A szeretem és elfogadom...és az el kell fogadnom között...van némi különbség...miért kell elfogadni...azt az embert magam mellett...aki egy idő után...teljesen másként viszonyul hozzám és a kapcsolathoz?...
Véleményem...,hogy a férfiakat/nőket... épp olyannak fogadom el és szeretem..., amilyenek....és ez nem kötelező...nincs kell...azt gondolom...,hogy nagyon fontos tisztába lenni azzal...,hogy ha esetlegesen nem vagyunk tisztában saját értékeinkkel..., hajlamosak vagyunk alulértékelni önmagunkat...,és ezmiatt áldozattá vállni..., vagy túlértékelni ömagunkat...,akkor biza erőszakossá válhatunk a kapcsolatainkban...és ezek alapján szintén ott a kérdés:el kell fogadnom a másikat?...
Sztem KELLEK és feltételek nélkül...lehet csak szeretnünk önmagunkat...párunkat...mert csak igy alakulhat ki a kapcsolatunkban...a valodi szeretet...amikor is egyik félsem érzi...kötelezönek a "Kell"-eket....
Véleményem szerint nincsenek szükségek el kell fogadomokra...mind inkább jóval fontosabbnak tartom...,hogy a jó kommunikáció építi a hidategy kapcsolatban..., amely a másik elfogadását...,a különbségeket..., a megértés..., a megbocsátás és a mély kapcsolódás alapjává változtatja....két ember között a
társas életet-kapcsolatot...kihagyva a Kellt...és csak igy ezáltal vállik tartosabbá a kapcsolatunk a másikkal...senki nem érzi a másikkal szembeni kötelezőket...
Azt gondolom...,hogyha készen állunk elfogadni...azt milyen a másik...és ezt viszont megkapjuk...akkor a döntés a miénk...elfogadom és "indulhat" a kapcsolat...amin bellül nem lehetnek kellek...
"De ha csak az egonkat és a másikat kell biztosítanunk.... szerintem az hazugság..."
Miért is?
Ha az ember elfogadja magát akkor a környezete is elfogadja a legtöbb esetben.Ha az ember tisztába van értékeivel akkor nehéz letörni az önbizalmát.