Hírek Visszatért az ember a Holdhoz, új korszak nyílik az űrkutatásban

Több mint fél évszázad után először jártak űrhajósok a Hold közelében. Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen magyar idő szerint kedd 1:00-kor értek legközelebb a Hold felszínéhez, 6545 kilométerre megközelítve az égitest Földről nem látható, túlsó oldalát.

A Hold megkerülésekor tervezett módon, kedden hajnali 0:44 után 40 percre megszakadt a kapcsolat az űrhajósokkal, mivel az égitest blokkolta az Orion és a Föld közötti rádiós és lézeres kommunikációt. Miután az űrhajó előbújt a Hold mögül, 1:24-kor az emberiség történetében a Földtől valaha legtávolabb járt asztronauták bejelentkeztek a houstoni irányításnál. „Annyira jó újra hallani a Földet” – mondta Koch.

Ekkor az űrhajósoknak lehetőségük nyílt a Hold mögül előbukkanó Föld lefényképezésére, amit először az Apollo–8 legénysége örökített meg a legendás „Földkelte” felvételen. A Hold túlsó oldalának körberepülése során az asztronauták közel 30, előre meghatározott felszíni célpontot vettek szemügyre a Holdon, köztük becsapódási krátereket, ősi lávafolyásokat, repedéseket és hegygerinceket. Az elrepülés során az egyik fő látványosság a teljes egészében először általuk látható, 930 kilométeres átmérőjű, céltáblára emlékeztető Orientale-medence volt. Miután befejezték a Hold megfigyelését, újabb különleges látványban volt részük: a Nap a Hold mögé bújt, és egy közel egy órán át tartó napfogyatkozás kezdődött.

A Hold megközelítése után az űrhajósoknak gratulált Donald Trump amerikai elnök és Jared Isaacman, a NASA vezetője is. „Ma történelmet írtatok, és egész Amerikát mérhetetlen büszkeséggel töltöttétek el – mondta Trump az Artemis–2 legénységének. – Küldetésetek előkészíti Amerika mihamarabbi visszatérését a Hold felszínére”.

Wiseman, Glover, Koch és Hansen a Hold melletti elhaladás során 406 690 kilométerre kerültek a Földtől, amivel megdöntötték a balsorsú Apollo–13 küldetés legénységének rekordját. Mielőtt az Artemis–2 űrhajósai a Holdhoz értek volna, a NASA lejátszotta nekik Jim Lovell, az Apollo–8 pilótájának és az Apollo–13 parancsnokának üzenetét, amit tavalyi halála előtt hagyott nekik hátra. „Büszke vagyok rá, hogy most nektek adhatom át a stafétát, miközben megkerülitek a Holdat, és megalapozzátok a Mars-küldetéseket mindannyiunk javára” – mondta Lovell.

Az Orion nem állt pályára a Hold körül, és útját úgy tervezték meg, hogy az égitest gravitációja nagyobb pályakorrekciók nélkül a Föld felé terelje. A Hold megkerülése után a NASA figyelme immár teljes mértékben az űrhajósok biztonságos hazajuttatására irányul. Az Orion 10 nappal a fellövés után, szombat hajnali 2:07-kor szál majd le a Csendes-óceánon, San Diego közelében, miután negyed órával korábban 40 000 kilométeres óránkénti sebességgel belépett a Föld légkörébe. Az Artemis–2 küldetésen az Orion űrhajó más pályán tér majd vissza a Földre, mint a legénység nélküli Artemis–1-en, ahol a hőpajzs a vártnál súlyosabb károsodást szenvedett. A landolás után az űrhajósokat és űrkapszulájukat az amerikai haditengerészet egyik hadihajója és helikopterei helyezik majd biztonságba.

Mától új korszak kezdődik az űrkutatásban​

Az eddig komolyabb problémák nélkül zajló Artemis–2 tesztrepülés, ami fél évszázaddal az Apollo-program után visszajuttatta az emberiséget a Hold körüli térbe, az újbóli amerikai holdraszállást készíti elő. Ezt az űrügynökség Jared Isaacman, a NASA vezetőjének februári döntése nyomán 2028-ra tervezi: az Artemis–4 küldetés során két űrhajós a SpaceX vagy a Blue Origin holdkompján landol majd a Holdon.

