Pro Darwin
- Téma inditó Ernoe
- Kezdés dátuma
- Státusza
Kedves Ernő!
A szelekció és a mutáció is megfigyelhető az élővilágban. Nics benne semmi olyan amit ne lehetne megfigyelni. A vírusoknál nagyon jól megfigyelhető, hogy hogyan jönnek létre alfajok. Az eredetileg emberre ártalmatlan madárinfluénza átterjedt az emberre. Ettől még a vírus az vírus maradt! Genetikai ugrásokat nem tudsz bizonyítani mutációval.
A megváltozott kromoszómaszámú egyedek nem viszik tovább a rendellenességet, mivel ivarsejtjeik nem képesek zigótát képezni normális társaik ivarsejtjeivel.
Ma már a tudomány mindent tud a mutációkról, mégis bennemaradt az egységes családfa darwini elméletében mint magyarázat. Miért? A szarvasoknál 54 élő fajt, a lovaknak kilenc /recens/ fajt különböztetünk meg. Hol a genetikai ugrás? Majdnem elfelejtettem, hogy az ózon kialakulását mindig elfelejted.
A hópárduc kialakulása nem azonos a pegazussal, mert az utóbbi csak a mesében létezik.
Kedves Sirkán
-
Megnéztem a videot, nállam elég pici. Egy ilyen kép teljesen alkalmatlan valamineka bizonyitására is.
En azonban ugy vélem, hogy vagy a tölcsérformályu tartály láthato amivel hütövizet probálták a reaktorra önteni, vagy maga a zuhano viz látszik aképen. De az is lehet, hogy képzavar, vagy manipulálás.
-
De én is akartam neked valamit küldeni a NiTinol nevö fémröl aminek emlékezö tehetsége van.
Üssed be a youtube-ba, "memory metal nitinol nickel titanium büroklamme..." vagy hasonlo szavakat. Rengeteg video van a nagyon érdekes, hogy az össze-vissza hajtogatott fém (akár ujnyi vastagságu vagy gemkapocs) egybizonyos hömérsékleten visszaugrik egy beprogrammozott formába.
-
egyszer meséltél nekünk egy 100%-osan bebizonyitott parapsychologiás jelenségröl valami francia által. Na itt a megoldás.
-
Olyan ereje van a visszaugro rudnak, hogy egy embert felemel.
-
Megnéztem a videot, nállam elég pici. Egy ilyen kép teljesen alkalmatlan valamineka bizonyitására is.
En azonban ugy vélem, hogy vagy a tölcsérformályu tartály láthato amivel hütövizet probálták a reaktorra önteni, vagy maga a zuhano viz látszik aképen. De az is lehet, hogy képzavar, vagy manipulálás.
-
De én is akartam neked valamit küldeni a NiTinol nevö fémröl aminek emlékezö tehetsége van.
Üssed be a youtube-ba, "memory metal nitinol nickel titanium büroklamme..." vagy hasonlo szavakat. Rengeteg video van a nagyon érdekes, hogy az össze-vissza hajtogatott fém (akár ujnyi vastagságu vagy gemkapocs) egybizonyos hömérsékleten visszaugrik egy beprogrammozott formába.
-
egyszer meséltél nekünk egy 100%-osan bebizonyitott parapsychologiás jelenségröl valami francia által. Na itt a megoldás.
-
Olyan ereje van a visszaugro rudnak, hogy egy embert felemel.
Kedves Frank
-
De vissza az evolutios kritikádhoz. A véletlen az nem azt jelenti, hogy nem figyelhetö meg hanem azt, hogy nem mondhato meg elöre, hogy mi fog bekövetkezni. A mutatio eredménye láthato de nem "josolhato meg elöre" és nincs is "remény" arra, hogy az lehetséges lenne. Tul sok dolog áll mögötte vagy egyáltalán nem causalis esemény.
-
A probléma amit megemlitesz a kromoszomaszámmal az csak az ivaros szaporodásra vonatkozik. Számtalan élölény képes ivartalanul szaporodni, még halak, hüllök söt cápák is. Egy uj faj létrejötténél nem probléma egy jo ideig ivartalanul szaporodni, tehát semmi bibinek nem kellett lenni a zigota képzésnél.
-
A probléma a te gondolkodásodnál, hogy fajokat hasonlitasz össze akik már több millio ével ezelött elváltak egymástol. A majmok és az emberek még 5 millio évvel ezelött is néha félreléptek. A neanderwölgyi ösember is párzott a homo sapiens elödeivel. A lo és a szamár, a kecske és a bárány még ennek ellenére képesek utodot létrehozni. A differencia millio évekkel ezelött még kisebb volt.
-
A tudomány sajnos nem tud még mindent a mutatiokrol. Egy biztos, hogy a mutátiok nemcsak atomokat, molekulákat hanem egész génsequentiákat érintenek. Ezek egyre jobban bizonyitják a fajfejlödést.
-
Erdekes, hogy téged nem lepett meg a Pitti féle sivatagi homokbol és vizböl csinált DNA, valamit a mikrohullámmal csirkéböl varázsolt kacsa, békábol szalamander ráolvasásra csak az evolutio utját nem akarod felfogni.
-
Nekem az a gyanum, hogy téged nem is a tudományos igazság hanem egy "teremtönek" az integrálása érdekel. Különben ölre kellett volna hogy menjél a Pittivel.
