Történelem

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Iván!
Azt őszintén el kell mondanom, hogy bárki bármit is mond ez egy nagy KÖNYV ,mert ezeket leirni nem volt kis dolog. Hisz munka mellett, úgy gondolom óriási szellemi megterhelés lehetett. Hiába a sok adathalmaz ahogy Ön már elért arra a szintre, hogy össze tudja belőle rakni a magyarság történelmét. Igaz nem könnyű, sok az adat a név.Sajnos én még közel sem járok, de lassan haladok a megértés felé.
Valóban K.T. egy túlfűtött emberke, nagyon lelkes és kicsit már más irányban is el van "kötelezve". Túl sok irását nem ismerem és a közölt pár mondata is kicsit meglepő volt számomra.
A könyv pedig olvashatóság, piac miatt lett megirva szerintem is. B ár az érdekes, hogy az idén lesz 100 éves ez az esemény és ezt is ki kellett használni.
Az Arvisura találkozóról megjelent egy 5 db-os DVD anyag.
Mivel nagyon érdekelt a Dernő oszlopairól szóló előadás, talán emlékszik rá pár oldallal ezelőtt jól kibeszéltük. Szóval és tettel nagy lelkesedéssel meghallgattam ill megnéztem az előadást. Őszintén mondom nem lettem sokkal okosabb, de azt sikerült kihallani, hogy ezt újra öntötték Asóka megbizásából. A többi szöveg az ami szószerint le van irva a 85. és egy másik Arvisurában, de még ott nem tartok. No meg adott egy kis kedvet és próbáltam megkeresni Hadraba fejedelem alakját. Sajnos nem találtam, de találtam Hyderabad államot, ami Bihar állam mellett található. Tehát valószinűsithető, hogy létezhetett az idő távlatában ilyen fejedelem.

Szép napot Piroska
 

hajlando

Kitiltott (BANned)
A tírpákok a hegyekből főleg a XVIII-XIX században lejött tótok lennének. - Iván, távol áll tőlem, hogy vitatkozzak Veled, az igaz, hogy tótoktól jöttek, az is, hogy a hegyekből, de ezek eredetileg nem tótok, hanem német eredetűek, ezért is fogadták be őket gond nélkül német nyelvterületű országokban. Ezt onnan tudom, hogy ismerek 1 tirpák nőt, Poprad környékén éltek ősei, ezt onnan tudom, hogy én segitettem neki megkeresni ezeket a helyeket, különböző kisebb falukat.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves hajlandó!
Milyen közelebbi ismerteid vannak róluk? Beszélnek még németűl esetleg?
Ismertem egy közülük valót, aki a származásával nem volt tisztában, mert hamar elkerűlt a szülőföldjéről, ezért feltételezte amit írtam róluk.
Az biztos, hogy Poprád környékén Trianon előtt németség lakott, egyetértek a megjegyzéseddel. Nyíregyházára is települhettek, de ez nem jelenti azt, hogy a várost ők alapították. Köszönöm az észrevételt.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
Tirpák ősök emlékezete
Nyíregyháza nyugati felének birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753-ban hívta be az „ágostai hitvallású, tót ajkú telepeseket” az elnéptelenedett településre. Az ügyintézéssel Petrikovics János csizmadiamestert bízta meg. A gyülekezeti napon – három színes és érdekes előadáson keresztül – ezekről a tirpák (a szó jelentése szerint tűrő,szenvedő) ősökről is megemlékeztek.
Evangélikus Élet(Gyülekezeti nap Vajdabokorban)
Vitakozni én sem szeretnék, de mint ismeret érdekes. Nincs szó német eredetről.
Akkor ki tudja jobban?
Szép napot Piroska
 

abo

Új tag
Ez egy érdekes téma!

Én nyiregyházi vagyok megosztom veletek amit tudok!

A város nem újkeletü mert már a török hódoltság előtti időkben is laktak itt emberek viszont a török uralom időszaka altt elnéptelenedett a környék. Majd az akkori földesúr idegen ajku telepeseket hozott ide akik az ún. Bokros-városszerkeztet építettek ki. Ez azt jelenti hogy két lakásuk volt egy a városban egy meg a "farmon". Ezeket az emberek a tirpákok voltak. Pontos tudásunk nincs róla hogy honnan származtak de legvalószinübb hogy Szeged környéki németek és felvidéki szlovákok voltak.

