még egy anyag
Vizsgaanyagok, tételek, szakdolgozatok
- Téma inditó gmcsilla
- Kezdés dátuma
igen, de oviba nagyon nehez lenne a hat gondolkodo kalap pl.
en a piroska es a farkas mesevel kapcsolatban talaltam ra, de eleg konnyunek tunt:http://ovodaivilag.hupont.hu/32/kooperetiv-modszerek
Kockázás
A kockázás olyan, a gondolkodást és az írást fejlesztő eljárás, amely különböző szintű műveletekkel egy adott téma más és más szemszögből való vizsgálatára késztet. Egy kockára van hozzá szükség, melynek minden oldalán egy-egy utasítás áll. Ezek a rövid utasítások olyan hívószavak, melyek egy-egy gondolkodási műveletre késztetnek a megadott témáról.
1. Írd le!
2. Hasonlítsd össze!
3. Társítsd valamihez (Asszociálj)!
4. Elemezd!
5. Alkalmazd!
6. Értékeld! (Érvelj mellette vagy ellene!)
Az utasítások tetszés szerint változtathatók, attól függően, mit akarunk elérni, kiemelni, megvilágítani (például használhatunk műértelmezési szempontokat novellaelemzésnél: az elbeszélőnek, a helyszínnek, a szereplőknek, a cselekmény idejének, az elbeszélés időrendjének, a szerkezetnek a bemutatása; egy történet több nézőpontból való összefoglalása, történelemórán például egy korszak több szempontú vizsgálata, összefoglalása stb.).
Kisebb gyerekeknél (6–10 éveseknél) is használható, ilyenkor a következő kérdéseket tegyük fel:
1. Hogy néz ki (mérete, színe, alakja)?
2. Mihez hasonlít? Mitől különbözik?
3. Mire emlékeztet? Mi jut róla eszedbe?
4. Mondd el, miből van, hogyan készülhetett?
5. Hogyan lehet használni? Mire nem való?
6. Jó vagy rossz? Hasznos vagy haszontalan?
Az alkalmazás menete
1. A feladatot megelőzően magyarázzuk el a kocka használatának lényegét, értelmezzük közösen a kockára írt utasításokat, hogy a tanulók pontosan értsék, melyik utasítás milyen gondolkodási műveletet takar! Ezt követően adjunk meg egy témát, és kérjük meg a tanulókat, néhány percig gondolkodjanak róla! Majd a kocka oldalait forgatva szabadon írjanak vagy beszéljenek a témáról meghatározott ideig.
2. Használhatjuk a kockát páros vagy csoportos munkaformában is, ilyenkor mindenki azt a gondolkodási műveletet végezze el a témával kapcsolatban, amelyet „kidobott” magának.
Készítsenek jegyzeteket, majd osszák meg egymással a párok vagy a csoport, csoportok az azonos és különböző szempont alapján összegyűjtött tapasztalatokat! A megbeszélés, összehasonlítás újabb mérlegelésre, véleménycserére vagy véleményütköztetésre is lehetőséget nyújthat.
Jó reggelt
Érdemes elolvasni
[h=1]Miből nem vizsgázhatnának a pedagógusok?[/h]
-+
Folyik a magyarázkodás, amióta 932-es számmal két héttel a vizsga előtt megszületett az oktatási minisztériumban egy dokumentum, amely Keret-tételmodellek címmel gyökeresen felforgatta mindazt, ami addig a pedagógusok versenyvizsgája háza táján történt. Különösen a magyartanárok, a magyar óvónők és tanítók vizsgája háza táján. Meglátásom szerint nem csak ott.
De nézzük, mi történik az említett pedagógusok versenyvizsgája körül.
A Keret-tételmodell a tételszerkezetek megváltozása címén olyan tartalmak számonkérését jelöli meg, amelyek vagy egyáltalán nem szerepelnek a vizsga tantervében (a tanítók és az óvónők esetében), vagy csak érintőlegesen említettek ott (a magyartanárok esetében).
Pedig az oktatási törvény egyértelműen kimondja: a versenyvizsgát min­den tanévben a november 15-ig megjelentetett módszertan alapján kell és lehet megszervezni, ez a módszertan pedig azt határozza meg, hogy az írásbeli tételeit a vizsgára külön összeállított és az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján kell kidolgozni.
