Történelem

Kedves Iván!

Elnézést, de ez e Dabsa rovósámánra adott válaszod egy kicsit sántit. Az arvisura számozásánál keletkezését i.e. 1675-t teszi. Ebből nem következik, hogy Dabsa az 1900-ass években élt és akkor hogyan róhatta Ő le Barcika titkos arvisuráját. A rovósámánok táblázatában is i.e. -re teszi . Valaminek itt történnie kellett.
Vagy véletlenül került az a mondat a végére?
Egyébként érdekes, mert ez a törölt oldal a neten elérhető.

Szép napot Piroska

Kedves Piroska! Sajnos nem emlékszem arra, hogy miről lehet szó. Lehet egy elgépelt szám?

Etúr, Árpád, Nimród és Arad.
Etúr garaúz fejedelemfi volt, felesége a saka (szkíta) Szente volt. Etúr megnyerte a nagysüánt Pusztaszeren (kb ie. 4000.-ben) és Uzapanihoz csatlakozott. Uzapani fősámán Ordoszból érkezett, felderítőutat (kalandozást) vezetett Közel-keletre ill. a Indusig.
Ez a Pusztaszer a Tigris mellett, Marinában létesűlt, az említett lovas verseny a legnagyobbak közé tartozott.
Etúr és a Szente nevű felesége összesen 100 lovassal indult el a verseny után új hazát keresni, Ők előbb a Földközi tengerhez lovagoltak, ahol azonban Mari városában, Szentének egy kislánya született (fogakkal!) a kis Sikila beavatott. Etúrék Anyahita hitét vallották.((a Sikila később, a havaruti nagyszalán fontos szerephez jut, ie 3970.-ben))
A tenger mellett Szentének egy kisfia született: Adana (ma is ez itt a török tengeröböl neve) Végülis Ők 6-8 évi lassú nyugati vándorlás után telepedtek le a Földközö tenger északi része előtt, további gyermekeik: Tuza, majd az ikrek: Etúr és Ida, ezután Sipi, Milét és Szirma (ma Miskolc elővárosa).
Etúrral aháj családok is vándoroltak, akik Etur népét ETRUSZKOKNAK nevezték. Közben véglegesen letelepedtek (talán Izmír alatt?) és Etur lovasainak is gyermekei születtek. Röviden ennyi az etúrok ősi, kezdeti története. A későbbiekben őket a Szantorin felrobbanása mozdítja ki a hazájukból, mikoris ARNÓ vezetésével (ie. 1480-ban) Az Arnó folyó torkolatához érkeznek, de ez már másik, hosszú történet(Oscus táblák tartalmazzák). Mindenesetre ők az etruszkok, akikhez még idővel, főleg Itáliában sok hunfajú nép (Avarok, székelyek, úzok, hunok, de még sumérok is..) csatlakoztak.
A legrégebben egyébként a szabírok vezették az időszámítást és az eseményeket, szerintük az eljegesedés azért következett be, mert a Földhöz hozzácsapódott a Hold (illetve az Atlantisznál érintette), ez az esemény talán -erre lehet következtetni- 13 600 évvel ezelőtt történt.
Árpád dalacs sámán (az Árpádok első említése ez) is indult a pusztaszeri versenyen, mégpedig Suppi pateszi (öregistenidő pap) csoportjának tagjaként. Az Ő lova azonban eltörte a lábát egy gödörben. Ekkor kapott egy tartaléklovat, mellyel a tizenegyedik lett, ami azt jelentette, hogy feleséget választhat. Árpád a Mari Birodalomban élő Mari fejedelmi lányt választotta, akinek az apja AGADI kereskedő (és szabír fejedelem) volt, mégpedig a Záb folyótól (Tigrisbe ömlik északon, a kurdoknál) az Eufrátesz-tengerpart útvonalon voltak karavánjai ill. kereskedőházai. Marinában, Lóvárosban volt a 3 napos esküvő, ahol Arad vitéz (dalacs sámán is volt) volt a vőfély. Aradba Mari huga, Eszter beleszeretett, ezért itt egy újabb esküvő is megtörtént.
Agadi pedig igénybevette vejeit a karavánjaik kísérésére, ez a hosszú út a Zab torkolatánál emelt Árpád vártól (és kis településtől) az Eufrátesz partján épült másik Árpád vár közbeiktatásával a tengerig (Ciprussal szemben lévő kikötőig) tartott.
A Földközi tenger partján pedig felépítették az Aradról elnevezett várost.
Arad és Árpád dalacs sámánok jó barátok voltak, míg Nimród és Arad nem. Nimród különben -eleinte- szintén a kereskedő karavánokat kísérgette lovasaival, de azután meggazdagodott és más tevékenységet folytatott..
Nimród a dahák és a még ittlakó szkíták területén sokat vadászott, akár oroszlánra is. Ennek következtében a jövedelmező prémkereskedelemmel is foglalkozott.
Nimród Oszét nemzetségéből (ez egy törzs lehetett) származott, apja KÁM eredetileg a nagyvizek elől menekűlt el a Tigristől és a Kaukázus nyugati részében telepedett le (oszétok ma is élnek a Kaukázusban, államuk is van).
Kám nagy vadász volt, még a medvékkel is megbírkózott.
Nimród egy magyarkai vetékedőn -a helyezéséért- lehetőséget kapott arra, hogy Ordoszba menjen tanulni, ahol bacsa sámán (ellátó pap) lett. Nimród felesége, Tuli szabír rimalány volt, aki Mari fölött a hegyekben született. Nagyon értett a lóápoláshoz, gyógyításhoz, Ő is Ordoszban tanult.
Nimród mint kereskedő karaván kísérő, ha utazott, folyton vadászott. Első gyermekük BÁBEL volt. Az általa alapított Ninivében egy kis állatkertje is volt Nimródnak, ahol szarvasok, kis oroszlánok...voltak. ((Ninivében halt meg -évezredek mulva- Nagy Sándor. Ninive ma Mószul része.))
Nimród nagyon népszerű volt, nevét sok újszülött vette fel. A karavánok kísérgetése során, a sivatagos részeken Ő 5 év alatt 35 oroszlánt ejtett el. A nagy áradások miatt ebben az időben sok család költözött északabbra Úr, Uruk stb déli (sumér)városokból, akiket Nimród ellátott vadhússal és igen meggazdagodott.
Nimród ÉL istenhívő volt az embereivel. ((Úr, Él és Van Anyahita fiai))
A folyamatos és biztonságos kereskedelem következtében Agadi is nagyon meggazdagodott.
Nimród amikor már nem kísérgette a karavánokat, akkor nagyon sokat vadászott, a Fekete tengerig, Egyiptomig eljutott. A kis poros település helyén épülő városa azért viselte a Ninive nevet, mert az építészét hívták így. (( egy mai Ninivével foglalkozó könyvben olvastam, hogy a ninivei palotamaradvány falán lévő mozaik oroszlánt ábrázol, azonban a régész nem tudja, hogy miért?? Ezekszerint fogalmuk sincs, hogy ez Nimród városa..ha nincs beazonosítva, akkor mégis mit kutattak? Milyen következtetéseket vontak le?))
Ma különben egy feltáratlan nagy "földkupac" van a torkolat közelében, ahol a Záb a Tigrisbe ömlik és az iraki arabok ezt a helyet Árpacsijénak nevezik..ki tudja miért?
Egyébként Nimród egy nagy vadászat alkalmával Egyiptomban a "sós tavaknál" (talán a mai Szuez környékén) ejtette el a 100. oroszlánt. Nimród egy nyugati nagyvízig (Atlanti óceán) kalandozáson is résztevett, ill. megszervezte ezt, Egyiptomból indulva. Értesűlései szerint -mellyet főleg Etur népétől szerzett- az Atlantisz folyamatos süllyedése miatt az innen gyakran menekülő népek fenyegetést jelentenek a Földközi tenger térségére, így Egyiptomra is. Egyiptomból ez a felderítőut kb 1 évig tartott..feltehetően hajókkal.

Ida hegye.
Etur népe az Ida hegy alatt telepedett le, ma azonban már nem azonosítható Törökországban ez a hely. Annyit tudni még a dologról, hogy a Földközi tenger partján ill. ennek közelében van a hegy. Eturnak az Aháj nevű fia (későbbi aháj törzs névadója) sokat foglalkozott a vallási kérdésekkel. A vallás a hunfajú népeknél egyeltalán nem volt azonos. Zarathusztra is pl -mint Jézus- Anyahita követőjének számít. Az Etruszkok vidékén pedig sok új telepes jelent meg, akik szintén hajós népek voltak főként (pelazgok). Az Ida hegy környékéről mentek a Szantorin felrobbanása után az etruszkok Itáliába, az új hazába, az Arnó folyóhoz, ahová ie. 1480.-ban érkeztek. Alaposan megnövekedett számban természetesen és akkor már nem az eredeti garaúz-szkíta közösség volt a meghatározó.
Ninive pedig egy birodalmi székhely lett, Nimród vezetésével. Ebben az időben az Ataiszi -sok helyen élő- hunfajú népek létszáma kb 2,1 millió volt.((ma az egykori Ninive közelében létezik Edírne, a kurdok fővárosa))
Ezek az ie. 4000 körűli évek a sumérok virágzásának évei is, továbbá Egyiptom kialakulásának évei, mellyel kapcsolatban Ménes fiai is tevékenykedtek..pl Téba, Karnak ekkortól létezik. Az első egyiptomi király, fáraó Ménes volt (ma Menésznek nevezik a nyugati népek) aki Buda lányának, Arannak volt a fia. Buda lánya ugyanis -először- Egyiptomba ment férjhez, majd onnan viszajött -özvegyen- Úr városába, ahol az Industól érkezett Samasna (a bibliai Noé) lesz a férje. ((Samas=Nap))
A Havarutban, Egyiptomban rendezett nagyszalát (ie. 3970) Nimród még -idősen- megérte, ez a nagyszala nagyon fontos összegző alkalom volt a hunfajú népeknek a multról és a "hogyan továbbról"..továbbá Egyiptomról is ismereteket közvetít.
Az Arvisura szerint Nimród nem az Árpádok őse volt, a legtávolabbi ős Gilgames lehetett, aki szintén bátor vezér, fejedelem volt Urukban.

