La différence entre solstice et équinoxe
Bonjour a Tous!
Éppen ma aktuális:
La différence entre solstice et équinoxe
La confusion entre équinoxe et solstice est facile à faire. Ces phénomènes se produisent deux fois par an généralement à date fixe. Les explications pour ne plus s'emmêler les pinceaux.
Notre calendrier se divise en quatre saisons : printemps, été, automne et hiver. Comment cette scission s'opère ? Les équinoxes et les solstices sont des phénomènes astronomiques biannuels. L'équinoxe de mars marque le début du printemps et celui de septembre annonce l'automne. Quant aux solstices, ils jouxtent printemps-été et automne-hiver. Outre leur rôle de frontière entre les saisons, ces moments ponctuels de l'année correspondent à des époques et positions de la Terre sur son orbite autour du Soleil.
Könnyű az összecserélés a napéjegyenlőség és a napforduló között. Ezek a jelenségek évente kétszer következnek be, általában egy meghatározott időpontban. Egy kis magyarázat, hogy többé ne kúszálódjanak össze a szálak.
Naptárunk négy évszakra van felosztva : tavasz, nyár, ősz és tél. Hogyan történik ez a felosztás ? A napéjegyenlőségek és a napfordulók félévente megjelenő csillagászati események. A márciusi napéjegyenlőség jelenti a tavasz kezdetét és a szeptemberi az ősz kezdetét jelenti. Ami a napfordulókat illeti, ők szomszédosak (egymást érintik) tavasz-nyár, ősz-tél. Az évszakok közötti elhatárolódáson kívül, az évnek ezek a pontosan meghatározott pillanatai függnek a korszaktól és Föld helyzetétől a napkörüli pályáján.
Orbite de la Terre
Nul n'est sans savoir que le Terre tourne sur elle-même mais également autour du Soleil. En se déplaçant, notre planète décrit une trajectoire, l'orbite. Elle se matérialise sous la forme d'un plan, le plan écliptique. Il n'est en rien confondu avec l'axe de rotation de la Terre. Ils ne sont pas non plus perpendiculaires, à savoir que l'axe de rotation de la Terre n'est pas la normale (système orthonormé en mathématiques) au plan. Cette configuration explique que l'équateur céleste ne soit pas parallèle au plan de l'orbite terrestre.
A Föld pályája
Mindenki tudja, hogy a Föld saját maga és a Nap körül is kering. Bolygónk az ő mozgásában, egy röppályát, egy keringési pályát ír le. Ez egy sík, egy ekliptikus sík formájában valósul meg. Nem összekeverhető a Föld forgástengelyével. Azok nem is merőlegesek, tudjuk, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a síkra (ez egy ortonormal rendszer a matemetikában--normal a latin nyelvben és a matemetikában merőlegest jelent). Ez a konfiguráció magyarázza, hogy az égi egyenlítő nem párhuzamos a földi pálya síkjával.
Jour et nuit ex-aequo (holtverseny)
Les équinoxes se produisent le 21 mars et le 22 septembre de chaque année. A ce moment, la durée du jour et de la nuit est quasiment identique et ce quelque soit l'endroit où on se trouve à la surface du globe. Cette égalité de temps s'explique tout simplement par la position qu'occupe notre astre, le Soleil.
Si l'on se représente la disposition vue précédemment, par une géométrie dans l'espace, on constate que le plan écliptique "coupe" l'équateur en deux points constituant une ligne, la ligne des équinoxes. Lorsque le Soleil se situe à l'un de ces deux points, c'est l'équinoxe. Les rayons solaires émis sont perpendiculaires à l'axe de rotation de la Terre donc parfaitement parallèles à l'équateur céleste d'où une durée quasi similaire du jour et de la nuit.
Nappal és éjszaka holtversenyben
A napéjegyenlőségek március 21-én és szeptember 22-én vannak minden évben. Ebben az időben a nappalok és éjszakák hossza közel azonos, mindegy, hogy éppen hol vagyunk a földön. Ez az idő egyenlőség megérthető egész egyszerűen azon helyzet által, amit bolygónk a naprendszerben elfoglal.