Minden tantárgy vizsgatanterve sze­repel a minisztérium honlapján, ezek alapján készülnek 2011. november 15-e óta a vizsgázni kívánó pedagógusok. A magyartanárok, valamint az óvónők és tanítók számára a magyar nyelv és irodalom, valamint ezek tanításának tantárgypedagógiája tantervét 2008-ban hagyta jóvá és jelentette meg a minisztérium, és ezeken a tanterveken azóta semmit nem módosítottak.
E tantervek értelmében a jelöltek az egész tanév folyamán tanultak irodalmat, nyelvtant, a szakmájukkal összefüggő irodalmi műveket és ezekhez kapcsolódó szakirodalmat olvastak, tanulták azt a grammatikát, amit tanítaniuk kell, és egyharmad részben képezték magukat tantárgypedagógiából, hagyományosabban mondva, módszertanból is. Így tett az, aki komolyan vette, hogy egy vizsgán nemcsak megjelenni, hanem arra tanulni is kell.
Most pedig a forró nyár közepén, amikor már elment vakációra, értesül arról, ha értesül, hogy amit tanult, annak a kétharmadára egyáltalán nincs szükség a vizsgán, és ott tart, ahol az, aki esetleg most kezdett el készülni. De ez még a kisebbik baj! Mert azt is tudomásul kell vennie, hogy olyan tartalmakat, ismét csak hagyományosabban kifejezve, olyan tananyagot kérnek számon az alig két hét múlva sorra kerülő vizsgán, amely egyáltalán nem szerepel a tantervben.
A Keret-tételmodell által meghatározott első tételt ugyanis még valahogy kapcsolatba lehet hozni mindazzal, amit a tanterv követelményei és tartalmai a tantárgypedagógia résznél meghatároznak, de a második tétel, mely „a tanulók kompetenciái értékelésének tervezését és megvalósítását” kéri a vizsgázóktól, egyáltalán nem szerepel a tanítók és óvónők tanter­vében (a magyartanárokéban is csak ennyi és így: a teljesítmények értékelése). Ezek külön tudományág, az értékeléselmélet által tanulmányozott és leírt tartalmak, amelyeket egy féléves tantárgy keretében tanítanak az egyetemen, és többek között az értékelés kritériumai, követelményei, funkciói, módszerei, eszközei, a hagyományos és alternatív értékelési formák, tesztelméleti ismeretek, itemtípusok stb. szakszerű ismeretét jelentik.
Ezeknek a tudására nem lehet felkészülni ilyen rövid idő alatt. És ami fontosabb: nem törvényes olyan tartalmakat kérni a vizsgán, amelyeket a tantervek nem tartalmaznak. Az érvényben levő módszertan kimondja: „Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a tétel/a tételek hibásak, vagy nem szerepelnek a vizsgatantervben, akkor a vizsgázók megkapják a tételhez rendelt teljes pontszámot.”
Immár csak arra lehet várni, hogy milyenek lesznek ezek az utolsó pillanatban kitalált szerkezetű tételek. És arra, hogy a jelöltek (vagy a szakszervezet) megóvják-e a vizsgát, ha – a modell által előírt módon – a tantervben nem szereplő tartalmakat kérnek majd számon tőlük.
És arra a következtetésre lehet jutni: ebben a sajátos demokráciájú országban, ahol a törvények csak papíron léteznek, tanulni, készülni egy vizsgára nem érdemes.
Érdemes elolvasni
[h=1]Miből nem vizsgázhatnának a pedagógusok?[/h]
-+
Folyik a magyarázkodás, amióta 932-es számmal két héttel a vizsga előtt megszületett az oktatási minisztériumban egy dokumentum, amely Keret-tételmodellek címmel gyökeresen felforgatta mindazt, ami addig a pedagógusok versenyvizsgája háza táján történt. Különösen a magyartanárok, a magyar óvónők és tanítók vizsgája háza táján. Meglátásom szerint nem csak ott.
De nézzük, mi történik az említett pedagógusok versenyvizsgája körül.
A Keret-tételmodell a tételszerkezetek megváltozása címén olyan tartalmak számonkérését jelöli meg, amelyek vagy egyáltalán nem szerepelnek a vizsga tantervében (a tanítók és az óvónők esetében), vagy csak érintőlegesen említettek ott (a magyartanárok esetében).