A baszkokról.
A nagy nyári vadászatról a Sárga folyón hazafelé tartó baskír Lancs és Baszkor törzsek összeverekedtek a zsákmányon (ie. 3980-4000 körűl) olyan mértékig, hogy sokan a folyóba vesztek. A baszkok ezután a folyó baloldalán lévő kis -Vergara nevű- településre mentek. Télen, amikor a Sárga folyó befagyott , ennek a jegén folytatták a törzsek az öldöklést. Hiába akarták őket a közeli avarok kibékíteni. Végűl a Lancs törzsbeliek győztek és a baszkorok (baszkok) pedig elmenekültek a hegyekbe, majd Ordoszban, Temerénél a fővezérnél jelentkeztek szolgálatra. Mivel hamarosan egy nagy földrengés következett be a baszkorok földjén, tehát vissza nem akartak menni ide, ezért Temere beosztotta őket a kalandozásra induló székihunokhoz, akik Ahájjal(Etur fia) a Selyemúton indultak éppen nyugatra. Előbb Marinába érkeztek, majd innen Etúriába távoztak (kb 130.-an voltak). Így kerűltek a Földközi tengerhez a baszkok..
Érdekes lenne a mai baskírok és baszkok nyelvét összehasonlítani?

MÉNES és EGYIPTOM.
Budának, Úr királyának (aki még az Ataiszról érkezett) a lánya, Aran Ten vezérhez ment feleségűl először, akivel a Nílus delta környékén éltek. A legidősebb fiukat Ménesnek nevezték el. Amikor Ten vezért az idegnek megölték, akkor Aran visszajött az apjához, Úr városába és hamarosan férjhezment Samasnához, aki később -Buda után- Úr fejedelme lett. A Samasnával -aki az Industól érkezett- sumériába bejövő székihun (=székely) lovasok mindjárt Méneshez csatlakoztak. Még két fia volt Tennek, Ménesen kívűl: On, aki a Hírös kapuban élt (a mai Szuez helyén) és Arpach (Árpád!!) aki a Záb folyónál épített települést (ahol ez a Tigrisbe ömlik, Mószul közelében).
On és Ménes elhatározta, hogy kapcsolatban lép Arpach-al és megalapítják az Ataiszól jött fejedelmi származásuak szövetségét és az Ataiszon élt Uruk törzs nyelvét teszik meg közös nyelvüknek. Ez a szövetség Buda halála után nemsokkal történt, tehát kb ie. 5000.-ben. Marina birodalma is csatlakozott hozzájuk, vagyis Buda özvegye Mari, akinek önálló birodalma volt a Tigris felső folyása környékén. Mari első férje, halála után Magya fejdelem felesége lett és még gyermekei születtek: Murom, Izsma, Marami, Penza, Orsa, Káma, Bugal, Oka. Magya fejedelem pedig életének 52. évében meghalt.
A fejedelmei ház birodalmai között mindíg volt kapcsolat.
Ménesnek is több fia született. Nap Kira alapította On városát, Narmen nevű fia alapította Tébát (ide temették Ménest), Hór Aba nevű fia Sakharát építette fel. Hór Aba (Hórusz) legidősebb fia, Athotis pedid Anu városát. Kadhafi nevű Ménesfi Hetevarett ura lett..(település a Nílus deltánál).
Ménes Egyiptom első királya volt..
Ennyi "köze van" Egyiptomhoz a hunoknak..ahol megtalálható a legősibb kőszoborjuk is, mellyet nyugat Szfinxnek nevez.
Az Arvisurában nem követhető az Árpádok ie. 5000 és ie. 3970 közötti (Havaruti nagyszala időpontja ez) története tovább, így itt kb 1000 éves kihagyás található.

A beavatottság jele a kereszt..
A kereszt volt a beavatottság jele a sumér-egyiptomi időkben. Ezt egyiptomi domborműveken ma is lehet látni. Az alsó birodalom jelképe a papírusz volt, a felsőé pedig a lótuszvirág. Észak Szet isten, dél Hóras isten birodalma volt.. Az egyiptomi birodalmak, Káldea és az indusi Harappa területek egymással fenntartották a kapcsolatot. Ménes például Úr városi képjelekkel levelezett Samasnával, Úr királyával.
Egyiptom ősi templomai mind óriási közmunkával épültek. Ménesnek -a két birodalom egyesítőjének- óriási "tégla" könyvtára volt, a Nílus deltánál, négy és fél tömény évvel visszamenő időkig tartalmazta ez a főbb történteket. Ámun Ré a Jégkor idején lett nagyon népszerű Egyiptomban, mely ekkor gyéren lakott lehetett. A jégkori őslakók népének származása nem ismert a mai napig. Ők valószínű beolvadhattak később Ménes népébe. A jégkor idején pedig a Nílus forrásvidéke irányába húzódtak.
Már a Hun Törzszövetség kezdeti idejében történt, hogy Úr és Uruk városok körzetét sokan elhagyták, így volt, aki az Indushoz ment a népével (Harapi) és volt, aki innen északabbra (Magya) mert az emberáldozatos temetést még sumériában nem szüntették meg. Harapi népe előbb Ummában lakott, a közeli Urukban előforduló emberáldoztos temetésekről tudott, ezért távozott innen a népének felével az Indushoz..ahol egy rokon indijó nép lakott.

Debrecen, a századosfalu..
Balog vezetésével ie. kb 3774.-ben is érkezett egy jelentősebb felderítőcsapat a Melegvizek Birodalmába. Akkor már voltak itt korábbi jövevények, honfoglalók (pl Kerka utódai). Almavirágzáskor érkeztek Tisza jaku sámán folyójához. Itt Nemény egykori regős sámán gázlójánál tudtak átkellni a folyón. Több mint százan érkeztek, közöttük
olyan nevűeket találunk mint: Álmosd, Kaba, Hencida, Rakamaz, Zánka, Györösd, Gulács, Vid, Egyek, Tarpa, Hódos, Balmaz, Demecser, Kerecseny, Napkor, Dombrád, Gacsaj, Bagamér, Kocsord, Darvas, Mányok, Gáva, Szatmár, Bedő, Szabolcs,Tímár, Csege...Tímár tárkány a megérkezéskor egy hosszú tó partján egy települést építetett fel, amely egyik házába beköltözött Ő is családostól. A beköltözéskor Tímáréknek ikrei születtek. A kislány a Debrecenke a fiú a Debrecen nevet kapta. A fiúról a felépített századosfalut Debrecennek nevezték el. Hamarosan tervbevették, hogy Debrecent ezredesfaluvá építik ki, pár évtized mulva, azaz ie. 3740.-ig...Balogék érkeztekor a környék fejedelme Békés volt, aki tulajdonképpen fazekasságot tanult, az Ő halála után pedig Balog lett a fejedelem.

Özönvizek...
Gilgames életében a legnagyobb özönvíz ie. 3540.-ben volt, azonban ezt követően ie. 3406.-ban és 3208.-ban is voltak özönvizek, természetesen sumériában. De ezek előtt ie. 3696.-ban és 3498.-ban is özönvizek keletkeztek.
Ezek veszélyztették a térség lakóinak életét és befolyásolták a növénytemesztést is.
Paál Z. könyve szerint ie. 3830.-ban -még a felsoroltak előtt- a Hold is "megnőtt" és rettenetes tengerháborgásokat okozott. Feltételezés szerint -átmenetileg- a Hold pályája megváltozott valamilyen nagy meteor vagy üstökös hatására, ez okozhatta azt, hogy közelebb kerűlt a Földhöz és az árapály megnőtt.
Az özönvizek miatt a folyóköz déli részéből -sumériából- a lakosság északabbra költözött, többnyire Marinába, és a Van tóhoz .
Kisebb özönvizek is voltak ebben az időszakban.
Északabbra, főleg a Van tó környékén ebben az időben már vagy 1500-2000 éve olyan csoportok éltek, akik akkor költöztek ide, amikor Buda megjelent sumériában és ott felépítette Úr városát. Tulajdonképpen ők menekültek voltak szintén, de más okból.
Így a frissen érkezőkkel a régebbiek békében éltek itt. A régebbiek SZUMÍROKNAK nevezték magukat, a vezérük, Szumír neve után.
Szumír pateszi volt, aki mikor jobb idők jöttek elhatározta, hogy visszatelepíti ezt az addigra már egymással is keveredett népet. Így a szavárd, a Kurd és a Van tónál lévőket Szumír visszavándoroltatta a régi őshazájukba. Őket pedig ezután az idegenek szumíroknak nevezték.

