Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

A legtöbb házban nem volna házsártos asszony, ha ugyanott nem volna egy morgó medve, vagy egy járkáló boros - illetve söröshordó.
 
Harmónia


Hagyományos módszerei ellenére a Mester nem sokra tartotta a tradíciókat és a szabályokat.

Egyszer vita támadt az egyik tanítvány és a lánya között, mert a férfi nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lánya tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, melyeket vallásuk előírt a párválasztásban.

A Mester nyíltan a lány pártjára állt.

A tanítvány persze nagyon meglepődött, hogy pont egy szent ember tesz ilyet. A Mester így szólt hozzá:

-Értsd meg, az élet olyan, mint a zene. Azt is sokkal inkább érzéssel és ösztönszerűen játsszák, mintsem szabályok szerint.
 
Prófécia


-Az igazság tanítómestere akarok lenni.

-Kész vagy arra, hogy éhezz, hogy ne vegyenek rólad tudomást, hogy koplalj 45 éves korodig?

-Természetesen. De mondd meg, mi lesz, miután betöltöm a 45. évemet?

-Akkorra felnősz odáig, hogy megszokod.
 
Jobbrafordulás


Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már.

Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte:

-Mi lesz velem? Se pénzem, se barátom.

-Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: Minden jóra fog fordulni ismét.

Felcsillan a remény a fiatalember szemében.

-Gazdag leszek megint?

-Nem. Hozzá fogsz szokni a magányhoz és a nincstelenséghez.
 
Szavak


A tanítványok elmerülve vitatkoztak Lao-ce mondásán, amely így hangzott:

Akik tudják, nem mondják;

Akik mondják, nem tudják.

Amikor a Mester belépett, megkérdezték, pontosan mit jelentenek ezek a szavak. Ő azt kérdezte tőlük:

- Melyiktek ismeri a rózsa illatát?

Mindegyikük ismerte. Erre azt mondta a Mester:

- Most foglaljátok szavakba!

Mindegyikük hallgatott.
 
Lemondás önmagunkról


Egy befolyásos gyáros kérdezte egyszer a Mestertől:

- Mivel keresed a kenyeredet?

- Semmivel.

- Nem lustaság ez? – nevetett fel a gyáros gúnyosan.

- Az ég szerelmére, már hogy volna az! A lustaság általában a nagyon aktív emberek bűne.

Később a tanítványoknak még ezt mondta:

- Ne csináljatok semmit, s minden megvalósul általatok. A semmittevés nagyon is sok munkába kerül. Próbáljátok ki!
 
Bölcsesség


A Mester mindig örömmel hallotta, ha az emberek elismerték tudatlanságukat.

- A bölcsesség egyenes arányban növekszik a tudatlanságunk beismerésével – állította.

Amikor magyarázatot kértek tőle, ezt mondta:

- Ha belátod, hogy nem vagy olyan bölcs, mint ahogy tegnap vélted magadról, akkor ma már bölcsebb vagy.
 
Előítélet


- Semmi sem jó, vagy rossz, a véleményünk teszi azzá – mondta a Mester.

Amikor megkérdezték, hogy magyarázza ezt meg, hozzátette:

- Az egyik ember könnyedén megtartotta a vallásos böjtöt a hét minden napján. A másik éhen halt ugyanattól a koszttól.
 
Az igazság nem található elméletekben sem…


A házaspár nem tudta, hogy mit kezdjenek hároméves kisfiúknak az újszülöttel szembeni féltékenységével. Egy gyermekpszichológiával foglalkozó könyv azonban felvilágosította őket.

Egy nap, amikor a kis srác különösen rossz hangulatban volt, édesanyja így szólt hozzá:

- Fogd ezt a mackót, kisfiam, és mutasd meg nekem, hogy milyen érzéseid vannak a bébivel kapcsolatban!

A könyv szerint a gyermeknek ütni és gyömöszölni kellett volna a mackót. De a hároméves megragadta a lábánál a macit, szemmel látható örömmel odament a bébihez, és jól fejbe verte vele.
 
A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe, és ott állt a bírói szék előtt.

- Ki vagy te? – kérdezte egy hang.

- A polgármester felesége – válaszolta.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.

- Négy gyermek anyja.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.

- Tanítónő vagyok.

- Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.

És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.

- Keresztény vagyok.

- Nem a vallásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy te.

- Én az vagyok, aki mindennap a templomba ment, és mindig segítette a szegényeket és a rászorulókat.

- Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem, hogy ki vagy.

Végül is megbukott a vizsgán, mert visszaküldték a földre. Amikor felgyógyult betegségéből, elhatározta, hogy utánajár, ki is ő. És ez nagyon megváltoztatta az életét.


A feladatunk az, hogy legyünk. Nem az, hogy valakik legyünk, vagy hogy senkik se legyünk, mert ebből származik a kapzsiság és a becsvágy. Nem az, hogy ezek vagy azok legyünk – és így függővé váljunk -, hanem csak az, hogy legyünk.
 
Oldal tetejére