Remélem segítettem!
abo
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves Piroska!
Maga a Bihar név is mondd valamit..Ő volt ie. 2800 körűl az a vezér akit elindítottak Ordoszból a csapatával és az Indusig el is jutott. Vele ment Dernő is, aki "levezényelte" valószínűleg az emlékoszlopok gyártását. Hadraba..pedig úgyvan ahogyan írja. Az általuk gyártott oszlopok helye később módosult. Lehet, hogy a delhi vasoszlopot is Dernőék gyártották, ez azonban nem biztos.
Még az Indusmenti folyóvölgyről érdemes tudni annyit, hogy ott nem véletlenűl létezett Mohendzsodáró és Harappa. Harapi sumériából költözött oda, egy szerencsétlen -emberáldozatos- Úr városában történt főúri temetést követően. Ugyanis az Él és az Úr istenhívőknél ez megengedett volt, a Van isten híveinél nem. De erről olvasni fog. Az Indus mentén -az alsó szalasz mellett- nem véletlenek a térképeken szerepelő nevek, pl a Kács mocsáré..Tuliás hajósai is eljutottak az Indus torkolatához, amikor ie. 1700 körűl óriási tengeri felderítést végeztek, 48 db hajóval.
Még egy apróság: Atillának a legkülső koporsója korrozióálló acélból készűlt..tehát ezt a technikát Bihar után is ismerték a vasasok, különösen a kabarok. Persze az Atilláé dobsinai ércből készűlt és eredetileg Nekese fősámánnak..A vezetők általában életük során már elkészítették a koporsóikat.
K. T. esetében sajnálom, de ha őszinte akarok lenni, akkor azt tudom róla mondani, amit írtam..egyébként jóravaló lenne, de túl élénk a fantáziája. Ő még hagyján, vannak sokkal furcsább figurák is. Szerencsére azonban a "tisztafejűek" is sokan vannak. Elég Lánszkit említeni. Mindössze azért érdekes az előbbi dolog, mert nagyon nem mindegy, kinek az előadását hallgatjuk.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Kedves abo!
Paál Zoltán szerint Nyíregyháza nagyon ősi település. Alapítása szerint Debrecennel (Deb Cen!) egyidősnek mondható, azaz kb 5800 éve alapították. Nem kell elhinned, tudom, hogy hihetelenűl hangzik.
Az Arvisura -emlékeim alapján- ezt a települést is Balogék jégkor utáni felederítőutja alkalmával alapították, mikor Tisza jaku sámán folyóját átlépték. Balog fejedelem a második felderítőutat (Az elsőt Kerka) vezette ide az embereivel (136 fő) Ázsiából, Ordoszból ie. 3800 körűl. Megérkezésük után Nyíregyházát is megalapították, kevés részletet a könyv tartalmaz erről.
 

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Nálunk a háború után MO-ról visszatelepült szlovákokat hívják tirpákoknak.Nevüket le lehet vezetni a szlovák trpieť-tűrni,szenvedni szóból,vagy a trpák-mafla ,fajankóból,ebből keletkezhetett a buta tót -jelző amit nagyon jól ismernek ők is és nagyon haragszanak érte.Ilyen szó,hogy tirpák a szlovákban nincs,hogyan fogadhatták el népnévnek.Van viszont egy véletlen,hogy aTátrát valamikor Turturnak hívták.Emlék Túróc megye,Túrócszentmárton, ma Martin,vagy Turcsianszké Teplice stb.Ez a tirpák,szó valamikor másképp kellet,hogy hangozzon és más kellet,hogy legyen az értelme,ha valamikor népnév volt.Csak találgatás:turfiak-turfiai,p-f áthallás.
cb1.gif
A 13.századi térképen ott van Tátra mint Turtur.Ott van Kézsmárk és Lőcse. Ott van,hogy szászok földje.Ha nem lehetne elolvasni akkor itt lehet megtekinteni http://www.historicaltextarchive.com/hungary/cb1.gif, Azt,hogy az ősi Nyíregyházát nem magyarajkú nép alapította,még feltételezni sem lenne szabad senkinek.
 

