A jövő a mesterséges intelligencia, a robotok és a gyors internet, de ne feledkezzünk el a sorscsapásokról és a világvégéről sem. Bár Stephen Hawking előbbiek kapcsán pontosabb jóslatokat fogalmazott meg.
Stephen Hawking, a huszadik század végének egyik jelentős elméjeként 1995-ben beszélt az általa képzelt jövőről a BBC műsorának. Előrejelzései meglepően pontosak voltak, ha nem is tökéletesek. Mint ismert, Stephen Hawking angol elméleti fizikus, kozmológus és népszerű tudományos író volt. ALS betegsége miatt 21 éves korától kerekesszékbe kényszerült, és csak beszédszintetizátor segítségével tudott kapcsolatot teremteni környezetével. Legfontosabb hozzájárulása a fizika tudományához a fekete lyukak működésének leírása volt. A nevéhez kötődik az úgynevezett Hawking-sugárzás, amelynek következtében a kvantumfluktuációval kölcsönhatásba lépve a fekete lyukak energiát veszítenek, és fokozatosan elpárolognak. A tudós 2018-ban, 76 évesen hunyt el.
Hawking úgy vélte, hogy 2025-re teljes lendületben lesz az üzleti alapú űrhajózás és aszteroidabányászat. Bár a bányászatnál egyelőre még nem tartunk, a kereskedelmi alapú űrhajózás már tényleg megérkezett. A tudós úgy gondolta, hogy ezzel együtt komoly problémát fog okozni a gyarapodó űrszemét, amit megpróbálnak majd begyűjteni – amivel szintén fején találta a szöget.
Míg az űrkutatás fantáziát jelez, erősebb jóstehetségre utal, hogy Hawking a jövőben mindent átszövő dolognak látta az internetet. Ez 1995-ben kicsit sem volt triviális kérdés. A műsorban megszólalók alapgondolata az volt, hogy a digitális konnektivitás a növekedés és fejlődés során „a bankok és pénzemberek” világává válik. Nem sejtették, hogy jön még egy rövid nyitott időszak és a közösségi médiával járó szellemi napnyugta, mielőtt tényleg így lesz. Összességében azonban a digitalizáció hatása és összetettsége meghaladta azt, amit a kilencvenes évek közepén gondoltak.
Hawking vízióiban már a mesterséges intelligencia is megjelent a különböző eszközökön és okosotthonokban, ami szintén beigazolódott. Voltak ugyanakkor területek, ahol a jövő még nem érte utol a fizikus elképzeléseit:
úgy gondolta például, hogy mára mindenütt elterjednek a robotok, de valahol a sebészetben alkalmazott robotok és a robotporszívók között kimaradtak a Jetson családból ismert mindenes háztartási robotok.
A bankkártyákba integrált NFC-chipek bőrbe ültetett változatai szintén nem terjedtek el, ahogy nem valósult meg a szupergyors űrutazás sem.
Hawking látomása igazából tudományos-fantasztikum volt, sok telitalálattal. Egy igazán profi jós tudta volna, hogy a közönség valójában inkább a várható sorscsapásokról szeretne hallani. Bár úriember biztosra nem fogad, hasonló helyzetben érdemes árvizeket, földrengéseket, fenyegető aszteroidákat, háborúkat és járványokat emlegetni – ezek ugyanis előbb-utóbb biztosan bekövetkeznek. Ami a csapásokat illeti, Stephen Hawkingnak voltak azért baljós előrejelzései is, bár ezektől megkímélte a BBC nézőit. A fő fenyegetésnek a nukleáris háborút látta, és úgy vélte,
hogy legkésőbb 2600 körül el kell költöznünk a Földről, mert a nyersanyagok és erőforrások elfogynak, és amúgy is kibírhatatlanná válik a globális felmelegedés.
A NASA aktuális adatai szerint utóbbi jóval hamarabb elérkezhet, ha nem cselekszünk hamar.
Hawking igazi szelleméhez hűen a róla elnevezett sugárzásból következett, hogy a világegyetem történetében eljön az a pont, amikor az utolsó csillag is kihuny, és az utolsó fekete lyuk is elpárolog. Ez elképzelhetetlenül sokára következik be, egy platina-csimborasszillió év múlva, ami 10 az 1100-adik hatványon. A hollandiai Rabdoud Egyetem fizikusainak viszonylag új számításai szerint mivel a fekete lyukakon kívül minden más is párolog, a valós érték inkább tridecillió év, ami 10 a 78-adikon. A hatványokat összevetve látjuk, hogy egyik szám sokkal nagyobb, mint a másik, ami az univerzum létezése szempontjából nagyobb csapás, mint bármilyen árvíz.
