Élet és tudomány

bojtorjan témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2004 Szeptember 5.

  1. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Mégtovábbi bővítések kapcsolhatóak a kis műholdhoz, pl: A BME diákjainak köszönhető ennek az elkészítése. A műhold készítésének pénzügyi alapját pedig szponzorok segítségével hozták létre.
    A Masat pedig...évig fog a földkörűli ellipszis pályán keringeni . Az ellipszis kistengelye 300 km, nagytengelye 1300 km.
    A műhold hordozórakétáját Francia Guayanáról lőtték fel. STB..
    A műhold feladata....lesz.
     
  2. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Ismeretlen fajok az antarktiszi tengerek mélyén

    xxxxxxx[​IMG]


    Korábban ismeretlen fajok életközösségére bukkantak a tengerfenéken az Antarktisz közelében.
    Az élőlények a mélytengeri füstölgőket körülvevő forró, sötét világban csoportosulnak.
    </BEVEZETO>



    [​IMG]

    Tengeri rózsák (A), tengeri rózsák és puhatestűek (B), fiatal
    jetirákok a tengeri rózsák között (C), leíratlan puhatestűek (D),
    meghatározatlan hétkarú tengeri csillagok a nyeles kacsakagylók
    között (E), meghatározatlan polip.
    A fehér méretvonalak 10
    centiméternek felelnek meg az előtérben



    [​IMG]


    Elsőként vetettek be távirányítású tengeralattjárót az Antarktiszt körülvevő, úgynevezett Déli-óceán mélyén húzódó East Scotia hátság tanulmányozására az Oxfordi és a Southamptoni Egyetem, valamint a British Antarctic Survey kutatói.



    [​IMG]



    Az itt található hidrotermális kürtők (köztük az akár 382 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő fekete füstölgők) egyedülálló környezetet hoznak létre, ahová nem hatol le a napfény és amely gazdag bizonyos vegyületekben.



    [​IMG]



    "A hidrotermális kürtők a Földön sehol másutt nem található állatoknak adnak otthont, amelyek nem a Napból nyerik az energiát, hanem bizonyos vegyületek, például kén-hidrogén lebontásából" - mondta a kutatások vezetője, Alex Rogers, az Oxfordi Egyetem zoológus professzora.
    "Az Antarktisz mellett húzódó Déli-óceánban található kürtők első felmérése egy forró, sötét elveszett világot tárt fel, ahol korábban ismeretlen tengeri organizmusok egész közössége virul" - mondta.



    [​IMG]



    A távvezérelt tengeralattjáró egyedülálló képeket készített a különleges élőlényekről.
    Megörökítette a jetirákok új fajának hatalmas kolóniáit, amelyekről a kutatók úgy gondolják, hogy uralják az antarktiszi kürtők ökoszisztémáját.


    [​IMG]


    Másutt egy eddig még leíratlan ragadozó tengeri csillagot fényképezett, amely hét karjával kúszott a nyeles kacsakagylókkal borított terepen. Majdnem 2400 méteres mélységben pedig egy szintén meghatározatlan fakó polipra bukkant.

    Amit nem találtunk, az majdnem olyan meglepő, mint amit találtunk" - mondta Rogers professzor. "Sok állat, így például a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán hidrotermális kürtőinél megtalálható csőférgek, kürtőkagylók, kürtőrákok és kürtőgarnélák egyszerűen nem bukkantak fel ezen a vidéken" - magyarázta.

    A kutatócsoport, amely felfedezéseiről a szabad hozzáférésű PLoS Biology folyóiratban számolt be, úgy véli, hogy az antarktiszi és a másutt lévő kürtők körül található állatok különbözősége arra utal, hogy a Déli-óceán egyfajta gátat képvisel bizonyos kürtőlakó állatok számára.
    Az East Scotia hátság egyedülálló fajai azt is jelzik, hogy a kürtők ökoszisztémája a bolygónkon jóval sokfélébb és összetettebb, mint korábban gondolták.


    Az origo.hu/tudomany/
    cikke nyomán.
     
  3. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    Hawaii egy nagy sziget északi maradványa úgyhiszem. Van-e erről valahol magyarnyelvű anyag? A választ előre köszönöm.
     
  4. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    *******

    Nem jól hiszed.:D

    A Hawaii szigetek vulkáni működés eredményeként egyenként jöttek létre. Az óceán mélyén egy "hot spot", azaz forró pont van, amiből a felszínre törő lávából először kialakult egy sziget. Ugyanúgy, ahogy a kontinensek, az óceán alatti kőzet lemezek is mozognak.
    Ez a lemez északnyugati irányban haladt, de az alatta levő forró pont helyzete változatlan maradt.
    Amikor legközelebb aktívvá vált a forró pont, az első sziget már elmozdult, így egy újabb sziget jött létre.

    Ennek megfelelően nyugatról keletre haladva egyre fiatalabbak a szigetek: Kauai 5 millió, Hawaii 1 millió éves. A legelső szigeteket mára már teljesen elmosta az óceán, csak korallzátonyok maradtak belőlük a víz mélyén.



    Forró pontok vulkanizmusa

    A lemezhatárok mentén fekv&otilde; vulkánokon kívül léteznek úgynevezett lemezközi vulkánok is.
    Ezek, mint a nevük is utal rá távol esnek az aktív peremszegélyekt&otilde;l, ahol a litoszféra szétszakad, illetve szubdukcióval megsemmisül.
    Kialakulásukat a forró pontokkal magyarázza a lemeztektonika tudománya.

    A forró pontok viszonylag kicsiny 10-100 km átmér&otilde;j&ucirc; területek, ahol a földkéreg kissé megemelkedik mintegy dómszer&ucirc;en kiduzzad.
    A Föld h&otilde;áramlása lényegesen
    er&otilde;teljesebb, mint más vidékeken. E pontokon a köpenyb&otilde;l felfelé áramló magma lyukat éget a k&otilde;zetburokba , és így jön létre a vulkáni m&ucirc;ködés.
    A gomolyáramlások helye a legutóbbi 150-200 millió év alatt nem változott, miközben az egyes litoszféralemezek lassan elvonultak fölöttük. Így állt el&otilde; az a különös helyzet, hogy a vulkánosság t&ucirc;zhányóláncot hozott létre.
    Az el&otilde;z&otilde; helyen megsz&ucirc;nik a vulkáni m&ucirc;ködés, de a forró pont újabbat éget litoszférába.


    <TABLE border=1 width="75%" cols=1><TBODY><TR><TD><CENTER>[​IMG]</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>​


    Az ábrán látható fejl&otilde;désmenet kitün&otilde;en tanulmányozható Hawaii-szigeteken. ​

    A Niihau, Kuai, Oahu, Molokai és Maui szigete az eltelt évmilliók alatt már áthaladt a forró pont felett.
    A legfiatalabb sziget Hawaii, amelyen még m&ucirc;ködnek vulkánok.
    Ha ez a sziget is túljut a forró ponton, t&ucirc;zhányói kialszanak majd.​



    <TABLE border=1 width="63%" cols=1><TBODY><TR><TD><CENTER>[​IMG]</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>

    A Hawaii-szigetek elhelyezkedése

    <CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER><CENTER></CENTER>
    A folyamat nem állt meg, már szület&otilde;ben van a következ&otilde;, a legújabb sziget, Loihi. A tengeralattjáróból vizsgálódó tudósok megfigyelték ahogyan kiemelkedik a tengerfenékb&otilde;l, 4600m magas, még 970m-t kell növekednie, és megjelenik
    a víz felszínén.
    A vulkánobszervatórium kutatói szerint kb.10 ezer év múlva. ​



    [​IMG]




    A Hawaii-szigeteken kívül az Egyesült Államok nyugati részén fekv&otilde; Yellowstone Park h&otilde;forrásai és gejzírei is egy ilyen forró pontnak köszönhetik létüket, de ugyanez mondható el az Azori-szigetekr&otilde;l, és a Galapagos-szigetekr&otilde;l is.
    A tudósok az " Izlandi jelenséget" is a forró pont elmélettel magyarázzák. Izland a Földön az egyetlen olyan pont, ahol a Közép-atlanti hátság egy darabja a felszínen látható.
    Vajon mi nyomja fel éppen itt a tenger mélyéb&otilde;l a felszínre ezeket a hegyeket? Valószín&ucirc;leg egy forró pont.
    Izlandon a felszínre tör&otilde; k&otilde;zetolvadék két forrásból származhat: a tengerfenék tágulásából és a forró pontból.
    A forró pont szolgáltatta azt a plussz lávak&otilde;zetet, amely az évmilliók során a tengerszint fölé emelte a szigetet.