-
De vissza az evolutios kritikádhoz. A véletlen az nem azt jelenti, hogy nem figyelhetö meg hanem azt, hogy nem mondhato meg elöre, hogy mi fog bekövetkezni. A mutatio eredménye láthato de nem "josolhato meg elöre" és nincs is "remény" arra, hogy az lehetséges lenne. Tul sok dolog áll mögötte vagy egyáltalán nem causalis esemény.
-
A probléma amit megemlitesz a kromoszomaszámmal az csak az ivaros szaporodásra vonatkozik. Számtalan élölény képes ivartalanul szaporodni, még halak, hüllök söt cápák is. Egy uj faj létrejötténél nem probléma egy jo ideig ivartalanul szaporodni, tehát semmi bibinek nem kellett lenni a zigota képzésnél.
-
A probléma a te gondolkodásodnál, hogy fajokat hasonlitasz össze akik már több millio ével ezelött elváltak egymástol. A majmok és az emberek még 5 millio évvel ezelött is néha félreléptek. A neanderwölgyi ösember is párzott a homo sapiens elödeivel. A lo és a szamár, a kecske és a bárány még ennek ellenére képesek utodot létrehozni. A differencia millio évekkel ezelött még kisebb volt.
-
A tudomány sajnos nem tud még mindent a mutatiokrol. Egy biztos, hogy a mutátiok nemcsak atomokat, molekulákat hanem egész génsequentiákat érintenek. Ezek egyre jobban bizonyitják a fajfejlödést.
-
Erdekes, hogy téged nem lepett meg a Pitti féle sivatagi homokbol és vizböl csinált DNA, valamit a mikrohullámmal csirkéböl varázsolt kacsa, békábol szalamander ráolvasásra csak az evolutio utját nem akarod felfogni.
-
Nekem az a gyanum, hogy téged nem is a tudományos igazság hanem egy "teremtönek" az integrálása érdekel. Különben ölre kellett volna hogy menjél a Pittivel.
Figyejj Ernoe, bennunk megbizhacc. Nem fogjuk elmeselni a felrelepesedet a felesegednek. Jobb ha nem tuggya.kiss
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Szervusz Ernő,köszönöm,hogy megnézted a videót.Nem tudom,hogy itt a CH-n miért nem lehet teljes képernyőn nézni,de mindjárt küldöm priviben a linket,ahol láthatod.
A lassított résznél is vizet látsz? Hol van ott tölcsér formájú tartály?
Ez a valami a kép bal oldalától indulva tartja a magasságát,semmi "zuhanás",amit a víz esetében látni kellene.Ha nem robotrepülő,akkor bizony idegen technológia.
Gondolod,hogy a nikkel-titán az egyetlen anyag (ötvözet),amely képes "gondolkodni" emlékezni,furán viselkedni ?
Mi a helyzet az ausztenittel,annak nincsenek "para" tulajdonságai,vagy akár az oxigénnek? Ez utóbbi hogyan viselkedik mágneses térben?Te ezeket biztosan jobban tudod,mint én,szeretettel várom a magyarázatot.
Kedves Pitti
-
Látod egy paparazzi csak lefényképezett bennünket. A majmok nem kapnak AIDS-t ugy hogy nem is kellett gumit használnunk. A szüleimnek csak egy követelésük volt, hogy kikeresztelkedjen, mégis egy pogánnyal nem megy az ember az ágyba.
-
-
Kedves Frank
-
Számomra egyre világosabb, hogy az élölények differentiálodását (fajfejlödést) azért nem értitek mert nem idöben gondolkodtok.
-
Azt képzelitek, hogy egy ma élö (rezent) lény öse ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezett mint a mostani. Egy ujszülött ember egy individuális nevet kap mert individuális génekkel rendelkezik. Igy járunk el a kutyánál is meg a lonál is mert ismerjük öket személyesen. Minnél messzebb megyünk vissza a multba annál szükebb lesz azoknak a tulajdonságoaknak a száma amik alapján a lényeket csoportositani tudjuk.
-
Másképp fogalmazva, a napjainkban láthato éles kontur a "fajok" között annál jobban elmosodik minnél messzebb megyünk vissza a multba. Ezt a jelenséget könnyen szemléletessé tehetitek ha egy képfeldolgozo programm segitségével egy jol láthato konturokkal rendelkezö képet felnagyitotok. (Itt az idöbeli változást térbelivel cseréljük ki a szemléletesség érzékeltetése érdekében. Differenciált jelen, homogénabb mult.)
-
Néhány ezer év tenyésztöi munkája a háziállatoknál akkora különbbséget tudott létrehozni, hogy nehézségbe kerül elhinni hogy valamiképpen még össze tartoznának.
-
Ne feledjük, hogy a tenyésztök csak bizonyos tulajdonságok megváltoztatásán dolgoztak. Soha nem volt a cél a a malcbol egy házörzö állatot kitenyészteni vagy kutyát a sonkája miatt szaporitani. Ha kutyárol beszélünk akkor a "kutya-tulajdonságok" alapján szortirozzuk a lényeket és nem a szerint ami szétválasztja öket. Egy "chiwawa" és egy "bernhardiner" között több a különbbség mint a hasonloság mégis kutyának nevezzük mind a kettöt.
-
Egészen biztos, hogy "monszterek" tenyésztésével meggyözö bizonyitékokat lehetne produkálni az evolutio mellett de több okbol kifolyolag nem érné meg. Az egyik, hogy bennünket a cselekedeteink határoznak meg.
-
Látod egy paparazzi csak lefényképezett bennünket. A majmok nem kapnak AIDS-t ugy hogy nem is kellett gumit használnunk. A szüleimnek csak egy követelésük volt, hogy kikeresztelkedjen, mégis egy pogánnyal nem megy az ember az ágyba.
