- Marci, gyere ide, mondd meg, kisfiam, honnan van a tarhonya?
- Elvetik a földbe, kinő, learatják, csépelik.
- Nagyon jó. És a nokedli?
- Fán nő, nokedlifán. Arról szedik le.
- Hát a dinnyét?
- Halásszák. Bedobják a horgot, rajta a csali, a dinnye bekapja.
- Úgy van. És a mustárt?
- Bányásszák, a mustárbányában.
- A túrós gombócot, szilvás gombócot?
- Lövik. Repül a levegőben, puskával lelövik.
Marci ilyenkor kap egy forintot, hogy ily szépen okosan megfelelt mindenre. Évek óta folyik ez a játék, versenyt oktatgatjuk egymást e hasznos tudnivalókra. Így állapítottuk meg, hogy a hurka csúszómászó állat, három alfaja van, a tüdős, májas és a véres, és hurkapálcikával táplálkozik; többnyire épp akkor ejtik el, mikor a pálcikát le akarja nyelni, azért fityeg ki száján az a kis fadarab. Továbbá, hogy a libamájat pincékben termesztik, ott nő jó nagyra, kövérre a nyirkos, sötét falak tövén. A fruttit, zizit, tejkaramellát, szaloncukrot s más efféle nyalánkságokat az erdőn szedik, kislányok gyűjtik kötényükbe.