    <CENTER>[​IMG]</CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>A Föld k&otilde;zetlemezei és a forró pontok elhelyezkedése</CENTER>



    A forró pontok vulkanizmusának jellemz&otilde;i:


    A vulkánok láncszer&ucirc;en helyezkednek el, és k&otilde;zeteik a lánc egyik végét&otilde;l, ahol még ma is tart a m&ucirc;ködés, fokozatosan id&otilde;södnek.
    Lávájuk többnyire hasonlít az óceáni hátságokéhoz, bazaltos,híg k&otilde;zetolvadék.
    M&ucirc;ködésük: "csendes" a g&otilde;zök és gázok által felszínre juttatott lávaömlések jellemzik. Nincs robbanásos kitörésük.
    Vulkánformái: a pajzsvulkánok.
    Legismertebbek a Hawaii-szigetek vulkánjai: a Mauna Loa, Mauna Kea, Kilauea.


    [​IMG]
    Mauna Loa



    Lávafolyások Hawaii-szigetén

    A lávafolyásoknak leghamarabb a felületük szilárdul meg.
    A sötétszín&ucirc; bazaltkéreg valósággal beburkolja az izzó, képlékeny bels&otilde; tömeget, amely a "b&otilde;r" alatt tovább folytatja útját. ​







    <CENTER>[​IMG] [​IMG]</CENTER>


    Forrás:ngkszki.hu/-Vulkáni jelenségek.
     
  5. Bihar

    Bihar Kitiltott (BANned)

    A Hámori tó.
    A Hámori tó Miskolc nyugati részén, Lillafüreden található. Nagyon szép természeti környezetben, egyik oldala mentén még egy régi kisvasút is működik.
    Hogyan jött létre és miért ez a hosszukás kis tó? A kohászat számára -1850 körűl- elrekesztették a Garadna patakot, a mai átjáróútnál. Hűtővíz szükségletét így oldotta meg egykor a kohászat. A Garadnát lezáró töltést azóta többször emelték. Számítások, becslések szerint a lezáró-elrekesztő töltés kicsit instabil, nem eléggé megnyugtató a víznyomás tartásához.
    A Garadna lezárása úgy történt, hogy a töltés alatt megoldott a túlfolyás, amikor erre szükség van. A kis tó hossza kb 0,9-1,0 km, szélessége többnyire 200 m körűli. Az az eredeti víztömeg,mellyet a tározó a túlfolyószintig befogadott kb 0-8 és 1,0 millió m3 között lehetett.
    A2. világháborúban igen sok lőszer, robbanóanyag kerűlt a tóba.
    A kis völgyzáró töltés alatt a továbbfutó Garadnába becsatlakozik az István (cseppkő) barlang felől érkező Szinva forrás kis patakja, medre is, a torkolat előtti kis vízeséssel. Ez inkább csak akkor működik, ha sok a patakban a víz, ugyanis a város a Szinva forrást (karszt) ivóvízellátásra hasznosítja és gravitációsan egy csőben elvezeti a vizet a diósgyőri tárolómedencékbe.
    A kohászat már jó régen nem használja egyébként a Garadna ill. a tó vizét, mert -biztonságból és mennyiségi okokból- a Sajóról szerezte be a vizet, míg a rendszerváltás nem szólt közbe.
    A Garadna patakon még a forrásán kívűl a Margit forrás vize is lefolyik, ill. ez előbb a pisztrángtenyészeten át jut a Garadna medrébe, tehát enyhén szennyezetten. A Margit forrás foglalását nem elég szakszerűen végezték el annakidején, ez a Margit forrás a környező karsztvízgyűjtőnek a túlfolyója tulajdonképpen.
    Visszatérve a tóhoz, ebben hatalmas iszapréteg található, mely kb 160 éve egyre gyarapodik. Az iszap a tó felső végénél jóval durvább mint a gátnál, mert a víz ennergiája ezt igy alakítja. Manapság eléggé katasztrófális már a helyzet, mert a tóban már csak 20-250 000 m3 lehet a víz térfogata az eredeti mintegy 0,8-1 millió helyett. Az időjárástól függően 4-5000 m3 évi iszapmennyiség is juthat a tóba.
    Már kb 40 éve tudják Miskolcon, a szakigazgatási területen dolgozók, hogy
    a tó elé hordalékfogót kellene építeni. Azonban többezer m3 évi iszap elszállítása nem lenne kis feladat, mert -más megoldás hiányában- ezt a város teljes hosszában végig kellene szállítani és valahol Szirma környékén lehetne a lerakásra alkalmas helyet találni, megvenni. Ennek a megolásnak nagy költségvonzat is lenne természetesen. Most is van azonban egy igen kis hordalékfogó a tó előtt, ez azonban csak a nagy hordalékot állítja meg, mesze nem elég tehát a megoldáshoz.
    Ha a tóra nincs szüksége -és nem is lesz- a kohászatnak (nincs már ilyen különben) akkor is a táj sokkal szegényebb lenne a tó nélkűl...tehát ennek szanálása nem feltétlenűl okos gondolat. A meglévő iszapos feltöltésen ugyanis egy megfeleleő burkolt árkot átlehetne vezetni, ekkor tó eltünhetne.
    Azt szokták mondani, hogy a tavak a földfelszín legmulandóbb alakzatai...hátmég a mesterséges tavak...
    Vajjon mi lenne a megoldás?
     
    Alextron kedveli ezt.
  6. Alextron

    Alextron Állandó Tag

    Hallottam olyan dolmányos varjúról, "aki" egy műanyag kupakot hódeszkának használt...
    többször is lecsúszott a lejtőn, tehát játszott !
     
  7. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Nagyszabású hókutatást végeznek a NASA szakemberei

    Nagyszabású kutatást végeznek a NASA szakemberei, hogy feltárjanak mindent, amit még nem tudunk a hóról, és előkészítsék a terepet egy globális csapadék-előrejelzési űrmisszió számára.



    [​IMG]



    Az elmúlt évtizedben a kutatók rájöttek, hogy az űr egy bizonyos pontjából tanulmányozni lehet a leeső havat, és a földet érő hótömeget, ám a titokzatos “fehér anyag” továbbra is sok fejtörést okoz a számukra.
    “Jelenleg ott tartunk a hókutatásban, ahol negyven évvel ezelőtt az eső tanulmányozásában” – mondta Gail Skofronick-Jackson, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa.

    A szakember a NASA és a kanadai környezetvédelmi minisztérium közös kutatócsoportjának a tagja, amely jelenleg a kanadai Ontario tartomány déli részén folytat nagyszabású vizsgálatot a hómegfigyelés fejlesztése érdekében.
    A GPM Hideg-évszakbeli Csapadék Vizsgálat (GCPEx) nevű program a NASA Globális Csapadékmérő (GPM) missziójának a része, amelynek központi (Core) műholdját 2014-ben lövik fel.