cathy222

Állandó Tag
Állandó Tag
Tirpák

"A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett Nyíregyháza egyik földesura, gr. Károlyi Ferenc felhívására a korábban a Felvidékrõl Békés megyébe költözött lakosok érkeztek Békéscsaba, Orosháza, Mezõberény, Tótkomlós és Szarvas helységekbõl. Áttelepülésüket Petrikovics János szarvasi csizmadia mester szervezte. A betelepülõk Nyíregyháza másik birtokos családjával, a Dessewffyekkel is szerzõdést kötöttek. A kedvezõ telepítési feltételek hírére késõbb sokan érkeztek még a Felvidék vármegyéibõl szökve vagy földesúri engedéllyel. Az évszázadok során elmagyarosodott tirpákok közös jellemzõje, hogy mindannyian tótok (szlovákok) és evangélikus vallásúak voltak. "

INNEN
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Arnó és az etruszkok.
Ez a történet eléggé bonyolult, ám a lényege megragadható. A Földközi tenger környékén ie 1500 körűl kiemelten sok és nagy geológiai esemény történt. Sok volt a jelentős földrengés és a Szantorin nevű vulkán a hasonlónevű szigeten -mint a Kikládok szigetcsoport tagja- szinte szigetestől felrobbant..óriási hamufelhőt, hamuesőt produkálva. A szigetből azonban megmaradt egy rész, ahol ma is látható a hatalmas detonáció nyoma, egy köralakú kráter képződmény.
A régészek eszemefuttatásait olvasgatva kiderűl, hogy a krétai civilizáció ebben az időben szakadt meg (régészeti tárgyak hiánya jelzi) pár évszázadnyi időre. Értetlenségüknek adnak hangot a Krétát kutató régészek ezért. Krétától a Szantorin távolsága -északra- kb 130 km.
Ebben az időben végső "süllyedési fázisba" érkezett az Atlantisz is és a Nagyfognál (Gibraltár) is történt elmozdulás, de különösen a tenger északi partjain több helyen nagy földrengések voltak és partszakaszok kerűltek a víz alá. Éppen erre éltek az etruszkok is.
Erősödött az atlantiszi népek vándorlása -Afrika és a spanyol, olasz partok felé- is ebben az időben, érthető okokból.
A hazájukból kimozdult népek közűl az Arnó vezette etruszkokat különösen a Szantorin kitörés félemlítette meg és késztette új haza keresésére. Ez meg is történt ie. 1480 körűl, amikor kb 6400 emberrel Arnó megjelent a később róla elnevezett folyónál, mely Pisa településnél ömlik a tengerbe.Az Arnó vezetésével megjelentek 74% avar származású volt, 24% pedig kurd, 2% pedig szavárd-magyar. Ezt a népet egységesen a régi fejedelmükről etruszkoknak nevezték, ők zöldség és gyümölcstermeléssel is foglakoztak már. Egy évtizeden belűl újabb csoportjuk érkezett az Arnóhoz, ekkor az összlétszámuk már kb 11800 főre növekedett.
Az etruszkok kialakulása még a Földközi tenger keleti medencéjében kezdődött, Etúr idejében, a mai Szíria-Adana vonalon. Innen ők nyugatabbra költöztek később az "Ida hegye" alá (Anatólia) , ahonnan a Szantorin kitöréskor indultak tovább Itáliába.
Az Arnó honfoglalását követő újabb honfoglalás már nem 3 hunfajú népcsoportból állott, hanem sokkal többől. Így voltak közöttük az avarokon, kurdokon, szavárdokon kívűl pelazgok, Ahájok (Aháj Etur fia volt egykor), lüdök, főníciaiak, szabírok, tirének, dahák..sőt még Úr, Uruk és Susa sumér városokból is érkeztek emberek.
Arnó halála után 20-30 évvel a letelepedett népek -12 népcsoport volt- szövetségbe szerveződtek, megalapították a RASNA Szövetséget. Ugyanis védekezniük is kellett a sokszor rájuktöröő un sáska népek ellen, ebben az időben kiemelten a görögök támadták meg a földjüket sokszor.
Tulajdonképpen a sok népelemes Rasna Szövetség népeit később mindenki összefiglalóan etruszkoknak nevezte. Alapítójának Arnót és két utánna következő fejedelmet, Hidrát és Lukomót nevezhetjük. Az eruszkok fejedelmi központja Kortona városában (ma Cortona, Firenzétől délre kb 80 km-re) volt, az Etruszk Alpokban. Szent helyük Vejiben volt. A Rasna Szövetséget megtámadó un tengeri népek /Atlantiszból menekültek) seregét Vejinél győzték le az etruszkok ie. 1265.-ben. A győzelem után hosszabban nyugodtabb évek következtek.
Az etruszkok kapcsolatot tartottak Ordosszal. Arvisurákat is írtak, mellyek másolatait Ordoszba küldték.
A csat után megerősödötta Rasna Szöv. és a nyelvük is homogenizálódott nagyjából.
Amikor Pannon vezér meglátogatta őket ie. 800 körűl -Ordosz parancsára- akkor pl a Rasna-avarok zárt tömbben éltek az Arnó völgyében. Pannon 1 tyumeny lovasa itt katonai segítséget nyújott, majd továbbment Esküllőhöz Aranyosszék (Erdély)környékére, ahonnan kiűzte a görögöket (az aranybányák vonzották őket) , majd megjelent a Dunántúlon és letelepedett.
Az etruszkoknak a fenti nagyon vázlatos írás csak a kezdeteit tartalmazza természetesen.
Érdekességként említhető, hogy Arnó legkedvesebb unokája egy szobrászatot kedvelő fiú volt, Firenze..
Érdekesen temetkeztek Etúriában a -kisszámú- sumérok, ma is szoktak találni ilyen sírokat és csodálkoznak..
Az etruszkok története a továbbiakban is rendkívűl érdekes..a Római Birodalom alatti történetüket is ideértve. A történet szálai mentén haladva lehet megérteni pl azt, hogy Atilla miért élt 2 évig Itáliában, de ezek a szálak egészen Vajk István Rómából hozott koronájáig nyúlnak, mely a fekete Arnó (egy Arnó utód) által adománozott aranyból készűlt..
 

