Szép festmények, műalkotások

hajlando · 2007 Február 28

Andrea Mantegna 1431 - 1501

A térérzékelés egyik legnagyobb reneszánsz mestere a padovai Mantegna volt. Főként portrékat és freskókat festett, de tervezett kelyheket, vázákat is. Munkáira jellemző a már-már szobrászi plasztikusság, a régiségek gyakori ábrázolása, valamint a perspektivikus rövidülés mesteri alkalmazása. A perspektíva és anatómia minden művészi eszközének és az emelkedett tartalmak méltó kifejezőképességének teljes birtokában volt, mint ezt az életművén végigvonuló Szent Sebestyén-oltárképek változatos sora is mutatja. Mantegna zseniális formai és tartalmi újításai, egyéni stílusának nagysága, humanista kultúrájával együtt az antikvitást túlhaladó reneszánszt kepviseli. Az új művészeti ágnak számító sokszorosító grafikában is jeleskedett mitologikus és biblikus témákat megjelenítő rajzaival.

hajlando · 2007 Február 28

Andrea Mantegna 1431 - 1506

hajlando · 2007 Február 28

Andrea Mantegna 1431 - 1506

hajlando · 2007 Február 28

Andrea Mantegna 1431 - 1506

___

hajlando · 2007 Február 28

Leonardo da Vinci 1452 -1519

Az olasz Leonardo da Vinci a reneszánsz embereszményének, a "homo universale" (egyetemes ember) megtestesítőjeként egy személyben volt festő, szobrász, építész, mérnök, fizikus, feltaláló és zenész. Leonardo képein világosan láthatjuk festői hitvallását, mely szerint a látás azonos a felismeréssel és a megértéssel. Nevéhez fűződik a kontúrok elmosásával kialakított ködös, festészeti mód kifejlesztése. Leghíresebb művei egy firenzei kereskedő feleségének arcképe, a Mona Lisa, a Sziklabarlang Madonna, valamint a milánói Sta. Maria delle Grazie kolostor ebédlőtermében készült falkép, az Utolsó vacsora.

hajlando · 2007 Február 28

Leonardo da Vinci 1452 -1519

hajlando · 2007 Február 28

Leonardo da Vinci 1452 -1519

hajlando · 2007 Február 28

A firenzei Uffizi képtárban őrzött San Romano-i csata a képeken ábrázolt jelenetek
a firenzei haderőnek a sienai csapatok felett San Romano mellett 1432-ben aratott győzelmét ábrázolják. A festményeket nem tekinthetjük már a középkori fogadalmi képek értelmében a hála vallásos kifejeződéseinek; sokkal inkább a humanista felfogású megbízóknak a történelmi és a kortárs témák iránt megmutatkozó fokozódó érdeklődését elégítik ki. Érdekes hogyan valósult meg a firenzei művészek által újonnan kidolgozott perspektívaelmélet: a távlat sematikus alapvonalait a földön ügyesen elrendezett, széttört lándzsák rajzolják ki. A térbeliséget az elesett katonák és lemészárolt lovak hangsúlyozzák; a művész őket a kép előterében, perspektivikus rövidülésben ábrázolta. Az emberek és az állatok színei, gesztusai és tartása tudatosan ellenpontozzák egymást. A rúgkapáló és ágaskodó lovak kiemelik a jelenet drámaiságát. Az elméleti elvek gyakorlati alkalmazásához a klasszikus antik korról felhalmozott mind nagyobb tudás is hozzájárult. A festői kompozíció fogalmának kialakulása radikális fordulópontot jelent a művészet történetében. Az arany és egyéb költséges festékanyagok hiánya Paolo Uccello képein világossá teszik ezt a változást. Egy műalkotás értékét ettől fogva egyes-egyedül a szellemi és művészi teljesítmény határozta meg.

Paolo Uccello 1397 - 1475

hajlando · 2007 Február 28

Paolo Uccello 1397 1475

CC2128~Alabaster-Arrangement-II-Posters.jpg

hajlando · 2007 Február 28

Sandro Botticelli 1445 - 1510

Sandro Botticelli (1445-1510) műveiben a Mediciek firenzei udvarának költőivé finomult légkörét jeleníti meg. Festészete másféle tükörben mutatta be a század utolsó harmadának Firenze-képét. Sikeres és hosszú pályája vezetett a cinquecento elejének az ő művészetétől már elidegenedő világába. Életművében szép számmal szerepelnek a firenzei templomok számára készült oltárképek és kisebb falképek, az elitről festett portrék és a házkápolnákba rendelt Madonnák, ő azonban nagyobb arányú freskóciklusokra csupán kivételesen vállalkozott. Mitológiai témákat feldolgozó, ismert festményei a Tavasz és a Vénusz születése.
Vénusz születése: Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült. Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a földön. Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor a szépség és a szerelem istennője a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínű köpenyt terítsen rá.
A képzőművészetek fejlődése olyan csúcspontot ért el a 15. 16. század - "ötszázas évek" (cinquecento) - fordulóján Itáliában, amelyhez hasonlót keveset találunk, ha végigtekintünk a művészetek egyetemes történetén.

