“Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.” (Albert Einstein)
Volt egyszer egy csoport béka,"Csendben ülni, tárgynak lenni,
az őszi esőben elmosódni végül,
lenyomat nélkül."
Sok-sok néző gyűlt itt össze,Volt egyszer egy csoport béka,
béka ősök ivadéka.
Akik versenyezni kezdtek,
magas tornyot célba vettek.
És a békák egyre másztak,Sok-sok néző gyűlt itt össze,
a békákat ösztönözve,
biztatva fakadtak dalra:
- Hajrá békák, fel a falra!
Ilyeneket mondogattak.És a békák egyre másztak,
közben nem is tétováztak,
Ám sok néző, - s egyre többen,
szörnyülködik, meg is döbben,
nem hiszi, hogy sikerülhet,
egy béka is felkerülhet.
- Nem sikerül, meglátjátok!Ilyeneket mondogattak.
- Milyen magas, milyen vastag!
- Egy sem ér a tetejére!
- Csak ne essen a fejére!
- Már itt lent lehetett tudni,
bíz egyik sem fog feljutni!
Már csak egy van, aki mászik,- Nem sikerül, meglátjátok!
- Beteljesül, mint az átok.
S lám a küzdők, kik hallották,
lemaradtak, mind feladták.
S mikor lejött a toronyból,Már csak egy van, aki mászik,
nincs ellenfél, nincsen másik.
S lám felért a csúcsra végre,
nevét felírják az "égre".
- Hogy volt képes, e nagy tettre?S mikor lejött a toronyból,
a sok néző mind, ott tombol.
Ünneplik a bajnok tettét,
s a titkáról megkérdezték:
Elmondom a tanulságot:- Hogy volt képes, e nagy tettre?
De Ő sajnos nem értette,
mert mint kiderült, a bajnok
egyik fülére sem hallott.
Az életben az a lényeg,Elmondom a tanulságot:
- Ha rám figyelsz meg nem bánod.