-
-
Kedves Frank
-
Számomra egyre világosabb, hogy az élölények differentiálodását (fajfejlödést) azért nem értitek mert nem idöben gondolkodtok.
-
Azt képzelitek, hogy egy ma élö (rezent) lény öse ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezett mint a mostani. Egy ujszülött ember egy individuális nevet kap mert individuális génekkel rendelkezik. Igy járunk el a kutyánál is meg a lonál is mert ismerjük öket személyesen. Minnél messzebb megyünk vissza a multba annál szükebb lesz azoknak a tulajdonságoaknak a száma amik alapján a lényeket csoportositani tudjuk.
-
Másképp fogalmazva, a napjainkban láthato éles kontur a "fajok" között annál jobban elmosodik minnél messzebb megyünk vissza a multba. Ezt a jelenséget könnyen szemléletessé tehetitek ha egy képfeldolgozo programm segitségével egy jol láthato konturokkal rendelkezö képet felnagyitotok. (Itt az idöbeli változást térbelivel cseréljük ki a szemléletesség érzékeltetése érdekében. Differenciált jelen, homogénabb mult.)
-
Néhány ezer év tenyésztöi munkája a háziállatoknál akkora különbbséget tudott létrehozni, hogy nehézségbe kerül elhinni hogy valamiképpen még össze tartoznának.
-
Ne feledjük, hogy a tenyésztök csak bizonyos tulajdonságok megváltoztatásán dolgoztak. Soha nem volt a cél a a malcbol egy házörzö állatot kitenyészteni vagy kutyát a sonkája miatt szaporitani. Ha kutyárol beszélünk akkor a "kutya-tulajdonságok" alapján szortirozzuk a lényeket és nem a szerint ami szétválasztja öket. Egy "chiwawa" és egy "bernhardiner" között több a különbbség mint a hasonloság mégis kutyának nevezzük mind a kettöt.
-
Egészen biztos, hogy "monszterek" tenyésztésével meggyözö bizonyitékokat lehetne produkálni az evolutio mellett de több okbol kifolyolag nem érné meg. Az egyik, hogy bennünket a cselekedeteink határoznak meg.
Drága Ernő!
Az állatvilágban nem lépnek kapcsolatba olyan egyeddel, amelyik nem hordozza magán a fajta jellemzőit. Még azt is elkergetik, amelyik nem arra a területre, nem abba a csapatba tartozik, nem hogy egy "szörnnyel" flörtöljenek. A szépség és a szörnyeteg az ismét egy mese.
Neked magyarázzam az állatok párválasztási kritériumait? Még egy hibrid létrejötte is csodának számít. Csak akkor jön létre, ha nincs más választás pl. kiszakítják mesterségesen az eredeti környezetéből. /látsd lepkék az előzőekben/
Nem hiszem el, hogy nem érzed, ugyanabban az elméletben két elv mond ellen egymásnak. Az egyik a kiválasztódás az bizonyítható. A génugrás mutációval az pedig egy sületlenség! Ha génugrás bizonyítható lenne két faj között, akkor az csak mesterséges úton jöhetett létre. /csak, hogy az adrenalinszinted segítse a gondolkodást
/Ezt komolyan gondolod? Akkor mostmár értem, hogy miért van a Loch Ness-i szörnyből mindíg csak eggy. Amikor érzi, hogy itt az idő, akkor reprodukálja önmagát.
Vagy talán azt akarod mondani, hogy az első lépcső után, genetikailag azonos emlősök párosodnak egymással? Ez a sztori Ádám és Éva esetében is nagyon hihetetlen, de Te még Ádámot is kihagyod.
Az oroszlán még az oroszlánkölyköket is leöli, /semmit sem hagy a véletlenre/ nem hogy egy mutáns kölykeit.
Sem élettér, sem szaporodási lehetőség a mutánsok számára. Túlélési esélyeik egyenlő a nullával. Ezért nem szaladgálnak a kétfejű teknősbékák, vagy az egylábú kígyók.
Gondolom a ló és a szamár példáját szándékosan írtad a felsorolásba.kiss Légyszives mutass nekem egy majomhibridet ami ma létrehozható és szaporodik. Vagy egy majom mutánst aminek génjeit az egészséges egyedek elfogadják. Vagy bármit ami a génugrást bizonyítaná.
Ezek nem a fejlődés bizonyítékai, hanem pont fordítva. Az egységes családfa egy mese. A génmanipulációt bizonyítja, hogy olyan lények is létrejöttek, majd kipusztultak, amit nem lehet az elméletedbe beilleszteni.
Ezt mifelénk úgy hívják, hogy ködösítés. Olyan is van, amikor valaki az önmaga által teremtett világban él, és meg van győződve, hogy az egy valós világ. A tudatállapot ilyen jellegű megváltozását azt máshogy hívják,... én azt mondom, hogy álomvilág, ez így sokkal szebb.
Értem én Ernő. Az erkölcs. Vagyis, vannak földi angyalok?
Kedves Frank
-
Nem voltál még falun, ahol a tehén hazemenöben "mindent meghág"? Nem láttál még kecskét báránnyal pározni? Kakast kacsával? Nyulat kakassal? Nem kapál még láb-maszirozást kutyáktol?......
-
-
-
-
Nem akarok több képet betenni mert prornográfia miatt még bezárják az oldalt, csak megemlitem, hogy a nök milliardokat adnak ki, hogy ugy illatozzanak mind a bölény töke.
