Történelmi események képes kronológiája

1020: Mont Saint-Michel apátság építése
A Mont Saint-Michel névre keresztelt sziget hamar zarándokhellyé vált, csúcsára pedig 966-ban ötven szerzetesnek otthont adó bencés apátságot emeltek. A szikla ormán magasodó, román és gótikus stílusjegyeket egyaránt magán viselő apátsági templom építése 1020-ban kezdődött, majd a terepviszonyok miatt a munkálatok több mint száz évet vettek igénybe.

1021-ben a besenyők utoljára támadták meg Erdélyt
A besenyők („besék”) a török nyelv egy változatát beszélték. A magyarok a 9. század folyamán többször háborúztak velük, és Árpád fejedelem az ő nyomásukra vezette a magyarokat az Etelközből a Kárpát-medencébe. A 10–11. század folyamán a besenyők a kiszorított magyarok helyén, az Etelközben éltek, és háborúskodtak a Bizánci Birodalommal, az óorosz állammal és a Magyar Királysággal is. A 10–12. század folyamán több csoportban telepedtek le Magyarországon, az Etelközben maradtak felmorzsolódtak, vagy beolvadtak más népekbe. Magyarországra az első besenyők feltehetőleg akkor jöttek, amikor Taksony fejedelem besenyő hercegnőt vett feleségül. 1004-ben megtámadták Magyarországot, de Szent István kiverte őket Erdélyből. Szent István idejében még kétszer támadták meg sikertelenül Erdélyt, utoljára 1021-ben.

1022: VIII. Benedek pápa zsinatot hív össze
Benedek ugyan nem volt sosem felszentelve, politikai érzékének köszönhetően mindig tudta, hogy mi a helyes. Kortársai inkább hadvezérként, államférfiként tekintettek rá mintsem egyházfőként. Nem is csoda, hiszen Benedek nemcsak Rómát szelídítette meg, hanem egész Itáliában békét teremtetett. Benedek szövetséget kötött a normannokkal, akiknek a keresztség felvételéért cserébe letelepedést és békét ígért, és az egyesült pápai és normann flotta kiűzte a szaracénokat a közeli szigetről.
1022-ben zsinatot hívott össze, ezúttal Paviában. Ekkor megerősítette a római gyűlés határozatait, és ismét lépéseket tett a szimónia felszámolása és a cölibátus betartatása felé.

1023: Gellért a bakonybéli monostorba vonul
.....Rövid tartózkodás után a király Szent Imre nevelőjévé teszi. Annak, aki a betlehemi magányba akart vonulni, a legszebb feladat, a lélek-ötvözés nemes mestersége jutott osztályul. A magány azonban mindig hívta, mindig kísértette. A szív csendességében fogant gondolatok adtak erőt nevelői és térítői munkájához. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonul, itt fejezi be nagy munkáit. A lélek hangját szólaltató apostoli lelkülete, erdők vadjait magához édesgető szelídsége "Bél pusztájában", a rengeteg mélyén tudta igazán magához láncolni a bizalmatlan magyarság szívét.

1024: II. Konrád lett a német király
II. Konrád (990. július 12. – 1039. június 4.) Henrik speyeri gróf és Elzászi Adelheid fia, 1024-től német király, 1027. március 26-ától német-római császár, a Száli-ház első császára.
II. Kongrád mind belső és külső sikereket is elért politikai szinten. Visszaszerezte a III. Ottó által elveszített Elba és Odera közti területeket. Délnyugaton megvette Burgundiát, közben megakadályozta Lombardia növekedését és biztosította a békét. Konrád türelmes, józan uralkodó volt.

1025: I.Boleszláv lett Lengyelország királya
I. Boleszláv, Vitéz Boleszláv (lengyelül: Bolesław I Chrobry (Wielki)) (967. – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott.
I. Mieszko és I. Boleszláv hasonló szerepet tölt be a lengyel történelemben, mint Géza fejedelem és Szent István a magyaréban.

1026: mérföldkő a kínai orvoslásban
1026-ban Wang Wei-Yi egy bronzembert készített, amely belül üreges volt, és megjelölte rajta a meridiánok és az akupunktúrás pontok helyét. Ez a szobor nagy segítséget jelentett az embereknek tudásuk rendszerezésében.

1027: november 28-án megszületik I.Vilmos angol király
I. Vilmos, Hódító Vilmos (1027. november 28.[forrás?] – 1087. szeptember 9.) a Normandiai-házból származó angol király. 1066-tól haláláig uralkodott.
Apja, (Ördög) Róbert (1000 - 1035) Normandia hercege volt. Hűbéresei azt állították, hogy az ördöggel cimborál, ezért Ördög Róbertnek is nevezték. Falaise-i Herleve-vel folytatott kapcsolatából született törvénytelen fia volt Vilmos, aki 1027-ben látta meg a napvilágot.