himoroszlán

Állandó Tag
Állandó Tag
A tirpák népnév eredete<O:p</O:p
Rajta a Nyíregyházán és határában lakó tót eredetű lakosságot értik. Újabb adatok szerint a Zemplén megyei Alsómihálydi község tótajkú népét és nyelvjárását is tirpáknak nevezik. Sajnos ez az adat minden közelebbi felvilágosítás nélküli.Sipos István szerint a falu lakói tót nyelvüket tirpáknak nevezik. A Tájszótár beregszászi adata, továbbá Huneknek egy idevágó közlése azt sejteti, hogy a tirpák név gyakori az északkeleti országrészben. Hunek Sáros megyében olyan oroszul beszélő falvakat talált, ahol a nép magát "tirpaci"-nak nevezte. Ehhez még azt kell hozzátenni, hogy az északkeleti megyékben nem ritka családnév a Tirpák, mely Nyíregyházán is elég közismert.
A név e jelentésbeli első előfordulását Szivós Gézánál találjuk. Az ő közlése szerint a tirpák név magyaros tót parasztot jelent. Az ő nyomában Simkó Gyula határozza meg ezt a népnevet és szerinte a "Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik". Ferenczi István tanulságos kis földrajzkönyve szerint a tirpák népnév tót származású magyart jelent. Dienes István azt írja, hogy a tirpák "nem nyírségi tót-ot jelent, ahogy azt lexikonok határozzák meg, hanem tirpák mindenki, aki ennek a városnak a határain belül született, a sajátosan kevert nyelvet ismeri". Ma már tehát nemcsak a város tótajkú telepeseinek leszármazottait nevezik tirpáknak, hanem azt is, aki ennek a városnak falai közt lakik.A népnév eredetének megfejtésére onnan kell kiindulni, hogy a mai tirpák elnevezés mindig gúnynév volt, hiszen még ma is van valami gúnyos mellékíze. Gúnyos használatról tanúskodik a Tájszótár nagykállói adata is. A szó gúnyos használatát és jelentését "félig-meddig" Simkó is elismeri. Krúdy Gyula, Nyíregyháza szülötte, egyik írásában szintén gúnyszónak tartja. "Az egykori tirpák pirult, szégyenkezett, haragudott valaha e csúfolkodó szó miatt". Dienes is azt írja: "A régi nyíregyházi szégyellte a tirpák nevet. . .". Zsembery Gyula szerint: "Az új nyíregyházi telepesek ág. ev. tótok voltak, kiket később tirpákoknak csúfoltak".
Elképzelhető-e ezek után, hogy a tótajkú telepesek gúnynevet adtak volna maguknak? - Aligha. - Az etnikai csoportnevek nagyon gyakran gúnynévből alakulnak. Ilyen gúnynév volt valamikor a matyók, barkók, csángók népneve is. A sokat használt gúnynév lassan elveszti gúnyos tartalmát és közönséges népnévvé válik. Ez az alakulás történik a tirpák népnévvel is. Az öreg gazdák régen még szégyellték nevüket, de a fiatalabbak ma már annyira megszokták e név használatát, hogy "féltéglával verik a mellüket és büszkék tirpák származásukra". Krúdy Gyulát idézve, a mai tirpák gazda büszkén a mellére üt és mondja: "Igen! én tirpák vagyok"! "Ez a csúfnév idővel megtisztelő, dicsérő kifejezéssé változott, mert a város népe külső segítséget nem igen vett igénybe, hanem szorgalmas munkával, vasakarattal, csodálatos kitartással küzdötte ki önállóságát és fejlődésének feltételeit s ma is, dacára az ország mostoha viszonyainak, gyors fejlődésben van" - mondja Zsembery Gyula.
A magyarországi tót nyelvjárások egyik legjobb ismerője szerint a tirpák szó az 1850-es években "tótpalócot" jelentett. De nem is kellett volna olyan messze elmenni Nyíregyházán még napjainkban is élnek olyan öreg emberek, akik azt mondják, hogy tirpák név azokra illik rá, akik se magyarul, se tótul nem beszélnek helyesen. A tirpák tehát körülbelül 'tört' vagy 'kevert nyelven beszélőt' jelentett. Ismerik ezt a szót a Békés megyei Szarvason is és ott az olyan tótot nevezik így, aki valami "furcsa tótsággal beszél". A furcsaságot főleg abban látják, hogy a tót beszédet "idegen szavakkal keveri". A Pest megyei Domony községben azt az embert nevezik trpáknak, aki össze-vissza beszél. ("Do sveta trepe.") A Nógrád megyei tótok közt a tirpáknak 'jött-ment' jelentése van.
Nem vitás, hogy a fenti adatok sokkal közelebb állnak a tirpák népnév gúnyos értelmű használatához, mint a Simkó Gyula erőltetett 'tűrő, szenvedő' magyarázatához. Különösen akkor, ha az eddigi adatokhoz a felvidéki adatokat is hozzávesszük.
Az Alföldre telepített tótok között másutt is szokásban volt az ilyen gúnyolódás. A Bács megyei Szelencsén az evangélikus tótok másképpen beszéltek, mint a katolikusok. Az előbbiek Túróc, Gömör és Nógrád megyéből települtek ide, az utóbbiak pedig Trencsénből. Minthogy az evangélikusok gyakran használták a vraj szócskát, ezért a katolikusok vrajkásoknak csúfolták őket. A játékos évődés, csúfolódás különben minden népnél általános szokás.
A tirpák népnév gúnyból adott megfelelőit felsoroltuk. A továbbiakban vizsgálnunk kell azt a folyamatot, hogy hogyan válik ez a gúnynév itt Nyíregyházán a helybeli lakosság etnikai csoportnevévé? Ez azért is érdekelt bennünket, mert a trpák gúnyszó csak Nyíregyházán lett népnévvé, másutt megmaradt közönséges gúnyszónak. Világos, hogy a népnév kialakulásában településtörténeti és helyi társadalomrajzi tényezők játszottak közre.