Pedig az oktatási törvény egyértelműen kimondja: a versenyvizsgát min­den tanévben a november 15-ig megjelentetett módszertan alapján kell és lehet megszervezni, ez a módszertan pedig azt határozza meg, hogy az írásbeli tételeit a vizsgára külön összeállított és az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján kell kidolgozni.
Minden tantárgy vizsgatanterve sze­repel a minisztérium honlapján, ezek alapján készülnek 2011. november 15-e óta a vizsgázni kívánó pedagógusok. A magyartanárok, valamint az óvónők és tanítók számára a magyar nyelv és irodalom, valamint ezek tanításának tantárgypedagógiája tantervét 2008-ban hagyta jóvá és jelentette meg a minisztérium, és ezeken a tanterveken azóta semmit nem módosítottak.
E tantervek értelmében a jelöltek az egész tanév folyamán tanultak irodalmat, nyelvtant, a szakmájukkal összefüggő irodalmi műveket és ezekhez kapcsolódó szakirodalmat olvastak, tanulták azt a grammatikát, amit tanítaniuk kell, és egyharmad részben képezték magukat tantárgypedagógiából, hagyományosabban mondva, módszertanból is. Így tett az, aki komolyan vette, hogy egy vizsgán nemcsak megjelenni, hanem arra tanulni is kell.
Most pedig a forró nyár közepén, amikor már elment vakációra, értesül arról, ha értesül, hogy amit tanult, annak a kétharmadára egyáltalán nincs szükség a vizsgán, és ott tart, ahol az, aki esetleg most kezdett el készülni. De ez még a kisebbik baj! Mert azt is tudomásul kell vennie, hogy olyan tartalmakat, ismét csak hagyományosabban kifejezve, olyan tananyagot kérnek számon az alig két hét múlva sorra kerülő vizsgán, amely egyáltalán nem szerepel a tantervben.
A Keret-tételmodell által meghatározott első tételt ugyanis még valahogy kapcsolatba lehet hozni mindazzal, amit a tanterv követelményei és tartalmai a tantárgypedagógia résznél meghatároznak, de a második tétel, mely „a tanulók kompetenciái értékelésének tervezését és megvalósítását” kéri a vizsgázóktól, egyáltalán nem szerepel a tanítók és óvónők tanter­vében (a magyartanárokéban is csak ennyi és így: a teljesítmények értékelése). Ezek külön tudományág, az értékeléselmélet által tanulmányozott és leírt tartalmak, amelyeket egy féléves tantárgy keretében tanítanak az egyetemen, és többek között az értékelés kritériumai, követelményei, funkciói, módszerei, eszközei, a hagyományos és alternatív értékelési formák, tesztelméleti ismeretek, itemtípusok stb. szakszerű ismeretét jelentik.
Ezeknek a tudására nem lehet felkészülni ilyen rövid idő alatt. És ami fontosabb: nem törvényes olyan tartalmakat kérni a vizsgán, amelyeket a tantervek nem tartalmaznak. Az érvényben levő módszertan kimondja: „Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a tétel/a tételek hibásak, vagy nem szerepelnek a vizsgatantervben, akkor a vizsgázók megkapják a tételhez rendelt teljes pontszámot.”
Immár csak arra lehet várni, hogy milyenek lesznek ezek az utolsó pillanatban kitalált szerkezetű tételek. És arra, hogy a jelöltek (vagy a szakszervezet) megóvják-e a vizsgát, ha – a modell által előírt módon – a tantervben nem szereplő tartalmakat kérnek majd számon tőlük.
És arra a következtetésre lehet jutni: ebben a sajátos demokráciájú országban, ahol a törvények csak papíron léteznek, tanulni, készülni egy vizsgára nem érdemes.
DR. AMBRUS ÁGNES
valaki mondja meg mit kell tanulni????????????????
irjon valaki nekem egy peldat az ertekelesre
Ha az Edu-ra feltett séma szerint lesznek megszerkesztve a vizsgatételek a vizsgára, akkor didaktika, módszertan, értékelés elmélet és jó "beszélőke" 
kell. Én igy értelmeztem. Csak azt nem értem, hogy hogyan fogunk két nyelven vizsgázni? Az első tétel lesz románul, a második meg magyarul. Vagy forditva?
