Videóban: színház - tánc -vers-szociográfia - film - sport

Nagy Bandó András

Pályafutása

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában Deszken végezte. Középiskolai tanulmányait a Vedres István Építőipari Technikumban végezte Szegeden. 1963–1975 között a Dél-Magyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája volt. 1975-től előadóművész, 1982-ben első díjat nyert a II. humorfesztiválon. 1982–1984 között a Mikroszkóp Színpadon lépett fel, azóta szabadfoglalkozású művész. 1989-től a Hócipő című szatirikus lap munkatársa.

Egyéni hangú, ötlet-dús, közkedvelt humorista-előadóművész. Számait maga írja.
Lemezei

Az 1982-es Humorfesztivál győztes száma.
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/dMtIe4sjQRw" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/XQn-8lSTmkk" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>
Nagy hiba volt azokat a piros ruhás mesterkélt lányokat oda ültetni a színpad szélére

Pisze Matyi

Raksányi Gellért remek ,ízes alakítása,mint Pisze Matyi


<iframe src="http://www.youtube.com/embed/8odH0YJLiQg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>


<iframe src="http://www.youtube.com/embed/ZV-SaXSZlNg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/SHEavZGnAOY" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Quendel Uram

Pécsi Sándor és Bessenyei Ferenc - A fekete város -részlet


<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/L9IdXIcGDdw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Pécsi Sándor tudatomban többet játszatott színész volt mint Raksányi Gellért éppen ezért nagy kincs a Raksányi Pisze Matyi féle alakítás
Épp ilyen ízes játékú volt még Kőmíves Sándor valamint a kis alacsony kövér kopasz most nem jut eszembe ki de mire keresek Kőmíves Sándort meglesz
Rajz Jánosról se feledkezzünk meg
Megvan!!!!!!!!!!!
Tompa Pufi(Tompa Sándor)
---------------------------------------
Shakespeare: Hamlet
5. felv. 1. jelenet, 1. rész: A sírásók jelenete
1. sírásó: Kőmíves Sándor, 2. sírásó: Gyenge Árpád.
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/3-GTi8lcCBs" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Tanulságos történet

Egy szösszenet az életről
Szánj 20 másodperc csendet magadnak amikor megnézted


<iframe src="http://www.youtube.com/embed/yeMgQoZ1SOU" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Rajz János

fanyar. írta:

Rajz Jánosról se feledkezzünk meg

Kattints a kibontásához...

"Pályáját táncos-komédiásként kezdte, főleg operettekben szerepelt, de néhány évig artistaként is fellépett. A Nemzeti Színházban kiváló karakterformáló képességét értékelték legnagyobbra. Alacsony termetű, jellegzetes, rekedtes orgánumú színész volt, egyszerű megoldásai, emlékezetes jellemábrázolásai, száraz humora tette felejthetetlenné" /Wikipédia


Szent Péter Esernyője - Magyar film
Irta: Mikszáth Kálmán - Rendezte: Bán Frigyes -
Szereplő(k): Pécsi Sándor (Bélyi János plébános) - Törőcsik Mari (Veronika, Bélyi János húga) - Rajz János (Gregorics Pál) - Egri István (Sztolarik közjegyző) - Mádi Szabó Gábor (Mravucsán) - Fónay Márta (A felesége) - Somogyi Nusi (Münczné) - Téri/Téry Árpád (Gregorics fivérei) - (1958)
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/csKgp5W73LM" allowfullscreen="" width="420" frameborder="0" height="315"></iframe>

Igen Rajz János!
Ám nekem Rajz János a Szabó család joviális Szabó bácsi hangját jelenti.Nem ez az éles-hangú szerep a Szent Péter esernyőjéből
Amihez legközelebb áll a hangjához:Az Égig érő fű Boldi bácsija Áll
Nagyon jó volt persze a Szent Péter esernyője élesebb hangú Gregoricsa is és köszönet a legjobb jelenetért
Kiválóan kapott szívrohamot és meggyőzően hallt meg
Épp így nem találom Kőmíves Sándor hangját sem Mert ő volt a jóságos hang a rádió műsorokban."Moha bácsi szól a gyerekekhez, Moha bácsi, a törpe”
Hozzá talán filmben a Gül Baba a Gábor Diák ból lenne?