Forrás: "Én szőke városom" - 1971 - Márkus Mihály: A Tirpák népnév eredete"
<O:p></O:p>
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Matyó..
Ordoszi fejedelem, majd kínai császár lett Mao ... néven, ie. 200 körűl élt.
Utánna a kínaiak szétszakították a Hun Birodalmat, mellyet Kövesd állított helyre ie. 25 körűl. Kövesd ekkor a kínaiaknak is a fejedelme lett. Kövesd itt is járt a fiaival, példúl Egeddel, aki itt telepedett le egy ideig és Eger települését alapítja. Ő azután Ungváron véglegesíti székhelyét, a környező szkíták fejedelme lett ugyanis. Szkíták ezenkívűl még több helyen is éltek -akár az Indusig is- ezért kell megjelölni, hogy az errefelé élőkről van szó. Így Eger kb 2000 éves város.
Kövesd itt kb a mai Mezőkövesd helyén lakott, ittjártában, egy nagy sátorban. Ő a rómaiakkal -Octáviánussal, aki etruszk származású- megkötötte a sziszeki szerződést, mert ekkor már ez aktuális volt.
Kövesd tudta a beavatottaktól, hogy egy 25-ös fokozatú beavatott -Jézus- születése várható és a gyermek védelméről gondoskodott, példáúl kirendelte Mazarehi asszonyt a gyermekhez...de erről már volt szó.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Pannon és a kelták.
Általában a Pannon elnevezésről a legtöbben azt gondolják, hogy a rómaiak ittlétekor ők így nevezték el a Dunántúlt. Erre annyi mondható megjegyzésként és röviden, hogy egy frászt. Ami nagyon jól hangzik..
Pannon egy tyumeny harcossal (avarokkal és szkítákkal) ie. 800.-ban érkezett a Dunántúlra, Ordosz parancsára tette ezt, a Káspi térségéből indulva. Az etruszkokon és Erdélyen keresztűl lovagolt ide, egy tyumenjével, mert ezeken a helyeken is volt kijelölt tennivalója.
Mivel érkezésekor nagyon belvizes, pocsolyás volt a Dunántúl, egy kis dombon rendezte be lakhelyét, mellyet -róla- Pannohalmának neveztek el.
Pannonék ide utolsó állomásukról, Aranyosszékről, Erdélyből érkeztek, ahol Esküllő, vagyis a későbbi apósáék éltek, ill. Esküllő (széki hun) volt a fejedelem az aranybányájáról ismert helyen. Aranyoszéken már Esküllőék előtt is voltak telepesek, ie. 2810.-ben egy kisebb szkíta csoport telepedett itt le. Jóval később, ie. 1610 körűl pedig megint egy kisebb szkíta és széki hun csoport érkezett ide, Marina irányából, egy járvány elől menekülve. Erdély aranyosszéki területén ezek voltak az első említhető betelepedések az eljegesedés után.
Pannon megszervezte a fenyegetett terület védelmét és ebből a célból ott is hagyott az embereiből. Pannon a Szerémséget is kénytelen volt őrséggel ellátni a betolakodók -görögök- elleni védelműl. Tulajdonképpen Esküllőt a görögök fenyegették, akik mint atlantiszi menekülők kerestek ekkor új hazát maguknak. Legalábbis a görögök egyrésze vándorolt Európában a Balkántól kezdve..Szerém nevű sógora parancsnokságára bízta a Délerdély védelmét Pannon.