-
Mit gondolsz, hogy miért? Azért, hogy hamarabb az ágyba tudják csalni egy férfiakat. kiss
-
Mire alapozod ezt az állitásodat?
W
Wiener Walzer
Vendég
Ernoeke, hagyd a francba a biológiát - nagyon nem megy ez neked...
Nem tudod, mi a különbség az elsődleges és másodlagos nemi jelleg között, most meg tehenekkel "hágatnál meg mindent"... a többi bugyutaságodat ne is emlegessük...
Jobb lenne, ha visszatérnél az eredeti témához és végre válaszolnál a hozzád intézett kérdésekre - nagyon-nagyon kíváncsian várom... (gyk: a kérdéseket nem én tettem fel, de a válaszra kíváncsi vagyok!)
Nem tudod, mi a különbség az elsődleges és másodlagos nemi jelleg között, most meg tehenekkel "hágatnál meg mindent"... a többi bugyutaságodat ne is emlegessük...
Jobb lenne, ha visszatérnél az eredeti témához és végre válaszolnál a hozzád intézett kérdésekre - nagyon-nagyon kíváncsian várom... (gyk: a kérdéseket nem én tettem fel, de a válaszra kíváncsi vagyok!)
Kedves Ernő, csupa olyan példát hoztál, amik fogságban történnek és nem a természetben. Láttál már vaddisznót?
Kíváncsi lennék a kiskutyádra, hogy mikor próbálkozik a kicsikkel.
A nyuszinak is igencsak szednie kellene a lábát, hogy a tyúkot elkapja. A nyuszitojás az egy másik történet..../Ernő, ez a Darwin, lehet, hogy csak sokáig volt gyerek?/
A kutyák " lábmaszírozása" egyébként egy nagyon jó példa. A természetben ugyanis az is kell, hogy a másik megálljon.
Statisztikailag nagyon jól hangzik az 50%-os szex, de ha csak az egyik akarja az a gyakorlatban nem ér semmit.
Ernő, hogy a tapasztalataidat hogyan szerzed azt nem tudom és nem is firtatom, de lehet, hogy Te olyat tudsz, amivel kiszoríthatod a Chanelt a piacról.
Próbálkozhatnál mondjuk Calvin Klein -nél, CK-Buffalo néven és talán még a felesleges bőrrel is tudnak valamit kezdeni.
"Ha génugrás bizonyítható lenne két faj között, akkor az csak mesterséges úton jöhetett létre."
Mire alapozod ezt az állitásodat?
Szerintem vannak olyan állatfajok amiknek kimutatható a közös őse, mint ahogy már mondtam, nem kell Darwint kidobni, csak az elméletén módosítani. Nem hiszem, hogy bárki is kételkedne abban, hogy pl. a kutyáknak, farkasoknak, hiénáknak..... a közös őse feltételezhető.
Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy az emlősök és a madarak a "hal"-tól származnak. Ha a szárazföld meghódítását vizsgáljuk, szerintem sokkal nagyobb annak az esélye, hogy az egysejtűek hódítottk meg, mint az, hogy a halak "sétájára" kellett várni. A víz körforgása viszi magával az élet lehetőségét. Minden természetes vízben van szervesanyagtartalom. Ez megfigyelhető.
A fejlődési vonalak sokkal hamarabb szétválhattak, mint ahogy az Darwin elméletében szerepel.
Azt sem lehet kizárni, hogy a kezdeti szakaszban a "kezdetleges" élőlények egymástól függetlenül alakultak ki és az elszaporodás után az élettér összekapcsolódott, átfedések jöttek létre és kialakult a tápláléklánc. Az élet produkál hasonlóságot szoros összefüggés nélkül.
Több híres embernek van hasonmása.
Génugrás nem történik és nem történhet természetes úton. Természetes mutáció akkor jelenthetne elképzelhető választ, ha azonos időben több egyed mutálódna azonos módon, és ez a változás, pozitív irányba hat. Ilyen jellegű mutációk láncolata elképzelhetetlen. Ennek lehetősége egyenlő a nullával.
Vannak olyan változások, amik nem magyarázhatók csak és kizárólag fejlődéssel, ilyen pl. az ember kialakulása. Az ember nem illik bele a fejlődés szakaszaiba, nincs összhang. Olyan ugrások vannak az ember fejlődésében, amik csak külső beavatkozás révén jöhetett létre.......
Kedves Wiener Walzer
-
A "fajtalankado" képek, amiket betetem, bizonyitják, hogy a szexualis atraktivitás nem szünik meg a genetikai különbbségek miatt, mint ahogy a Frank ezt továbbra is állitja.
-
Maga a tény, hogy erre külön szavunk van csak megerösit ezt. A napjainkban élö állatok között evmilliok (néha többszáz millio) év sajátos fejlödés van, innen a nagy különbbség, mégis probákoznak egymással.
-
Hogy az állatok egy csoportja az izolatio, vagy életmod miatt egyre jobban eltávolodik a kezdeti populatiotol, azt szemmel, ilyen rövid idötartalom alatt alig láthato. Ezért a zoomozott kép egy igen jo hasonlat, egy szemléletes kép.
-
Kedves Frank
-
Vaddisznokra nemcsak az jellemzö, hogy megvédik a területüket, hanem a "malckodás" is. A "malackodás" szo eredete nem a piszkitásbol ered, hanem abbol, hogy kedvelik a testi kapcsolatot, szivesen dörzsölödnek, söt olyan szorossan fekszenek egymás mellett, hogy az ember alig tudja a testrészeket megkülönböztetni egymástol. Ehez képest az összebujás a nászágyon elidegenedésnek tünik.