    [​IMG]



    A GPM egy globális eső- és hómegfigyelést végző nemzetközi műholdhálózat, amely a jövőben világszerte három óránkét fog előrejelzést adni a várható csapadékozásról – olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók elsősorban a hó felhőn belüli “előéletét” vizsgálják, amely meghatározza, hogy a csapadék később miként halad keresztül bolygónk víz- és éghajlati körforgásain.​

    A pontos havazási adatok nem csupán az időjárás-előrejelzések miatt fontosak. A hó a hegyi régiók egyik elsőszámú vízforrása. A Sierra Nevada hegység hótakarói például Kalifornia állam vízellátásának egyharmadát fedezik: a tavasz és nyár folyamán a vízkörforgásba bekerülő olvadt hó az állam 37,5 milliárd dolláros mezőgazdaságának biztosít ivó- és öntözővizet.
    Az aszályok és az éghajlatváltozás miatt a hótömegek egyre fogyatkozó vízforrást jelentenek. A kutatók ezért azt is vizsgálják, hogy pontosan mennyi vizet tartalmaz a földre lehulló hó. Ehhez azonban először meg kell tudniuk különböztetni a havat az esőtől, amely a földfelszínen egyszerű – az eső nedves és folyékony, a hó fagyott és szilárd -, az űrből azonban már jóval bonyolultabb, mivel a kettő sokszor egyszerre hullik, illetve a hó gyakran szó szerint beleolvad az esőbe.​




    [​IMG]




    Egy másik probléma a hópelyhek formája.
    “Az esőcseppek gömbalakúak, vagy kissé horpadtak, de gyakorlatilag egy alakjuk van. A hó esetében viszont számtalan alakzattal találkozunk” – magyarázta Skofronick-Jackson.
    “Az esőcseppek nagyjából egyenesen lehullnak a földre, a hópelyheket viszont ide-oda fújja a szél, ez pedig megnehezíti a műholdak munkáját”.
    A pelyhek megannyi alakzata a víztartalmuk megállapítását is megnehezíti: a “nedves” hó sokkal több vizet szállít, mint a “száraz” változat.​

    A GPM radarja a hópelyhek méretéről és víztartalmáról is pontos információkat fog adni. A műszer ultrarövid hullámokat fog sugározni két különböző frekvencián: amikor ezek a mikrohullámú rezgések összetalálkoznak egy esőcseppel, vagy egy hópehellyel, akkor egy részük visszaverődik a radar érzékelőjéhez. A hullám indulási és visszaérkezési ideje közötti távolság megmérésével a radar meg fogja tudni mondani, hogy milyen messze vannak részecskék a felhőben.​



    [​IMG]



    A január 17. és február 29. között folyó vizsgálat földi műszerei a hó mennyiségét, leesési sebességét, és víztartalmát vizsgálják, míg a felhőkön áthaladó kutató repülőgépek a hópelyhek méretéről, víztartalmuk mennyiségéről és hőmérsékletéről gyűjtenek adatokat.​

    A program hivatalos oldala:NASA-GPM


    Forrás: MTI 2012. február 21



    xxxxxxx[​IMG]

    <!-- content vége -->Wilson Alwyn Bentley1865 –1931 -makrofotográfus (aki egész életében a felhők, a köd és a csapadék minden formájának tanulmányozásának és megörökítésének szentelte egész életét) szavai a hópelyhekről, akit a világ első hópehelyfotósaként emlegetnek.

    Bentley 1885. január 15-én készítette el a világ legelső hópehelyfotóját.



    [​IMG]
    „A mikroszkóp alatt felfedeztem, hogy a hópelyhek a szépség csodái; és szégyenletesnek tartottam, hogy mások nem látják és nem ismerik el ezt a szépséget. Minden kristály a formatervezés mestermunkája volt, és soha nem ismétlődött meg egy formázat sem. Amikor egy hópehely elolvadt, a forma örökre eltűnt. Annyi szépség eltávozott, nyom nélkül.”


     
  8. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Új vércsoportokat azonosítottak

    xxxxxxxxxx[​IMG]


    Valószínűleg mindenki tisztában van a vércsoportjával, ami lehet A, B, AB vagy 0.
    Talán még azt is tudjuk milyen az Rh-faktorunk.
    De mi a helyzet a Langereis vércsoporttal, vagy éppen a Juniorral?
    Pozitív vagy negatív? A legtöbb ember ezekről még csak nem is hallott, pedig ez az ismeret élet-halál kérdése lehet.

    Bár a vértranszfúziós problémák a Langereis és a Junior vércsoportok miatt világszerte ritkák, számos etnikum veszélyben van, jegyezte meg Bryan Ballif, a Vermont Egyetem kutatója. "Több mint 50000 japánról tudjuk, hogy Junior negatív és vérátömlesztéskor problémák vagy anya-magzat összeegyeztethetetlenség léphet fel" - mondta.

    Ennek a két vércsoportnak a molekuláris alapja egészen mostanáig rejtély volt. Ballif és munkatársai a Nature Genetics februári számában publikálták felfedezésüket a két kevésbé ismert vércsoportért felelős vörösvérsejtek két proteinjéről, az ABCB6-ról és ABCG2-ről.
    "Csupán 30 proteint azonosítottak eddig, amik az alapvető vércsoportokért felelősek, most ez a szám 32-re emelkedett" - mondta Ballif, hozzátéve, hogy a legutóbbi hasonló felfedezés közel egy évtizedre tekint vissza, ezért is különösen jelentős a mostani kettős eredmény.
    Mindkét újonnan felfedezett protein összefüggésbe hozható a rák gyógyszerekkel szembeni ellenállással, ezért a kutatásnak kihatása lehet a különböző ráktípusok kezelési módszereire is.


    [​IMG]
    Emberi vér mikroszkóp alatt.


    Ballif és kollégái egy nemzetközi összefogás keretében dolgoztak, tömeg spektrométerrel elemezték a Francia Nemzeti Vértranszfúziós Intézet által megszűrt fehérjéket, amikhez a japán vöröskereszt oszakai és hokkaido-i vérbankjaitól kaptak antitesteket. A vermonti proteinazonosítás után a munkát Franciaországban folytatták, ahol a helyi projektvezető, Lionel Arnaud és csapata sejt- és genetikai teszteket hajtott végre, megerősítve, hogy ezek a fehérjék a felelősek a Langereis és Junior vércsoportok kialakulásáért.

    Az ABO és az Rh-faktoron túl a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 28 további vércsoport-rendszert tart nyilván, olyan neveken mint Kidd, Duffy, Diego és Lutheran, a Langereis és a Junior azonban még nincs a listájukon. Bár az új vércsoportok antitesteit már évtizedekkel ezelőtt azonosították az összeférhetetlen vércsoportú magzatok kihordásával küzdő terhes nőknél, ezeknek az antitesteknek a genetikai alapjai egészen mostanáig ismeretlenek voltak, ezért nagyon kevesen tudtak arról, hogy Langereis (Lan), vagy Junior negatívak, illetve pozitívak, tette hozzá Ballif.


    xxxxxxx[​IMG]xBryan Ballif

    "A vérátömlesztésnél az anti-Lan antitesttel rendelkező egyének ellátása rendkívül nagy kihívás, részben a megfelelő donorok szűkössége, főként azonban a vérszűréshez alkalmazható megbízható reagensek hiánya miatt. A Junior negatív donorok is nagyon ritkák, ez azonban hamarosan változhat" - írja tanulmányában a kutató csoport.