Pannon felesége Gyömöre volt, Esküllő és Zalatna lánya, a fiuk pedig Szerém volt, aki Zengő sámán lányát vette feleségűl.
Pannonnal az öccse, Mecsek is a Dunántúlra érkezett. Két szellemi központ alakult ki Mecsek és Pannon irányításával ekkor: Veszprém (fősámáni központ) és Pécs (ie. 799).
Ekkor a Dunántúlon számos kegyhelyet is létesítettek Pannonék csoportjai.
Néhány év mulva újabb honfoglalók érkeztek Pannóniába és ezután megállapították, hogy a 24 Hun Törzsszövetség minden népe képviselve van közöttük, még hikszoszok is jöttek ide Egyiptom térségéből (szombathelyi Isis szentély!) Az érkezők vallási értelemben nagyon különböztek egymástól.
Pannonnéknak három fia született: Csanak, Radóc és Vejke. Mecsekéknek -aki Esküllő kisebb lányát vette el- pedig Eplény és Devecser nevű fiai voltak.
Pannon után Csanak lett a fejedelem, majd Devecser következett, ők Pannonhalmán éltek, ott volt a fejedelmi központjuk. Megszervezték a sámánképzést is, vagyis az ázsiai sámánképzésbe bekapcsolódtak, továbbá a nyugati határ őrzését szintén, ennek Lajta volt az egyik parancsnoka..
Csanak fiai: Horpács, Veszprém és Pomógy voltak. Horpácsnak egy török nő, Ankír volt a felesége, a fiaik: Kanizsa és Suprun voltak. Suprunnak a nyelvtehetséget mutató fia Eszterhás volt (Ő már dédunoka).
Devecser vezérnek Indija nevű feleségétől született fiai: Sarlód, Bogdása és Halimba voltak.
Veszprém az ordoszi sámánképzőn első lett, Pejt rimalányt vette el. Veszprém építette fel a róla elnevezett várost, sámánközpontnak szánva. Kanizsa is várost alapított..Az avarok legnagyobb létszámban Pécs környékén éltek, ahol a Mecsekben Zengő sámánnak még kegyhelye is volt (most meg NATO radar lesz ezen a helyen?).
Sopron (vagy Suprun) nemcsak a róla elnevezett várost, hanem Kőszeget is megalapította, határőrízeti helyként. Sopron feleségének a neve Ikva volt. (ma is Ikva a városon átfolyó patak neve)
Amikor Kőszegnél megjelentek a káldorok (kelták) akkor ez nem érte váratlanul a Pannonokat, már tudtak róluk. . Végűlis harcokra nem kerűlt sor, az ifjú Esztorás pedig hamar megtanulta a nyelvüket. Suprun (Sopron) fejedelem és Bángor káldor vezér egyezséget kötöttek, kijelölték egymás területeit, sőt össze is házasodtak az utódaik. Egészen a rómaiak betöréséig békében éltek egymással (közös fejedelmeket Pannonék adták) majd Octáviánus a Dunántúl elhagyására kényszerítette őket iu. 30 körűl. Ismert, hogy utódaik most merre élnek.
Menekülőként egy népcsoport érkezett Pannóniába ie. 712.-ben, a tótok, akik a morvák és a csehek "cselédei" voltak, azért jöttek, mert a káldorok megjelenését félemetesnek tartották a morváknál, ahol ők földművesekként dolgoztak. Szluváknak csúfolták a morva asszonyok a tótokat. A tót nevet ennek a népcsoportnak a csehek adták. Esztorás vezér az ő nyelvüket is megtanulta., még gyermekként.
 