-
Azt mondod "Génugrás nem történik és nem történhet természetes úton" Nem tudom mit értesz "génugráson"?
-
Ha a korábbi beszélgetésekbe beleolvasol ott már megemlitettem, hogy az öröklödéshordozo mozgásba van.
Mozgo DNA-elemek ugranak az egyik helyröl a másikra.
-
Söt az is megesik, hogy egy virus véletlenül magávalvisz egy gensequentiát az öt kopirozo sejtböl és egy másik lényben ottfelejti. Gyorsan megemlitem, hogy ezt nem egy intelligens designer parancsára teszi mert a virusnak nincsen lába, a virus terjedése, az infektio az a véletlen müve.
-
A HIV-virus nem tudja, hogy ki jön be a borélyházba. De még a condome nélküli szex sem vezet okvetlen infektiohoz.
-
A "fajtalankado" képek, amiket betetem, bizonyitják, hogy a szexualis atraktivitás nem szünik meg a genetikai különbbségek miatt, mint ahogy a Frank ezt továbbra is állitja.
-
Maga a tény, hogy erre külön szavunk van csak megerösit ezt. A napjainkban élö állatok között evmilliok (néha többszáz millio) év sajátos fejlödés van, innen a nagy különbbség, mégis probákoznak egymással.
-
Hogy az állatok egy csoportja az izolatio, vagy életmod miatt egyre jobban eltávolodik a kezdeti populatiotol, azt szemmel, ilyen rövid idötartalom alatt alig láthato. Ezért a zoomozott kép egy igen jo hasonlat, egy szemléletes kép.
-
Kedves Frank
-
Vaddisznokra nemcsak az jellemzö, hogy megvédik a területüket, hanem a "malckodás" is. A "malackodás" szo eredete nem a piszkitásbol ered, hanem abbol, hogy kedvelik a testi kapcsolatot, szivesen dörzsölödnek, söt olyan szorossan fekszenek egymás mellett, hogy az ember alig tudja a testrészeket megkülönböztetni egymástol. Ehez képest az összebujás a nászágyon elidegenedésnek tünik.
-
Azt mondod "Génugrás nem történik és nem történhet természetes úton" Nem tudom mit értesz "génugráson"?
-
Ha a korábbi beszélgetésekbe beleolvasol ott már megemlitettem, hogy az öröklödéshordozo mozgásba van.
Mozgo DNA-elemek ugranak az egyik helyröl a másikra.
-
Söt az is megesik, hogy egy virus véletlenül magávalvisz egy gensequentiát az öt kopirozo sejtböl és egy másik lényben ottfelejti. Gyorsan megemlitem, hogy ezt nem egy intelligens designer parancsára teszi mert a virusnak nincsen lába, a virus terjedése, az infektio az a véletlen müve.
-
A HIV-virus nem tudja, hogy ki jön be a borélyházba. De még a condome nélküli szex sem vezet okvetlen infektiohoz.
Kedves Ernő
Amennyiben elfogadjuk, hogy az élőlények egymásból alakultak ki, csak ugrásszerű változásokat tapasztalunk. Darwin bízott benne, hogy a tudomány megtalálja a közbeeső láncszemeket, de ez nem így történt. Nagy kérdés és Darwint is zavarta, hogy a meghatározható geológiai formációk miért nem tartalmazzák a hiányzó leleteket?
Ilyen ugrásszerű génváltozás /génugrás/ pl. a madarak tollának kialakulása.
Hogy Darwin elmélete igazolva legyen, a tudomány kreált nekünk magyarázatot. A madarak eredetének nagy bizonyítéka az Archaeopteryx.
Egy kb. szarka nagyságú, madárszerű lény. Tollaikról nagyon keveset tudunk, de struktúrájukban és formájukban már hasonlóak lehettek a mai madarak tollaihoz.
Több, a mai madarakéhoz közelítő tulajdonságuk ellenére az Archaeopteryxek sok theropoda hüllő sajátossággal rendelkeztek. A madaraktól eltérően apró fogaik voltak és hosszú, csontos farkuk, mint a korukban élt dinoszauruszoknak.
A vegyes tulajdonságok miatt sokan gondolják a dinoszauruszok és a madarak közti láncszemnek, vagy az első madárnak.
A „Darwin buldogja” néven is emlegetett brit biológus, Thomas Henry Huxley, szinte azonnal kijelentette, hogy az Archaeopteryx a hüllők és a madarak közötti átmenet. Darwin elméletének igazolása volt a fontos és nem az igazság. 1868-tól kezdődően Huxley összehasonlításokat végzett az Archaeopteryx és a különféle őshüllők között, és Ő azt állapította meg, hogy a lelet nagy mértékben hasonlít az olyan dinoszauruszokra, mint a Hypsilophodon vagy a Compsognathus.
A Hypsilophodon egy aránylag kis méretű dinoszaurusz volt. Bár nem volt olyan kicsi, mint a Compsognathus, a hossza körülbelül 2,3 méter volt. A magassága nagyjából elérte egy ma élő emberét, és a tömege is hozzá hasonlóan 50–70 kilogramm lehetett.
A Compsognathus két, majdnem teljes csontváz alapján ismert, melyek közül az egyik Németországban került elő, és 89 centiméter hosszú, míg a másikra Franciaországban találtak rá, és a hossza eléri a 125 centimétert.