Vagy mindkét nyelven lesz két-két tétel? Nektek mi a véleményetek?
kell. Én igy értelmeztem. Csak azt nem értem, hogy hogyan fogunk két nyelven vizsgázni? Az első tétel lesz románul, a második meg magyarul. Vagy forditva?Vagy mindkét nyelven lesz két-két tétel? Nektek mi a véleményetek?
lehet hogy nagyon buta vagyok de en azt szeretnem megtudni hogy pl. hogy merem fel az ovodas gyermek szokincset
ha ez a kerdes en mit valaszolok ra?
ha ez a kerdes en mit valaszolok ra?
nehany anyag az ertekelesrol
Példák itemekre:
ITEMI OBIECTIVI<o></o>
Prezint tipuri de itemi care se pot utiliza cu succes în activităţile cu preşcolarii de la grupa pregătitoare:<o></o>
Itemi cu alegere duală – îl solicită pe copil să selecteze unul din două răspunsuri posibile, pe structura: adevărat/fals. <o></o>
Ex.: Veveriţa este un animal domestic.<o></o>
Lupul trăieşte în junglă.<o></o>
Rândunica este pasăre călătoare.<o></o>
Itemi tip pereche - solicită copiii să stabilească unele corespondenţe şi asociaţii între diferitele categorii de elemente dispuse pe două coloane. (Coloanele sunt redate într-o manieră picturală sau grafică.)<o></o>
Ex. Activitate matematică<o></o>
Spune câte steluţe sunt în căsuţă?<o></o>
Trasează o linie de la căsuţa cu steluţe spre căsuţa care arată câte obiecte sunt în căsuţa cea mare.<o></o>
Itemi cu alegere multiplă - constau în formularea mai mulŹtor soluţii credibile pentru aceeaşi sarcină dintre care copilul trebuie să o aleagă pe cea corectă.<o></o>
1. Activitatea matematică<o></o>
Vecinii lui 6 sunt: a) 5 şi 6;<o></o>
8 şi 9;<o></o>
c) 5 şi 7.<o></o>
5 9 7 4 8 3 <o></o>
2. Cunoaşterea mediului<o></o>
(Se citesc variantele copilului şi educatoarea va bifa răspunsul corect.)<o></o>
Animalele domestice sunt: <o></o>
a). pisica, câinele <o></o>
. porcul, vaca<o></o>
c). lupul, ursul.<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
ITEMI SEMIOBIECTIVI<o></o>
Itemi semiobiectivi - răspunsul copiilor trebuie limitat prin structura întrebării.<o></o>
Itemi cu răspuns scurt - copilul urmează să completeze lacuna.<o></o>
Ex.: Cocoşul a găsit punguţa cu ………bani.<o></o>
Scufiţa ……… s-a întălnit în pădure cu ……….<o></o>
Albă ca ………… a trăit în pădure alături de cei şapte ……………..<o></o>
Itemi de completare - solicită de obicei un răspuns forŹmat din unul sau două cuvinte. Cerinţa prezentată copiilor este sub forma unei informaţii incomplete.<o></o>
Ex.: Merele, perele, prunele sunt (fructe)<o></o>
Barza, rândunica, gâsca sălbatică sunt……………. (păsări migratoare/călătoare).<o></o>
Itemi cu întrebări structurate – sarcini formate din mai multe subîntrebări, de tip obiectiv sau semiobiectiv, legate între ele printr-un element comun.<o></o>
Ex.: Ce se întâplă cu natura primăvara?<o></o>
Ce fac oamenii primăvara?<o></o>
Ce păsări migratoare/călătoare cunoşti?<o></o>
Când sărbătorim Ziua Femeii?<o></o>
Cum ai putea prezenta, (cu ajutorul cuvintelor tale), anoŹtimpul primăvara?<o></o>
<o> </o>
ITEMI SUBIECTIVI<o></o>
Itemi subiectivi - constau în formularea unor sarcini pentru care copiii emit aprecieri proprii, testează obiective ce vizează originalitatea, creativitatea şi caracterul personal al răspunsului.<o></o>
Ex.. Să povestim………..(povestim ce vedem în imaginile expuse)<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