    Az új kutatás eredményeivel az egészségügyi szakemberek most már sokkal gyorsabban és biztosabban tudják szűrni ezeket az új vércsoport-proteineket. Az ismeretek különösen hasznosak lehetnek a szervátültetéseknél.
    "Ahogy egyre nagyobb gyakorlatra teszünk szert a szervátültetésben, mindent megteszünk a minél jobb egyezőségek érdekében, időnként azonban egy szövet vagy szerv, ami jónak tűnik, mégsem működik és kilökődik, ami számos problémához vagy halálhoz vezet. Nem mindig tudjuk a kilökődések okát, azonban összefüggésben lehetnek ezekkel a proteinekkel" - vélekedik Ballif.

    Az adományozott szervek és szövetek kilökéséért az immunrendszer a felelős, ami ha nem ugyanazokat a proteineket észleli, ami testünk vérsejtjeiben megtalálhatók, egy összetett sejtvédelmi mechanizmust léptet életbe.
    "Antitesteket fejleszt ki az új szervek, vagy szövetek ellen és megpróbálja elpusztítani az észlelt betolakodót. A test saját maga ellen támad" - magyarázta Ballif, aki nem csupán a japán lakosságnál, de az európai cigány lakosság körében is megállapította a Langereis és Junior vércsoportokat.

    A kutatócsoport még koránt sem ért munkája végére.
    "További ismeretlen vércsoportokat követünk nyomon, nagyságrendileg körülbelül 10-15 rendszerről tudunk, amiknél szintén gondok léphetnek fel, azonban nem tudjuk melyik az a protein, ami előidézi ezeket a problémákat" - mondta Ballif.
    "Bár ezek is rendkívül ritkák, mégis ha ön az az egyén, akinek ez gondot okoz egy vérátömlesztésnél, akkor nincs ennél fontosabb ismeret" <!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->


    F:.sg.hu/cikkek
     
    gledag, Kyra2 és Umaksuman kedveli ezt.
  9. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    31800 éve halott növényt támasztottak fel

    [​IMG]


    Élő növényt alkottak egy parányi sarkvidéki virág terméséből, ami közel 32.000 évvel ezelőtt pusztult el.
    A termést az észak-kelet szibériai tundra fagyott altalajában találták meg néhány évvel ezelőtt.​



    [​IMG]



    Ez a legidősebb növény, amit valaha is újra alkottak, messze maga mögé utasítva a korábbi csúcstartót, az izraeli Masada egy ősi erődítményében talált 2000 éves magvakból termesztett datolya pálmát.​

    Itt olvasható:​
    http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=3197125&postcount=361


    Megfelelő körülmények között magok és egyes sejtek meglepően hosszú ideig képesek fennmaradni, sok esetben azonban a mostanihoz hasonló bejelentések hamisnak bizonyulnak. Többször is szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a fáraók sírkamráiban talált magokból sikerült búzát termeszteni, a radiokarbon kormeghatározások azonban rendre modern szennyeződéseket mutattak ki, így a biológusok óvatosan kezelik a kérdést.
    Nem kivétel ez alól a szibériai esetet sem, bár itt a perdöntőnek tartott kormeghatározás alátámasztja a beharangozott eredményeket.

    Az Orosz Tudományos Akadémia kutatását Szvetlana Jasina és az napokban tragikus hirtelenséggel, szívrohamban elhunyt David Gilicsinszki vezette, eredményeiket az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklap keddi számában tették közzé.
    "Elképesztő áttörés. Nincs kétségem a kutatás hitelessége felől" - nyilatkozott lelkesen a kanadai Yukon Paleontológiai Program szakértője, Grant Zazula, pedig már maga is cáfolt meg hasonló bejelentést.


    [​IMG]


    Az oroszok eredményei azonban annyira megdöbbentőek, hiszen 30000 és 2000 év között óriási a különbség, hogy a szakértők további bizonyítékokat követlenek.
    "Ez túlmutat az ismereteinken" - mondta Alastair Murdoch, a brit Reading Egyetem tudósa, aki a magok életképességére specializálódott. Murdoch a mákot hozta fel példaként, melynek magjai az orosz tanulmányban szereplő -7 Celsius fokon tárolva, 160 év után 98 százalékban már nem csíráztathatók, és hol vagyunk még a 30000 évtől.


    [​IMG]


    A szóban forgó magokat és terméseket oroszok a Kolima-folyó partján ásták ki ősi ürge üregekből. A területet az utolsó jégkorszak alatt mamutok és gyapjas orrszarvúk népesítették be. A földtani folyamatok az üregeket 38 méternyi üledék alá temették, folyamatosan -7 Celsius fokon tartva a bennük uralkodó hőmérsékletet.
    A tároló kamrák több mint 600.000 magot és termést tartalmaztak, a fajok többsége nagyon hasonlít a ma is megtalálható rokonához, egy szegfűfélékhez tartozó mécsvirághoz (Silene stenophylla).


    [​IMG]


    Az orosz kutatók először közvetlenül próbálkoztak a magok csíráztatásával, azonban ezzel kudarcot vallottak. Ezután szövetet nyertek ki a növényi placentából, a magsarjasztóból, azaz a növény magtermelő szervéből. A sejteket Petri-csészében felolvasztva kezdték tenyészteni, létrehozva a kifejlett növényeket. Sok növény szaporítható egyetlen felnőtt sejtből, a klónozási eljárás pedig három magsarjasztóval is elvégezték, amiből összesen 36 növényt termesztettek, számol be az orosz jelentés. Az ősi növények egészen a virágzásig azonosnak tűnnek a ma élő keskenylevelű mécsvirággal, virágaik szirmai azonban keskenyebbek, és jobban szétterülnek. ​

    A radiokarbon kormeghatározás szerint a magvak illetve a magsarjasztó 31.800 évesek.
    A kutatás szerint a speciális körülmények járulhattak hozzá a mécsvirág növényi sejtjeinek példátlanul hosszú életképességéhez.
    A sarki ürgék éléstáraikként szolgáló üregeket az állandóan fagyott altalajhoz közel alakítják ki, hogy hűvösen tartsák magvaikat a sarkvidéki nyarak alatt is, így a termések a kezdetektől fogva le voltak hűtve. A termés placentája (a képen P-vel jelölve) magas szacharóz és fenol szintekkel rendelkezik, amik kitűnő fagyálló ágensek. ​




    [​IMG]




    Az oroszok megmérték a helyszín talajának radioaktivitását is, hogy felmérjék a DNS roncsolódását, méréseik azonban annyira alacsony gammasugárzási értékeket mutattak, ami 30000 év alatt nem sokkal nagyobb felhalmozódást eredményez a mécsvirág termésében, mint például a sikeresen csíráztatott 1300 éves szent lótusz magokban.​

    Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem DNS szakértője szerint a magyarázat "alapjait tekintve elfogadható" a tartósan fagyott altalaj miatt, az egész bejelentés azonban a radiokarbon kormeghatározás helytállóságától függ. "Az egész ezen nyugszik, ha valami itt félresiklott, akkor az egész darabjaira hullhat"​

    Amennyiben az ősi mécsvirág a ma élő növények őse, a rokonságnak egyértelműen ki kell tűnnie DNS-ükből. Dr. Willerslev szerint az orosz kutatóknak elemezniük kell leleteik DNS-ét, ami újabb bizonyítóerejű adalékként szolgálna a kutatáshoz. Mindazonáltal ez nem ennyire egyszerű, ezeket a növényeket ugyanis eddig nem igazán tanulmányozták genetikailag.​

    Ha az orosz bejelentés igaz, akkor a tudósok képesek lesznek valós időben tanulmányozni a növény evolúcióját, mivel rendelkezésükre áll a mai és az ősi változat is, illetve jó eséllyel más ősi fajok is feltámaszthatóvá válnak a fagyott altalajból, köztük olyan növények, amik már rég kihaltak.​


    F:.sg.hu/cikkek
     
    gledag és Kyra2 kedveli ezt.
  10. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Pókok milliói Wagga Wagga városában

    [​IMG]



    Ijesztő következményei lettek a kivételesen esős időjárásnak az Ausztrália délkeleti részén fekvő Wagga Wagga városában.
    Új-Dél Wales tartományban hetek óta zuhog az eső, ami árvizeket okozott , több mint 150 éve a legsúlyosabbat a vidéken.
    A Sydney és Melbourne között félúton fekvő Wagga (a helyiek csak így hívják) egy magaslaton helyezkedik el, ezért természetes védettséget élvez az árvíztől.
    Éppen emiatt lepte el most milliónyi pók a várost.


