Szakember???Ez milyen egojatek?Úgy jutott el idáig, hogy Szannyasznak igaza van!
Szakemberként ezt csak megerősíteni tudom, sajnos.
Szakember???Ez milyen egojatek?Úgy jutott el idáig, hogy Szannyasznak igaza van!
Szakemberként ezt csak megerősíteni tudom, sajnos.
Úgy jutott el idáig, hogy Szannyasznak igaza van!
Szakemberként ezt csak megerősíteni tudom, sajnos.
"Engedj el minden ítéletet, amely elválaszt másoktól és önmagadtól. "
/Dr. Georgi Stankov/
Bár én nem vagyok szakember, de van az a pont, amit ha átlépsz, megérted Ionon szavait. Is.
Szakember???Ez milyen egojatek?
Nekem van egy klinikai pszichológusi maszkom, amelyben nagyon sok skizofrénnel találkoztam, így egy idő után kialakul egy tapasztalata az embernek, amellyel felismer bizonyos mentális betegségeket.
Egyébként tök furcsa, hogy ennyi mindent mondunk egymásnak segítve az egóval kapcsolatosan, illetve vannak különböző topicok, melyek az egóval foglalkoznak, kibeszéljük milyen szerepek vannak, és mégis odáig jutunk el, hogy a másik társunkat különböző jelzőkkel illetjük....
Miért nem fogadjuk el egymást olyannak, mint amilyen? Azt szem előtt tartva elsődlegesen, hogy ő ezen a szinten van még tapasztalás, fejlettség szinten, s ennek tudható be a viselkedése, gondolatvilága, stb? Miért minősít itt mindenki? Miért kell játszani a minősítő egós szerepjátékot? Nem azt kellene mindenkinek felismernie, hogy ITT MINDENKI az EGYSÉGHEZ tartozik, ITT MINDENKI EGY, MINDENKIBEN MEGLELJÜK SAJÁT MAGUNKAT, stb?! Olvassátok/ olvassuk a legnagyobb spirituális tanítók tanításait és mit is csinálunk egóból? Erről szólnak a tanítások? Feleslegessé és értelmetlenné válik, funkcióját veszíti a topic, ha embertársainkról ilyen véleménnyel vagyunk...
Tudjátok sok mindenben nem értek egyet Iononnal, de ezzel nincs is baj, mivel más és más nézőponton vagyunk mindketten. S hiszem, hogy mindketten tudunk egymásnak olyan fajta gondolatmenetet átadni, amin a másik elgondolkodik, próbálja más szemszögből vizsgálni a dolgokat, tényezőket. Én nagyon örülök, hogy ilyen sajátos gondolkodásmódja van, "rávesz" arra, hogy más szemszögből közelítsek néha meg dolgokat. S ez jó, mert tudok én még ő általa is tanulni, másképpen állni dolgokhoz.
Kérlek titeket, ne minősítsük egymást, próbáljuk meg elfogadni egymás véleményét, hiszen nem lehetünk mindannyian egy állásponton. kiss
Nos a szakember az nem egojáték, hanem egy maszk, amelyben a formák világában megnyilvánul az ember.
Nekem van egy klinikai pszichológusi maszkom, amelyben nagyon sok skizofrénnel találkoztam, így egy idő után kialakul egy tapasztalata az embernek, amellyel felismer bizonyos mentális betegségeket.
Ezért tudtam egyetérteni Szannyasszal Ionont illetően, és ebben nyoma sincs az egos ítélkezésnek.
Terápia során át kell lépni bizonyos határokat és meg kell érteni ezt a gondolatvilágot is, ez nem hiszem, hogy gondot jelent. Azt is tudom, hogy ilyen topicok nem lehetnek terápiás eszközök, hanem sokkal inkább a már amúgyis furcsa gondolatvilág megerősítői.
Az évek során azt tapasztaltam, hogy a spiritualitással való foglalkozás nagyon veszélyes lehet, ha valakinek skizoid elméje van. Napjainkban hozzáférhetővé váltak már olyan mágikus gyakorlatok, amelyek nagy mélységekbe taszithatják az azokkal próbálkozókat, különösen érvényes ez az ilyen elmével rendelkezőkre.
Rendben, ertem.Ha mar a skizofrenianal tartunk.Mi a velemenyed Feldmar Andrasrol es az eloadasairol?
A masik szepen leirja hogy a skizofrenre siman ra rakjak a cimket azert mert a gondolkodasmodja elter a "normalistol", de ki mondja meg mi a normalis?A tarsadalom ideaja.Azaz szabalyok.Kulonben ha az a gondolatvilag ami bennem van a spiritualitas teren es ezt mondjuk leirnam egy konyvbe es oda adnam apamnak aki meg igencsak hajlik a materializmus fele, engem is siman elvinne a csempesbe.
