Történelmi események képes kronológiája

Kedves Játékostársaim!

Közkedvelt játék ezen a fórumon a képes kvíz, ezért egy olyan új játékra gondoltam, ami ötvözi a képes szemléltetést az enciklopédikus tudással.

Hasonlóan a "Számoljunk 1millióig másképp" játékhoz, számoljunk az 1000. évtől úgy, hogy folyamatosan évenkénti lépéssel keresünk egy, az ahhoz az évhez köthető történelmi eseményt, melyet egy képpel szemléltetünk, a rövid, néhány mondatos esemény-leírás mellett.

A történelmi esemény nemcsak a magyar történelem, hanem a világtörténelemhez is köthető.

Jó játékot és további szép napokat kívánok Mindenkinek!

Induljunk el 1000. évben.
I. (Szent) István királlyá koronázása

1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén (mivel a középkorban) az évkezdet nemcsak január 1-jére eshetett, ezért az időpont bizonytalan) a 997-től fejedelemként uralkodó Árpád-házi Istvánt Magyarország királyává koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.


A következő év 1001.

1001: A Pannonhalmi Apátság alapítása

A kiváltságlevelet Domokos érsek, alkancellár készítette 1001-ben, mai alakja az eredeti interpolált mása, a 13. század elején készült (1209-1212 között). Szent István oklevélbe foglalta a pannonhalmi Szent Márton-monostor részére adott somogyi tizedeket, az apátnak és az apátságnak Montecassino monostorával azonos kiváltságait, valamint a templom felszentelésekor a monostorhoz tartozó falvakat és a pozsonyi vám harmadrészét. A kutatás még nem tudta eldönteni, hogy kiváltságlevélről vagy alapító oklevélről van szó ez esetben.
___
Az alapítólevél
A Pannonhalmi Bencés Főapátság

1002: Szent Imre herceg halála
Szent Imre herceg I. (Szent) István fia, ő a trónörökös, az első az uralkodó családban, aki keresztény szülőktől származik. István legnagyobb tragédiája, hogy mindkét fiát elveszti, így a felnőtt kort megélő Imrét is. A másik fiú- Ottó-, aki Gizella rokonsága kapcsán a német- római császárról: III. Ottóról- kapja nevét 1002.- ben meghal.

1003:
I. István magyar király bizánci szövetségben megtámadja a Prokuj gyulával szövetséges bolgárokat.

Prokuj gyula – a krónikák harmadik Gyulája –, vagy kisebbik Gyula Zombor gyula fia, Sarolt fejedelemasszony testvére, Szent István nagybátyja volt. István uralkodása elején számolta fel erdélyi tartományúri hatalmát. Anonymus tévesen nevezi Gyulának, nem tudja, hogy ez nem a neve, hanem a gyula méltóság.

1004: II. Henrik győzelmet arat Milánó felett
I. Ottó német királyt 962-ban a pápa római császárrá koronázta, ennek köszönhetően a püspökök hatalma – főként a városokban – tovább erősödött. Milánó ismét vezető erő lett, Como is virágkorát élte, Pavia jelentősége ezzel szemben csökkent. III. Ottó idején úgy tűnt, hogy a német-római császárság álma szertefoszlott. Csak átmeneti eredményt jelentett utódjának, II. Henriknek 1004-ben Milánó fölött aratott győzelme, a városállamok nem békéltek meg a császári hatalommal. Az ezt követő időszakban a városállamok állandó csatározásokat folytattak egymással. Ellentétek alakultak ki a gazdag városi polgárság és a feudális nemesség között is.

1005: II. Róbert francia király megszállja Burgundiát és felveszi a hercegi címet

II. (Jámbor) Róbert (Orléans, 972. március 27. – Melun, 1031. július 20.) Capeting-házbeli francia király volt 996 és 1031 között, Capet Hugó francia király és Aquitániai Adelaide fia. A "jámbor" melléknevet azért kapta, mert buzgó vallásos volt. Ennek ellenére V. Gergely pápa ideiglenesen kiközösítette a házasságával kapcsolatos problémák miatt.
Burgundia (franciául Bourgogne) Franciaország történelmi régióinak egyike. Korábban területe a Német-római Birodalom része volt. Területe az időben is változott, nevét a germán burgundokról kapta. A történelem során a mai Bourgogne régiónál sokkal nagyobb területet fedte a Burgundia név. Idetartozott többek között a mai francia Franche-Comté, Provence, Savoya és Elzász is.