    [​IMG]


    Miközben az árvíz, illetve a Murrumbidgee folyó veszélyesen megemelkedett vízszintje miatt kilencezer embert telepítettek ki a városból, a kiürített környékre megérkeztek az alacsonyabb, vízzel elárasztott területekről milliószám menekülő pókok, és órák alatt pókhálóval szőttek be egész városnegyedeket.
    A Sydney Morning Herald által megszólaltatott szakértők szerint ausztrál farkaspókokról van szó, amelyek egyébként magányos életmódot folytatnak a természetben, de a katasztrófa elől menekülve most sosem látott sokmilliós tömegbe verődtek.
    A news.com.au viszont vitorláspókfélékről (Linyphiidae) ír.
    A hálók inkább ez utóbbira utalnak, de valószínűleg a rengeteg pók között többféle faj is megtalálható.


    [​IMG]


    A pókhorda annál is félelmetesebb látványt nyújt, mert a víz előli meneküléshez azt a módszert választották, amivel a fiatal pókok szokták elhagyni a szülők vadászterületét: egy magasabb pontról, általában valamilyen növény csúcsáról hosszú pókfonalat eresztenek a levegőbe, amit a szél felkap, és pókostul elrepíti. Wagga városát tehát gyakorlatilag a szél fújta tele pókokkal és pókhálóval pár óra alatt.
    A katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított várost most egybefüggő pókhálólepel takarja, a pókok fákat, házakat is teljesen beszőttek.


    [​IMG]


    Az ausztrál farkaspók 30 milliméteresre nő meg, nem agresszív, csak akkor támad emberre, ha az életét veszélyben érzi, a csípése fájdalmas ugyan, de a mérge elég enyhe.
    Az esős időjárás egyébként kedvez a pókoknak, egyrészt a víz közelében élő rovarok, például a szúnyogok elszaporodnak, így sok táplálékot biztosítanak a pókok számára, másrészt az esővíztől nedves, ragadós pókhálók is könnyebben ejtik csapdába a zsákmányt. Az eső, és a levegő magas páratartalma miatt lesznek jobban láthatók a pókhálók is, a Sydney Morning Herald által megszólaltatott szakértők szerint valójában nincs most sokkal több pókháló, mint egyébként szokott lenni, csak láthatóvá váltak azok is, amiket általában nehéz észrevenni, és ez még sokkolóbbá teszi a látványt.


    [​IMG]


    Legutóbb a tavalyi pakisztáni árvizek során észleltek ilyen pókinváziót, akkor a National Geographic fotói járták be a világsajtót a pókhálóba burkolózott fákról. A szakértők szerint nincs komoly félnivalója Wagga lakosságának a pókinváziótól, ha az árvíz levonul, a pókok visszatérnek természetes élőhelyükre, és ha száraz lesz a nyár – ahogy Ausztráliának ezen a részén egyébként lenni szokott –, télre a számuk is visszaáll a szokásos szintre.


    Az /index.hu cikke nyomán
     
    gledag és Kyra2 kedveli ezt.
  11. Kyra2

    Kyra2 Kitiltott (BANned)

    Milyen szépek ezek a képek a pókinvázióról! Persze csak jó messziről...
     
  12. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    *****

    Inkább bizarrnak nevezném.

    A beidézett cikkben nekem két dolog szúrt szemet.
    1. A szakértők nem tudták eldönteni, hogy milyen pókról van szó.
    (farkaspók vagy vitorláspók)
    Érdekes "szakértők" lehetnek.
    Talán kérhettek volna tanácsot egy amatőr pókásztól.:D

    2. A "szakértők" szerint csak azért tűnik ijesztőnek a helyzez, mert az esőzések miatt vált láthatóvá az eddig is meglévő pókháló.
    Nem tudom ki hogy van vele, de én szárazan és nedvesen is ugyanannyi pókhálót látok.

    Ez még "aranyosabb": A szakértők szerint nincs komoly félnivalója Wagga lakosságának a pókinváziótól, ha az árvíz levonul, a pókok visszatérnek.......

    Az emberek többsége akkor is írtózik, ha egyetln pókhálóba "beleragad", nem még, amikor az egész települést belepi.

    Lehet, hogy a pók tudorok csak felvételről szakértették meg a területet, talán írtóznak az áthatolhatatlan hálóktól ? ;)
     
  13. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Kik, és miért látnak "szellemeket" ?

    [​IMG]



    Svájci orvosok véletlenül jöttek rá arra, hogy az agynak melyik része produkálja a skizofréneknél tapasztalt "árnyékszemélyiség" tünetet.
    Szerintük a felfedezés segíthet a téveszmék gyógyításában, más szakértők fenntartásokkal fogadták a hírt.

    Nagy meglepetés érte a genfi egyetemi klinika kutatóit, amikor egy 22 éves, epilepsziás nő agyát vizsgálták. A beteget műtétre készítették elő, amelynek során egy szövetrészt távolítottak volna el az agyból (a felnőtt epilepsziások egyharmada csak így gyógyítható).





    [​IMG]




    Az orvosok elektródákat vezettek a páciens agyába, hogy pontosan betájolják a beszédközpontot és a többi olyan területet, amelynek épségben kellett maradnia az operáció során.
    Ekkor véletlenül elektromosan stimulálták az agy temporoparietális átmenet nevű területét, mire a beteg panaszkodni kezdett, hogy nincs egyedül.
    A jelenség megismételhetőnek bizonyult.


    Baljós árnyék




    [​IMG]


    A páciens, akinek korábban soha nem volt pszichiátriai problémája, úgy érezte, hogy egy fantomszerű árnyalak jelent meg szorosan mellette. Amikor a nő feküdt, maga alatt érezte az árnyat, amikor felült, maga mellett érzékelte a fantomot. Az árnyék pontosan követte a nő mozdulatait, egy kártyákkal végzett teszt során pedig a beteg arról számolt be, hogy a fantom el akarja venni előle a kártyát, és nem akarja, hogy a nő elolvassa azt.

    A páciens tudatában volt annak, hogy a jelenséget a stimulus okozza, de az árnyalak mégis nyugtalanította őt.


    [​IMG]


    "Ismerjük ezt a tünetet, súlyos pszichiátriai és neurológiai betegek gyakran érzékelnek árnyékszemélyiséget, de idáig nem tudtuk, hogy az agynak melyik része felelős ezért" - nyilatkozta Olaf Blanke, a genfi kutatócsoport vezetője a Nature-nek.

    Átmeneti siker

    A temporoparietális átmenet felelős az én-élmény kialakulásáért, az "én" és a "másik" fogalmának elkülönítéséért, valamint segít elképzelni és megérteni az embernek, hol helyezkedik el az őt körülvevő térben. Az orvosok szerint a terület stimulálása megzavarta a pácienst saját testének érzékelésében, és ezt élte meg úgy, hogy árnyalakot látott.