Sokan észrevették már, hogy régi közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helynév van. Ezek közé tartozik az Arpad név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak az ékeze*tek hiányzanak. Számosan feltették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyeztetése? Mi ennek a matematikai valószínűsége? De tudomásom szerint senki sem ismertette a magyar olvasóközönséggel a szíriai Árpád történetét, pedig meg van írva, elég hoz*záférhető helyen, a Cambridge Ancient History-ban.
Eszerint Arpad önálló fejedelemség volt, a Kr. e.-i első évezredben, Szíriában, a jelenlegi Aleppótól északra. Aleppó is hozzá tartozott, több más várossal, a főváros azonban ott volt, ahol most az Erfat nevű rom van. (Némely térképeken R’faat névvel jelölik.)
Hogy milyen nyelven beszéltek Arpad lakosai, azt nem tudjuk, azt sem, hogy kik voltak vezetőik, fejedelmeik. A szíriai homok hallgat. Amit tudunk róluk, azt ellenségeiknek, az asszíroknak feljegyzéseiből tudjuk.
Az asszírok rendkívül tehetséges, kíméletlen és kegyetlen nép voltak, Sémita nyelven beszéltek.
Asszíria ott keletkezett, ahol sumir időkben a sumírral rokon, őslakos subar nép lakott. Az őslakosságot azonban, mely a világ első magas civilizációit megteremtette, ollóba fogta két alacsonyabb műveltségű, de nagyobb vitalitású etnikum: az indo*európai és a sémita. Az olló szétszabdalta az őslakosok, a sumírok, elamiták, subarhurriták városait, évezredes viaskodások során. Subar*tu , az egykori „szabad föld” a világtörténelem legocsmányabb zsarnokságának, az asszír államnak közepe lett, innen hódítottak birodalmat az asszír királyok és egymás után döntötték meg az őslakosok védelemre túl későn fegyverkező fejedelemségeit.
Ilyen volt Hanigalbat, az ősi hármas hegy, az Ararát vidékén, az onnan négy tenger felé induló négy folyó földjén. Az asszír felirat közli az utókorral, hogy mikor végül bevették Hanigalbatot, ott húszezer embert vakítottak meg.
Végül az asszír hódításnak már csak az Arpad fejedelemség állt ellent. Pedig fontos hely volt: Szíria kulcsa. Az asszír haderő három évig ostromolta Arpadot. Aleppó megadta magát és máig megmaradt. De Arpad nem adta meg magát és az asszírok nem dicsekszenek vele, hogy ott hány foglyot nyúztak meg és temettek el élve. Úgy látszik, hogy mikor bementek a füstölgő romhalmazba (Kr. e. 740), ott már élő embert nem találtak. A környék egyszerű népét deportálták, hogy ha rejtőzik ott Arpadból való, esetleg az ostrom előtt kimenekített asszony, vagy kisgyerek, az elzárassék. Bizonyos, hogy messzire vitték őket; talán északi ércbányák rabszolgái lettek. Az asszír gazdagság alapja a fémekkel való kereskedés volt.
Arpad hősi, hosszú küzdelmének és dicső végének emléke mégis fennmaradt és lelkesített késő nemzedékeket. Akkor is, amikor már legenda lett, hogy az asszír sárkányfészket széttaposta a káldok, médek és szittyák szövetsége (Kr. e. 612). Peregtek a századok, keleti birodalmak keltek és buktak, régi zsarnokságok helyébe új zsarnokságok jöttek. Azok ellen is küzdeni kellett és a szabadság-harcosok ragyogó példája nem ment feledésbe: továbbadták a lantosok, mert „száll az ének szájról szájra"...
A kazár birodalom határszélein egymásra találtak régen szétvált rokontörzsek és megfogant a gondolata egy nemzetnek, mely majd Etelköz-ben volt megszületendő. Az a nemzet, melyről később Leó bizánci császár írta, hogy szabad nép (eleutheros to ethnos). Hihető, hogy ennek a szabad népnek emlékezetében éltek a régi szabadsághősök, akik egyszer, régen, egy szálig meghaltak a szabadság védelmében. Árpád...
Mikor később az arab hódítás jelentette az őslakosság veszedelmét, ezek megint ellenálltak. Az arab írók feljegyezték ellenfelük nevét, aki éveken át vezette az ellenállást: Upas íbn Madar. Padányi Viktor fordítása szerint: Magyar nembéli Opos. Azt is feljegyezték róla, hogy mikor helyzete reménytelen lett, kitört ostromlott várából és kísérőivel együtt átvágva magát az ostromgyűrűn, elmenekült észak felé, a kazárok királyához.
A sorsot nem egyformán osztja a Magyarok Istene. Van aki a dicsőséges halált kapja és van, aki a halálnál sokkal nehezebb életet. Opos és társai az emigráns életet kapták. Hiszem, hogy vitték magukkal ősi fajtájuk nagyszerű hagyományait, köztük a szíriai Arpad emlékét.
Ilyen hosszú idő után? Hiszen Opos menekülésének dátuma Kr. u. 739. Igen, ilyen hosszú idő után is megőrizték a költők. Mert „fű kizöldül ó sírhanton, bajnok ébred hősi lanton"...
Aki ragaszkodik a régi, hivatalos magyarázathoz, mely szerint honszerző fejedelmünk nevének jelentése „árpácska” volt, ám tegye, - úgy kell neki! Ismerjük fel végre, hogy lélektani lehetetlenség, hogy egy fejedelmi család a fiait Tormásnak, Taknyosnak, Torkoskának, Zabszemnek, Árpaszemecskének nevezte volna. Ilyen nevű fejedelmet nem emeltek volna pajzsra a hetumogerek. A fejedelem neve nem tréfa.

Ha a régi Árpád nevét vette fel az új vezér, abban lehetett méltóságteljes tiszteletadás a régmúlt szabadsághőseinek. Lehetett benne program is, ígéret, szent fogadalom az eljövendő évezredre, hűségeskü a szabadság örökszent eszményéhez. Benne volt Árpád fiának, Leventének áldozatos halá<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t202" coordsize="21600,21600" o:spt="202" path="m,l,21600r21600,l21600,xe"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <vath gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_s1025" type="#_x0000_t202" style='position:absolute; margin-left:0;margin-top:516.75pt;width:324.75pt;height:13.5pt;z-index:1; mso-wrap-edited:f;mso-wrap-distance-left:0;mso-wrap-distance-right:0; mso-position-horizontal-relative:text;mso-position-vertical-relative:text' wrapcoords="-62 0 -62 21600 21662 21600 21662 0 -62 0" o:allowincell="f" filled="f" stroked="f"> <v:textbox inset="0,0,0,0"> <![if !mso]> <table cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%" id="table1"> <tr> <td><![endif]> 167<o></o>
<![if !mso]></td> </tr> </table> <![endif]></v:textbox> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--> <!--[endif]-->la, benne volt a felhőbe hanyatlott drégelyi vár, Szigetvár füstölgő romja, a sztrecsnóí tető, Szathmáry tízezreje és a három Görgey fiú vadászpuskái, melyekkel 1919-ben a csehek ellen mentek és meghaltak. Benne volt a budapesti gyerekek harca az orosz tankok ellen. Azoknak dicsősége, aki meghaltak és azoknak kötelessége, akik élve maradtak az örök magyar élet és a szabadság szolgálatában.
Sok minden van az Árpád névben, mely sumír nyelven azt jelentette: Dicsőségre választott.

Kiss Dénes - Árpád neve Árpád Apánk a vezér II. - Ára értéke rangja becse sebhely (részlet)

Amikor a neveket vizsgáljuk, például az Árpád nevet, akkor egyúttal sajátos tömörítésnek vagyunk tanúi. Mégpedig olyannak, ami a név viselőjét kívánja tömören, de mégis pontosan bemutatni. Tehát eredetileg minden névnek ezért van külön jelentése. Igaz, nem mindegyiket lehet pontosan értelmezni. Főként azért nem, mert szűk térben és időben kutakodunk. Az Árpád név jó példa arra is, hogy bátran kell vállalni az évezredekbe nyúló jelentéseket, az időben meglehetősen távolra mutató szálakat.

Több éves élőkészület után alakult ki kutakodási utam-módom az Árpád vezér nevének körüljárására, illetőleg arra, hogy a jelentés gyökereit, kapcsolódásait elemezzem. Az első ezzel foglalkozó dolgozatom, a Tiszatáj című folyóirat 1975. szeptemberi számában jelent meg, majd ... kis módosítással 1984-ben a "Játék és törvény című könyvemben. Akkor a magyar mellett a finn és török szavak jelentéseit hívtam segítségül, e "törökösnek" vélt név értelmezéséhez. Miközben meggyőződésem, hogy ez a név alapvetően és teljességében magyar eredetű. Bár nem fogadom el magam sem Pais Dezső névképzési magyarázatát, amely az "Árpácska" szón alapul.
.... Óvakodjunk attól, aki szüntelen azt hiszi, hogy tudja a választ, a végleges megoldást. Most mégis azt állítom, hogy az általam fölvázolt lehetőség sokkal közelebb lehet a valódi magyarázathoz, mint az "árpácska"... A tanulmány első változatát elküldtem László Gyula régészprofesszornak, aki válaszában azt írta, hogy bár nem nyelvész, ő is tiszteli Pais Dezsőt, de az Árpácskát, mint a név eredetét némi kétellyel fogadja. A "d" csatlakozása az "árpa" szóhoz, mint birtokos ragé, ez alkotta volna meg az Árpád nevünket? A Buzád mintájára? Nem nagyon fogadható el, azért sem, mert viselője törzsekből önként és kinyilatkoztatva nemzetté vált népnek vezére, első embere lett. A "d" persze lehet a magyar nyelvben sajátosan kicsinyítő, ha úgy tetszik déd-elgető képző. Íme a kisded, édesded, kerekded - tojás-dad! - vagy hasonló jelentéssel a déd, dédi, dada, didi, duda, dundi, kisded és így tovább, ám ez sem erősíti azt a tételt, hogy így fejezi ki a név a vezérséget. Sőt, inkább kizárja! Ráadásul Attila hun király örökösének tekintették. Ezt a tényt egyaránt megerősítették azok a szavak, amelyek a finn nyelvben, majd a törökben s végül a szanszkrit nyelvben találhatók.

