Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
- Jones asszony!? Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy.
- Asszonyom, ez igen szokatlan. Megkérdezhetem, mennyi idős is Ön?
- Kilencvennyolc múltam - felelte az ősz matróna.
- Kedves asszonyom, megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, s mesélje el nekünk, miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem!
Az aranyos néni kitotyogott a lelkész mellé, szembefordult a gyülekezettel, és csak ennyit mondott angyali mosollyal:
- Túléltem a rohadékokat!

Egy borongós őszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos.
- Gyűjtsek fát?
- Még kérded? Gyűjts!
- A családom is gyűjtsön?
- A családod is.
- Az egész törzs gyűjtsön?
- Az egész törzs...persze.
Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény, hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos. A szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát...

Egy férfi egy álláshirdetésre jelentkezik az állatkertben. Kiderül, hogy az állatkert legfőbb látványossága, a gorilla, nemrég pusztult el, és attól félnek, ha ez kiderül, nem jönnek majd a látogatók. Az állatkert igazgatója magas fizetést igér a férfinak, ha jól eljátsza a gorilla szerepét jelmezbe öltözve.
A jelentkező megdöbben az ajánlaton, de mivel nagyon kell neki a pénz, elfogadja az állást. Beöltözik és bezárják a ketrecbe. A produkciója egészen jól sikerül, a látogatók odavannak a gorilláért. A férfi egyre jobban belejön a mókába, le-fel ugrál, mászik, hintázik. Egyszer azonban egy akrobata mutatvány rosszul sül el, a magasban ugorva nem tud elkapni egy kötelet, és áttörve a rácsokat átzuhan az oroszlán ketrecébe. Míg a földön fekszik, az oroszlán egy hatalmasat üvölt. A férfi rémülten kiabálni kezd: "Segítség! Segítség!" Erre az oroszlán közel hajol hozzá és a fülébe súgja:
- Ne ordíts, te őrült! Mindkettőnket ki fognak rúgni!

Egy vadász először viszi el a feleségét vadászni. Elmagyarázza mit hogyan kell, hogy töltse meg a fegyvert, hogy célozzon, ha lelő valamit, siessen oda, nehogy valamelyik másik vadász magának akarja a zsákmányt, stb. Különválnak, kis idő múlva lövést hall a felesége irányából. Elindul a hang irányába, majd meglátja a feleségét és egy másik vadászt egy tetem feletthangosan vitatkozni. Amikor közelebb ér, hallja, hogy a vadász ezt kiabálja:
- Oké, asszonyom, oké, megegyeztünk, ez a maga őze. Csak annyit engedjen meg, hogy levegyem róla a nyergemet!

Pistike egy nagy egyessel megy haza az iskolából. Az anyja kérdőre vonja:
- Hogy lehet, hogy ilyen rossz jegyet kaptál?
- Egy sajnálatos hiányzás miatt.
- De hát nem is hiányoztál a suliból!
- Én nem, de a padtársam igen.

Cserbenhagyásos gázolás áldozatát faggatják a rendőrök:
- Mit tud mondani az elkövetőről?
- Az anyósom volt.
- Miből gondolja?
- Felismertem a kacagását.

Annyi emberrel találkozunk az életben, de csupán néhány gyakorol nagy hatást szívünkre és lelkünkre. Ők azok, akik kitöltik gondolatainkat, s akik mindig fontosak maradnak számunkra: igaz barátaink.

Aki már veszített el olyasvalamit, amit elveszíthetetlennek gondolt (és velem ez már
számtalanszor előfordult), az rájön, hogy valójában semmije sincs. És ha semmim sincs, akkor az időmet sem kell arra fecsérelnem, hogy vigyázzak a dolgaimra, amelyek valójában nem is az enyémek. Sokkal jobban teszem, ha úgy élek, mintha minden napom életem első - vagy utolsó - napja volna.

Paulo Coelho

"Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban
az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a
kezüket felénk nyújtó embereket."

"Az ember olyan, mint a gyöngyhalász. Számtalanszor lemerül és keresi a gyöngyöt. De vajon hányszor találja meg? Hányszor merül hiába, hogy aztán üres kézzel jöjjön fel ismét? Fuldokolva, fogyó oxigénnel, reményvesztetten bukkan ismét a felszínre. Lemondana már, de nem képes rá. Valami vonzza őt a mélybe. Az igazgyöngy... Merül és merül, keres és kutat..."

Melissa Moretti

"Szörnyű úgy élni, hogy valaki nem élvezi a munkáját. S éppen olyan szörnyű úgy élni, hogy nem ismeri a szépet: a jó könyv ízét, a szép zenét, a verset, egyszóval a művészi szépet nem ismeri. Pedig a szellemet éppúgy nem csaphatjuk be, mint a testet: ha csak egyoldalúan és csak pótlékokkal táplálják, előbb-utóbb elsorvad. A szellem olyan, mint a drágakő: minél több oldaláról csiszoljuk ki, annál szebben ragyog."

"Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."

"Ahogy egyre idősebb leszel, megtanulod, hogy két kezed van: az egyik, hogy magadon segíts, a másik pedig azért, hogy másokon."

Pénzzel, kábítószerrel meg álmokkal nem lehet megszabadulni a fájdalomtól.

Ha egyedül vagy, senki nem árulhat el.

Brandon Sanderson

Azt hiszem, oda megyek, ahova akarok. Bárcsak tudnám, hová menjek.

Layne Staley

A sors útjai kifürkészhetetlenek, de tudom, hogy a valódi vég csak akkor jön el, ha minden jól végződik.

Abigail Gibbs