Ezek a holdkompok és fejlesztésük felpörgetése okozza a legtöbb fejtörést a decemberben beiktatott Isaacmannek: legalább az egyiknek el kell készülnie ahhoz, hogy az USA megelőzze a 2030-ig holdraszállást tervező Kínát. Míg az ázsiai ország a holdűrhajóját és az apró holdkompját egy-egy rakétával kívánja a Holdhoz küldeni, a SpaceX holdkompként funkcionáló, hatalmas Starship HLS űrhajójának akár egy tucat űrbeli utántöltésre is szüksége lehet, hogy eljusson az égitesthez. Azt, hogy az űrbeli utántöltés ilyen skálán egyáltalán lehetséges, a SpaceX a Starship egyik következő tesztrepülésén, még idén tervezi demonstrálni.

Az űrhajósok Holdra juttatása mellett az eddig az amerikai adófizetőknek közel 100 milliárd dollárba kerülő Artemis program másik célja a Föld-Hold-gazdaság (cislunar economy) megalapozása volt magáncégek bevonásán keresztül, amik közül több már sikeresen űrszondákat juttatott a Hold felszínére. Ennek nagy lökést adhat egy holdbázis létrehozása, amit Isaacman márciusban jelentett be.

A felszíni bázist robotszondák és űrhajósok építenék meg az égitest déli pólusánál, 2036-ig. Egy holdbázis páratlan információkat adhat arról, hogy milyen hosszú távon egy másik égitest felszínén élni, és lehetőséget adna a holdi erőforrások, köztük a déli pólusnál található vízjég kiaknázására is. Ezek a tapasztalatok kulcsfontosságúak lehetnek az első emberes mars expedíció, valamint egy marsi kolónia létrehozása előtt.

A Qubiten végigkövetjük az Artemis–2 útját: az elmúlt napokban írtunk a küldetés hátteréről és az indításról, a legénység átmeneti vécéproblémájáról, a pénteki kulcsfontosságú rakétamanőverről, bemutattuk a Földről készült első fotókat az Orion fedélzetéről, beszámoltunk arról, hogy félúton járnak az űrhajósok a Hold felé, és beharangoztuk a Hold megközelítését is.



Tóth András

1775613172886.png
 
Mindkettő hamis, mert a Föld lapos, vagy fánk alakú
Az egész cécó csak azért volt, hogy rekordot döntsenek, 6000 kilométerrel messzebb jutott az emberiség, a híradások szerint legközelebb még nagyobb távolsági rekord jön, plusz látták a Hold sötét oldalát is, ami a képeken részben mégis világos volt, ki tuja milyen rejtélyes okok miatt.​
 
Utoljára módosítva:
Az egész cécó csak azért volt, hogy rekordot döntsenek, 6000 kilométerrel messzebb jutott az emberiség, a híradások szerint legközelebb még nagyobb távolsági rekord jön, plusz látták a Hold sötét oldalát is, ami a képeken részben mégis világos volt, ki tuja milyen rejtélyes okok miatt.​
Hogy sötét oldalon világos a kép? csak nekünk furcsa, éppen úgy mint az állítólagos Holdra szállás idején fújt a szél. Csak arra lennék kiváncsi most ha Holdra szállás lesz akkor mivel fognak visszatérni az űrhajóba? Ugyanis jelenleg is csak a vissza téréshez helikopter, repülőgép és rakéta technikai eszközőkön kívűl nem áll más rendelkezésre.
 
Hogy sötét oldalon világos a kép? csak nekünk furcsa, éppen úgy mint az állítólagos Holdra szállás idején fújt a szél. Csak arra lennék kiváncsi most ha Holdra szállás lesz akkor mivel fognak visszatérni az űrhajóba? Ugyanis jelenleg is csak a vissza téréshez helikopter, repülőgép és rakéta technikai eszközőkön kívűl nem áll más rendelkezésre.
Állítólag vitték magukkal kihúzhatós létrát...
 