Piroska49

Állandó Tag
Állandó Tag
"- Harminc év múltán nyugodtan beszélhet az ezen ládában őrzött Arvisura másolatokról, hogy annak fenséges és örökkévaló szent titkait átadhassa egy lapp, egy ujgur, egy hanti, vagy azok híján egy magyari férfiúnak. Le kell írnia – amennyiben ezen jogot a Nagyszala meg nem vonja tőle – Arvisuránknak egyedülálló tartalmát az utánunk következő nemzedékeknek!<o:p></o:p>
- A csuvasz Jugravah, a nagy világjáró Pandjaleh ujgur szerzetes és a hanti Szurguti folytatni fogja a 349. és a 350. Arvisura rovását a Világbéke érdekében. Le kell írniuk örökkévaló szavaikkal az új Arvisurák tartalmát az utókornak! Szalaváré Tura azért indult el tíz évi Arvisura másolás után az Uralból, hogy dr. Zsiray Miklósnak az Élet-Kegyhely titkát elhozza. Ezt az igazságot terjeszteni kell! Meg kell menteni az új, Vízöntő világhónapjában a 24 Hun Törzsszövetség 6000 éves szellemi kincsét, az Arvisurák igazságait, melyhez jogosan kérhetjük valamennyi békeszerető ember támogatását. Ez Szalaváré Tura végakarata!<o:p></o:p>
- Joli-Tórem beszélő köves fejdíszét öt helyen bemutattuk, hogy hatezer éves rege és mondavilágunk előírásainak eleget tegyünk! Az 5985. évi Nagyszalát a következő Nagyszaláig most bezárom. Szalaváré Tura titkos rendelkezéseit végrehajtjuk. Legkésőbb a 2000. krisztusi évig, ha előbb a viszonyok nem engedik meg, eljuttatjuk a köztudatba a 24 Hun Törzsszövetség Arvisuráinak igazságait!<o:p></o:p>
- Ne felejtsétek jelszavunkat, mely Szalaváré Tura és Baraca szerint így hangzik:
- „Legyen a földön béke!” "
<o:p> </o:p>
Kőszeg, 1945. március 31.<o:p></o:p>
 

