Ez nem érv.
Leírom Neked egy darab papírra, hogy most éjjel negyed egy múlt egy perccel.
Információ? Az.
Létezik mértékegysége?
A papír mérete? Súlya? A szöveg színe? A betű mérete? Stílusa?
A hétköznapi értelemben vett információnak nincs elfogadott mértékegysége.
Az alkalmazási területtől függ, ott mi az információ.
Ha a feladat bemeneti feltételei csak kétállapotúak lehetnek és az eredmény is, akkor beszélhetünk arról, amit írsz.
Komoly szakirodalma volt a digitális kor hajnalán, hogy egy ipari vezérlésben minél kevesebb "kapuval" lehessen azt megoldani.
Felírtál egy többsoros logikai egyenletet, és oldalakon keresztül kezdted egyszerűsíteni. (És előfordult, hogy a vége mindig igen, vagy mindig nem. (És itt csak és kizárólag bit van.)
A számítógép az már más tészta.
Mivel a megszokott 10 állapotot (0-9) nem tudták/tudjuk megvalósítani, csak azt vezet-e az elektroncső/nyitva van a tranzisztor/van töltés a FET gate-jén), így az adatokat kettes számrendszerben kellett/lehetett megadni. És mellesleg minden művelet visszavezethető shiftelésre, összeadásra és invertálásra, ami egyszerű áramkörökkel megoldható.
Itt is egy helyiértéket bitnek hívnak. De azért, hogy könnyebben olvasható legyen annak, aki kénytelen ilyen adatokkal foglalkozni. átforgatják 16-os számrendszerbe és 1 byte-ot írnak le két digiten, kiegészítve a megszokott számokat A-F-ig.
De én nem vagyok informatikus...
Örülök neki, hogy van némi tudomásod a hexadecimális számrendszerről is. Még ha nem is vagy informatikus. Én azonban AZ VAGYOK. És 16-os számrendszerben is ugyanolyan jól mennek a műveletek (az osztást kivéve) mint tizesben. Ugyanis nagyon gyakran foglalkozom hardware-közeli dolgok programozásával. Jelenleg is épp egy saját virtuális számítógépet „írok”. A processzorát tervezem, tehát a „gépi kódját”, meg az alap operációs rendszerét.
Ezt amiatt írtam le neked, hogy lásd: TUDOM, mit beszélek! Ami azt illeti, épp elég vén vagyok hozzá, hogy elmondhassam: végigkísérte az életem a számítástechnika teljes fejlődését majdnem a legkezdetibb kezdetektől. Én még dolgoztam igazi lyukkártyás gépekkel is annak idején...
Ennek fényében állítom neked, az információ alapegysége IGENIS a bit! Hiába is érvelsz, lényegtelen mit mondasz. Azért lényegtelen, mert ez egy DEFINÍCIÓ. Fentebb megadtam a definícióját (az előző hozzászólásomban). Teljesen lényegtelen tehát, hogy a TE SZEMEDBEN mi minősül „információnak”. Senkit nem érdekel az informatikusok közül, hidd el, mert amit te mondasz az nem tudományos hanem csak a magánvéleményed, afféle „szubjektív nézőpont”. A tudományos világban azonban nincs helye semmi szubjektivitásnak. Ott definíciók vannak, tételek, bizonyítások, cáfolatok, meg persze kísérletek is, de annak is megvan a tudományos metodikája, milyen peremfeltételek mellett nevezhető egy kísérlet tudományosnak.
A te példád, hogy mittudomén „éjfél után 5 perc” az „idő”, az egyszerűen NEM INFORMÁCIÓ ebben a formában. És tényleg, nem is mond nekem semmit! Mert kezdjük azzal, nem adtad meg hozzá, milyen vonatkoztatási rendszerben kell ÉRTELMEZNI ezt az időadatot! Lehet hogy amikor nálad ennyi az idő, akkor nálam mittudomén este 8 óra van kereken. Most akkor melyik az „igazi” idő, hm? Nem tudom hogy hol élsz, melyik időzónában, tehát az általad közölt időadat a számomra NEM INFORMÁCIÓ.
És akkor még jóindulatúan nem is foglalkoztam annak elméleti lehetőségével, hátha egy olyan rakétán ülök ami a fénysebesség 98.76 százalékával száguld, mert akkor még mindenféle relativisztikus hókuszpókuszok is közbejönnének az időadat értelmezésében.
Szóval vonatkoztatási rendszer nélkül ez nem információ. Hogy egyszerűbben fogalmazzak bár kissé túlegyszerűsítve is talán: kell egy „origó”, amihez mérjük az időpontot!
Emellett szükséges a mértékegység is. De nem az információ mértékegysége, hanem az időé. A korábban megadott definíciómból sejthető, az információ végeredményben szintén digitális „micsoda”, nem lehet a végtelenségig osztani. Amikor tehát te azt mondod, „az idő éjfél után 5 perc”, tudnom kell azt is, mekkora egységekben méred te az időt. A legkisebb darabja a perc? Vagy van másodperc is nálad mint kisebb egység, de éppen 0 a másodperc értéke?