    [​IMG]



    Blanke úgy véli, a felfedezés áttörés lehet a skizofréneknél gyakori paranoia, üldöztetéses és befolyásoltatásos téveszmék megértésében, és önkénteseket keres hasonló vizsgálatokra. Más szakértők nem nyilatkoznak ilyen elhamarkodottan.

    "A skizofrénia nem egyetlen tünet, hanem egy bonyolult szindróma, amiről még keveset tudunk" - mondta Sabine Bahn, a Cambridge-i Egyetem pszichiátere a Nature-nek.

    A felmérések szerint minden száz emberből egy skizofrén.


    Az /index.hu/tudomany/-cikkének
    felhasználásával.
     
    Umaksuman kedveli ezt.
  14. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Sikeresen megjárta a földfelszín legmélyebb pontját James Cameron

    [​IMG]


    James Cameron filmrendező függőleges torpedója magyar idő szerint 2012. 03. 26. hajnali 4-kor érte el a felszínt a Mariana-árok felett.



    [​IMG]


    A Deepsea Challenge csapata egész hétvégén az alkalmas időpontra várt, hogy James Cameron hét év tervezés után végre elindulhasson a Mariana-árok fenekére.
    A filmrendező végül magyar idő szerint vasárnap este negyed 10-kor (helyi idő szerint március 26-án 5 óra 15-kor) kezdte meg az utazást a Föld felszínének legmélyebb pontjára.


    [​IMG]


    Cameron 2 óra 36 perc alatt jutott le az árok Challenger Deep nevű vidékére, 10 898 méteres mélységbe.
    A tervezettnél rövidebb időt, hat helyett mindössze három órát töltött a tenger fenekén, ahol tengerbiológiai, mikrobiológiai, asztrobiológiai, geológiai és geofizikai kutatásokhoz gyűjtött mintákat. A felfelé vezető út mindössze 70 percig tartott, és helyi idő szerint délben érte el a felszínt.


    [​IMG]

    </BEVEZETO>
     
    gledag és Umaksuman kedveli ezt.
  15. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Mennyi is 1 kilogramm?

    [​IMG]



    A tudósokat jó ideje foglalkoztatja a kilogramm meghatározása.
    A hivatalos forma szerint egy 122 éves platina-irídium henger a tömeg mértékegységének etalonja, amelynek tömege idővel folyamatosan csökken.


    <CENTER><!-- Adserver zone (write): 82474, MM billboard --><NOSCRIPT></NOSCRIPT></CENTER>Ezért van szükség a kilogramm újra definiálására, ami nem egy tárgyra, hanem fizikai állandókra alapozná a meghatározást.
    A braunschweigi (Németország) Szövetségi Intézet Fizikai és Műszaki Bizottság Peter Becker vezetésével közelebb került a kilogramm eddigi etalonjának újra értelmezéséhez.

    Meghatározták egy szilícium-28 gömb atomjainak számát, majd a kapott eredményből 9 számjegy pontossággal kiszámolták az Avogadro-állandót, melynek értéke 6,02214084(18) x 1023 mol-1 lett. Az állandó megmutatja a mintában lévő atomok számát, melynek tömege grammban egyenlő az elem relatív atomtömegével.
    Ezzel az eljárással biztos ponttá vált az Avogadro-állandó, amiből a tömeg definiálható.



    [​IMG]


    A szilícium gömb elkészítése volt a legnehezebb feladat. A közönséges szilícium minta mindössze 92%-ban tartalmaz szilícium-28-at, a maradék pedig szilícium-29 és szilícium-30 keveréke. A csapat a szentpétervári urándúsító irodához fordult segítségért ezeknek a nehéz izotópoknak és a többi szennyező atomnak az eltávolítása miatt. Az urándúsítóban 99,99% tisztaságúra centrifugálták a szilícium-28-at. Ebből Beckerék egy 5 kg-os kristályt növesztettek és két majdnem tökéletes gömböt formáltak.

    A térfogat kiszámítására interferometria használatával mindkét gömb felszínét feltérképezték, a kristályszerkezet megállapításához pedig röntgendiffrakciót használtak. A gömb térfogatának meghatározásával lehetővé vált a benne lévő atomok és abból az Avogadro-állandó kiszámítása 3,0 x 10-8 relatív bizonytalansággal. Ahhoz, hogy a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság elgondolkozzon a kilogramm újradefiniálásán, ennek a bizonytalanságnak 2,0 x 10-8 érték alá kell esnie.



    [​IMG]


    Ám ezzel a kérdéssel nem csak Becker csapata foglalkozott. A konkurencia a mágneses mezők és az elektromos áram együttes beállításával, Watt-mérleggel méri egy felfüggesztett teszthenger tömegét. Ebben az esetben a Planck-állandóval (egy részecske energiájának és hullámfüggvénye frekvenciájának hányadosa) határozzák meg a tömeget. A két csapat variációja némileg eltérő eredményt hozott a kilogrammra.

    Míg nem sikerül pontosabb eredményre jutni, a henger marad a kilogramm etalonja. Ám az új definícióhoz nem lehet felhasználni, mert az kör-körös meghatározáshoz vezetne.


    F:muszaki-magazin.hu

    Újradefiniálják a kilogrammot

    A brit National Physical Laboratory (NPL) a kilogramm definíciójának megváltoztatását tűzte ki célul. A mértékegység alapját jelenleg egy Párizsban őrzött platina-irídium-ötvözet tömege adja, noha az SI-rendszerben használt mértékegységeket manapság a Planck-állandó szerint mérik. Ha a kilogramm újramérése sikeres lesz, az olyan konstans értéket eredményezhet, amelyet a tudományban és a mindennapi életben egyaránt hasznosítani lehetne.

    Tovább ITT olvasható

    Az Egyesült Királyság átveszi a vezetést a kilogramm újradefiniálásában
     
  16. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Az élet fájának ismeretlen ága ?

    tumblr_m0biijE0N11r4pht7o1_500.jpg * 24676_580_360.jpg * article-2136617-12D07551000005DC-439_468x286.jpg

    Miután két évtizeden át tanulmányoztak egy Oslo melletti tó iszapjában élő mikroszkopikus algaevő szervezetet, norvég kutatók arra jutottak, hogy az organizmus egyike a világ legősibb élőlényeinek, vagyis az ember legtávolabbi rokonainak.

    Körülbelül egymilliárd éve fejlődhetett ki a nehezen behatárolható egysejtű, amelyet nem sikerült beilleszteni az élőlények eddig ismert rendszertani kategóriái közül egyikbe sem – nem állat, nem növény, és nem parazita, gomba vagy alga.


    68051_580_360.jpg


    „Az élet fájának egy ismeretlen ágát találtuk meg, amely ebben a tóban él. Teljesen egyedi!" – mondta Kamran Schalchian-Tabrizi, az Oslói Egyetem munkatársa.
    „Eddig nem ismertünk az élő szervezetek között olyan csoportot, amely a gyökerekhez közelebbről eredne, mint ez a faj" fogalmazott a kutató.

    Az élőlény a Collodictyon elnevezésű, számára létrehozott új rendszertani kategóriába került.
    A tudósok úgy vélik, hogy a felfedezés betekintést nyújthat abba, milyen lehetett a földi élet több száz millió évvel ezelőtt.


    A Collodictyon egy Oslótól 30 kilométerre délre lévő, As nevű kis tó iszapjában él, sehol máshol nem találták még meg.
    Négy ostora van, ezeket farokszerű propellerként használja fel mozgásához.
    Mérete 30 és 50 mikrométer között van.
    A többi eukariótához hasonlóan van sejtmagja, amelyet membrán vesz körül.