Az Archaeopteryxszel ellentétben a Compsognathus fosszíliákkal együtt sem tollak, sem tollszerű struktúrák nyomai nem őrződtek meg, annak ellenére, hogy a maradványaikra ugyanabban az üledékben találtak rá.
A csontok összehasonlítása mutat hasonlóságot, viszont nagy kérdés, hogy hogyan alakult vagy alakulhatott ki a tollazat.
Nem tudok elképzelni olyat, hogy apró lépések során megjelent a tollpihe a pikkelyes /szaru és nem csontos halpikkely/ bőrön, holott akkor még semmi szerepe nem lehetett. Vagy lehet, hogy fáztak a hüllők? Ez a rész valahogy kimarad a magyarázatokból.
Kedves Ernő, segíts nekem megérteni. Tudatos beavatkozás nélkül, hogyan alakult ki a madarak tolla?
Kedves Ernő
Úgy érzem egy kicsit megzavart a kérdésem. Próbálok segíteni.
A hoacin vagy búbostyúk (Opisthocomus hoazin) a madarak osztályán és a kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjén belül a hoacinfélék (Opisthocomidae) családjának és az Opisthocomus nemnek az egyetlen képviselője.
Kakukkalakú? Ez a kakukk.
Szerinted kakukkalakú?
Figyeld a szárnyformát!
Archaeopterix:
Ennyit a tudományról. Egy madár amit igazság szerint nem tudnak besorolni. A hoacin rendszertani helyzete már 1776-os felfedezése óta problémás. A rendszerezéssel foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy a hoacinnak egy saját, monotipikus, azaz egy fajból álló családot tartsanak fenn.
A hoacin a legkifinomultabb és legspecializáltabb növényevő faj a madarak között. Egyik legfontosabb anatómiai jellemzője az előgyomor, mely a madár teljes testsúlyának körülbelül 25%-át teszi ki. Ez olyan nagy, hogy repülőizmainak is csökevényesedniük kellett, hogy gyomra elférjen, ezért a hoacin gyengén repül.
A fák lombkoronája között él, falevéllel és gyümölccsel táplálkozik. Táplálékának 80%-a zöld levelekből áll, a maradék 20%-ot teszik ki a gyümölcsök és virágok. Részben szárnyaival kapaszkodva mászik a lombkoronában, a talajra nem ereszkedik le.
A fiókák szárnyuk második és harmadik ujján jól fejlett karmokat hordanak, mint az Archaeopteryxnevű ősmadár; ezek később visszafejlődnek. A fiókák jó úszók, de ezt a tulajdonságukat is elvesztik felnőttkorukra. Rosszul repülnek, és akkor is csak rövidtávra.
Kedves Ernő, segíts nekem megérteni. Tudatos beavatkozás nélkül, hogyan alakult ki a madarak tolla?
Úgy érzem egy kicsit megzavart a kérdésem. Próbálok segíteni.
A hoacin vagy búbostyúk (Opisthocomus hoazin) a madarak osztályán és a kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjén belül a hoacinfélék (Opisthocomidae) családjának és az Opisthocomus nemnek az egyetlen képviselője.
Kakukkalakú? Ez a kakukk.
Szerinted kakukkalakú?
Figyeld a szárnyformát!
Archaeopterix:
Ennyit a tudományról. Egy madár amit igazság szerint nem tudnak besorolni. A hoacin rendszertani helyzete már 1776-os felfedezése óta problémás. A rendszerezéssel foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy a hoacinnak egy saját, monotipikus, azaz egy fajból álló családot tartsanak fenn.
A hoacin a legkifinomultabb és legspecializáltabb növényevő faj a madarak között. Egyik legfontosabb anatómiai jellemzője az előgyomor, mely a madár teljes testsúlyának körülbelül 25%-át teszi ki. Ez olyan nagy, hogy repülőizmainak is csökevényesedniük kellett, hogy gyomra elférjen, ezért a hoacin gyengén repül.
A fák lombkoronája között él, falevéllel és gyümölccsel táplálkozik. Táplálékának 80%-a zöld levelekből áll, a maradék 20%-ot teszik ki a gyümölcsök és virágok. Részben szárnyaival kapaszkodva mászik a lombkoronában, a talajra nem ereszkedik le.
A fiókák szárnyuk második és harmadik ujján jól fejlett karmokat hordanak, mint az Archaeopteryxnevű ősmadár; ezek később visszafejlődnek. A fiókák jó úszók, de ezt a tulajdonságukat is elvesztik felnőttkorukra. Rosszul repülnek, és akkor is csak rövidtávra.
Kedves Ernő, segíts nekem megérteni. Tudatos beavatkozás nélkül, hogyan alakult ki a madarak tolla?
Kedves Frank
-
A madarak tollazatának a megjelenése és fejlödése pont az ellenkezöjét mutatja mint amit állitasz.
-
Ilyen komplex strukturák nem jönnek létre az egyik pillanatrol a másikra. Ezt teljes mértékben igazolják ez elmult évek kutatásai.