S bármennyire szokatlan vagy váratlan ez az "ugrás" időben, térben - akkor még nem is említem a Közel-Keleten hajdan volt Árpád városát! - bizonyosra vehetők az összefüggések. Mert történelmileg végül is nem nagy az út, nem lehetetlen a kapcsolat. S ha így van, akkor kötelességünk szólni róla. De mielőtt ezt tennénk, jegyezzük meg, hogy a mássalhangzók azonosságát vettük figyelembe. Így az Árpád szavunkban megtalálható az "r", a "p", és a "d". Illetőleg két szótagból áll ez a szó, ez a név. Az "ár"-ból és a "pad"-ból... A Vámbéry Ármin által is lejegyzett török szó, az "alput", a következőket jelenti: fejedelem, herceg, kormány, tehát méltóság és hatalmi-uralmi gyűjtőnév. A török alp=hős, lovag, bátor, vitéz, valamint a volgai török nyelvben az alpaut jelentései: uralkodó, herceg, uralom, felsőbbség. Ha jól megnézzük, akkor az Árpád szavunkban említett mássalhangzók - r, p, d, - megtalálhatók az utóbbi török szóban, mégpedig azok rokon hangzóiként is. Íme L, P, T. Mivel az "l" az "r" lágy változata, megtaláltuk mindkettőben, a "p" jelen van, a "t-d" ugyancsak egymás zöngétlen és zöngés változatai, így hát mindkét szóban azonosnak vehető mássalhangzók találhatók. Kőrösi Csoma Sándor emlegetett szótárában mintegy ötszáz szó között ott van, éppen a végén, a másutt is emlegetett Loma-pada, azaz Anga királya, Anga uralkodója. (Kőrösi Csoma: "Loma-pâda Anga királya. N.B-Árpád". Nagy S betűvel jelzi, hogy szanszkrit kifejezésről vagy szó.) Az Ár-pád szavunk második szótagját találtuk meg s ebből alakult a padre, pater, padisah, de még a Vater, father stb. is. Mivel a finneknek nem voltak királyai, az alábbi példaszavak köznapiak. De érdemes megfigyelni a jelentésüket. Különös tekintettel arra, hogy eredetileg két szóból forrott eggyé hajdanán az Árpád szavunk, még Árpád apánk, a honfoglaló vezér előtt?!

A finn nyelvben mintegy három-négy tucat olyan szóra bukkantam, amelyek szótöve az "ar", köztük éppen arra az "arpa" szóra, amelynek jelentése máris megállít bennünket, hiszen sorsot jelent! S a többi "ar" szótövű finn kifejezés is figyelemre méltó. Érdemes bemutatni közülük néhányat.
Íme:

arpinen = forradásos, sebhelyes, (Talán ez a honfoglaló vezér forradásos, sebhelyes volt?!)
arpoja = sorsvető, sorshúzó,
arpallipu = sorsjegy (lippu = lap, figyeljük a mássalhangzók azonosságát!)
arpi = forradás, heg,
arvo = érték, becs, tisztelet, tekintély, (A rendes p-v váltásról van szó!)
arvoinen = érő, értékű, rangú, érdemes, méltó stb.,
arvokas = értékes, becses, nagy értékű, drága, tekintélyes, tisztes, méltóságos, méltóságteljes, érdemes, méltó, - a magyar jelentéseket abban a sorrendben írtuk, amint a kitűnő és lelkiismeretes Papp István követett a szótárában.

.... ennyiből is látszik, hogy e szavak olyan jelzők, amelyekkel körül lehet írni Árpádot, a vezért. Hát még ha meggondoljuk, hogy az "ár" egyik jelentése az "értékkel" is összefügg s mindez az "úr"-ral is, akkor nagyon fontos az, hogy a szanszkrit nyelvben is hasonló szavakra lelünk.

Kőrösi Csoma Sándor mintegy ötszáz szóból álló szótárat hagyott hátra, "mellékesen", ám fontosnak tartva azokat, mert a biztonság kedvéért odaírta az angol jelentéseket is. Valamint megjelölte a szavakat H, azaz hindi, ebből volt kevesebb, vagy S, tehát szanszkrit származásuk alapján.

Lássuk is mindjárt a nevezett szanszkrit szavakat.
argha = ár, becs, (price, value)
artha = érték, (price)
arha = ár, becs, (value, price)
arhati = becsül (values)
arthaka = érték, gazdagság, (wealth)
arthajna = értelem, (Akárcsak a magyarban, azonos a szótő! Angolul: understanding.)
artham = -ért, (Mint a magyarban, s angolul: for.)

Atila = előkelő, győzelmes, foglaló, de nem bizonyos abban Kőrösi, hogy szanszkrit szó-e? De angolul a következőket írja- "adi-la, successful, great chief, conqueror." Egyéként ide kell írnunk az érdekesség kedvéért - noha Kőrösi Csoma Sándor mind a csaknem ötszáz szót a rokonság valószínűsítésével írta le -, hogy például a szanszkrit âtâ jelentése, atya, de a tâta is az, (father). Bizony mondjuk, hogy öreg tata, vén tata stb.

Lássunk néhány török szót is. Az az érdekes, hogy a török nyelvben, az "r" helyett inkább a lágyabb "l" hangzót találjuk. Ez azonban teljesen szabályosnak és természetesnek vehető hangzóváltás.

altin = arany, az ar-any szavunkban ott van az "ár"ra utaló szótő, így hát az ér-téket is képviseli, már az arany magában is értékjelző,
alp = hős, lovag, bátor, vitéz, tehát rangos,
alput = fejedelem, herceg,
âlâ = magasabb, felsőbb, legfelsőbb, kitűnő, remek, kiváló stb., jelentések jelzik az irányultságot, s az az érdekes, hogy az irány éppen úgy, mint az arány, egymásnak útmutatói, s egyúttal föltételezhetjük, hogy az ar, ár, er, ér, úr, valamint az él (élen az első, az első a fő, a fontos, s az "al" nemcsak alul-t, alsó-t jelent, hanem föntről, magasból lefelé való irányt is és például ezt fejezi ki az alku szavunk, amikor is le akarjuk szorítani az árat).
arsidük = főherceg,
artirma = érverés, áremelés, - tehát megvan az "ar"-"ár" kapcsolat itt is,
alpaut = uralkodó, uralom, herceg, felsőbbség,
alper = hős férfi,
alptigen = hősnek nevezett,
oran = arány, mérték

Ha benevezünk valahova, valamire - vagy beneveznek bennünket -, akkor mindenek előtt a nevünket adjuk meg, azt írják be, az veszik számba. De azt is mondhatjuk, akit számba vesznek, azt megnevezik s csakis névvel vehető emberszámba mindenki. Név szerint számolnak vele. Mint ahogy név szerint keresik, ha le akarnak vele számolni. S minden bizonnyal összefügg ezzel a nevel-növel szavunk, illetve akit nevelünk, azt a nevesítésekhez is hozzá segítjük. Hiszen ... a nyelv lényeges tevékenysége a megnevezés, nevezetesen a névadás. S az Árpád név lehető jelentéseinek körüljárása, a névadás lehetséges összefüggéseire mutat példát. Ide még kívánkozik valami. Ott látjuk a finn szavak között a forradást és a sebhelyet (arpi), amelyből még valami érdekesre, fontosra lehet következtetni. Talán nem is alaptalanul.

Nem ismeretlen az a szokás, ami még a múlt század elején is divat volt.
Azt tartották férfiasnak, akinek az arcán kardvágás sebhelyei voltak. A sebhely, másként heg arról tanúskodott, hogy az illető férfias, mert bátor, párbajokban - vagy korábban, éppen harcokban - szerezte a sebhelyeket. Nomád népeknél ezt mintegy kitüntetést, megkülönböztetést viselték a férfiak, a harcosok. Mivel a finneknek nem voltak királyaik, így jelentős vezéreik sem, (Bár a nevezetes "hakkapeliták" - hakka pällä = üsd fejét - itt voltak Buda visszavételénél!), akiket, mint nevezetes katonákat számon tart a világ, maradtak a köznapi szavak, köznapi jelentések. Mi azért arra is következtethetünk, hogy e jelentések oldalhajtásai kapcsolatban vannak az Árpád szóval, vagyis Árpád talán sebhelyes, forradásos arcú férfi volt? Egyrészt, minden bizonnyal bátor volt. Magyarán híres, jó harcos volt, másként nem is választódhatott volna ki a fontos szerepre. Aztán az is lehetséges, hogy neki volt valamilyen eredendő neve. Azonban, amikor fejedelem lett, vezér lett - vez-ér! - ezeket az ér-tékeit nevébe is belevették. Tehát emiatt volt ÚR és KIRÁLY, illetve értékes és: uralkodó. A kapott neve megmaradt, mint az indiánoknál - Gyorsláb, Sasszem stb., - a tulajdonságai és helyzete következtében, de az eredeti megszólítását elfeledtük. Vagy addig nem is számított embernek, nem vették felnőtt számba, emberszámba, amíg nem kapott nevet, rangot. ... Nép, nemzet uralkodójának különösképpen nem lehetett véletlenszerű a neve! A neveknek szerepe van a származásban, abban, hogy ki kinek a fia. (Ki fia-borja?) Ezáltal lehetett mindenkit számon tartani. ... Végül szóljunk néhány régi magyar névről, illetve azok jelentéséről. Például az Aba, Abád, Abod stb. jelentése apa.

