Vinkó Attila:
Exulánsok
Exulánsok
-Similis simili gaudet-
1.
Úgy borultál rám, mint testből kizárt szívre
Egy az ágát vesztett sárguló falevél.
2.
Megölettek szikrázó érhálózattal,
Megkötöztek egy könnyedző szögesdróttal.
3.
Önként hagytad el spirál törzsű életfád,
Dermedt ágán élő megtört társad baját.
4.
Mint egy kirekesztett rab, befogadtalak,
Hogy szívem mélyén biztonságban tudjalak.
5.
Én kifeszítetten tűrtem a fájdalmat,
Ám a szögesdrót támadta az álmodat
6.
Mint két parázsló vízcsepp egy tisztább folyóról,
Úgy álmodoztunk egy megértőbb világról.
Úgy borultál rám, mint testből kizárt szívre
Egy az ágát vesztett sárguló falevél.
2.
Megölettek szikrázó érhálózattal,
Megkötöztek egy könnyedző szögesdróttal.
3.
Önként hagytad el spirál törzsű életfád,
Dermedt ágán élő megtört társad baját.
4.
Mint egy kirekesztett rab, befogadtalak,
Hogy szívem mélyén biztonságban tudjalak.
5.
Én kifeszítetten tűrtem a fájdalmat,
Ám a szögesdrót támadta az álmodat
6.
Mint két parázsló vízcsepp egy tisztább folyóról,
Úgy álmodoztunk egy megértőbb világról.
Palics, 2006. 11. 30.