Csak arra lennék kiváncsi most ha Holdra szállás lesz akkor mivel fognak visszatérni az űrhajóba?
Ugyanis jelenleg is csak a vissza téréshez helikopter, repülőgép és rakéta technikai eszközőkön kívűl nem áll más rendelkezésre.
Megoldották kevésbé fejlett technikai szinten is rakéta technológiával, az egészen minimális, gyakorlatilag nulla légkör miatt helikopter és repülőgép nem jöhet szóba. Inkább arra akartam rámutatni, hogy az Artemis II küldetés tudományos értéke helyett jól hangzó butaságokkal etetnek minket. Ilyen az 1 százalékos távolsági rekord döntés. A Hold sötét oldala, ami nem sötét, csak a földről nem látszik a keringési jellemzők miatt. Az egyik neves hetilap portálja azt írta, hogy Hold körüli pályára álltak, most nem, de mindegy is.​
 
Megoldották kevésbé fejlett technikai szinten is rakéta technológiával, az egészen minimális, gyakorlatilag nulla légkör miatt helikopter és repülőgép nem jöhet szóba. Inkább arra akartam rámutatni, hogy az Artemis II küldetés tudományos értéke helyett jól hangzó butaságokkal etetnek minket. Ilyen az 1 százalékos távolsági rekord döntés. A Hold sötét oldala, ami nem sötét, csak a földről nem látszik a keringési jellemzők miatt. Az egyik neves hetilap portálja azt írta, hogy Hold körüli pályára álltak, most nem, de mindegy is.​
A rakétákról lehet olvasni pl. a https://rocket-science.blog.hu/2021/07/01/rocket_exhaust cikkben. A fejlett technikai szinten lehetséges, hiszen elsősorban az interkontinentális ballisztikus rakétákhoz hipergólikus üzemanyagú (hidrazin, szimmetrikus dimetil-hidrazin, stb.) hajtóműveket alkalmaznak, de viszont az űrkompon semmilyen rakéta kilővésre alkalmas berendezést (létrán lemászik Aldrin űrhajóshoz viszonyítva, kilővésre alkalmas állványzat, geomtriai tér alakzat, stb.) nem lehet látni.
 
Az ősi holdkomp ilyen volt:

holdkomp - magyar.jpg

holdkomp - angol.jpg

A holdkomp felszállómotorja, az űrhajózás történetének egyik legfontosabb mérnöki alkotása volt. Egyetlen célra tervezték, hogy minden körülmények között működjön, nem volt belőle tartalék, és a Hold felszínén nem volt lehetőség javításra. Végletekig egyszerű volt. A hajtóanyagot nagynyomású héliumgáz nyomta bele az égéstérbe. A motorban nem voltak forgó alkatrészek, turbinák vagy üzemanyag szivattyúk, amik elromolhattak volna. Csak néhány mágnesszelepnek kellett kinyitnia, hogy a motor beinduljon. A motor nem volt túl erős a földi rakétákhoz képest, de a Holdról való szabaduláshoz megfelelt. A felszállás pillanatában robbanócsavarok választották el a két egységet, és egy speciális guillotine szerű szerkezet vágta át a kábeleket és csöveket. Amikor elérték a Hold körüli pályát, az RCS fúvókák segítségével manővereztek a keringő parancsnoki modulhoz, ahol a harmadik társuk várta őket.




