Történelmi tett: ilyen még nem történt a dollárral

És a régi dollárok meddig maradnak érvényesek?

*Főnix írta:

amig letezik belo akar egy darab is

Kattints a kibontásához...

Nem lesz olyan, mint Magyarországon, hogy a régi bankjegyeket valami időpontig beváltják itt-ott, utána már csak a Nemzeti Banknál, aztán meg sehol se?

(tudod, aggódom a párnahuzatba varrt millióim miatt).

Melitta írta:

húszdollároson egy csoportképen az amerikai őslakos bennszülött indián nő, Pokahontasz volt látható.

Kattints a kibontásához...

Mintha sok lenne az ismétlődés, amerikai...őslakos....bennszülött....indián...jó ez csak a kákán csomót keresés, csak feltünt.
Ennek a hírnek örülök biztos nagy volt a nyomás hogy ne csak férfi legyen a pénzen.

Ez szimbolikus csere enyhén szólva.

Andrew Jackson kizárta az állami pénzügyekből a fed (federal reserve) ősét, azt az akkori magánbankot ami központi bank szeretett volna lenni. Állítólag ezért rotschildék háborúval fenyegették.

Hamiltonról meg olvastam egy "jó" kis történetet egy 1875 körül kiadott amcsi könyvben. Mikor a fiatal USA függetlenségi háborúját az angolokkal finanszírozni kellett, Hamilton azt javasolta, hogy bocsássanak ki kötvényt. Ez a papír hasonlított a mai államkötvényekhez, de egyben pénzként is foroghatott, sima keresekedelmi forgalomban fizetni lehetett vele. Hamar elértéktelenedett, és elkezdett felgyűlni azoknál, akik képesek voltak és akarták is finanszírozni a fiatal szövetséget. Kereskedők, iparosok, kisvállalkozók, manufaktúra- és ületetvénytulajdonosok, hajózó vállalkozók, bányák, stb. Meg volt ígérve nekik, hogy a háború után 100%-n ki lesznek fizetve. A papírokat már általában nem fogadták el, de a központi beszerzéseket az említett tőketulajdonosoknál intézték (hadsereg, hivatalnokok), 70-80%-n beszámolták a vételárba a papírt, a vételár tartalmazott 50-100% árrést is, így a papír elfogadói arra számítottak, hogy a nekik 35-60%-ba kerülő kötvényféleséget a háború után 100%-n visszaváltják. Kialakult egy kisebb másodpiac is, csakis a módosabbak között, egymás közt fizettek vele árukért, fuvarért, stb.

Vége lett a harcoknak, de a kötvény kifizetése váratott magára, a módosabbak egymás közt már csak 5-10%-n cserélgették, majd lement 5% alá. Hamilton egy kis csoport (áruspekulánsok, uzsorások, stb) tagja volt, ezek titokban - kihasználva, hogy a hírek nem terjedtek csak lóháton - irgalmatlan mennyiséget felvásároltak a kötvényekből, max 5%-s áron. Utána meggyőzték a képviselőket, hogy be kell váltani a kötvényt 100%-n, hiszen a módos hazafiak finanszírozták a függetlenségi háborút.

De pénz nem volt. Ezért - újabb Hamilton javaslat - különadót kell kivetni azokra akiknek pénzük van, hogy a kötvényt kifizethessék. Tehát megadóztatták őket: kereskedők, iparosok, kisvállalkozók, manufaktúra- és ületetvénytulajdonosok, hajózó vállalkozók, bányák... Akik elfogadták fizetségül a fiatal Usától, majd akiktől Hamiltonék felvásárolták pár év múlva 5%-ért.

Akadtak páran akik azt mondták, hogy ez tulajdonképp a módos hazafiak kétszeri kifosztása: először csak a töredékét kapták meg a befektetéseiknek, másodszor pedig 100%-t még fizessék is ki a kötvényeknek. A pénzügyesek (Hamilton és tsai) válasza az volt, hogy az államadósságot ki kell fizetni, mindegy ki hogyan károsodik, mennyire igazságtalan - az USA építse a megbízható adós hírnevet...

Szép történet igaz?

-
Washington felesége valoszinü azért került a papirpénzre mert Georg Washington mindig savanyu képet vàgott.

Ennek az oka, hogy az elnöknek a megvàllasztàsakor màr csak egyetlen foga volt.

Efelöl semmi kétség, mert a "mü-fogsora" egy cseresznyefàbol faragott protézis megtekinthetö a muzeumba. A fafaragvàny elött probálkozott az elnök elefàntcsonttal, söt idegen fogakat is hordott a szàjában.