úgy fordítja le a maga nyelvére, ahogyan akarja – ez a mûvész igazi szabadsága.​

Az I.e. II-I. évezred fordulóján Itáliában több néptörzs telepedett meg.
[FONT=Arial,Helvetica]A déli területeket - Campania, Szicília - az I.e. VIII. század folyamán a [/FONT]
[FONT=Arial,Helvetica]görög telepesek, az északnyugati partvidéket az etruszkok foglaták el.[/FONT]​

[FONT=Arial,Helvetica]A két terület között latin és más törzsek telepedtek le.[/FONT]

[FONT=Arial,Helvetica]Az I.e. VII-V. század között az etruszkok uralma alatt állt csaknem egész [/FONT]
[FONT=Arial,Helvetica]Közép-Itália (másnéven Etruria).[/FONT]
[FONT=Arial,Helvetica]Tizenkettes számrendszert használtak.[/FONT]
[FONT=Arial,Helvetica]A tudományok közül a gyógyásztot és a csillagászatot művelték.[/FONT]
Fontos szerepet játszott a halottak kultusza.
[FONT=Arial,Helvetica]A sírok falfestményei a földi és a túlvilági életből, és az etruszk mitológiából[/FONT]
[FONT=Arial,Helvetica]vett jeleneteket ábrázoltak[/FONT]​