    Tetrahymena_0.jpg * Collodictyon.jpg
    xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxeukarióta egysejtűekxxxxxxxxCollodictyon


    „Nem igazán társasági lények.
    Legjobban akkor tenyésznek, ha egyedül vannak, és napirenden van közöttük a kannibalizmus"

    – idézte fel Dag Klaveness társkutató, aki tanulmányukhoz több milliót tenyésztett az aprócska élőlényből.



    Az /index.hu/tudomany cikke nyomán.
     
    Umaksuman kedveli ezt.
  17. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Látom, az Index megint hozta a formáját. A hír természetesen igaz, csak nem egészen úgy, ahogy leírták. Az "ember legtávolabbi rokona" és "egyike a világ legősibb élőlényeinek" a bulvársajtóban jól hangzik, de biológiailag erősen sántít. A manapság leginkább elterjedt osztályozás szerint az élővilág törzsfáját három fő "tartományra" osztják: baktériumokra, archeákra, és eukariótákra. Az eukarióták közé tartozik néhány spéci egysejtűt (köztük a Collodictyont is) magába foglaló "országok" mellett a többsejtű növények, gombák és állatok (benne az ember) "országa" is. Így "az ember legtávolabbi rokona" valahol a három "tartomány" közös őse között lehetne, az idézett kutatók szerint az eukarióták "országainak" feltételezett közös ősére hasonlító Collodictyon ennél lényegesen fiatalabb.
    A Collodictyon egyébként a rendszertani "nemzetség" neve, aminek az első tagját már több mint száz éve fedezték fel, azóta pedig már több faját is ismerik. A norvég kutatók most a biológia legkorszerűbb eszközeivel vizsgáltak meg és írtak le egy bizonyos Collodictyon fajt, és ebből kerítették Indexék ezt a blikkfangos kis cikkecskét.
     
  18. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    A kén lehet a Gaia-elmélet kulcsa ?


    Short Introduction to the Gaia Hypothesis
    video


    Gaia-elmélet / Gaia-hipotézis / Gaia-teória ökológiai elméletének lényege, hogy a Föld bolygó összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő rendszert alkot, amely rendszer homeosztatikus működésű, azaz képes fenntartani létezésének feltételeit.

    A Gaia-elmélet megalkotója dr. James Lovelock, aki A NASA megbízásából a Marson lehetséges életet tanulmányozta. Elméletét az 1970-es években folyóiratokban megjelenő cikkekben adta közre, majd 1979-ben írt népszerűsítő könyvében fejtette ki közérthető módon: "Gaia: A new look at life on Earth".

    James Lovelock definíciója szerint a Gaia: A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani/fenntartani.

    Kritikusainak "Daisy World" elnevezéssel - az 1970-es években - egy képzelt világot modellezett, melyben lényegében két "lény" él és alkot egyensúlyt. Az egyik egy sötét színű növény (százszorszép), a másik egy világosabb. Előbbi jól tűri a hideget és elnyeli a napfényt, míg a másik meleg tűrő és visszaveri a sugarakat az űrbe.

    Az elmélet lényege, hogy a hideg környezetben a sötét virág begyűjti a meleget és kialakítja az ideális hőfokot, míg a melegedéssel a világos veszi át a szerepet és hűti a környezetet szintén az ideálisra. Addig, amíg ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, a környezetük ideális mindkettő számára, de amennyiben bármelyik eltűnik lényegében a teljes szervezet a Föld vagy Gaia elpusztul.

    Az elmélet az élő és nem élő organizmusok kényes és egymásra ható, ideális életfeltételekre törekvő egységét mutatja be.
    /Wikipédia/




    [​IMG]


    A Föld valóban egyfajta óriási élő organizmus lenne, mint azt a Gaia-elmélet tartja?
    A Maryland Egyetem új felfedezése talán választ ad erre a kérdésre.


    http://newsdesk.umd.edu/uniini/release.cfm?ArticleID=2698

    A válasz kulcsa a kén, ami lehetővé teheti a tudósoknak az óceáni organizmusok, a légkör és a szárazföld közötti mindeddig rejtett kölcsönhatások feltárását, melyek alátámaszthatják a híres hipotézist.


    [​IMG]x[​IMG]

    A Gaia-elmélet, amit elsőként James Lovelock és Lynn Margulis fogalmazott meg az 1970-es években, azt tartja, hogy a Föld fizikai és biológiai folyamatai egy szorosan összefüggő önszabályzó, alapjában véve érző rendszert alkotnak.

    Az elmélet egyik első feltételezése szerint lennie kell egy, az óceáni organizmusok által alkotott kénvegyületnek, ami elég stabil, hogy ellenálljon a víz oxidációjának és lehetővé tegye a levegőbe történő eljutást.
    Legyen az maga a kénvegyület, vagy légköri oxidációs terméke, vissza kell juttatnia a víztömegek kénjét a szárazföldekre.
    Erre a szerepre a legjobb esélyesnek a vízben oldhatatlan dimetil-szulfidot, egy szerves kénvegyületet, a legegyszerűbb tioétert tartották.

    A Maryland Egyetem kutatója Harry Oduro, James Farquhar geokémikussal és Kathryn Van Alstyne tengerbiológussal kifejlesztettek egy módszert, amivel nyomon követhetik és mérhetik a kén áramlását az óceáni organizmusoktól a légkörön át, egészen a szárazföldig, olyan módon, hogy az segítsen igazolni vagy éppen megcáfolni a Gaia-elméletet.
    A kutatócsoport szerint munkájuk a dimetil-szulfid és előfutára, a dimetil-szulfonio-propionát izotópos összetételének első közvetlen mérése, melyek felfedték ennek a makroalgák és fitoplanktonok által előállított két kénvegyület izotóp arányainak különbségeit.
    A mérések a vegyületek óceáni organizmusok általi metabolizmusához és az óceáni dimetil-szulfid kibocsátás nyomon követéséhez kapcsolódnak.

    A kén, a világegyetem tizedik leggyakoribb eleme, számos szerves és szervetlen vegyület része.
    A körforgás hatására eljut a szárazföldre, a légkörbe és az élőlényekbe, kritikus szerepet töltve be mind az éghajlat, mint az organizmusok és ökoszisztémák állapotában.
    "A dimetil-szulfid kibocsátás az aeroszolokká alakuláson keresztül szerepet játszik az éghajlat szabályzásban, hatást gyakorolva a Föld sugárzási egyensúlyára" - mondta Oduro.
    "Bemutatjuk, hogy a dimetil-szulfid izotópos összetételbeli különbségei olyan módokon váltakozhatnak, melyek segíthetnek a légkörbe történő kibocsátás és az óceáni körfogás felmérésének finomításában"

    Ahogy a kémiai elemek többsége, a kén is különböző izotópokból áll, amik azonos proton és elektron számmal rendelkeznek, neutronjainak száma azonban különbözik.
    Ebből következik, hogy egy elem izotópjait azonos kémiai tulajdonságok jellemezik, tömegük és magfizikai tulajdonságaik azonban különbözőek, ami lehetővé teszi a tudósoknak, hogy egy elem radioaktív izotópjainak egyedi kombinációival nyomon kövessék, hogy az adott elem mely vegyületekben jelenik meg.
    A kutatásban a két kénvegyület izotópos összetételének méréséhez dolgoztak ki egy módszert, magyarázta Farquhar, a geológia tanszék professzora.
    Munkájuk több fontos éghajlattal kapcsolatos kérdésre választ adhat, illetve kiszámíthatóbbá teheti az éghajlat változásokat, emellett segíthet nyomon követni a dimetil-szulfid kibocsátás és a szulfát aeroszolok közötti kapcsolatot, és a Gaia-elmélet tesztelését. <!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->

    http://article.wn.com/view/2012/05/15/New_finding_may_hold_key_to_Gaia_hypothesis/


    (sg.hu/cikkek/ felhasználásával)
     
    GJodie kedveli ezt.
  19. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Újabb rejtélyes tengeri lény


    Furcsa lényt kaptak lencsevégre egy víz alatti fúrásnál használt kamerával április 25-én.
    Mivel sem a felvétel forrásáról, sem a helyszínről nincsenek információk (?!) egyenlőre a
    a méretarányai sem egyértelműek.
    A fúrási helyszín ismerete nélkül, amiből legalább a tengeri lény által kerülgetett cső átmérőjéről lehetne valami fogalmunk, lehetetlen megállapítani a pontos méreteket.

    Kétségtelen, hogy a mélység tele van különös és rejtélyes lényekkel, sőt még egészen hétköznapiakkal is, amiket hajlamosak vagyunk különlegesnek látni a sajátos fényviszonyok és környezet miatt.
    A Discovery egy 1977-es esetet hoz fel példaként, amelyben egy vonóhálós japán halászhajó a felszínre hozott valamit, ami egy ismeretlen tengeri szörny tetemének tűnt.
    Első pillantásra egy dinoszauruszra emlékeztetett, hosszú nyakkal és uszonyokra hasonlító nyúlványokkal.
    Az Új-Zéland partjainál kifogott lény fotóit ma is megtalálhatjuk a megmagyarázhatatlan rejtélyekkel foglalkozó könyvekben, mindamellett, hogy az állatot nem sokkal a kifogása után óriáscápaként azonosították, ami annyira oszlásnak indult, hogy gyakorlatilag felismerhetetlenné vált.

    A mostani lény azonosításához is van néhány támpont.
    Mindenek előtt a szenzációhajhász főcímekkel ellentétben az objektum egyáltalán nem egy "blob", vagyis egy massza, hanem egy egészen vékony hártyából áll, figyelmeztet Benjamin Radford, a Discovery Channel elemzője, aki leginkább egy szatén lepedőhöz hasonlítja a lényt.


    [​IMG]



    Ez arra utal, hogy a lény nem rendelkezik vázzal és az izomzata is csak egészen kezdetleges lehet, ha van egyáltalán.
    Nincs látható szája, vagy érzékszervei. Szintén szembetűnő, hogy saját erejéből alig, vagy egyáltalán nem mozog, ami mozgást látunk az főként az áramlatoknak és a kamerát hordozó távirányítású eszköz által keltett hullámoknak tudható be.

    Több szakértő egészen magabiztosan nyilatkozott a lényről. Dr. Daniel Bucher, a Southern Cross Egyetem tengerbiológus tanára szerint nemi szervek láthatók a felvétel vége felé.
    "Az utolsó megközelítőleg 30 másodpercben egyre többet kezdünk látni a felépítéséből, azokból a fityegő csövekből, négy vagy öt fehéres szerkezettel és köztük elágazásokkal, ami nekem egy medúza gonádjainak, ivarmirigyeinek tűnnek" - mondta Dr. Bucher.
    "Nincs ötletem milyen faj lehet, azonban ha engem kérdeznek, azt mondanám, hogy egy rendkívül szokatlan alakú mélytengeri medúza"



    [​IMG]
    Deepstaria enigmatica
    Az egyik közkedvelt jelölt a Deepstaria enigmatica, egy alig ismert, nagyon ritkán látható mélytengeri faj.
    A Tengeri Fajokat Azonosító Portál szerint a Deepstaria enigmatica rendelkezik egy "szokatlanul vékony, széles, finom haranggal, ami nyugalmi állapotban egy viszonylag lapos megfordított tálra emlékeztet", átmérője pedig elérheti a 60 centimétert.
    Jellemzően színtelen, egy megfigyelés szerint azonban hasa környékén barnás színű, amihez egy hálószerű szerkezet vezet.


    [video=youtube;-E-8_wDgN7c]http://www.youtube.com/watch?v=-E-8_wDgN7c&feature=player_embedded[/video]
    Ez megmagyarázhatja a különös hatszögű, méhsejtszerű szerkezetet, ami jól látható a lényről készült videón, a lény azonban jóval nagyobbnak tűnik a fent említett 60 centinél, ami nem zárja ki a Deepstaria enigmatica lehetőségét, legfeljebb egy szokatlanul nagyméretű példányról van szó, vagy az eddig észlelt néhány példány volt szokatlanul kicsi.



    [​IMG]


    A másik esélyes a Stygiomedusa Gigantea, egy akár hatméteres hosszt is elérő medúza, ami szintén ritka, az elmúlt 110 évben csak 114-szer észlelték, tehát a részletek itt sem nevezhetők különösebben pontosnak Bármi legyen is a felvételen látható lény, Deepstaria enigmatica, egy ismeretlen szörny, vagy valami más, már rég eltűnt, így nekünk csak egy rejtély marad. <!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->

    (sg.hu/cikkek/ felhasználásával)
     
    GJodie kedveli ezt.
  20. zsuzsanna03

    zsuzsanna03 Állandó Tag

    Pont kerülhet a jeti létezéséről szóló vita végére ?

    Yeti History
    http://www.cryptomundo.com/cryptozoo-news/shipton-sale/



    [​IMG]
    Eric Shipton, above, (August 1, 1907 – March 28, 1977)


    [​IMG]


    [​IMG]


    Brit és svájci kutatók együttműködésével pont kerülhet a jeti létezéséről szóló vita végére.
    A kutatók genetikai elemzéssel döntenék el, valóban ismeretlen fajhoz tartoznak-e az állítólagos jetimaradványok.


    Az Oxfordi Egyetem és a lausanne-i Állattani Múzeum munkatársai a legújabb genetikai módszereket bevetve kívánják elemezni azokat a szerves maradványokat (elsősorban szőrzetet), amelyekről a begyűjtőik azt állítják, hogy jetihez vagy más "elveszett" emberfajhoz tartoznak.
    Az Oxford-Lausanne Collateral Hominid Project résztvevői arra kérnek minden kriptozoológia anyaggal rendelkező intézményt és magánszemélyt, hogy juttassanak el mintákat hozzájuk, amelyet azután alapos genetikai vizsgálatnak vetnek alá.

    (A kriptozoológia olyan állatok kutatásával foglalkozik, amelyek léte nem bizonyított.)
    Az eredményeket azután egy szakmailag lektorált tudományos folyóiratban publikálnák.

    A jeti létezéséről Eric Shipton 1951-es Everest-expedíciója óta vitatkoznak a szakemberek és az amatőr zoológusok.
    Az expedíción hatalmas lábnyomokról készítettek fényképeket, amelyek alapján napvilágot látott az a feltételezés, hogy a Himalája a tudomány számára ismeretlen, nagytermetű élőlényeknek ad otthont.
    Azóta sokan számoltak be ilyen lények létezéséről a világ különböző tájain (jeti vagy migoi a Himalájában, bigfoot vagy sasquatch Amerikában, almaszti a Kaukázusban és orang pendek Szumátrán).


    A program vezetője, Bryan Sykes (az oxfordi Wolfson College munkatársa) és Michel Sartori, a lausanne-i Állattani Múzeum igazgatója azt mondta:
    "A tudományos közösséget nem győzték meg ezek a beszámolók, az ellenőrizhető bizonyítékok hiánya és a szándékosan félrevezető állítások miatt.
    A szerves maradványok genetikai elemzésének jelenlegi fejlettsége azonban már lehetővé teszi az egyértelmű és elfogulatlan nemzetség- és fajmeghatározást."
    Így végre pont kerülhet a sok évtizedes vita végére.


    PangbocheFinger.jpeg


    Bigfoot and Yeti DNA Study Gets Serious
    http://news.discovery.com/animals/big-foot-genetic-testing-120522.html


    </BEVEZETO>
     
    GJodie kedveli ezt.

Megosztás