hajlando · 2007 Február 28

Sandro Botticelli 1445 - 1510

hajlando · 2007 Február 28

Sandro Botticelli 1445 - 1510

hajlando · 2007 Február 28

Sandro Botticelli 1445 - 1510

hajlando · 2007 Február 28

Michelangelo - fresko

A Sixtus kápolna építészetileg tagolatlan, hatalmas, fiókos teknő-boltozatú terem. Egyedüli díszei a falfestmények. Oldalfalait a 15. század végén a quattrocento legkiválóbb festői díszítették freskóikkal. Michelangelo 1518 őszén fog hozzá a munkához és néhány rövid megszakítástól eltekintve négy éven át dolgozik rajta. Eleinte gyakorlott freskófestőket vesz maga mellé segítségül, de csakhamar elbocsátja őket és ettől kezdve egyedül dolgozik a hatalmas munkán. Az emberfeletti erőfeszítés szinte felőrli életerejét, de a mű lenyűgöző vonzása és megrendelőjének erőszakossága úgyszólván egyhuzamban hajtja végig a szerencsés befejezésig. Ami a mű megalkotásában új volt, s ami ma is legszembeszökőbb tulajdonsága: az a páratlan egység, amelybe a mennyezetfestmény egyes elemei összeforrnak. Ezt a művész elsősorban azzal a festett építészeti kerettel éri el, amely az egyes részeket elválasztja és egyben összekapcsolja. A fiókboltozatok közeiben festett kőfülkékbe helyezi el a hét próféta és az öt szibilla hatalmas alakját. A fülkék oldalfalaiból nyúlnak azután felfelé azok a kőpántok, amelyek a mennyezet közepén végigfutó képsorozat egyes képeit egymástól elválasztják. A képek nem egyforma nagyok, kisebbek és nagyobbak váltakozva követik egymást, ami a puszta mellérendeltség benyomását van hivatva megakadályozni s az egységet fokozza. A képsorozat a világ teremtését és az emberiség bibliai őstörténetét ábrázolja. A természetről Michelangelónak nincs mondanivalója. Művészetének egyetlen tárgya az ember, paradicsomában nincs más szépség, mint az emberi testé.

hajlando · 2007 Február 28

Michelangelo - fresko

hajlando · 2007 Február 28

Michelangelo - fresko

hajlando · 2007 Február 28

Raffaello Sanzio Raphael 1483 - 1520

A 37 évet élt művész, Raffaello alig volt 25 éves, amikor a vatikáni pápai palota stanzáinak freskóit festette. Sokalakos festményei, kiegyensúlyozott kompozíciói főként történelmi témákat ábrázolnak. Művészeti munkásságának másik részét a Madonna ábrázolások képezik. Vatikáni Stanzákban látható Raffallo freskók közül a leghíresebb Az athéni iskola. A csoportok a klasszikus bölcselet különböző korokban élő nagyjait ábrázolják. Platón és Arisztotelész, a két filozófus áll a középpontban. A lépcsősor tetején tudósok és gondolkodók veszik körül őket: Euklidész a matematikus és Ptolemaiosz a csillagász. A szakállas, ősz hajú Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az előtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínűleg Michelangelo.

hajlando · 2007 Február 28

Raffaello Sanzio Raphael 1483 - 1520

hajlando · 2007 Február 28

Tiziano

Tiziano a cinquecento és a velencei festészet legnagyobb mestere. Műveire mindenekelőtt a színek felülmúlhatatlan gazdagsága jellemző. Nála biztosabban senki nem tudta a fényben változó színek játékát megörökíteni. Fiatalkori művei közül a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép, az Assunta a legjelentősebb. Kiváló emberismeretről s éles megfigyelésről tanúskodnak híres arcképei, mint pl. a mantovai udvar számára készült első műve: II. Federico Gonzaga képmása. A márki tekintetének és tartásának férfias ereje kontrasztot alkot a kutya szelíd és alázatos kedvességével. Mégis a színezés tökéletes árnyalása a legfigyelemreméltóbb ezen a vásznon: a vörösnek, a fehérnek és a kéknek ez a finom, kimunkált egyensúlya és a tompa fényű bársonyon oly szépen érvényesülő aranyhímzés. Életművében az ember, a gesztusok és arcvonások rögzítése hajtotta előre. A Bakkhoszés Ariadné azok közül a mitológiai tárgyú festmények közül való, amelyeket Tiziano "költeményeknek" nevezett. I. Alfonso ferrarai herceg alabástromszobájába készült, s valószínűleg Ovidius inspirálta. Ez a szuggesztív kép azt mutatja, hogy a 16. században senki más nem volt képes annyi szenvedéllyel és gráciával felidézni az antik világot, mint Tiziano.

hajlando · 2007 Február 28

Tiziano Vecellio de Gregorio 1490?-1576

Szép festmények, műalkotások

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Hasonló témák