Gondoljunk Juhász Gyula emlékezetes versének címére, ami nem más mint Tonuzoba, azaz Tonuz apa, - akit pogányságáért feleségével együtt, élve eltemettek - az abádi révnél. Gondoljunk Kemál Atatürk nevére, ez a szó azt jelenti, hogy a törökök atyja. Láttuk, hogy a szanszkrit nyelvben is előfordul ez a szó és apát, atyát jelent, valamint aligha véletlen az utolsó inka uralkodó nevében (Atahualpa) az "Ata" szótag? Az előbbiek nyomán gondolható, hogy a magyar Alpár név jelentése hős férfiú. ...

A nyelv tehát a legnagyobb közösségi alkotás, a világ dolgainak hangok által való pontosítása megnevezése. Ezért a magyar nyelvet nemcsak szókincstárnak, hanem tudás- és ismeretek tárházának kell tekinteni.

Kutakodásaink szerint, összehasonlíthatatlanabbul jelentősebben, mint a nyelvek többségét. A név azonban sokkal jobban hozzánk tartozik, mint bármely más szó, kifejezés. Személyiségünk része, ezért kötelező vigyázni a nevünk becsületére, arra, hogy ne essen folt a nevünkre és ne hozzunk magunk se szégyent rá! A név mi vagyunk, bennünket kép-visel! S az is, amit a nép visel.

Összegezve: az Árpád név két szóból tevődik össze. Az egyik az "ár", ami magába foglalja, ráadásul több nyelven az "ér-ték", "ér-dem", stb., valamint "ér"-vényesen az "úr" jelentéseket. Az "ar"-anytól, az "ar"-ányon át az "ár"-ig "ér" ez az "ér"-dekes, tehát "ér"-deket képviselő szó jelentése. Ebből az "ér" benne van a vez-"ér" szóban is, és még láthattunk több, közvetve ide kapcsolódó "leágazást". A szó - név - másik fele a "pád" pedig, ahogy kiderült, igencsak az uralkodás képviselője, a padisától a pádreig vagy akár a páterig-fatherig. Az Úristen is Atyaisten egyúttal. De Szentisten és Egyisten is, valamint Nagyisten. Újra "összejön" az "egy" és a "minden", tehát, erő, uraság, nagyság, tekintély, azaz az isteni mindenhatóság jelentése. Hiszen az Úristen a Mindenható is! És mindez közvetlenül és közvetve, többszörösen benne van a magyar Árpád szóban, megnevezésben, névben. Ahogy az Attilában benne lehet az ata, atya, lám, Atyaúristen milyen csoda nyelvünk is van nekünk?! ...

E rész végére ide írjuk azt a kevesek által ismert tényt, amit Borbola János új könyvéből tudunk. A könyv címe Királykörök.

Borbola János a hieroglifák magyar olvasatát közli új könyvében. Ő maga is megtalálta az Árpád nevet a hajdani, azóta eltűnt, nem sémi nép által hátrahagyott szövegben. Ők voltak az időszámítás előtt, mintegy 3700 évvel élt piramisépítők! És ő idézi a neves, világhírű A. H. Gardinert, méghozzá ekként: "Ide kívánkozik Gardiner megjegyzése, az egyiptomi Árpádról azt állítja, hogy Árpád volt Egyiptom első királya. Őt követte Ozirisz, majd Hórusz..."


Az kétségtelen, hogy az Árpád eredeti magyar név! Más mai nyelvekben - népeknél - nem található meg ez a név. Az is valószínű, hogy mindaz, amit ezzel kapcsolatban tapasztaltunk, szintén az ősvalóság része. De hogy miféle tájakra és időkbe gyökerezik eredete, azt most még ne döntsük el.

(Kiss Dénes, Aki fázik, fát keres, Püski, Budapest, 2001, 114-120 old.)
Árpád Apánk a vezér II. - Ára értéke rangja becse sebhely (részlet)

Árpádok..
Többször összefoglaltam már róluk az Arvisurában írtakat. Ezek nem egyeznek sem Bobula Ida, sem László Gyula írásaival. Ezkszerint elkell dönteni annak, akit érdekel, hogy kinek hisz? Jómagam Paál Zoltánnak hiszek...hamár az ókor hitre épül.
Az első Árpád felbukkanása még Nimród idejében történik (ie. 4000 körűl) , nem volt birodalmuk, településük volt a Tigris-Záb torkolat alatt és egy váruk ettől többszáz km-re az Eufrátesznél.. Erről is többször írtam, továbbá leírtam, hogy az első ismert Árpád kereskedőkaraván kísérő volt -főleg az apósa, Agadi karavánjait védte- a tengerpart és a kurd vidék széle között. László Gyula még azt sem tudta megmondani, hogy milyen nyelven beszélt a honfoglalásban résztvevő Árpád...illetve tévesen találgatott. Esetleg visszalehet lapozni itt is..Még annyit: az ős-Árpádok idején még nem volt, nem létezett a Magna Hungária, vagyis az uráli őshaza és magyarok sem voltak..hosszú és elég bonyolult az Ő megjelenésük az őshazában, a Káma-Béla folyóknál az iu. 200 körűl kialakult Magyar Törzsszövetségnél...
A magyarok őse pedig egy mítikus személy, ahány ember annyiféle ez esetben a válasz, mert igazán nincs ilyen, illetve több is mondható..de ez nem baj, míg nem okoz zavart. Szerintem tehát nincs ilyen nagyember, aki igazán a felmenőnk lenne. Ennek oka hosszabb, nem egy hunfajú népből "keletkeztünk" hanem vagy tízből.
Még egy sarkos dolog: amióta közkincs az arvisura a legtöbb történész találgatásainak befellegzett, mert aki ezt elolvassa érzi, hogy itt az igazság nem lehet messze..a régiek pedig sajna csak itt ott találtak ebből egy keveset, de az sem rakható egységgé..össze. Ilyen találgatós régi könyveket többször olvasgattam , lapozgattam könyvesboltokban..Csicsákytól László Gyuláig..hát mit mondjak? Volt amelyik egy műanyag edényben landolt..Ez a Borbola pedig...megtalálta Árpád nevét itt és amott. Nagy dolog, mert a Biblia is 4 helyen tartalmazza...de hogy piramisépítők lettek volna, meg ők találták fel a nukleáris tölteteket...nahát..Egen az Árpád név szokatlanul zavaros etimologizálása csak mások gúnyolódására adhat
alkalmat. teljes joggal. ne nevettesük ki újra és újra magunkat, népünket bornírtságokkal..Az Árpád név az árpásból származik. Ennyi. Az ókorban az árpa maga volt az élet.

SZÓEGYEZTETÉSEK

Az itt közölt „szógyűjtemények” vizsgálatánál ne felejt*sük el azt, hogy a „sumír” rendkívül egyszerű ősi nyelv, amelyben a hasonló és összetartozó fogalmakat „egyetlen-egy” szó határozza meg. A modern nyelvekkel azért nem is hasonlítható össze, hiszen a sumír-nyelv készletéül kereken „négyezer^” szót ismerünk csupán, míg a magyar nyelvben legalább „százezer^” szót tartanak nyilván és a végleges szókincset távolról sem fedi ez a szám. Az emberi társadal*mak fejlődésének ütemével — a nyelv fejlődésnek lépést kellett tartania. Új fogalmak — új szavakat igényeltek. Valószínűnek látszik, hogy az új szavak megszületése előtt azember úgy segített magán, hogy az eredeti „gyökszót” -- valamilyen „csekély eltéréssel^” másképpen ejtette ki.
Például így kapjuk meg a „tok^” és a „tök^” szavakat. Mind a kettő a sumír „dug"-ból ered, mely szónak az ősi, képírásos alakja egy „kulacs^” — vagyis a víz tárolására esszállítására alkalmas „edény”. Nyilván ez a „dug” valamikor a zöld-növény termékét - amiből a víztartó készült – a „tök”-öt és gondolattársítás útján az edényt is vagyis a „tok”-ot (kulacsot vagy butykost) is jelentette.
Ugyanilyen fejlődési fokot állapíthatunk meg a sumír „sab” szónál is. A sumír nyelvben gyakori eset az, hogy a szó „főnév” és_»igealak" is egyben.
A sumir „sab” — igealakja a magyarban alig változott és „szab^” (szabni) formában ma is él.
Főnév alakban „seb” — már erős hangtani eltérést mutat A két szó azonban értelmileg kiegészíti egymást. A kard, szablya, vág, hasít, „szab"-dal, tehát „seb"-et ejt.
A következókben közölt szógyűjtemények támpontot és bizonyítékot adnak arra vonatkozóan is, hogy a szóképzés folyamatát már a sumírok megkezdték. Az egyszerű „gyökszó”-t főnévvé és igévé alakították olyképpen, hogy szótagként
hozzácsatoltak „azonos” vagy cselekvést jelentő, másik ,,szógyököt".

