Egy friss, a Frontiers in Behavioral Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány arra világít rá, hogy az infrahang, vagyis az emberi füllel nem hallható, 20 Hz alatti alacsony frekvenciájú hang mérhető élettani és érzelmi változásokat vált ki. A kanadai kutatók szerint a mindennapi környezeti források, mint a szellőzőrendszerek, a forgalom vagy az elöregedett csővezetékek, tudatos észlelés nélkül is befolyásolják az emberi közérzetet.
A kutatók megjegyezték: mivel ezek a frekvenciák látható vagy hallható forrás nélkül okoznak fizikai nyugtalanságot, racionális magyarázatot adhatnak a régi épületekben és alagsorokban gyakran jelentett, paranormálisnak tartott jelenségekre, például a megmagyarázhatatlan szorongásra vagy ingerlékenységre.
A feltételezést egy kontrollált kísérlettel ellenőrizték, amely során a 36 résztvevőnek nyugtató vagy felkavaró zenét játszottak le úgy, hogy a csoport egyik felénél rejtett mélynyomók 18 Hz-es infrahangot is sugároztak. A nyálmintákból nyert adatok kimutatták, hogy a 18 Hz-es hangnak kitett résztvevők szervezetében jóval magasabb volt a kortizol, vagyis az elsődleges stresszhormon szintje. Ezenfelül ezek a személyek fokozott ingerlékenységről és csökkent érdeklődésről számoltak be, valamint szomorúbbnak érzékelték a háttérzenét a kontrollcsoporthoz képest. A résztvevők nem tudták megbízhatóan beazonosítani az infrahang jelenlétét, ami azt jelzi, hogy a test stresszválasza a tudatos észleléstől vagy hiedelmektől függetlenül következett be.
Bár a tanulmány megerősíti, hogy az emberek érzékelik az infrahangot akkor is, ha nem hallják, ennek hosszú távú egészségügyi hatásai továbbra is kérdésesek a kutatók előtt. A tanulmány egyik szerzője, Trevor Hamilton idegtudomány-professzor rámutatott, hogy bár a kortizolszint megemelkedése evolúciós eszköz a közvetlen éberség fokozására, a tartós kitettség káros mentális egészségügyi következményekhez és élettani állapotokhoz vezethet.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel a vizsgálat egyetlen frekvenciára és kis mintaszámra összpontosított, további kutatásokra van szükség szélesebb frekvenciatartományok és behatási időtartamok hatásának felmérésére. A jövőbeli eredmények a kutatók reményei szerint akár a zajvédelmi előírásokat és az ipari épületek tervezési szabványait is befolyásolhatják, hogy mérsékeljék az alacsony frekvenciájú rezgések emberi egészségre gyakorolt rejtett, de erőteljes hatásait.
Bodnár Zsolt
A kutatók megjegyezték: mivel ezek a frekvenciák látható vagy hallható forrás nélkül okoznak fizikai nyugtalanságot, racionális magyarázatot adhatnak a régi épületekben és alagsorokban gyakran jelentett, paranormálisnak tartott jelenségekre, például a megmagyarázhatatlan szorongásra vagy ingerlékenységre.
A feltételezést egy kontrollált kísérlettel ellenőrizték, amely során a 36 résztvevőnek nyugtató vagy felkavaró zenét játszottak le úgy, hogy a csoport egyik felénél rejtett mélynyomók 18 Hz-es infrahangot is sugároztak. A nyálmintákból nyert adatok kimutatták, hogy a 18 Hz-es hangnak kitett résztvevők szervezetében jóval magasabb volt a kortizol, vagyis az elsődleges stresszhormon szintje. Ezenfelül ezek a személyek fokozott ingerlékenységről és csökkent érdeklődésről számoltak be, valamint szomorúbbnak érzékelték a háttérzenét a kontrollcsoporthoz képest. A résztvevők nem tudták megbízhatóan beazonosítani az infrahang jelenlétét, ami azt jelzi, hogy a test stresszválasza a tudatos észleléstől vagy hiedelmektől függetlenül következett be.
Bár a tanulmány megerősíti, hogy az emberek érzékelik az infrahangot akkor is, ha nem hallják, ennek hosszú távú egészségügyi hatásai továbbra is kérdésesek a kutatók előtt. A tanulmány egyik szerzője, Trevor Hamilton idegtudomány-professzor rámutatott, hogy bár a kortizolszint megemelkedése evolúciós eszköz a közvetlen éberség fokozására, a tartós kitettség káros mentális egészségügyi következményekhez és élettani állapotokhoz vezethet.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel a vizsgálat egyetlen frekvenciára és kis mintaszámra összpontosított, további kutatásokra van szükség szélesebb frekvenciatartományok és behatási időtartamok hatásának felmérésére. A jövőbeli eredmények a kutatók reményei szerint akár a zajvédelmi előírásokat és az ipari épületek tervezési szabványait is befolyásolhatják, hogy mérsékeljék az alacsony frekvenciájú rezgések emberi egészségre gyakorolt rejtett, de erőteljes hatásait.
Bodnár Zsolt