1957 júliusától 1963. május 28-ig több mint százszor jelentkezett a rádióban Moha bácsi, a törpe.​

Leszkai András, az alábbi üzenettel bocsátotta útjára sorozatát:​

Július 14-én kirándultam Magyarkútra. Egyszerre csak elálmosodtam. Lefeküdtem hát az erdőben és fejem alá tettem hátizsákom. Egy kisebb sziklatömb volt a közelemben, benőtte a sötétzöld moha. Ha akartam, úgy láthattam, mintha mohából szeme, szája, orra volna a kis sziklának. Olyan volt, mint egy törpe. Ilyeneknek kellene lennünk, - gondoltam -, mint ez a moha-törpe. Szelídnek, barátságosnak, akár a selymes moha, de ugyanakkor erősnek és szilárdnak is, mint a gránit. Behunytam a szemem, gondolkoztam ezen... És ekkor rám kiáltott valaki:
"...Hideg a föld, nedves a fű, meghűlhetsz, édes fiam!"
Egy törpe állt előttem. ... Nagy nehezen megjött a szavam:
"Dehát... hogy lehet ez? Ilyen törpék csak a mesékben élnek..."
Nevetett:
"Én nem a mesékben, hanem itt a Börzsöny-hegységben élek. Moha bácsi a nevem. Itt lakom Törpeházán. Rokonaim követ bányásznak meg ezüstkovácsok, én gyógynövényeket gyűjtök. Ugyanolyan emberek vagyunk, mint ti."
A homlokomra csaptam:
"Hohó! Értem már! Hiszen alszom én most és csak álmodom Önt! De ha már megálmodtam, fel is használom: csinálok Önből egy figurát a Gyermekrádiónak. Az persze igazi mesebeli törpe lesz, varázserejű, úgy érdekesebb."
Moha bácsi elszomorodott:
"Látom, nem akarsz hinni a létezésemben. Vigyázz, édes fiam, aki nem akar hinni valami igazban, szépben és jóban, pórul járhat: büntetésül valóban nem fog hinni benne."
"Hát bizonyítsa be, hogy nem álmodom Önt: jöjjön be a Rádióba és beszéljen személyesen a gyerekekhez."
Moha bácsi rákönyökölt a mohos sziklára:
"Beszéljek a gyerekekhez...?"
Megfogta szakállát, a messzeségbe nézett és elgondolkodott...
Amikor bevittem a Rádióba a kéziratot, kiderült, hogy Moha bácsi már volt ott személyesen, fel is vették az előadását magnóra!"
... Szégyelltem, hogy a magam álmának hittem őt, de nehezteltem is rá. Meg is mondtam neki:
"Furcsállom, hogy függetlenítette magát tőlem, tisztelt Moha bátyám ..."
"...Hiszen te mesebeli törpét akartál csinálni belőlem! Varázserejűt! Meg akartál hamisítani engem!"
Szidott volna tovább is, de egy kisfiú kereste és örömmel jelentette neki:
"Megfogadtam a szavát, Moha bácsi! Már nem önt el a pulykaméreg! Megváltoztam!"
Na tessék! Még azt mondja, hogy nincs varázsereje...

Kattints a kibontásához...

Delta Főcím

Ez nem "csak" zene

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/pjO3l2P1xwk" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

És az eredeti képek:
<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/jtlNdIA5SZA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Nikola Tesla Legendája

Fizikus,feltaláló és villamosmérnök.
Még halála után is felfedezett valamit...


<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/rzIYRxWbm1g" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Már eltelt egy napos átmeneti csend a váltáshoz


Téma az ember önző és ál szeretete az állatok iránt
A természetbeni állat az nem városi állat mivel az önző ember kélpes azt hinni minden Ő érte van ezért téves szeretetében és beavatkozási kényszerében kiszakítja onnan a vadállatot csupán azzal is hogy eteti és nem hozzásegíti az önellátáshoz
Az úgynevezett visszavadítás második lépcsőjét találtam meg ahol már szinte nem működik:
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/WuWVZget64U" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Ez a második
Pedig az ember és a vad konfliktusáról szól
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/A47RqdDWAGo" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

feloldásul a természet második darabja a fenyőtobozok
Ez arról is szól: Szemünkkel lássunk és ne birtokoljunk.
Élvezni, látni kell és nem arcunkra alakítani

<object height="345" width="424">


<embed src="http://termeszetvedo.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=28030&pvol=40&plang=hu&host=http://termeszetvedo.network.hu" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" height="345" width="424"></object>

Állat és az ember...

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/VIUnptFuyvc" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Az emberiség önzéséről és az állatvilág segítőkészségéről ...