Az összetett szavakból megállapíthatjuk, hogy a „hasonló értelmű” egyszótagos főnevek kapcsolódtak. Ez a társítés eleinte igen laza volt és talán azért történt, hogy a különböző tájszólásokat beszélő néprészek között az eszmecserét meg-könnyítsék.
Néha az egyszótagos főnév több más szótaggal is egyesült. Az ilyen összetevések változtatták azután a kívánalom szerint a megalkotott szótag-mondat értelmét. Az összekapcsolások és hozzátevések sokszor „értelem-ismétlésnek” tűnnek fel de a fenti indokolás — a különböző tájszólások kölcsönös meg-értésére való tekintettel — ezt is kellőképpen megmagyarázza.
Kívánatos lenne minden „sumír eredetű” magyar szónak értelmét, etimológiáját és használatát indokolni. Az alábbi példákból kitűnik, hogy a fogalmak tisztázását az alapos okfejtés milyen nagy mértékben elősegíti.





<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t202" coordsize="21600,21600" o:spt="202" path="m,l,21600r21600,l21600,xe"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <vath gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_s1027" type="#_x0000_t202" style='position:absolute; margin-left:0;margin-top:494.25pt;width:306pt;height:13.5pt;z-index:3; mso-wrap-edited:f;mso-wrap-distance-left:0;mso-wrap-distance-right:0' wrapcoords="-62 0 -62 21600 21662 21600 21662 0 -62 0" o:allowincell="f" filled="f" stroked="f"> <v:textbox inset="0,0,0,0"> <![if !mso]> <table cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%" id="table3"> <tr> <td><![endif]> 37<o></o>
<![if !mso]></td> </tr> </table> <![endif]></v:textbox> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--> <!--[endif]-->Az alábbi példák igazolják ezen igeképző szógyökök segítségével alkotott összetett szavaknak_»valódi igealakká”történő átváltozását:
(„SU" = kéz, fogantyű, birtoklás, el van látva valamivel)
A magyar nyelven — legtöbb esetben — ez az igeképzési folyamat már régen befejeződött, mégis könnyűszerrel vissza^*következtethetjük — különösen a kéttagú igéknél, ahol is amásodik szótag „mindig a sumír cselekvést jelentő szógyök változataként” ismerhető fel. Pl.:
Sumír Magyar
ESA + AG = ESZIK
(étel + cselekvés)
SUN + TU = SZÁNT
(föltör + csinál)
SUR + TU = SERIT
(perdítés + csinál)

A sumír hangok magyarban való leggyakoribb változá*sára az alábbi általános táblázattal mutathatunk rá, aholís az átváltozások a betűk sorrendjének értéke szerint csökkennek. Tehát — leggyakoribb az első — legritkább az utolsó.
Sumír „B” — átalakul a magyar — B, V, F, P, S, SZ hanggá. (a sumír a B-t és P-t gyakran felcseréli.)
Sumír „D” — átváltozásai — D, T, GY, TY, CS, Z, S,SZ.
Sumír „G” — fejlődései — (G, K, SZ, H, S, CS, F, GY.
Sumír „M” és „N” a magyarban változatlanok maradnak, de igen gyakran felcserélődnek az átalakulási hangjaik R, L, S és J.
A „B” szógyűjtemény még egyéb változási formákat is bemutat.
Igen gyakori eset az is, hogy a magyar nyelv a sumír mássalhangzókat „átmeneti” állapotban rögzítette le: pl. „P"-ből F, „S"-ből CS, „T"-ből S és „R"-böl L. (Ha az R kezdőbetű, akkor sohasem változik.)
Egyes kezdő mássalhangzó mintha az idők folyamán „fokozatoson eltűnt” volna a sumírban. Érdekes a kezdő „H^”mássalhangzó esete. A magyar nyelvben megelőzi a sumír szó elején levő magánhangzót. Igy Pl.:

A következő oldalakon ismertetést nyújtunk a sumír nyelvnek a magyar nyelvvel való összehasonlításából. A nyelvészeti anyag itt három szójegyzékben van rendezve --úgymint: A), B), és C)

Az A) SZÓJEGYZÉK-kel azt szándékozunk bebizonyítani, hogy egyformán sok összefüggés mutatható ki mind a primitív szavakban --- amit az összehasonlító nyelvészet legfontosabb vizsgálati alanyának tart (mint testrészek, számok, családi kapcsolatokra vonatkozók) — mind pedig az egyéb komplikáltabb és elvont fogalmakat rögzítő szavak*ban is, (mint a jog, a társadalom, a vallás stb.) amelyek a történész megállapításaihoz szolgáltatnak támpontot.

A B) SZÓJEGYZÉK: a sumír nyelvnek a magyarban előálló leggyakoribb fonetikai változásait világítja meg anél*kül, hogy erre a vizsgálatra vonatkozóan új rendszert vezetne be — mindenkor szem előtt tartva azonban a törvényszerűség kimutathatóságát.

A C) SZÓJEGYZÉK: az egytagú nyelvet úgy igyekszik beállítani, hogy könnyebb legyen az összehasonlító vizsgálat. Abból a célból pedig, hogy minél jobban lecsökkentse, az egy-tagú szavak csekélységének következtében eredő hamis etimológiának a veszélyét az összehasonlítható szótagokra vonat*kozóan — az anyagot u. n. szó-párokra osztottuk be. Ugyanis a szó-párok logikai alapon vannak összekötve és lehetnek ikrek, antonymok, synonymok vagy közel synonymok. Ha ilyen szó-párnak mindkét része azonos a két összehasonlított nyelvben, a tiszta véletlennek valószínűsége igen erősen csökken.
Mind e három szójegyzékben a sumír szavakhoz zárójel-ben vannak hozzákapcsolva a velük azonos akkád szavak. Ugyanis az akkádok igen sok sumír szót vettek kölcsön.[1] Ezek azután — mint a használatban lévő és keresztül mentek további hangfejlődésen is, többnyire az u. n. Grimm törvény szerint.

Az akkád szavak sokszor félúton állanak az ős sumír*gyökérszó és a fonetikailag megfelelő modern magyar szó között és így érdekes világosságot derítenek a magyar nyelv történetére.
<!--[if gte vml 1]><v:line id="_x0000_s1028" style='position:absolute;left:0;text-align:left;top:0;z-index:4' from="-9pt,37.5pt" to="150.75pt,37.5pt" strokeweight=".95pt"/><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->-.
[1] „ Unzählige sumerísche Wörter sind auch als Kulturwörter in die Akkadische Sprache übergangen”. Arno POEBEL, Grundzüge der Sumerischen Grammatik, Rostock, 1923. 3.old.

<!--[if gte mso 9]><![endif]--><!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600" o:spt="75" oreferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"> <v:stroke joinstyle="miter"/> <v:formulas> <v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/> <v:f eqn="sum @0 1 0"/> <v:f eqn="sum 0 0 @1"/> <v:f eqn="prod @2 1 2"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @0 0 1"/> <v:f eqn="prod @6 1 2"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/> <v:f eqn="sum @8 21600 0"/> <v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/> <v:f eqn="sum @10 21600 0"/> </v:formulas> <vath o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/> <o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/> </v:shapetype><v:shape id="_x0000_s1042" type="#_x0000_t75" style='width:364.5pt; height:594pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image003.png" o:title="" croptop="877f" cropbottom="21231f" cropleft="535f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->









<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1041" type="#_x0000_t75" style='width:337.5pt;height:530.25pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image005.wmz" o:title="" croptop="19740f" cropbottom="3886f" cropright="1126f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]--><!--[if gte mso 9]><![endif]-->

<!--[if gte mso 9]><![endif]-->








<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1040" type="#_x0000_t75" style='width:362.25pt;height:588.75pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image007.jpg" o:title="Bobula Pictures" croptop="2346f" cropbottom="16419f" cropleft="16088f" cropright="12142f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->





<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1039" type="#_x0000_t75" style='width:358.5pt;height:461.25pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image009.jpg" o:title="Bobula Pictures" cropbottom="21110f" cropleft="15177f" cropright="15177f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->









<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1038" type="#_x0000_t75" style='width:380.25pt;height:614.25pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image011.jpg" o:title="Boula Pictures 5_0001" cropbottom="14074f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->







<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1037" type="#_x0000_t75" style='width:341.25pt;height:544.5pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image013.jpg" o:title="Bobula Pictures_0001" croptop="2393f" cropbottom="18624f" cropleft="23009f" cropright="6526f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->







<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1036" type="#_x0000_t75" style='width:339pt;height:500.25pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image015.jpg" o:title="Bobula Pictures_0001_0001" croptop="2346f" cropbottom="18765f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->









<!--[if gte vml 1]><v:shape id="_x0000_s1035" type="#_x0000_t75" style='width:303pt;height:482.25pt'> <v:imagedata src="Bobula%20Ida%20III_files/image017.jpg" o:title="Bobula Pictures_0001_0001_0001" croptop="1173f" cropbottom="18765f" cropleft="5738f"/> </v:shape><![endif]--><!--[if !vml]-->

<!--[endif]-->

Idézet:Az Árpád név az árpásból származik. Ennyi. Az ókorban az árpa maga volt az élet. Hát ezt azért nagyon leegyszerűsítetted.Ez a magyarnyelvben jó megnevezés egy árpatermelőnek,vagy egy árpával kereskedőnek,de egy fejedelemnek.Az RPD az sok minden lehet, ami jobban leírja a fejedelmet.Sokféleképpen hangzósították az idegenek,mert írják arpad,erpet,arpat,meg kitudja hány képpen.Ha van elképzelésed akkor lehet mondjuk őR aPáD,vagy úR aPáD.Lehet,hogy ez nevetséges ,bornítás vagy szántaitás esetleg papítás,vagy badinyitás,de elgondolkoztató.Ha kimondod,hogy aRViSúRa azt egy magyar sem érti,gondolom,hogy Te sem,de hogy RoVáSíRó,vagy RoVáSíRá(S) azt már igen,mert a magyar nyelv az játékos,nem csak azt írja le amit éppen kimond hanem azt is ami mögötte van.Nem kell mindent a szemétre dobni ,amit mindjárt nem értünk.A magyarban az Igaz,meg a gaz(hamis) között csak az az I betű a különbség,de mi az? Ezt kell tudni eldönteni.Szép napot mindenkinek!