ITEMI OBIECTIVI<o
></o>Prezint tipuri de itemi care se pot utiliza cu succes în activităţile cu preşcolarii de la grupa pregătitoare:<o
></o>Itemi cu alegere duală – îl solicită pe copil să selecteze unul din două răspunsuri posibile, pe structura: adevărat/fals. <o
></o>Ex.: Veveriţa este un animal domestic.<o
></o>Lupul trăieşte în junglă.<o
></o>Rândunica este pasăre călătoare.<o
></o>Itemi tip pereche - solicită copiii să stabilească unele corespondenţe şi asociaţii între diferitele categorii de elemente dispuse pe două coloane. (Coloanele sunt redate într-o manieră picturală sau grafică.)<o
></o>Ex. Activitate matematică<o
></o>Spune câte steluţe sunt în căsuţă?<o
></o>Trasează o linie de la căsuţa cu steluţe spre căsuţa care arată câte obiecte sunt în căsuţa cea mare.<o
></o>Itemi cu alegere multiplă - constau în formularea mai mulŹtor soluţii credibile pentru aceeaşi sarcină dintre care copilul trebuie să o aleagă pe cea corectă.<o
></o>1. Activitatea matematică<o
></o>Vecinii lui 6 sunt: a) 5 şi 6;<o
></o>8 şi 9;<o
></o>c) 5 şi 7.<o
></o>5 9 7 4 8 3 <o
></o>2. Cunoaşterea mediului<o
></o>(Se citesc variantele copilului şi educatoarea va bifa răspunsul corect.)<o
></o>Animalele domestice sunt: <o
></o>a). pisica, câinele <o
></o>. porcul, vaca<o
></o>c). lupul, ursul.<o
></o><o
> </o><o
> </o><o
> </o>ITEMI SEMIOBIECTIVI<o
></o>Itemi semiobiectivi - răspunsul copiilor trebuie limitat prin structura întrebării.<o
></o>Itemi cu răspuns scurt - copilul urmează să completeze lacuna.<o
></o>Ex.: Cocoşul a găsit punguţa cu ………bani.<o
></o>Scufiţa ……… s-a întălnit în pădure cu ……….<o
></o>Albă ca ………… a trăit în pădure alături de cei şapte ……………..<o
></o>Itemi de completare - solicită de obicei un răspuns forŹmat din unul sau două cuvinte. Cerinţa prezentată copiilor este sub forma unei informaţii incomplete.<o
></o>Ex.: Merele, perele, prunele sunt (fructe)<o
></o>Barza, rândunica, gâsca sălbatică sunt……………. (păsări migratoare/călătoare).<o
></o>Itemi cu întrebări structurate – sarcini formate din mai multe subîntrebări, de tip obiectiv sau semiobiectiv, legate între ele printr-un element comun.<o
></o>Ex.: Ce se întâplă cu natura primăvara?<o
></o>Ce fac oamenii primăvara?<o
></o>Ce păsări migratoare/călătoare cunoşti?<o
></o>Când sărbătorim Ziua Femeii?<o
></o>Cum ai putea prezenta, (cu ajutorul cuvintelor tale), anoŹtimpul primăvara?<o
></o><o
> </o>ITEMI SUBIECTIVI<o
></o>Itemi subiectivi - constau în formularea unor sarcini pentru care copiii emit aprecieri proprii, testează obiective ce vizează originalitatea, creativitatea şi caracterul personal al răspunsului.<o
></o>Ex.. Să povestim………..(povestim ce vedem în imaginile expuse)<o
></o><o
> </o><o
> </o><o
> </o>ezt ha en szoszerint leforditom magyarra akkor az jo???????????
leirna valaki a magyar megfelelojet ezeknek az ITEMEK-nek
leirna valaki a magyar megfelelojet ezeknek az ITEMEK-nek
Ha az Edu-ra feltett séma szerint lesznek megszerkesztve a vizsgatételek a vizsgára, akkor didaktika, módszertan, értékelés elmélet és jó "beszélőke"
Vagy mindkét nyelven lesz két-két tétel? Nektek mi a véleményetek?
Milyen módszertan? Anyanyelv és román? Nekünk mikor tesznek már fel egy példát????
