Idézet:Balogh Béla Végső valóság
"Egy magasabb energiaszinten létező kozmikus szféra rávetődik a fizikai világra anélkül, hogy zavarnák egymást, ami állandóan körülöttünk van, átjár rajtunk, s mégem érzékeljük.
Amennyiben ön, mint értelmes, gondolkodó lény, el tud képzelni egy egész világot, egy magasabb kozmikus szférát, ami magasabb energiaszinten létezik, akkor ön nem földi létre korlátozott, anyagból véletlenszerűen kialakult lény!
Akkor ön több ennél.....sokkal több...."
(nem én vagyok ilyen okos).
Nos én ebben hiszek. Hiszek, mert láttam/látom. Nem én kértem, kaptam, és hálásan elfogadom. Talán még többet is tanulhatok, majd az univerzum eldönti.
Valaki kérdezte mi a jó és mi a rossz.
Képzeld el, hogy galamb vagy, lelőnek, kalitkába zárnak, hogy bogár vagy, rádtaposnak, hogy virág vagy, s letépnek, hogy néhány perc múlva el is dobjanak.
Ám te ember vagy. Mindig minden emberrel úgy kellene viselkedni, ahogyan én szeretném, hogy velem viselkedjenek. Fajtól, vallástól, színtőt való megkülönböztetés nélkül képesnek kell lenni elfogadni a másik érző embert.S ez vonatkozik minden élőlényre, hisz a galamb, a virág, a bogár is érző lény. Talán már aki feltette a kérdést, kapiskálja, hogy mi a jó, s mi nem az.
S hogy mi a szeretet? (még ma is megdöbbent, ha valaki megkérdezi)
Egy egyszerű példa:
Hazaindulsz a munkából, a kutyád több ember lépésétől is meg tudja különböztetni a tiédet, ugrál, körbe-körbe forog, ugat, ágaskodik a kapuban. S mikor belépsz nem érdelki milyen ruha van rajtad, hoztál-e neki valamit, gazdag vagy-e vagy szegény, egyszerűen boldog. Miattad. Érted. S ha téged sem érdekel, hogy elszakítja a harisnyádat, összesározza az öltönyödet, hanem lehajolsz, megsimogatot a buksiját, a pocakját, és ő majd kibújik örömében a bőréből, hát ez a feltétel nélküli szeretet. Tudsz-e így szeretni?
Szeretettel: Swen