Ha reprezentáljuk a korábbi elhelyezkedést egy helyhez kötött geometriában, megállapítjuk, hogy az ekliptikus sík két darabra vágja az Egyenlítőt egy vonalat alkotva, a npéjegyenlőség vonalát. Amikor a Nap a két pont közül az egyiken helyezkedik el, az a napéjegyenlőség. A kibocsátott napsugarak merőlegesek a Föld forgási tengelyére, tehát tökéletesen párhuzamosak az égi egyenlítővel, amiből következik a nappal és az éjszaka majdnem hasonló időtartama.
Bataille entre jour et nuit
La ligne des solstices se situe perpendiculairement à l'axe des équinoxes. Elle décrit un plan qui est opposé à celui de l'équateur (contrairement au plan des équinoxes). A ce moment, le soleil atteint ses positions les plus méridionale et septentrionale. Il émet des rayons qui sont inclinés d'un certain angle au niveau équatorial. Cela explique que la durée du jour ou de la nuit soit plus longue.
Bien évidemment, les solstices sont inversés suivant l'hémisphère où l'on trouve. En France, le solstice d'été du 21 juin correspond à celui hivernal en Australie.
A nappal és az éjszaka közötti harc
A napfordulók vonala merőlegesen hehyezkedik el a napéjegyenlőség tengelyére. Ez a vonal egy síkot ábrázol, amely szemközti az egyenlítő síkjával. Ebben a pillanatban éri el a Nap a legdélibb vagy legészakibb helyzetét. Sugarakat bocsát ki, amelyek bizonyos szöget zárnak be az egyenlítővel. Ez magyarázza, hogy a napok vagy az éjszakák legyenek-e hosszabbak. Természetesen a napfordulók fel vannak cserélve a másik féltekén, ahol vagyunk. Franciaországban a nyári napforduló megfelel az Ausztrál téli napfordulónak.
Jó tanulást Mindenkinek!
Bonjour a Tous!
Éppen ma aktuális:
La différence entre solstice et équinoxe
La confusion entre équinoxe et solstice est facile à faire. Ces phénomènes se produisent deux fois par an généralement à date fixe. Les explications pour ne plus s'emmêler les pinceaux.
Notre calendrier se divise en quatre saisons : printemps, été, automne et hiver. Comment cette scission s'opère ? Les équinoxes et les solstices sont des phénomènes astronomiques biannuels. L'équinoxe de mars marque le début du printemps et celui de septembre annonce l'automne. Quant aux solstices, ils jouxtent printemps-été et automne-hiver. Outre leur rôle de frontière entre les saisons, ces moments ponctuels de l'année correspondent à des époques et positions de la Terre sur son orbite autour du Soleil.
Könnyű az összecserélés a napéjegyenlőség és a napforduló között. Ezek a jelenségek évente kétszer következnek be, általában egy meghatározott időpontban. Egy kis magyarázat, hogy többé ne kúszálódjanak össze a szálak.
Naptárunk négy évszakra van felosztva : tavasz, nyár, ősz és tél. Hogyan történik ez a felosztás ? A napéjegyenlőségek és a napfordulók félévente megjelenő csillagászati események. A márciusi napéjegyenlőség jelenti a tavasz kezdetét és a szeptemberi az ősz kezdetét jelenti. Ami a napfordulókat illeti, ők szomszédosak (egymást érintik) tavasz-nyár, ősz-tél. Az évszakok közötti elhatárolódáson kívül, az évnek ezek a pontosan meghatározott pillanatai függnek a korszaktól és Föld helyzetétől a napkörüli pályáján.
Orbite de la Terre
Nul n'est sans savoir que le Terre tourne sur elle-même mais également autour du Soleil. En se déplaçant, notre planète décrit une trajectoire, l'orbite. Elle se matérialise sous la forme d'un plan, le plan écliptique. Il n'est en rien confondu avec l'axe de rotation de la Terre. Ils ne sont pas non plus perpendiculaires, à savoir que l'axe de rotation de la Terre n'est pas la normale (système orthonormé en mathématiques) au plan. Cette configuration explique que l'équateur céleste ne soit pas parallèle au plan de l'orbite terrestre.