Ez amiatt fontos, mert ha a fent felsorolt kérdéseket mind tisztázzuk, akkor már LEHET az általad közölt időadatot információnak tekinteni, de ezesetben oda jutunk, hogy pontosan értelmezhető lesz mint információ az általam megadott definíció szerint! Le is írom neked ide, miként megy ez!
Tegyük fel, egyikünk se mozog fényhez közeli sebességgel, azaz a relativitásos micsodáktól tekintsünk el. Tegyük fel, az időadat mellé közölted velem azt is, hogy Magyarországon laksz, és tegyük fel hogy én is ott vagyok épp, veled egy időzónában. (ez nem igaz, csak a példa kedvéért írom így). Tegyük fel azt is, megegyeztünk abban, hogy az idő dimenzióját másodpercnyi egységekben mérjük.
Na most ha mindezt tudjuk, akkor van egy „vonatkoztatási rendszerünk” az időre értelmezve (bár elég primitív...), és ebben már értelmezhető informatikailag az az állítás, hogy az idő nálad „éjfél után 5 perc”. Nézzük meg, ez a közlésed nekem hány bit információt jelent?
—Egy nap összesen 86400 másodpercből áll. Feltételezve hogy kizárólag az általad közölt adatra támaszkodhatok (mert mondjuk egy sötét pincébe vagyok csukva és semmiféle más időmérő eszközöm nincs), egyforma valószínűséggel gondolhattam bármely időpontra, mielőtt te közölted volna velem az időt. Minthogy a TUDOMÁNYOS definíció szerint 1 bit információ felére csökkenti a bizonytalanságot, azt kell kiszámolni, a 2 hányadik hatványa az a szám, ami kiadja a 86400 számot. Nos, a 86400 legközelebbi két olyan számszomszédja ami a 2 egész számú hatványa, az a 65536 (ez a 2 tizenhatodik hatványa), és a 131072 (ez a 2 tizenhetedik hatványa). Vagyis, a közlésed az időre vonatkozóan 16-nál valamivel több, de 17-nél kevesebb bit információval látott el engem. Ezen nem kell meglepődni, mert említettem hogy informatikailag beszéltem arról, hogy a bit az információ alapegysége, eképp ELMÉLETILEG simán beszélhetünk nem egész számú bitekről is, az más kérdés hogy a gyakorlatban, a létező számítógépeinkkel csak egész számú biteket tudunk kezelni. Egészen pontosan tehát, a szóbanforgó példa esetén a közölt információ mértéke ez:
LOGTWO(86400)
ahol a "LOGTWO" a kettes alapú logaritmus függvényét jelenti, amiatt írtam így mert semmi kedvem bohóckodni e fórumbejegyzésnél holmi alsóindexek formázgatásával. Márpedig e képlet értéke számmal kifejezve ennyi:
16.398744
Tehát te ennyi bit információt adtál nekem, majdnem 16.4 bitnyit, AZ EMLÍTETT PEREMFELTÉTELEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL, azaz a fentebb definiált vonatkoztatási rendszerben!
Szó sincs tehát semmiféle olyasmiről, hogy az információt így is lehetne definiálni meg úgy is. NEM LEHET. Nincs helye semmiféle „egyéni” meg „szubjektív”, azaz ÖNKÉNYES definícióknak. Természetesen teljes a szabadságod abban, miként definiálod a PEREMFELTÉTELEKET, a VONATKOZTATÁSI RENDSZERT, amiben aztán értelmezzük az általad küldött információt, és abban is igazad lehet, az általad közölt hír (tényállás, adat, akármi) INFORMÁCIÓMENNYISÉGE (az amit bitben kifejezünk), más és más lehet vonatkoztatási rendszertől függően. Ettől azonban még az információ MÉRTÉKEGYSÉGE, az igenis a bit marad, az a bit, ami a döntési bizonytalanságot felére csökkenti!
Nézzük meg, továbbra is a fenti példán, miként változna az általad közölt időadat információmennyisége, ha megváltoztatjuk a peremfeltételeket! Tegyük fel, az időt nem másodpercnyi, hanem csak percnyi egységekben számoljuk. A pontatlanság így nyilván nagyobb, ellenben máris nem 86400 egység van egy napban, hanem csak 24*60, azaz 1440. Ekkor azt kapjuk, hogy az általad közölt tényállás információmennyisége:
LOGTWO(1440), azaz 10.491853 bit.
Te tehát nem definiálhatod át az információ MÉRTÉKEGYSÉGÉT. Az igenis a bit, és 1 bit az az információ, ami a döntési bizonytalanságot a FELÉRE csökkenti. Pontosan a felére! Teljes a szabadságod azonban azt illetően, miként definiálod azokat a PEREMFELTÉTELEKET, azaz a vonatkoztatási rendszert, amelyben a döntést meg kell hozni. Másrészt mint a fenti példámon látod, a peremfeltételekre vonatkozó döntéseidnek is ÁRA VAN mindig: tudniillik azt illetően, milyen PONTOS lesz a döntés, a pontosság ugyanis azon múlik, mit tekintünk az adott esetben EGYSÉGNEK, de nem az információ egységének, hanem az éppen mért akármi egységének, amiRŐL szól az információ épp!
Önmagában azonban az információnak, annak teljes „éteri elvonatkoztatottságában”, hehehe, szóval elméleti értelemben mindig a bit a mértékegysége.