 
Utoljára módosítva:
Az ősi holdkomp ilyen volt:

Csatolás megtekintése 2103818

Csatolás megtekintése 2103820

A holdkomp felszállómotorja, az űrhajózás történetének egyik legfontosabb mérnöki alkotása volt. Egyetlen célra tervezték, hogy minden körülmények között működjön, nem volt belőle tartalék, és a Hold felszínén nem volt lehetőség javításra. Végletekig egyszerű volt. A hajtóanyagot nagynyomású héliumgáz nyomta bele az égéstérbe. A motorban nem voltak forgó alkatrészek, turbinák vagy üzemanyag szivattyúk, amik elromolhattak volna. Csak néhány mágnesszelepnek kellett kinyitnia, hogy a motor beinduljon. A motor nem volt túl erős a földi rakétákhoz képest, de a Holdról való szabaduláshoz megfelelt. A felszállás pillanatában robbanócsavarok választották el a két egységet, és egy speciális guillotine szerű szerkezet vágta át a kábeleket és csöveket. Amikor elérték a Hold körüli pályát, az RCS fúvókák segítségével manővereztek a keringő parancsnoki modulhoz, ahol a harmadik társuk várta őket.





A holdkompon a leszálló motor látható, de viszont a kérdésem a fenti ábrán hol van a felszállást biztosító rakéta hajtómű?
Ugyanis egy félvágott rakéta hajtómű így néz ki;

1775739876070.png
 
Ezeket te is megkereshetnéd:

Csatolás megtekintése 2103859

Csatolás megtekintése 2103860

A Holdon hatoda a gravitáció. Nem szükséges egy hatalmas rakétarendszer a felemelkedéshez. Ugyanazzal az izomkifejtéssel, amivel a Földön fél métert ugrasz magasra, a Holdon akár 3 méteres magasságba is felrepülhetnél, és sokkal lassabban érnél földet.
A kérdésem kizárólag a Hold űrkompra vonatkozott.
Igen, a Hold gravitációja nem igényel akkora rakétarendszert, de a hatoda ellenére mégis van mérete, így kérdésem nem került megválaszolásra, a Holdra leszálló kompon hol van a felszállást biztosító rakéta hajtómű?
 
Az első rajzon a felszálló hajtóműnek csak egy apró részlete látszik, takarásban van. A holdkompok nem voltak teljesen egyformák. Az ábrák ismeretterjesztési célokat szolgálnak, nem műszaki rajzok. Kamunak tartod az egészet?​
 
Utoljára módosítva:
Személy szerint ez egy fontos lépés arra, hogy az emberiség ne halljon ki. Elég egy kósza meteor és nekünk annyi. Amig legalább el nem jutunk és meg nem telepszünk egy másik naprendszerben, addig kozmikus szintén egy hajszálnál is vékonyabb a fajunk léte, ami bármikor leszakadhat.
 
Amig legalább el nem jutunk és meg nem telepszünk egy másik naprendszerben
A másik naprendszer elképesztően messze van távolságban és időben is. Ott is ugyanezeknek a veszélyeknek lennénk kitéve. Itt kellene boldogulnuk valahogy. Az űrkutatás gyarapítja az ismereteinket, sok mindennapi eszközünk miatta létezik, egyébként még nem találtuk volna fel. Drága. Mihez képest? Például a hadikiadások is mehetnének értelmesebb célokra. Ha a világ egyetlen évnyi hadikiadását (2718 milliárd USD) elosztjuk egyetlen Artemis II küldetés árával (4,1 milliárd USD), az eredmény 663 darab Artemis II küldetés, naponta kettő indulhatna. Az űrkutatás már most is lehetőséget ad, hogy az időben felfedezett átlagos veszélyeket elhárítsuk.​
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Sziasztok. A költészet napját ünnepeljük. Keresek egy verset, amit 40 éve olvastam a "Kanadai Kék Ujságban". A vers arrol szolt, "nem attol vagyok magyar, hogy a nagykörúton sétálok, hanem attol, hogy Petöfit, Arany Jánost és Jozsef Attilát a szivemben hordom. Tudna valaki segiteni? Köszönom.
Andrea Dózsa wrote on Ajuda67's profile.
Kedves Ajuda! Végre sikerült regisztrálnom és így mostmár majd itt is olvashatom a fordításaidat. Köszönöm az eddigieket is. :)
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

A mai Á R P Á D napon is nagyon sok boldogságot kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl : v.pisti

Statisztikák

Témák
39,184
Üzenet
5,046,614
Tagok
630,376
Legújabb tagunk
cyberMockus
Oldal tetejére