1028: Ajtonyt legyőzte Csanád vezér
Ajtony 1000 körül törzsi államot hozott létre az Al-Duna és a Maros köze tájékán Marosvár székhellyel. Szent István királytól függetlenül gyakorolta hatalmát. A Nagyőszi csata során 1028-ban vereséget szenvedett Csanád vezértől és széthullott uradalma. Nevének eredete: az Árpád-kori Achtum, Ochtum név, a török Altyn arany szóból ered.

1029: I. István összecsap a németekkel
István külpolitikáját a belső egység és a konszolidáció érdekében alárendelte a belpolitikának. Békére törekedett mind a Német-római Birodalommal, mind a bizánci császársággal. Uralkodásának nagyobbik részében sikerrel; az első nagyobb német-magyar összecsapásra csak 1029-ben került sor.

1030: Szent Gellértet I. István püspöki rangra emeli
Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo; Velence, 980. április 23. – Buda, 1046. szeptember 24.), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke.
1030-ban István király őt marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt tisza-maros-duna-közi terület megtérítését.

1031: Szent Imre herceg halála
Szent Imre herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.
I. István a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakított, koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

1032: Lyon a Német-római Császársághoz kerül

1032-ben a Német-római Császársághoz került Lyon. 1078-ban VII. Gergely pápa a lyoni püspökséget érseki rangra emelte, az érseket pedig Gallia prímásává tette, aki egyben a világi uralmat is gyakorolta a város felett. 1170-ben Vald Péter, lyoni kereskedő az evangéliumi szegénységet hirdetve megvált minden vagyonától, és megalapította a valdens egyházat. A papság kezdetben tolerálta mozgalmát, ám 1184-ben III. Lucius kitagadta őt és követőit az egyházból. Hívei, miután felégették a pompázatos Szent Nizier templomot, elmenekültek a városból. A 13. században Lyon két zsinatnak is a helyszíne volt.

1033: Burgundia a Német-római birodalom része lesz
A lombard bárók felajánlották neki az itáliai koronát, de az ajánlatot hamarosan visszavonták, mivel nem akarták megsérteni a francia király. 1032-ben, III. Rudolf burgund király halála után betört a Burgundi Királyságba, hogy anyja jogának magának követelje a trónt[11][12]. Csak II. Konrád német-római császár és az új francia király, I. Henrik tudták együttesen visszaverni. 1033-ban Odó ostrom alá vette Toult, de 1033. augusztus 20-án megérkeztek Konrád felmentő seregei és visszavonulásra kényszerült. Burgundiát pedig Konrád a Német-római Birodalom részévé tette.

1034: III. Malcolm lett a skót király
Malcolm apja, I. Duncan (Donnchad mac Crínáin) 1034 végén, II. Malcolm , Duncan anyai nagyapja halálát követően lett skót király.
Malcolm birodalma nem terjedt túl a mai Skócia területén. Az északi és nyugati skót területek továbbra is skandináv, normann-gael és gael ellenőrzés alatt maradtak, a skót királyok által felügyelt földek pedig a 12. századig nagyjából megegyeztek azokkal, melyeket már II. Malcolm (Máel Coluim mac Cináeda) is uralt. III. Malcolm több háborút is vívott az Angol Királyság ellen, melyek célja Northumbria angol grófság meghódítása volt.

1035: az első Freimarkt megrendezése
Az első Freimarktot 1035-ben rendezték meg, II. Konrád német-római császár ekkor engedélyezte egy szabadvásár tartását, ezzel a legnagyobb hagyományokra tekinthet vissza.
A Freimarkt vagy Bremer Freimarkt (magyarul kb. szabadpiac) egy brémai kiállítás és vásár, amit mindig ősszel rendeznek meg. Általában október közepétől november első hétvégéig tart, amit egy nagy karnevál zár le.

1036: besenyők végső veresége
1036-ban a Kijev ellen küzdő besenyőket döntő vereség érte, ennek következtében a Duna vonalától délre áttelepedtek a mai Bulgáriába, ahol lassan beolvadtak a bolgárok közé.

1037: I. Ferdinánd kasztíliai király León királya lesz, ezzel egyesül a Leóni Királyság és a Kasztíliai Királyság.

1038: I.István király halála
I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom969. – Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály, 1038. augusztus 15.) az első magyar király.

1039: III. Henrik trónra lépése
III. Henrik, német-római császár, (1017, +1056.) 1039-ben lépett a trónra. A leghatalmasabb középkori császárok egyike. 1042-ben Breliszláv cseh hg.-et hódolásra kényszerítette. 1045-ben Péter magyar király is hűbérese lett.