Kanada több mint húszezer afgán menekült befogadását tervezi, hogy megvédje őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától - jelentette be Marco Mendicino kanadai bevándorlási miniszter pénteken. Mindez kiegészíti azt a kezdeményezést, amelynek keretében a kanadai kormánnyal együttműködött több ezer afgán tolmácsot és nagykövetségi dolgozót, illetve családjaikat telepítenék át az észak-amerikai országba.
„Ahogy a tálibok egyre több területet szereznek meg Afganisztánban, egyre több afgán élete kerül fokozottan veszélybe” - mondta a miniszter, bár az áttelepítésekre vonatkozó ütemtervet nem közölt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új kanadai elképzelések
Hozzátette, hogy a program nemcsak azokra vonatkozik, akik jelenleg Afganisztánban vannak, hanem azokra is, akik a szomszédos országokba menekültek. „Tudjuk, hogy elkeserítő a helyzet. Ráaadásul óráról órára rosszabb lesz.”
Harjit Sajjan kanadai védelmi miniszter részletek említése nélkül arról számolt be, hogy kanadai különleges alakulatok működnek közre Afganisztánban az áttelepítések lebonyolításában. Mint mondta, jelentős kihívásokkal szembesülnek. A kanadai nagykövetség munkatársait is most evakuálják, de erről biztonsági okokból nem beszéltek részletesen. Kanada 2011-ben szüntette be afganisztáni katonai jelenlétét, 158 katonát és 7 civil halottat hagyva hátra. Azóta humanitárius és fejlesztési pénzekkel segítették az országot.
Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. Friss hírek szerint 11 kilométerre vannak csak Kabultól.
Az Európai Unió tagországai nem hogy nem terveznek menekülteket befogadni, hanem külön kérték a Bizottságot, hogy a visszadeportálásokat se szüneteltessék, mert az rossz üzenetet küldene.
Urfi Péter
„Ahogy a tálibok egyre több területet szereznek meg Afganisztánban, egyre több afgán élete kerül fokozottan veszélybe” - mondta a miniszter, bár az áttelepítésekre vonatkozó ütemtervet nem közölt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új kanadai elképzelések
a különösen kiszolgáltatott társadalmi csoportokra összpontosítanának, így a többi között a női vezetőkre, az emberi jogi aktivistákra, újságírókra, az üldözött vallási kisebbségek tagjaira ésa melegekre.
Hozzátette, hogy a program nemcsak azokra vonatkozik, akik jelenleg Afganisztánban vannak, hanem azokra is, akik a szomszédos országokba menekültek. „Tudjuk, hogy elkeserítő a helyzet. Ráaadásul óráról órára rosszabb lesz.”
Harjit Sajjan kanadai védelmi miniszter részletek említése nélkül arról számolt be, hogy kanadai különleges alakulatok működnek közre Afganisztánban az áttelepítések lebonyolításában. Mint mondta, jelentős kihívásokkal szembesülnek. A kanadai nagykövetség munkatársait is most evakuálják, de erről biztonsági okokból nem beszéltek részletesen. Kanada 2011-ben szüntette be afganisztáni katonai jelenlétét, 158 katonát és 7 civil halottat hagyva hátra. Azóta humanitárius és fejlesztési pénzekkel segítették az országot.
Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik. Friss hírek szerint 11 kilométerre vannak csak Kabultól.
Az Európai Unió tagországai nem hogy nem terveznek menekülteket befogadni, hanem külön kérték a Bizottságot, hogy a visszadeportálásokat se szüneteltessék, mert az rossz üzenetet küldene.
Urfi Péter