1006: szupernova robbanás
A történelem folyamán számtalan szupernóvát észleltek [3] a csillagászok. A legkorábbit írásos emlék egy 185-ben felrobbant csillagról szónak, kínai csillagászok jegyezték fel az eseményt. A két leghíresebb a 11 században robbant fel. Az egyik 1006-ban robban fel, ezt kínai és arab asztronómusok jegyezték fel. Még több helyen észlelték 1054-ben a szupernóvát, robbanása állítólag 23 napon keresztül volt látható szabad szemmel is. Ennek a szupernóvának a maradványa a Rák-köd.

1007. november 7.
Anasztáz (más néven: Asztrik) "a magyarok érseke" részt vesz a frankfurti zsinaton.

1008: kunok támadásai
1008-ban a kitajok tovább nyomultak nyugat felé és legyőzték a Tárim-medence nyugati szomszédságában a Nansan hegység környékén élő sárga ujgurokat. A legyőzöttek egy része visszatért eredeti lakóhelyére – közöttük kereste Kőrösi Csoma Sándor a magyarok elődeit –, más részük csatlakozott a kunokhoz.

1009: I.István megalapítja a pécsi püspökséget
Kaposvár és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek érkeztek és telepedtek le. Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név.

1010: Thorfinn Karlsefni viking hajós telepet létesít Észak-Amerikában

1011. Megszületik Orseolo Péter
Péter az itáliai Velencében született, a huszonhetedik velencei dózse, Orseolo Ottó és Szent István király (talán Ilona nevű) testvérének 1009-ben kötött házasságából.

Orseolo Péter magyar király (Velence, 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) magyar király 1038–1041 és 1044–1046 között. Szent István kijelölt utódja a trónon, akinek belharcokkal teli uralkodása alatt Magyarország a Német-római Birodalom hűbérese lett. Magyarországon származása okán gyakran nevezték a „velenceinek”.[1]

1012: VIII. Benedek pápa beiktatása
IV. Sergius pápa halála után 1012-ben a tusculumi grófok vezetésével lázadás tört ki a Crescentiek ellen, amely leginkább a pápaválasztásban mutatkozott meg. A grófok a zsinatnál elérték, hogy az II. Theophülaktoszt válassza meg Szent Péter utódjának. A Crescenti-párt hívei azonnal ellenpápát állítottak VI. Gergely személyében. A harcok még javában folytak, amikor 1012. május 18-án Theophülaktosz fejére helyezték a pápai tiarát, és az ifjú gróf felvette a Benedek uralkodói nevet.

1013 (VII.16.): remete Szent Benedek halála
SZENT BENEDEK Trencsén közelében volt bencés remete. A táplálékát képező diókat minden nap megszámolta, így tájékozódott az idő múlásáról. Ennek zörgését vélték rablók pénz csörgésének. Rablók (a pénz reményében) megölték, és a Vág-folyóba dobták. Testét egy sas útmutatása nyomán pár nap múltán a hívek megtalálták.

Tanítómesterével, Szent Zoerárd-Andrással együtt, Szent László idején, 1083. július 17-én avatták szentté őket. Ereklyéiket a nyitrai Szent Emerán székesegyházban nagy tisztelettel őrzik. Legendájukat a bencés származású pécsi püspök, Szent Mór írta meg 1064 körül. Remetéskedésük színhelyén 1224-ben a szkalkai bencés apátságot alapította Jakab nyitrai püspök. Ennek temploma ma is forgalmas búcsújáróhely.

1014. február 14.
Német–római császárrá koronázzák I. (Szent) István sógorát, II. (Szent) Henrik német királyt.