-rc-
Stephen Hawking, a huszadik század végének egyik jelentős elméjeként 1995-ben beszélt az általa képzelt jövőről a BBC műsorának. Előrejelzései meglepően pontosak voltak, ha nem is tökéletesek. Mint ismert, Stephen Hawking angol elméleti fizikus, kozmológus és népszerű tudományos író volt. ALS betegsége miatt 21 éves korától kerekesszékbe kényszerült, és csak beszédszintetizátor segítségével tudott kapcsolatot teremteni környezetével. Legfontosabb hozzájárulása a fizika tudományához a fekete lyukak működésének leírása volt. A nevéhez kötődik az úgynevezett Hawking-sugárzás, amelynek következtében a kvantumfluktuációval kölcsönhatásba lépve a fekete lyukak energiát veszítenek, és fokozatosan elpárolognak. A tudós 2018-ban, 76 évesen hunyt el.
Hawking úgy vélte, hogy 2025-re teljes lendületben lesz az üzleti alapú űrhajózás és aszteroidabányászat. Bár a bányászatnál egyelőre még nem tartunk, a kereskedelmi alapú űrhajózás már tényleg megérkezett. A tudós úgy gondolta, hogy ezzel együtt komoly problémát fog okozni a gyarapodó űrszemét, amit megpróbálnak majd begyűjteni – amivel szintén fején találta a szöget.
Míg az űrkutatás fantáziát jelez, erősebb jóstehetségre utal, hogy Hawking a jövőben mindent átszövő dolognak látta az internetet. Ez 1995-ben kicsit sem volt triviális kérdés. A műsorban megszólalók alapgondolata az volt, hogy a digitális konnektivitás a növekedés és fejlődés során „a bankok és pénzemberek” világává válik. Nem sejtették, hogy jön még egy rövid nyitott időszak és a közösségi médiával járó szellemi napnyugta, mielőtt tényleg így lesz. Összességében azonban a digitalizáció hatása és összetettsége meghaladta azt, amit a kilencvenes évek közepén gondoltak.
Hawking vízióiban már a mesterséges intelligencia is megjelent a különböző eszközökön és okosotthonokban, ami szintén beigazolódott. Voltak ugyanakkor területek, ahol a jövő még nem érte utol a fizikus elképzeléseit:
úgy gondolta például, hogy mára mindenütt elterjednek a robotok, de valahol a sebészetben alkalmazott robotok és a robotporszívók között kimaradtak a Jetson családból ismert mindenes háztartási robotok.
A bankkártyákba integrált NFC-chipek bőrbe ültetett változatai szintén nem terjedtek el, ahogy nem valósult meg a szupergyors űrutazás sem.
Elpárologtathatatlanság
Hawking látomása igazából tudományos-fantasztikum volt, sok telitalálattal. Egy igazán profi jós tudta volna, hogy a közönség valójában inkább a várható sorscsapásokról szeretne hallani. Bár úriember biztosra nem fogad, hasonló helyzetben érdemes árvizeket, földrengéseket, fenyegető aszteroidákat, háborúkat és járványokat emlegetni – ezek ugyanis előbb-utóbb biztosan bekövetkeznek. Ami a csapásokat illeti, Stephen Hawkingnak voltak azért baljós előrejelzései is, bár ezektől megkímélte a BBC nézőit. A fő fenyegetésnek a nukleáris háborút látta, és úgy vélte,
hogy legkésőbb 2600 körül el kell költöznünk a Földről, mert a nyersanyagok és erőforrások elfogynak, és amúgy is kibírhatatlanná válik a globális felmelegedés.
A NASA aktuális adatai szerint utóbbi jóval hamarabb elérkezhet, ha nem cselekszünk hamar.
Hawking igazi szelleméhez hűen a róla elnevezett sugárzásból következett, hogy a világegyetem történetében eljön az a pont, amikor az utolsó csillag is kihuny, és az utolsó fekete lyuk is elpárolog. Ez elképzelhetetlenül sokára következik be, egy platina-csimborasszillió év múlva, ami 10 az 1100-adik hatványon. A hollandiai Rabdoud Egyetem fizikusainak viszonylag új számításai szerint mivel a fekete lyukakon kívül minden más is párolog, a valós érték inkább tridecillió év, ami 10 a 78-adikon. A hatványokat összevetve látjuk, hogy egyik szám sokkal nagyobb, mint a másik, ami az univerzum létezése szempontjából nagyobb csapás, mint bármilyen árvíz.
-rc-