Könyvajánló:
Kiss János Botond - Suttog a természet

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/q3XA3DHuoms" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

hegyipatak][URL="http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=3154186&postcount=54 írta:

[/URL]
Könyvajánló:
Kiss János Botond - Suttog a természet

Kattints a kibontásához...

Szép videó szép könyv.Remek tartalom

Szimbolicki írta:

Az emberiség önzéséről és az állatvilág segítőkészségéről ...

Kattints a kibontásához...

Én azt mondanám az urbanizáció ölte ki az emberből meg a felgyorsulás
Persze nem éltem a középkorban nem éltem át
Úgy gondolom az ösztönös segítés nem halt még ki teljesen csak visszaszorította a pénz uralma
Szolgák lettek az emberek
Nem hiszek összeesküvés elméletekben (túl bonyolult) vagy túl primitív
<iframe src="http://www.youtube.com/embed/P0kUHv6YAv8" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Magyar Elsők - Az első magyar pénzintézetek

Figyelmetekbe ajánlom a sorozat többi részét is...( Magyarország történelme;találmányok;egyetemek;sport;divat;könyvtár...)


<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/tpsnVrrw3l0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Tüskevár után-érzett mozifilm előzetes

Én maradnék a termeszénél
Örök kedvencem keresése közben
Tüskevár
Felfedeztem egy után-érzett mozifilm előzetest ezt hozom ide

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/sgCOxW4bcOg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>
Véleményem:
A technikai látvány remek lesz
Ám a Tüskevár c. könyv és film nem csak a természetről szól
Hanem Az emberré válásról
Egy bölcs tanító keze alatt A Matula keze alatt
A főszereplő nem a Tutajos hanem a természet nevelő ereje egy olyan remek emberrel Mint Matula-bácsi
Éppen ezért nagyon hiteles szereplőnek kell lennie
Olyan színész ráillő szereppel Mint Bánhidi László
Talán soha nem lesz
Kérdés ma még tudnak e a technikán kívül pluszt adni?
Az emberábrázolást a filmkészítésben megvalósítani tudnak-e még?
-------
Máris láttam egy otrombaságot:
A leskunyhó ablakán néz kifelé valaki világosan látszik
Pozdorja táblából készült leskunyhó
Istenkém máris látszik a hozzá nem értés
Egy film nem a kamerák ccd számán áll vagy bukik
Nem a pixelfelbontáson
Fekete-fehér analóg filmre is lehet jobb filmet csinálni ha értenek az évszázados filmművészet szabályaihoz
Sőt!!!
Ha egyáltalán nincs látvány akkor is lehet jobb egy történet
Ezt hívják könyvnek
Nemhiába volt nehéz az irodalom film-adaptációja(Zsurzs Éva)
sem születik minden évszázadban

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/xog52Ts_oUM" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>

Megérdemli a "Tüskevár" hogy beszéljünk róla.

Nekem nem tetszik film modern változata (már amennyit láttam a filmelőzetesből) mert hiányzik belőle az, amit az eredeti filmben értékeltem.
Egyetértek azzal, hogy Matula bácsi alakítása utánozhatatlan.

Ám azt is tudom, hogy a mai gyerekeket nehezen lehet rávenni, hogy megnézzenek egy fekete-fehér filmet, vagy elolvassanak egy könyvet a klasszikusoktól. Ma a Twilight és a Harry Potter sorozatok a menők.

Éppen ezért, ha ez a film az ára, hogy a Tüskevár eljusson a mai gyerekekhez, akkor jó ötletnek tartom a modern feldolgozást.
Nekünk, felnőtteknek, ott van a régi, nézhetjük, kedvünkre.


Tüskevár (részlet) - A vadponty és a halászlé

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/9Lr4Rrgt1Xs" allowfullscreen="" width="420" frameborder="0" height="315"></iframe>


Tüskevár (részlet) - A búcsúzás

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/fnG3tsCFe7c" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Szerintem nem adhatunk le a minőségből és a legjobb könyv adaptációból csak mert némelyek nem szeretik a komoly dolgokat


A Színes nem minden

A Dunánál


Nekem rendkívül szép előadásban
A Dunánál Előadja:Kaszás Attila



<iframe src="http://www.youtube.com/embed/7pSCzAuPaRk" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" width="420"></iframe>
Szöveggyűjtemény
A DUNÁNÁL
1

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

2

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

3

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!...” - megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!

... Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június