Estfen..
Az ókorban az árpa maga volt az élet. Mit gondolsz hányféle gabonát termesztettek ekkor? Különösen Észak-mezopotámiában? Úgyhogy nem érdemes bonyolult okfejtéssel értésemre adni, hogy az árpából hogyan lett IGAZ...(?) vagy a GAZBÓL gazella, Gizella és jófene. Ellából pedig Hella-sz. A szócsavarások végtelen sötétzöld vidékén..Mondjuk a légiösvény vagy a hasmenés szóból mi jut eszedbe, szerintem a kakukktojásra gondolhatsz, akkor leszel nyerő.
Nagyon sok irodalmat olvastam, kivétel nélkűl az árpával hozzák összefüggésebe az Árpád nevet. Mit gondolsz Gilgames eredeti neve mi volt? Krumplipüré?
Árpád neve bizony az árpából származik és a legrégibb ismert Árpádról pedig már leírtam amit tudok, egy kicsit feljebb. Mivel meggyőzhetetlen vagyok ebben, így a dolog sajnálom, de egyoldalú marad. Persze lehet, hogy csak csalinak gondolod a mélyokfejtésedet.Ugyanis komolyan ilyen blődlit nem gondolhatsz. Ez esetben is a bölcsek köve legyen a zsebedben!

Kedves Iván! Nekem eszembe nem jutna egy hívőt meggyőzni, az csak a civilizáltaknak a szokása.Ott van igen és nem. Ha nem akkor kitörölnek a fizikai világból,de nem biztos,hogy kitöröltek a létből.Egyoldalú dolog számomra nincs.Példa lehet rá ez a topic,ha nem lesz másikoldal,amit Te is feltételezel ,hogy létezik,mert máskülönben nem írnál ide.Ha ez a másikoldal nem nyilvánul meg,hallgat, meddig leszel képes fentartani az oldalt?Ha úgy érzed,hogy nem érdekel senkit amit írsz,akkor abbahagyod és megszűnik létezni az egy oldal.Szerintem nagyon jó,hogy küldött valamit gabi bácsi .Hiányoznak a többiek akik hozzászóltak ,mint Piroska 49. Nálam csak a lehet van,vagy nem értek egyet veled,de... Lehet folytatni. Azt,hogy hány féle gabonát termeltek?- nem tudom.Úgy gondolom,hogy annyit félét, amennyit a civilizált Szíriusziak hoztak.Gilgames erediti nevét sem tudom.Láttam már gilgamesnek ,gülgamesnek,dumuzinak,izdubarnak,sőt valakinek még galgamácsát is eszébe jutatta.Baráth Tibor kiskamasz-ként fejtegeti .Nagyon szívesen meghallgatom a Te véleményedet ,meg a másokét is ezekben a témákban.Minnél többoldalú annál jobb.A légiösvényről az égi ösvény jut eszembe amit ma ritkán használnak.Ez az Íj és nyíl ösvénye a gondolat, a fény és a szeretet útja a Teremtőhöz.Ma légifolyosók vannak,ez az égen folyó show amit nézegethetünk ,hogy ne gondolkozzunk.A hasmenésről most az arvisúra jut az eszembe.Biztosan nagyon régi szó.A Szíriuszi civilizált beavatottak hozhatták,hogy a primitív emberevő földlakók előtt titokban tarthassák, ha bajban vannak és meg ne tudják,hogy ők sem istenek.Azért mondták:Megy a hasam.A primitív emberevők úgy mondták gyorsfutás, vagy egy kicsit változtattak rajta,de a hangsúly a futáson van,ez a fontosabb.Szégyen a futás ,de néha hasznos!Ez a dolog az ami Téged is biztosan,meggyőz,vagy ha nem győz meg ,akkor legyőz.Ha legyőz akkor nem elég a ruhát kifordítani a másik oldalára ,de ki kell mosni és meg kell mosakodni , új ruhát kell felvenni. A bölcsek köve nem az én tulajdonom. Folytassuk majd inkább a gabonával,gilgamessel,arvisúrával a történelemmel.Üdvözlettel: Estfen.

a sáska népek, Gilgames és Jézus..meg mások.
A kiéhezett sivatagi un. sáska népek elözönlötték Sumér egész területeét kb. ie. 2200 körűl, megölték Lagas (Lugas) fősámánját aki az uralkodóját, Ibbiszin királyt védelmezte. Az elmenekülők ekkor elözönlötték a kurdok hegyet (Magurát) , ahonnan csak 20 év mulva merészkedtek le, Marinába a Záb folyó vidékére (Mószul). A visszavándorlók újra felépítették a templomaikat is. Ekkor Észak-mezopotámia újra virágzó királyság lett, különösen Marinára volt ez igaz.
A Tigris melléki Árpád városa is sok eseményt élt túl már a nagyon régi időkben (ie. 4000 körűl) például sokan elvándoroltak innen.
Gandás és a kasszu vezér ie,. 1750 körűl tüntek fel Babilon környékén, Ordoszból. Hammurabi babilóniai király ugyanis a segítségüket kérte, hogy az őt megtámadó asszírokat és hettitákat legyőzhesse..Ez a győzelem ie. 1746.-ban megtörtént és -ennek következtében- hamarosan Gandás kerűlt a babilóniai trónra. A Gandás leszármazottak ezután pedig vagy 300 évig ültek itt a trónon..Babilon története rendkívűl zegzugos.
Mozgolódtak a sumérföldi úzok is, akik átkeltek a Kaukázuson és megalapították Magyarkától a Káspiig a szavárd-úz országukat. Hikszosz szavárd-úz vezér pedig hamarosan megjelent Egyiptomban és ie. 1700.-ban legyőzte a fáraót (oka ismeretlen).
A fentiek csak éppen jelzik, hogy ez a térség mennyire nem volt mozdulatlan az ókorban.
Gilgames, Uruk királya eredetileg Arpah névre (Árpád) hallgatott, majd felvette a Jób nevet, Ő ie. 3530 körűl született és 25 gyermeke volt, több asszonyától. Őt idősebb emberként istenként tisztelték. Fennmaradt egy mondása: a tenger fia vagyok, városok bikája! Persze a híres eposz is fennmaradt, másolatban. A Gilgames nevet egy hősi tette után vette fel. Az ókorban nem volt ritka, hogy jelentősebb személyek a születéskori nevüket lecserélték.
Az Árpádok Tőle származtatják magukat. Tehát sokezeréves a családi történetük. Gilgames halála után az Árpádok sokáig a Tigris és a Záb folyó torkolata melletti Árpád nevű településen laktak. (romjai ma is léteznek, Mószul közelében) Gilgames részben istennek tartotta magát, ezért halálakor "az égbe ment", ahogyan illik..
Mazarehi beavatott aranyasszony egyik tanítványa Matarios volt, aki Jézus névvel kerűlt az egyiptomi beavatottak közé. Apja eredetileg kasszu harcos volt.
A kínaiak országa pedig Ordosz mellett jött létre Anjangban. Ők az ordosziakkal kialakítottak egy jó kapcsolatot és -főleg a vezetőik- összeházasodtak.
Sangi tungúz ( jelentése: állattenyésztő úz) lovasfejedelem építette fel és vette fallal körűl Anjangot, ezt kínai foglyokkal végezte el, majd felszabadította őket (ie. 1750 körűl). Így tehát a kínai birodalom fővárosa is az ordoszi fennsíkon alakult ki, csak jóval később mint a Hun Törzsszövetségé. Sangi nem engedélyezte a továbbiakban az emberi lábszárcsontból való jóslást, csak a teknősbéka csontok használatát erre a célra. Viszont megengedte a sárkánycsontokkal (szauruszcsontokkal) történő gyógyítást..

Gabi bá!
Honnan tetted fel ezeket a sumér szavakat? Ugyanis a nem magyar szerzők sem a sumér, sem a magyar szavakat nem tudják helyesen kiejteni, leírni, elemezni. A sumérok története hosszú, ezen hosszú idő alatt pedig egyes szavak változhattak. A Magyar Törzsszövetség kezdetei már a sumérok történelmének végső időszakára esnek. Ezen kívűl pedig a sumér nép nem homogén -minthogy a magyar sem- és ebből következően az újonan jöttek, az új "beolvadóktól" is sokminden átkerűlhetett a szavaikba, nyelvükbe. Kialakulásuk legalább annyira bonyolult mint a miénk. Egyet azonban nagyjából ellehet mondani, azt, hogy a Szumír vezérről elnevezett nép hunfajú volt...vagyis rokonnépünk. Hosszú együttélés után váltak ki a hunfajú népek köréből, eltüntek, majd megintcsak találkoztak..
A mai napig nem létezik sumér-magyar szótár. Szavaikkal részletesen egy német és egy francia (Labat) foglakozott..ezeket nem tudom honnan szerezték be..Figyelembe kell venni, hogy olyan, hogy egységes sumér nép nemigen létezett, ahány városuk annyi királyságuk. Hát ilyen egyszerű ez. Még az isteneik is ahány város, annyi főisten..alapon léteztek. Babilon alatt nagy kohó működött, sok háború és sok özönvíz mellékszereplővel, új törzsekkel.