-
Megvagyok lepve, hogy te milyen hamar feladod a gondolkodással valo probálkozást és meseszerü megoldásokat kinálsz. Ha valamit nem értesz meg rögtön azt állitod: "Ez olyan komplikált, hogy csak "csinált" lehet." Kitöl kedves Frank? Nem veszed észre, hogy egy egyszerü dolgot egy komplikáltal probálsz magyarázni és az ellentmond a logika legelemibb szabályainak. Allandoan "paradigma-változást" vársz el természettudományoktol, hát itt van:
-
A tollak hamarabb jöttek létre mint a madarak - rablo dinoszauruszokban. A repüléshez ezeknek a kezdetleges képzödményeknek azonban nem volt semmi közük. Nem könnyü egy biologiailag teljesen ujszerü strukturának a létrejöttét megértenünk. Sokkal nehezebb mint a már meglevö szerveken vagy testrészeken létrejött változásokat.
-
A szem létrejötte, szükségszerüsége, formája magátol érthetödö. A láthato fény a legtöbb lény számára (közvetlen) az életet éltetö energiaforrás ezért nem meglepö, hogy szervek mint a szem kialakult, a felépitése egyértelmüen megfelel a fizikai törvényszerüségeknek de mi van a tollakkal? A kutatás zsákutcája ott volt sokáig, hogy a tollakat elsösorban a "repülés eszközének" tartottuk.(Még az "angyalokra" is szárnyakat rajzoltunk. Erdekes lenne egy babgázzal hajtott sugárhajtásos angyal freskoja a templomban.)
-
A mai napig hiányoztak primitiv tollak és mivel a tudatlanság a vallásosság forrása, ezért nem meglepö, hogy a kreationisták a bajorországi Solnhofenben talált archaeopteryx lithographikát, egy szarkanagyságu ösmadarat, amelyik már kifejlett repülö és kormánytollakkal rendelkezett "égböl pottyant teremtménynek" tartottak. Mit tehettek mást ha a természettudományos ürrel rendelkezö vallásos világnézetük csak ezt a mesebeli magyarázatot kinálja.
-
Tekintettel arra, hogy a tollakkal kapcsolatos témát már megvilágitottuk itt ezért most csak utalok rá:
-
Az evolutio nem követ semmi féle célt. A tollak kifejlödése mögött sem állt a "repülés szándéka". A toll nem más mint az anyagcsreproduktio eredménye, a mérgezö anyagaoktol valo megszabadulás egy elegáns modja ami késöbb szelektios-elönyökhöz vezetett a höszigetelés, késöbb a repülés lehetövétételevel. Hangsulyozom a tollak nem evolutios "céllal" hanem "mellékproduktként" jöttek létre. Ezt az utat primán bizonyitják a dinoszaurusz leletek.
-
Már az utolso elötti hozzászolásodban azon acsarogsz, hogy "minden olyan hirtelen jött létre". Hát ez nem igy van. Emlékeztetöül ezredszer egy idö-táblázat. Nézzd meg milyen szisztematikusan jött létre az egész elövilág, egyik lény a másik "hátára támaszkodva". A "teremtöd" emberi tulajdonságokkal bir (kinlodik a kereszten, vérontással torol meg minden bünt mint egy diktátor) akkor szabadjon megkérdezzem "Mi haszna van a földön élö lényekböl?" Az, hogy megigyunk egy korso sört az egészségére? Az hogy megdumáljunk egy nöt a diszkoba és felcsaljuk a lakásunkba és megfogjuk a cicijét? Vagy talán azért hozott volna bennünket létre, hogy felállitsunk a vatikánba egy kasztrált korust és felhangon dicsöitsük? Ne legyél már gyerek. Andersen meghallt.
-
-
Minden lény egy "átmeneti tag" a szülei és gyerekei között. Egymáshoz közeli generatiok között a különbbség kisebb mint nagyobb intervallumot tekintve. Ezt jol érzékelteti ha rá-zoomozol egy képre, a konturok eltünnek.
-
Olyan hirtelen azért nem jöttek létre a fajok, gondoljál csak arra, hogy ugy 8 millio évvel ezelött az öseink együtt fügésztek a majmokkal az öserdöben, még a neanderwölgyivel is rokonok vagyunk amint azt a legujabb genetikai vizsgálatok mutatják.
-
Ha valaki talál egy uj, addig ismeretlen élölényt akkor nem a templomba viszi névadora hanem egy evolutios-biologust kérdez meg, aki a modern taxonomia eszközeivel megállapitja a rokonságot ebbe a 30 millio rokont átölelö családban.
-
Nem kell a fejlödéstörténet minden pillanatát leletekkel alátámasztani az evolutioselmélet bizonyitásához, elég ha a kronologiai sorbanállitásra tekintünk. Ha gerinceseket találnánk abbol az idöböl amikor csak puhatestüek éltek, vagy a párosujju patások elöbb jelentek volna meg mint a halak stb. akkor lehetne kárognod. Az idö mulását sem azzal bizonyitod, hogy egész nap a másodpercmutaton volt a szemed.
-
Hagy emlékeztesselek arra, hogy valamenyi élölény az élete során átmegy az "egyselytü állapoton" és ez a vitathatatlan, egyszerü, szemmel láthato tény elég okot ad deszendenztheorie komolyanvételéhez !!!
-
Az ember nem ugy jött létre, hogy egy leprás isten megvakarta a fülét.
Ez kinek az agyából jött elő? Milyen leletek?
Kedves Ernő!
Tudnál valami adatot, infót adni, hogy ezzel az elmélettel ki állt elő? Az atomvonat vezetője, vagy a határőr aki látta az anyagcserét? Vagy talán a játékgyártók találták ki?
.
A Monster Dino az egy LEGO Creator, ne keverd össze az evolúcióval. Az energiaszerzés megoldható elemcserével /nem anyagcsere, elemcsere/. A mérgező anyagoktól való megszabadulás útja pedig a szelektív hulladékgyüjtés.