Holott remekul erzem magam
„ Az egoista ember énkórságban szenved. Főként magával törődik. Társaságban, de ha egyedül van is, csak saját magáról beszél, magáról gondolkodik. Mondja, csak mondja a véleményét. Újra és ő újra csak a saját érzéseit éli át. Neki mindig igaza van, mások véleménye számára nem olyan fontos. Mások igaziból nem érdeklik. Vagy, ha egyáltalán el is hiszi, hogy másoknak is lehetnek problémáik, azokra nincs ideje. Aztán van, hogy belemerül másoknak a bajába. Majd Ő megoldja, segít, tanácsokat osztogat, persze a saját problémáit se tudja megoldani.
Úgy érzi több másoknál, különb. Olyan eredeti. El van foglalva magával, Ő a centrum. Ha valami hall mindig magára alkalmazza. Egy dologban azt nézi, azt hallgatja, mások beszédéből, könyvekből csak az érdekli, ami úgy érzi őrá vonatkozik.
Ami tetszik senki, az ezért tetszik, mert neki szimpatikus, ami rossz, az azért rossz, mert neki – szokásainak, kiskori hiedelmeinek és öntudatlan emlékei miatt – antipatikus. Mindent ez alapján ítél.
Kicsiny tudása van pedig a világról – hisz nézzük meg kiktől tanult. Szülei, iskolatársai, tanárai, ócska könyvei, gyermekkori tévéfilmsorozatok, rádióműsorok, egyszerű barátok. Ők az Ő nagy tanítói. Keveset ugyan, de Ő is hozzágondolt, azonban ez igen csekély. Kamaszkorában már kész volt idomítása, tanítói kiváló átlagembert faragtak belőle.
Ami ellen háromévesen tiltakozott, tizenhat évesen már harcosan védelmezte. Azt hitte, sokat tud. Ekkor dőlt be igazán a sötét oldalnak. Elkezdett véleményt alkotni. Felnővén már mindenről van véleménye. Másokkal kegyesen megosztja ami gondol, tanácsot ad, ítélkezik, lebecsmérel, elutasít, vagy esetleg dicsér…..valójában csak találgat csak.
A vélemény azt jelenti, hogy fogalma sincs az igazságról, de őt ez nem is érdekli. Az Ő véleménye nem a valóság, Isten őrizzen, hogy a világ olyan legyen, amiket Ő gondol róla.
Az egoista ember első látszatra ítél, könnyen lenéz másokat, de csak ritkán tisztel, akkor sem őszintén, viszont könnyen eljár a szája a kritikában. Gőgjében magán kívül mindenről megfeledkezik. Szüleiről, akik felnevelték, azokról akik tanították. A természetről amiben él, szinte semmit sem tud. Nincs ideje ásvány -, növény – és állatvilágon gondolkodni, pedig nekik köszönheti földi életét. És persze általában elfelejtkezik az angyalokról és Istenről, akik élete minden pillanatát fenntartják, teremtik, segítik.
Róluk is legfeljebb így szól: az Én védőangyalom, az Én Istenem.
Persze lehet, hogy rátalál a szellemi útra, máris tanítvány lesz. Még többnek érzi magát, vagy esetleg bűntudatban lesz a legnagyobb. Különleges vagyok, vagy bűnös vagyok, mindegy, a VAGYOK lényeg. Az úton az ember megváltozik. Na nem fejlődik, csak változik….eljátszza, hogy más lett. Játszik mások előtt, a benne élő szülő és önmaga előtt. Jó fejnek akar látszani, bölcsnek, érzékenynek, szépnek, ügyesnek, tehetségesnek, eredetinek, erősnek, különlegesnek – valakinek akar látszani – de épp ezzel lesz senkivé. Még tanítója és Isten előtt is játszik. Hazudik magának és az égnek is, talán ez a legfurcsább, hiszen Isten mindent lát, miért alakoskodik akkor? Miért nem őszinte? Mitől fél?
Persze van olyan is, hogy tényleg fejlődik…. a kegyelem miatt.
Mégis magáról beszél, dicsekszik, érzi, hogy valaki, hogy elért valamit, hogy teljesít.
És ekkor büszke lesz. Vagy éppen kudarcot él át, azt hiszi, Ő senki, neki nem megy, kétségbe esik. Még haragszik is, tán dühöng. A világ rossz. Ő pedig ott ül a baj kellős közepén….. megint a közepén. Nem érdekli akkor, hogy a világ Isten ajándéka – Istennek tán ez fáj a legjobban – nem érdekli a megváltás érte elszenvedett kínjai, hogy Isten akkor is, még a szenvedő arcú egoizmus vétkét is magára veszi. Nem érdekli, hogy ki teremtette Őt, hogy Isten bízik benne. Nincs kedve tenni, vigasztalni, vigasztalhatatlan…. mert még itt is Ő tudja jobban.
Aztán lehet, hogy úgy érzi, Ő nem is önző. Hiszen van, amikor jól van, semmi baja, erényes. Senkit sem utál, sőt mindenkit szeretet, mások is szeretik. Lehet, hogy minden jónak tűnik …. csak nehogy valaki azonnal rosszat mondjon róla.
Mert azonnal mentegetőzni kezd, még füllent is, torzít, bármit kimagyaráz. Hogy miért van neki igaza, miért jogos, miért tiszteletre méltó.
Csak magyaráz, csak magyaráz, aztán elnyugszik megint. Ja, dehogy erényes! Csak magában, maga által, csak önmagának él….az egoista ember”
nekem minden olyan dolog ami KORLÁTOZZA tudást az szekta.Nem is akármilyen szekta...
Már a történelem előtti időkben is létezett...
A történelem során újra és újra felütötte a fejét...
Szóval történelmibb a történelmi egyházaknál...
Ráadásul az úgynevezett "tiltott hit"-et hirdeti...
Ezzel kiérdemelve, hogy minden időkben, tűzzel, vassal irtsák a tagjait... kiss
kedvesem az álarcod alá oda tud látni bárki és ezért még fáradságot sem kell venni e magán.Kedves Ionon!
Ez nem az egyediség gondolatvilága, amiket ezekben és más topicikban is írsz, hanem egy schizofrén elme pörgése.
Sok fórumon találkoztam már veled, de mindegyikről ki is tiltottak egy idő után a betegséged miatt.
Ha szednéd rendesen a gyógyszeredet, akkor a gondolatfutásod is lelassulna és érthetőbbé válna.
Ezekkel nem megsérteni akarlak, csak tanácsként írom.
kedvesem? kiss1-2 napig csak olvastam ezt a topicot de nem sikerült rájöjjek arra, hogyan lyukadtunk ki a szektához, vagyis Ionon hogyan jutott el idáig? Full nem értem a gondolatmenetet, de szerintem jobb is... Mi köze a szektának az egós szerepekhez? Egyáltalán miért is kell erről beszélni? A topic véleményem szerint tök másról szól...
Oly kedves olyan szép lányos rózsaszínbe burkoltad a mondanivalódat,miközben nagy ívben lesajnáltad Ionont....
Talán úgy helyesebb lett volna a mondatod,ha a még helyett a már szót használod... Ionon már messze felette áll azoknak a dolgoknak,amit a legtöbb ember csak most kezd megtapasztalni,esetleg megérteni.
kedvesem? kiss
tudod a mentális képességek fejlesztése miat vagyunk itt ily fórumokon, tanulni a MÁSIKTÓL, de sajna sokan korlátozzák a másikat, mert olyan írásokat adnak közre ne tegyél semmit mert akkor minden jó, és ez nekem szektakiss
Rendben, ertem.Ha mar a skizofrenianal tartunk.Mi a velemenyed Feldmar Andrasrol es az eloadasairol?
A masik szepen leirja hogy a skizofrenre siman ra rakjak a cimket azert mert a gondolkodasmodja elter a "normalistol", de ki mondja meg mi a normalis?A tarsadalom ideaja.Azaz szabalyok.Kulonben ha az a gondolatvilag ami bennem van a spiritualitas teren es ezt mondjuk leirnam egy konyvbe es oda adnam apamnak aki meg igencsak hajlik a materializmus fele, engem is siman elvinne a csempesbe.
Holott remekul erzem magam
"Ha egyszer véget vetsz az elméddel való azonosulás­nak, akkor éntudatod számára már nem számít, hogy igazad van-e vagy nem, s így szertefoszlik a mélyen tu­dattalan, erős kényszered, miszerint feltétlenül igazadnak kell lennie — ami egyébként az erőszak egyik megnyilvá­nulási formája."
.
Nos a normalitás és a patologia közötti határvonal meghatározása örök vita a pszichiátriában.
Feldmár a szabad gondolkodás álláspontjáról, a pszichiáterek többsége a társadalom által definiált normalitás fogalomából indul ki. Ez a társadalmilag elfogadott normalitás szerintem rendkivűli módon korlátolt, mert egy alapjaiban beteg társadalom mit is mondhatna arról, hogy ki a normális?
Amit írtam az saját terápiás munkám során szerzett tapasztalataimból vettem.
amiket Shaw ír saját magáról szekta = korlátozás, és ő igazán tudja a tudatosság felé törekvő embereket korlátozni , mert olyan írásokat adnak közre ne tegyél semmit mert akkor minden jó, és ez nekem szektakiss
Nagyon sok embernél az látható, hogy valamilyen szinten menekül a világ elől a spiritualitásba...
Persze szépen hangzik, hogy csak itt, és most, meg élj a jelen pillanatban, meg egység meg minden...
Ezzel viszont át is esnek a ló túlsó oldalára ellensúlyozandó a ló innenső oldalán lévőket, hiszen a dualitás világában az egyensúlyi helyzetnek fent kell maradnia...
Ezt az egyensúlyi helyzetet kellene megtalálni saját magunkban, ahogy a buddhizmus mondja, az arany középutat...