A Föld pályája
Mindenki tudja, hogy a Föld saját maga és a Nap körül is kering. Bolygónk az ő mozgásában, egy röppályát, egy keringési pályát ír le. Ez egy sík, egy ekliptikus sík formájában valósul meg. Nem összekeverhető a Föld forgástengelyével. Azok nem is merőlegesek, tudjuk, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a síkra (ez egy ortonormal rendszer a matemetikában--normal a latin nyelvben és a matemetikában merőlegest jelent). Ez a konfiguráció magyarázza, hogy az égi egyenlítő nem párhuzamos a földi pálya síkjával.
Jour et nuit ex-aequo (holtverseny)
Les équinoxes se produisent le 21 mars et le 22 septembre de chaque année. A ce moment, la durée du jour et de la nuit est quasiment identique et ce quelque soit l'endroit où on se trouve à la surface du globe. Cette égalité de temps s'explique tout simplement par la position qu'occupe notre astre, le Soleil.
Si l'on se représente la disposition vue précédemment, par une géométrie dans l'espace, on constate que le plan écliptique "coupe" l'équateur en deux points constituant une ligne, la ligne des équinoxes. Lorsque le Soleil se situe à l'un de ces deux points, c'est l'équinoxe. Les rayons solaires émis sont perpendiculaires à l'axe de rotation de la Terre donc parfaitement parallèles à l'équateur céleste d'où une durée quasi similaire du jour et de la nuit.
Nappal és éjszaka holtversenyben
A napéjegyenlőségek március 21-én és szeptember 22-én vannak minden évben. Ebben az időben a nappalok és éjszakák hossza közel azonos, mindegy, hogy éppen hol vagyunk a földön. Ez az idő egyenlőség megérthető egész egyszerűen azon helyzet által, amit bolygónk a naprendszerben elfoglal.
Ha reprezentáljuk a korábbi elhelyezkedést egy helyhez kötött geometriában, megállapítjuk, hogy az ekliptikus sík két darabra vágja az Egyenlítőt egy vonalat alkotva, a npéjegyenlőség vonalát. Amikor a Nap a két pont közül az egyiken helyezkedik el, az a napéjegyenlőség. A kibocsátott napsugarak merőlegesek a Föld forgási tengelyére, tehát tökéletesen párhuzamosak az égi egyenlítővel, amiből következik a nappal és az éjszaka majdnem hasonló időtartama.
Bataille entre jour et nuit
La ligne des solstices se situe perpendiculairement à l'axe des équinoxes. Elle décrit un plan qui est opposé à celui de l'équateur (contrairement au plan des équinoxes). A ce moment, le soleil atteint ses positions les plus méridionale et septentrionale. Il émet des rayons qui sont inclinés d'un certain angle au niveau équatorial. Cela explique que la durée du jour ou de la nuit soit plus longue.
Bien évidemment, les solstices sont inversés suivant l'hémisphère où l'on trouve. En France, le solstice d'été du 21 juin correspond à celui hivernal en Australie.
A nappal és az éjszaka közötti harc
A napfordulók vonala merőlegesen hehyezkedik el a napéjegyenlőség tengelyére. Ez a vonal egy síkot ábrázol, amely szemközti az egyenlítő síkjával. Ebben a pillanatban éri el a Nap a legdélibb vagy legészakibb helyzetét. Sugarakat bocsát ki, amelyek bizonyos szöget zárnak be az egyenlítővel. Ez magyarázza, hogy a napok vagy az éjszakák legyenek-e hosszabbak. Természetesen a napfordulók fel vannak cserélve a másik féltekén, ahol vagyunk. Franciaországban a nyári napforduló megfelel az Ausztrál téli napfordulónak.
Jó tanulást Mindenkinek!
a forumrol rengeteg hasznos letoltest, linket sikerult begyujtenem. kozben raakadtam egyre en is. van egy ficko a youtubon aki a nyelvtant mutatja be teljesen atlathatoan es erthetoen. 1-2 oras videoi vannak,de ezek kb. 20-30 fejezetet foglalnak ossze. nekem eddig ez valt be. ajanlom annak aki nem tudja hogyan kezdjen hozza!