tisztahiszti

Állandó Tag
Állandó Tag
tirpákok

Nem sokat foglalkoztam ezen témával csak egy adalék!A tirpák szó Nógrád megyei tótok szerinti jelentése: jött-ment-et jelent.Ez valójában olyan kifejezést takar mint az Amerikába kivándoroltak gyűjtő neve.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Mindenkinek köszönöm a tírpákokat...mostmár biztos vagyok abban, amit amúgyis sejtettem. Közvetetten ugyan, de ezt a vándorlást is a Habsburgoknak köszönhetjük, mint annyi minden szépet és jót. Elég említeni Hunsdorfer (Hunfalvy) csodás finnugor elméletét, melyből a mai napig nem engedték itt a ravaszkodók kigubancolódni a magyarokat.. Persze egy mákszemnyi igazság ebben is van..de mákszemnyi. Ugyanakkor a magyarok is tehettek volna valamit az igazság érdekében, pl Paál Zoltán könyvét ideje lenne valamennyire ismerni, e l f o g a n i és a leírtakat tanítani..Mert a könyvben nem a délibábokról van szó, hanem a magyar ős és középkori történelemről és az délibábozik, aki ismeretlenűl támadja ezt a nagy könyvet. Most pl Mátyás éve van. Össze is hordanak a királyról sokmindent, amiben alig van igazság. Mátyás gondolkodása és tettei kizárólag az Arvisura ismeretében fejthetők meg. Mert miért is foglalta Ő el Bécset? Miért mérgezték meg?
 

cathy222

Állandó Tag
Állandó Tag
12055603601848.gif


Kedves Iván! Az, hogy ez mekorra ünnepünk nekünk, azt csak most, az ARVISURA fényében fogom fe ésszel. Ezt pedig igazából neked köszönhetem.

Mindenkinek méltó ünneplést kívánok!
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Cathy!
Köszönöm, az Arvisura kicsit közvetetten kapcsolódik márc. 15.-höz, a nemzet nagy napjához. Inkább a megmaradás, a függetlenség nehéz folyamatait kell észrevenni, mert ebben cseng össze a két dolog. Ez pedig egyértelműen kötődik ahhoz, hogy nem atlantiszi népek vagyunk, nyelvük is nagyon különbözik (ezt jobban tudod) főleg ezért pedig minden körülöttünk létező nép elakart bennünket törölni. Főleg a németek, osztrákok, morvák és a csehek. Ez nem új, már némelyik Árpádházi király is emlegette, de nem volt a továbbiakhoz koncepciója. Az török utáni időkben a Habsburgok voltak, akik töröktől kivérzett, létszámban is megroppant országra támadtak és megszállták. Ennek egyik későbbi állomása a felébredt nemzet 1848. évben történt márciusi feltámadása. Erre a megszállásra, az ország teljes elfoglalására A Habsburgok Árpád óta ácsingóztak (pozsonyi csata, 907.-ben..) de gondolhatunk pl Ferdinánd piszkos trükkjeire is akár, IV. Bélával kapcsolatban, aki először a kunokat lázítja, majd a menekülőt megzsarolja, majd megtámadja a Északdunántúlt...mikor a magyaroknak a tatárokkal kellene küzdeni..Ezt talán patkányságnak is nevezhetjük. Ugyanolyan megszállás volt ez lényegében, mint az oroszoké a közelmúltban. Mindegyik mögött azonaban egy ravaszkodó társaság is bújkált/bujkál. Ezért lenne nagyon fontos a történelemtanítás a gyerekenek mostanság. De a valós történelemre gondolok és a valós következmények oktatására.
Azonban ehhez az őstörténetünket jólismerő tanerőkre lenne szükség..lesznek? Az ELTE történelemszakosai még hobbiból sem ismerik Paál Z. könyvét tájékozódásom szerint, persze ez nem az utolsó szó ebben a dologban.
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére