A gyergyószárhegyi Lázár-kastély
Gyergyószárhegy legfőbb vonzalma az erdélyi reneszánsz egyik legszebb alkotása, a Lázár-kastély. A kastély mai napig is a Lázár-család leszármazottainak a birtokában van, elhanyagolt állapota miatt a kommunista államositástól megmenekült. Az idő során a kastély falai között megfordultak Erdély nagyjai, 1590-1594 között itt töltötte gyerekkorát Bethlen Gábor fejedelem de járt itt Petru Rares és Mihnea Voda román fejedelem is.
A folyamatos tűzvészek és rombolások következtében, az idő során a kastély több átépitésen esett át. Végső restuarálást 1967-ben kezdték el, azóta folyamatosan munkálkodnak rajta. A kastély kinézete ennek ellenére lenyűgöző. A várfalak egy négyszög alakú udvart zárnak közre, három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik pedig hétszögű. A fal déli része a legérdekesebb, itt részben megmaradt az eredeti pártázatos kiképzés a festett diszitéssel. Az északnyugati torony szerkezetileg a Lovagteremhez tartozik, a várudvar legmagasabb pontján áll, kilátót épitettek hozzá, a szász erődtemplomok mintájára. A Lovagterem a kastély legismertebb része, faragott bútorait, az erdélyi nemesek cimereivel diszitett székeit az évente megrendezett népművészeti alkotótábor résztvevői készitették.
Szárhegy ma a képzőművészet közös műhelyévé vált. Nemcsak a kastélyban kiállitott művek miatt, hanem az évente itt megrendezett Barátság Képzőművészeti Alkotótábor miatt is.