Kedves Frank
-
Itt van néhány forrás amik mögött nem Babtista vagy Mohamedán föiskolák állnak hanem nemzetközileg elismert biologusok. Elég ha beütsz néhány szot az internetbe rögtön találsz egy csomo utalást.
-
Rengeteg publikatio van az Oxfordjournalban (itt a link) ahol legalább az abstract-ot letudod tölteni
-
http://icb.oxfordjournals.org/search?author1=Paul+F.+A.+Maderson&sortspec=date&submit=Submit
http://www.yale.edu/eeb/prum/pubs.htm
-
Alan H. Brush und Richard O. Prum
Prum RO, Brush AH (2002): The Evolutionary Origin and Diservication of Feather
Prum RO Brush AH (2003): Zuerst kam die Feder ; Spektrum der Wissenschaft 10/2003 32 - 41
Peters DS (2001): Probleme der frühen Vogelevolution. I. Die Sache mit den Feden ; Natur und Museum 11 387
Prum RO Brush AH (2003): Zuerst kam die Feder ; Spektrum der Wissenschaft 10/2003 32 - 41
Paul F. A. Maderson; The Development of the Sauropsid Integument: A Contribution to the Problem of the Origin and Evolution of Feathers
-
Gondolom a Spektrum der Wissenschaft a Budapesti Sabo Ervin Könyvtárban hozzáférhetö.
-
-
Itt van néhány forrás amik mögött nem Babtista vagy Mohamedán föiskolák állnak hanem nemzetközileg elismert biologusok. Elég ha beütsz néhány szot az internetbe rögtön találsz egy csomo utalást.
-
Rengeteg publikatio van az Oxfordjournalban (itt a link) ahol legalább az abstract-ot letudod tölteni
-
http://icb.oxfordjournals.org/search?author1=Paul+F.+A.+Maderson&sortspec=date&submit=Submit
http://www.yale.edu/eeb/prum/pubs.htm
-
Alan H. Brush und Richard O. Prum
Prum RO, Brush AH (2002): The Evolutionary Origin and Diservication of Feather
Prum RO Brush AH (2003): Zuerst kam die Feder ; Spektrum der Wissenschaft 10/2003 32 - 41
Peters DS (2001): Probleme der frühen Vogelevolution. I. Die Sache mit den Feden ; Natur und Museum 11 387
Prum RO Brush AH (2003): Zuerst kam die Feder ; Spektrum der Wissenschaft 10/2003 32 - 41
Paul F. A. Maderson; The Development of the Sauropsid Integument: A Contribution to the Problem of the Origin and Evolution of Feathers
-
Gondolom a Spektrum der Wissenschaft a Budapesti Sabo Ervin Könyvtárban hozzáférhetö.
-
Kedves Ernő
Nagyon érdekel, hogy hogyan kötöd össze a veseműködést a toll kialakulásával. Gondolom ennyi forrásmunka után, azért van valami véleményed. Vagy nincs? Te javasoltad Pittinek, hogy saját szavaival ... és az érvelés...
A hsz-ed olyan mint a népmesék vége. Aki nem hiszi, járjon utána.
A hüllők veséje az emlősőkével és a madarakéval ellentétben nem képes a testfolyadékuknál sűrűbb vizeletet termelni. Ennek az az oka, hogy nefronjukból hiányzik egy speciális struktúra, amelyet Henle-féle kacsnak neveznek. Néhány faj képes ugyan vizet juttatni a húgyhólyagjába, de számos hüllő kénytelen a vastagbelét és a kloákáját használni a víz kieresztésére. Némelyik hüllő az orr és a nyelv sómirigyein keresztül szabadul meg a felesleges sótól.
A toll kialakulása, valóban nagy előny lehetett. Abban az időben, amikor az Archaeopteryx élt, Európa még trópusi éghajlatú szigetív volt, sekély, meleg tengerektől övezve. Valamennyi ismert egyed fosszíliáját a mai Németország területén találták. Szarka nagyságú!!!!
Tyrannosaurus méreteit: Hossza közel 13 méter, a csípőmagassága 4 méter, a tömegét pedig 6,8 tonnára becsülik, tollak nélkül.
Kedves Frank
-
Most a 3.746. hozzászolásnál vagyunk. Ha visszamégy kb. 500 lépést ugy a #3294 - #3296 hozzászoláshoz ott kezdtünk el (az ördög tudja hanyadszor) arrol beszélni, hogy miért nem büzlik a madárkaki, amivel a dolog hogy ugy mondjam magát magyarázza.
-
A tollakat a kéntartalmu, mérgezö aminosavaknak a rövid uton valo kiválásztása eredményezte. (Nem a hosszu emésztöszerveken keresztül.)
-
Ha ott nem találsz felelet a kérdésre akkor nekirugaszkodom mégegyszer.
-
Most a 3.746. hozzászolásnál vagyunk. Ha visszamégy kb. 500 lépést ugy a #3294 - #3296 hozzászoláshoz ott kezdtünk el (az ördög tudja hanyadszor) arrol beszélni, hogy miért nem büzlik a madárkaki, amivel a dolog hogy ugy mondjam magát magyarázza.
-
A tollakat a kéntartalmu, mérgezö aminosavaknak a rövid uton valo kiválásztása eredményezte. (Nem a hosszu emésztöszerveken keresztül.)
-
Ha ott nem találsz felelet a kérdésre akkor nekirugaszkodom mégegyszer.
- Státusza
Hasonló témák
