Ha csak europaban maradunk éredemes elgondolkodni a magánegyetemeken. Idézek egy összefoglalot:
Skandináviánál maradva: a Koppenhágai Egyetem magánegyetemként alakult, 1973-tól állami intézmény. Svédországban, Göteborgban és Stockholmban magánegyetem van, Lundban egyházi, ám állami támogatással.
Finnországban a tamperei és turkui egyetemeket az állam 75, a város 20, a diákok 5 százalékban finanszírozzák, ami akár példát mutathatna egy itthon célszerűnek tűnő gyakorlathoz is.
A nagy izraeli egyetemek is magánegyetemek, és állami finanszírozással működnek (Jeruzsálemi Héber Egyetem, tel-avivi egyetem).
Spanyolországban számos magánegyetem van. Ezek általában évszázados egyházi intézményekből nőtték ki magukat. A Deustoi Egyetem teljes egyetem, melyet állam és egyház közösen támogat. A Navarrai Egyetem teljesen autonóm magánegyetem, költségvetési támogatással.
Belgiumban a Brüsszeli Szabadegyetem magánegyetem, mely azonban támogatásának jelentős részét az államtól kapja. A Leuveni Katolikus Egyetem félig független egyetem. Velük szemben Liége, Mons egyetemei tisztán állami intézménynek számítanak. Az antwerpeni Szt. Ignác Egyetem a jezsuitáké, független intézmény, de az állam finanszírozza.
Hollandiában az Amszterdami Szabadegyetem független magánegyetem, de az állam támogatja. Delft, Leiden, Groningen állami alapítású intézményeivel szemben a Nijmegeni Katolikus Egyetem magánegyetem, állami támogatással.
Anglia 80 egyeteméből kettő igazi magánegyetem, a University of Edinborough és a University of Buckingham. Valójában azonban pl. a nem állami alapítású Oxford és Cambridge is vegyes finanszírozásúak, hiszen költségvetési források mellett saját bevételeikre is támaszkodnak.
Német területen a teljes és valóban magánegyetem tényleg ritka, a helyzet azonban még itt sem vegytiszta. Egyházi intézmények fenntartásában szerepet vállal az állam is. Az egyetemeket továbbá sokszor egy tartomány alapítja és támogatja, míg a felügyeletet a tudományos és kutatási minisztérium gyakorolja, a rektorkonferenciával, illetve a helyi kormánnyal, városi tanáccsal, egyházzal együttműködve, az egyetem autonómiájának szigorú figyelembevétele mellett. A Freie Universtität Berlin például a város egyeteme. Magánkezdeményezésre jött létre az Eichstatti Katolikus Egyetem, az európai konzervatív arisztokrácia egyeteme.
A legutóbbi időkben azonban Németországban is létrejöttek tiszta magánegyetemek. Tökéletesen érthető, ám itthon kevéssé elismert értékképviseleti, hatékonysági, szervezeti, financiális stb. okokból egyre erősebb a rugalmasabb magán-felsőoktatást elismerők és támogatók tábora, még konzervatív körökben is.
A witten-herdeckei Első Német Magánegyetem a Volkswagen, a Mannesmann és a Thyssen konszernekre támaszkodva alakult meg 1981-ben. Non-profit vállalkozásként működik, direkt költségvetési támogatást nem kap (de nem is adózik), tandíjat nem szed. Fennállásának 10 éve alatt igen jelentős elismerést vívott ki magának. Curriculumait folyamatosan bővíti, és teljes egyetemmé válik. (Pillanatnyilag orvosi, fogorvosi, közgazdasági és természettudományi fakultásai vannak.) Ausztriában, Witten példájára, Bécs mellett 1988-ban indult magánegyetem.
De még csak Nyugat-Európába sem kell menni. Magánegyetem
– azaz nem költségvetési forrásokra támaszkodó felsőoktatási intézmény
– a Lublini Katolikus Egyetem is Lengyelországba
De ha átkelunk az óceanon, akkor az Ivy League egyetemei mind magánegyetemek:
(szerintem nem rossz nevsor)
Alapitvanyi formában muklodo egyetemek nem ördögtől valók!