Neumann János,
"A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül:
az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépen való számítások elvégzésének megvalósításához. Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe."
Kedves Ernő!
A számítógép programjában nincs véletlen!!!!
Numerikus analízisről:
"Kezdete az ókori egyiptomi kultúráig nyúlik vissza; egyik első ilyen témájú írott emlék a Rhind papirusz (Kr. e. 1650 körül). Komolyabb fejlődésnek azonban csak Isaac Newton és Gottfried Leibniz munkásságának köszönhetően indult. A 18. és 19. században nem kisebb elmék, mint Leonhard Euler, Joseph-Louis Lagrange és Carl Friedrich Gauss fejlesztették tovább a numerikus analízist."
A Neumann-elvek:
- teljesen elektronikus számítógép;
- kettes számrendszer alkalmazása;
- aritmetikai egység alkalmazása (
univerzális Turing-gép);
- központi vezérlőegység alkalmazása;
- belső program- és adattárolás.
"Bár Neumann Jánost többnyire matematikusként emlegetjük, jelentős eredményeket mutatott fel más területeken is. Ő vetette meg a
numerikus matematika alapjait, közgazdászként Oscar Morgensternnel közösen írt könyvet a
játékelméletről, ami a közgazdasági tudományoknak ma is meghatározó elmélete."
A telitalálatos lottószelvény számait kiadja a számítógép egy algoritmus alapján, csak nincs időd a szelvényeket minden megoldásra kitölteni. Az evolúciós algoritmus ugyanezen az elven működik. Megadott adatok és körülmények alapján megadja, hogy egy madárpopuláció, hogyan fog változni, milyen variációk vannak....., de a program nem csinál a halból emlőst, nem lehet beprogramozni a véletlent. Csak az ember szakíthatja meg a program futását véletlenszerűen, de nem a program véletlenszerű.
"...... Heisenberg híres határozatlansági elve – mely szerint a részecske helye és lendülete nem határozható meg tetszőleges pontossággal – a két megfelelő operátor nem-kommutativitásává alakul. Ez az új matematikai megfogalmazás – amely a mátrixmechanikát és a hullámmechanikát is magában foglalja – 1932-ben A kvantummechanika matematikai alapjai (The Mathematical Foundations of Quantum Mechanics) című alapvető könyvhöz vezetett. Jóllehet a fizikusok általában másfajta megközelítést fogadtak el, Neumanné inkább a matematikusok számára volt elegáns és kielégítő. A fizikusok által elfogadott megközelítést 1930-ban Paul Dirac fogalmazta meg. Ez egy különös függvényen – az úgynevezett Dirac-delta függvényen – alapult, amelyet Neumann keményen bírált.
Neumann absztrakt kezelési módja lehetővé tette a számára hogy szembeállítsa a determinizmus és a nem-determinista álláspont ügyét, és a könyvében megmutatta, hogy a kvantummechanika nem származtatható egy a klasszikus mechanikához hasonló determinisztikus elmélet statisztikai megközelítéséből."
"Neumann Garrett Birkhoffal együtt bebizonyította, hogy
a kvantummechanika egy teljesen más logikát is követel, mint a klasszikus. Például a fény (a fotonok) nem képesek áthaladni két egymást követő, egymásra merőlegesen polarizált polárszűrőn, és emiatt egy harmadik szűrőn sem tud átmenni, amely az eredetiekhez képest ferdén polarizált, akár a másik kettő elé, akár mögé helyezzük. De ha a harmadik szűrőt a másik kettő közé helyezzük, a foton képes keresztülhaladni."
A jelenleg számításba vett törvények alapján nem lehet megmagyarázni, hogy hogyan alakult ki az élet, miért kel életre a vírus. Nem tudjuk, hogy hogyan lett az ivartalan szaporodásból ivaros. Nincs magyarázat, hogy hogyan alakultak ki az emlősök és sorolhatnám. A jelenleg ismert törvényszerűségeket a "véletlennel" pótoljuk ki, hogy legyen egy egységes rendszer.
Szemléletváltásra lenne szükség és meg kellene találni azokat a dolgokat amiket, ha beillesztünk a már meglévő rendszerbe, megkapjuk a válaszokat. Azonban ez
"egy teljesen más logikát is követel".
/idézetek: magyarvagyok.com/