1015: Létrejön a burgundiai hercegség
1015-ben létrejött a burgundiai hercegség, mégis Dijon lett annak székhelye. 1137-ben egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, II. Hugó burgundi herceg ezután bontatta le a szűk városfalakat. Dijon területe hirtelen kitágult, a város gyors fejlődésnek indult, különösen azt követően, hogy Merész Fülöp lett 1350-ben Burgundia hercege. Ő kezdte meg a hatalmas és nagybefolyású hercegség kiépítését, amely ezután a francia király hatalmával is dacolt. Ő és utódai valódi fővárossá és kulturális központtá tették a várost. A település és Burgundia e nagy korszaka egészen Merész Károly herceg haláláig tartott. Ezután a francia királyság ismét szilárdan magához csatolta Burgundiát. Dijon ettől kezdve már csak tartományi székhely volt, ahol a polgárság jutott hatalomra. Jelentősége az 1800-as évek közepén nőtt meg ismét, amikor ide is eljutott a vasút.

1016: Knut, dán uralkodó hatalomra jutása
Vasbordájú (Ironside) Edmundnak, az angolszászok királyának halála után Knut, dán uralkodó foglalta el a trónt 1016-ban. Knut gyilkos szándékai elől Edmund két fiát Szent István udvarába menekítették, ahol a király gondoskodott neveltetésükről. Az egyikükhöz, Edwardhoz, első magyar királyunk feleségül adta lányát, Ágnest, és birtokot is adományozott neki. Angliába való visszatérésükig, 1058-ig a Réka-várban élt a család, és itt született 1045-ben Margit nevű lányuk. Margit később III. Malcolm skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakításáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben szentté avatták.

1017: Szent István visszafoglalja Trencsént
Trencsén vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. A XI. század elején Trencsén és vidéke a lengyel Bátor Boleszló birtokában volt. 1017-ben foglalta vissza tőle Szent István király, s vármegyéjének névadója és székhelye Trencsén vára lett. A várat Anonymus is említi, így a XII-XIII. század fordulóján a vár biztosan fennállt.

1018: Az Ajtony elleni hadjárat.
Mialatt az ország nyugati határai mentén a német trónváltozás, Erdélyben pedig a Gyula és a besenyők felett aratott győzelem folytán elég nyugodtakká váltak az állapotok, addig a déli határ mentén nem a legkedvezőbben alakultak a viszonyok.
István király az Ajtony elleni hadjáratot elhatározván, a sereg vezérévé, hadnagyává Csanádot tette meg és „amint ennek csapatai átmentek a Tiszán, megvívtak Achtummal és hadával; nagy zaj és lárma keletkezett, eltartott a viadal délig és sokan megsebesültek mindkét részen. Végre Csanád serege legyőzetve a Kökényér nádasaiban és Szöregen rejtőzött egész Kanizsáig a Tiszánál. Csanád azonban még az éj folyamán tábort ütött egy dombnál, melyet később Oroszlámosnak neveztek, Achtum pedig Nagy-Ősz mezején táborozott.… Éjjel megjött Achum serege is.[7] Akkor összecsaptak és az ellenség megfutott. Achtumot megölték a csata helyén és fejét levágva, diadalmi jel gyanánt elküldték a királynak“.

1019: I. István Zalaváron megalapítja a bencés apátságot
Első királyunk, I. István 1019-ben itt alapított bencés apátságot, majd ide helyezte a királyi megye központját. Ennek emlékére Zala vármegye 1938-ban emlékoszlopot állíttatott az apátság és a vár egykori helyén.
Ezeregyszáz évvel ezelőtt élt itt a szláv népek megtérítője, a róla elnevezett írásmód kialakítója, Cirill és Metód. Tiszteletükre 1985-ben emlékmű készült, a szláv apostolok egész alakos szobrával, amit itt avattak fel.
Nem messze a Cirill-Metód emlékműtől található a Szent István-kori kápolna alapfalaira 1996-ban felépített emlékkápolna, ezzel szemben pedig a récéskúti bazilika romjai.