Csaba három útja Amerikába.. Ordosz egy tengeri felfedezőutat szervezett, melyre Csabát jelölte vezetőnek, Szőreget pedig vezető sámánnak. Szőreg felesége MAJA legifjabb lánya volt.
Három hajóval indultak Ordoszból, a Sárga folyón ugyanis kilehet jutni a tengerre. A tengerparton ekkor egy Tengeliz nevű településük létezett, a Sárga folyó torkolatánál. Az evezős-vitorlás hajókon 72 ember utazott, akik a törzsszövetség népeit képviselték, de a legtöbben a kunok népéből voltak jelen.
A kalandozók tudták az ordoszi felkészítőktől, hogy kb merre lehetnek a főleg indián menekültekből állók, akik még az Ataisz elsüllyedése idején hajóztak el keleti irányba. Tudtak a szárauzföldi útról is (Bering felé) , de az hatalmas kerűlőt jelentett.
Az utazás ie. 1704.-ben kezdődött és 7 év mulva érkeztek vissza. Háromnapi tengeri hajózás után elérték a "sátorhegyeket" , ahol Tennó alvezér partra is szállt, tájékozódott, majd visszajött. Újabb egy napi utazás után a sátorhegyek legnagyobbika füstölni kezdett, láva folyt le az oldalán a tengerig, illetve hamut is lövellt.
Po Jan az egyik sziget főnöke azt tanácsolta Csabának, hogy maradjanak az Ő szigetén tavaszig, amit el is fogadtak. Csabáék az elsüllyedt nagy szigetük (Ataisz) maradványait is felakarták keresni. Tavasszal újabb hajósok csatlakoztak a flottához és ekkor elindultak keletre, de Tennó nem ment velük, megnősült. Végűl öt hajó indult tovább.
Végűl ie. 1702 végén értek a céljukhoz, ahol meglepetésként Szőreg találkozott egy régi pajtásával, Bogáccsal, Maja egyik fiával, aki már 8 éve élt itt.(Majának sok gyermeke volt)
Hosszabb vendégeskedés után indultak vissza Csabáék, melynek a végén Csaba is megnősült.
Hazafelé a tél beálltakor egy védett öbölben horgonyoztak le, ahol szerencsére egy nagy barlang is volt. Tavaszig a kis szigeten minden állatot megettek..További útjukon még hosszabban megálltak, mert gyermekek is születtek a hajón.
Tennó birodalmába ie. 1699.-ben futottak be, ez már közel volt a kontinens partjához. Itt az éppen katonai segítségre szoruló Tennó nagyon örűlt, a katonáit megtámadó harcosokat ugyanis Csabáék legyőzték. Végűl befutottak Tengelizbe, majd Ordoszba.
Ebben az időben már nem Ordosz volt a katonailag legerősebb törzsszövetségi hely, hanem Káspivár, Ordosz mint szellemi központ volt nélkülözhetetlen. A katonák kb 30%-al többen (32 tyumeny) voltak ekkor már Káspiváron, Káspiros asszony birodalmában. Ordoszban azonban hajógyártás is folyt, mordvin ácsokkal, míg a Káspinál ekkor még nem. Tengeliz is erős helynek számított ekkor katonailag, mert 6 tyumenje volt. Tehát a hun törzsek szövetségének ekkor ez a három kitüntetett területe, központja volt.
Mivel Csaba az első útja alkalmával meglepően sok drágakővel és arannyal tért vissza, ezért Ordoszban úgy döntöttek, hgy induljon el egy újabb kalandozásra az indijókhoz. A második út ie. 1690.-ben kezdődött, 24 db egyenként 24 evezős hajóval, az indulókat nagy ünnepségen búcsúztatták. Az út célja a kincsszerzés volt, csereként.
A nehézségek ellenére a 24 hajó sikeresen befutott az indijókhoz. Csaba a két lányát, Liát és LIMÁT is magával vitte az útra. Hazafelé nagyon sok arannyal indultak el Csabáék (ezt cserélték a kivitt holmikért). Ezt követően Csabát harmadszorra is elindították embereivel, ez az út is nagymennyiségű arany beszerzésével zárult.
Hazaérkezése után hatalmas földrengés volt a Szahalin térségében, az ajnók földje is -részben- vízalá kerűlt és az északi szárazföld szétszakadt ( létrejött a Bering).
Ezt követően sem Csaba sem mások már -ezen az úton, vagyis a tengeren- nem mentek el az indijókhoz.

Kedves Ivan!
én ezt a vikipédián találtan.de előzményként hozzá tartozik,Jós úr munkáinak olvasgatása.ezekben a szavakban az a legjobb,hogy nem a magyarok találták ki....mi csak az összehasonlításban vettünk valamilyen szinten részt.Varga Csaba nevű fickónál-ha jól emlékszem-olvastam azt a sztorit,miszerint valami francia csapat ért el bizonyos sikereket az agyagtáblák fordításában.nemzetközi konferencia,felhajtás,stb... és láss csodát,az egyik agyagtábla mit is rejtett?azt a magyar kiszámolós versikét, minek szövege a következő:an-tan -te-nus,szó- ra-ka -te-nus(nem folytatom)állítólag ez egy isten dicsőítő versike....állítólag hatalmas volt a döbbenet,mikor a magyar küldöttség bejelentette,igen ismerjük a versikét,szinte minden gyerek használja,tudja...(csak a jelentését nem).múltkor találtam egy képsorozatot,mi a su-mer kincseket,régészeti leleteket mutatott be.hát azt hiszem a legkisebb meglepetésem,a rakamazi turul korong mása(nagyon nagyon erősen) volt,a többiről nem beszélve...mentettem igaz,de nagyon aktív gyermekeim vannak,és ,,elkallódott''.:555:
sok sikert,Ivan!

gabi bácsi!
Tudod az a helyzet, hogy nem beszélnek ezekről az egyezésekről és ha véletlenűl egy jelentősebb fórumon felmerűl ez a -szavakban is megjelenő- rokonság akkor agyonhallhatják. Ez az általános taktikájuk. A kiknek ...kérdésre gondolom ismered a választ. A pálya elején döcögö történészek egyrésze pedig úgylátja, hogy betenne a karrierjének, ha ezt a sumér dolgot favorizálná. Strapás és agyontámadott ez a dolog. Persze bátrabbak bármikor születhetnek..
A sumérok nem voltak a Hun Törzszövetség tagjai, de általában úgy viselkedtek mintha nagyonis azok lennének. Azért nem voltak tagok, mert ő sokkal hamarabb jöttek el az Ataiszról mint a többiek, vagyis nem várták meg a sziget elsüllyedését Budáék. Sőt még ezt is megelőzve Nippur alapítóinak kiléte bizony a homályba vész..Első ismert városalapító az ataiszi fejedelem egyik fia, Buda volt, aki ÚR városát megalapította. De erről már sokat lehet olvasni akár itt is.
A gúnyolódok körében népszerű az a szöveg, hogy, aki ilyesmiről beszél, annak odamondják: sumérok lennétek..?
Azonban már azt sem tudják mit kérdeznek, mert kik is a sumérok? Azonkívűl rokonnép volt, van bennünk belőlük vagy 2-3 %...
A sumérokkal az a bajuk, a magyar történelem mai kufárjainak, hogy a maguk korában ők voltak elismerten Ázsia, Közel-kelet legintelligensebb népe, még Egyiptom is tőlük vett át sokmindent, illetve az első fáraót -Ménest- is rokoni szálak kötötték a sumérokhoz. Később is fennált a szoros kapcsolatuk. A kufárok más népet igyekeznek favorizálni ugyanis..
Badinyt is igyekeznek negligálni és sajnos voltak olyan "belemenései", tévedései -nem ismerte láthatóan Paál Z. könyvét- mellyeket erre a célra kihasználnak. Több esetben sokat változtatott volna elképzelésein a könyv ismeretében, ez igaz. Azonban voltak, vannak örökérvényűnek tűnő megállapításai is, ezek mentén pedig sokat tett a mult, az ókor megismerése felé. Badiny sem sok segítséget kapott a munkájához, magának kellett nyelvészkedni, régészkedni, történészkedni stb hogy kibogozzon a multból egyet-mást. Sajnálattal írom, hogy a magukat ma sumerológusnak tartó pár ember még érdeklődés szintjén sem olvasta el P.Z. könyvét, ezért sok a munkáikban a tévedés. A régiek pedig hihetetlen mennyiségű butaságot halmoztak fel egy mákszemnyi igazság mellett, a maguk találgatásaival. Szerintem lesz ez még másként is..
A René Labat szótára a mai napig nincs lefordítva magyarra..érdekes, hogy nincs egy olyan nyelvész ma, aki venné a fáradtságot és komolyan foglalkozna a sumérokkal.
Úgyhiszem Egyiptom körűl is túl sok a kérdés..és nem véletlenűl.