Élet és tudomány

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
A helyzet nem egyszerű. Darwin azt állította, hogy az embernek és a majomnak volt egy közös őse. Vagyis a majom rokon. Az még nem tisztázott, hogy az ember a rokona a majomnak, vagy a majom rokona az embernek.
A másik variáció szerint Isten teremtette az embert, meg csinált majmot is.
Tulajdonképpen tehát az a kérdés, hogy a majom rokon, vagy nem rokon.
Darwin nem tagadta az isteni eredetet. Ő csak azt mondta, hogy volt egy közös ős. Vagyis Isten legyártott egy prototypust, aminek leszármazottjaiból lett majom is meg ember is. A majom felmászott a fára, az ember nem akart mászni. Tehát a majom és az ember között csupán annyi a különbség, hogy az ember nem tud mászni. Továbbá a majomlányoknak is van farka :shock:
Elemezve ezt a történetet, az a vélemény alakul ki bennem, hogy az ember szeretné kiiktatni az örökösödésből egyik rokonát. De az örökségből való kitagadásnak vannak szigorú jogi feltételei. Például nem értem, hogy a szalántait miért nem tagadja ki az emberiség. Sokkal csúnyább mint a majom. :twisted:
 

Laci

Állandó Tag
Állandó Tag
Na ,a két szitaagyú kókler ! Öleljétek meg egymást,jelképezve a majomszeretetet :twisted: !
 
C

csocsike

Vendég
Nana. Buszkek voltak es azota en vagyo a peldakep , hogy megfelelo tanulassal ilyen okosak es szepek lehetnek. Teged meg az amoba sem vallalt fol :evil:
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
A kardfogú tigris is miatta halt ki, mert csak ránézett a szalántaira és kifordult a gyomra :evil:
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Majmok rabszolgái leszünk?
majom0716.jpg


Emberi agysejtekkel rendelkezõ majmokból kíván rezervátumot létrehozni egy amerikai tudós. Az ötlet meglehetõsen megosztotta a tudományos társadalmat, egyes szakemberek attól tartanak, hogy a génmanipulált majmok esetleg elszaporodnak, az ember ellen fordulnak, és a tápláléklánc élére kerülnek.

Amikor egy évvel ezelõtt egy tudós azt állította, hogy megtalálta azt a genetikai csavart, amely alapvetõen egy kisebb, gyengébb állkapocshoz vezetett, újra fellángolt a vita a majmok és az ember rokonságát illetõen. Egy tudós a napokban még a korábbinál is nagyobb vitát indított el: azt tervezi, hogy emberi agysejteket ültet majmok agyába, és az emberi tulajdonságokkal rendelkezõ emlõsökbõl rezervátumot hoz létre. Ötlete önmagában nem újdonság, hiszen az Alzheimer-kór kutatásánál már esztendõk óta kísérleteznek emberi agysejtekkel rendelkezõ majmokkal, hogy az emberi szövetnek öregedõ majmok agyába történõ juttatásával visszafordítható legyen a degenerálódás. Ezek a majmok nem veszélyesek, állítják, mert elpusztulnak, nem élnek szabadon, és nem szaporodnak. Mark Greene a Delaware Egyetem kutatója szerint igen veszélyes egy ilyen rezervátum létrehozása.

– Nincsenek ismereteink arra vonatkozóan, hogy egy emberi aggyal rendelkezõ majom hogyan viselkedik. Egy rezervátumban akár el is szaporodhatnak, sõt, nem elképzelhetetlen, hogy az ember ellen fordulnak – nyilatkozta a tudós.

A tudományos világban egyébként már jó ideje alkotnak úgynevezett kimérákat, félig állat, félig ember teremtményeket. A nevadai Renoban például emberi agysejtekkel rendelkezõ birkákat nevelnek, a Stanford Egyetemen pedig olyan egereket alkottak, amelyek teljes egészében emberi aggyal rendelkeznek.
 

Karsay István

Kitiltott (BANned)
Az Egyesült Államokban élő netezők maguknak köszönhetik az elektronikus postaládájukat elárasztó levélszemét nagy részét, mivel sokan megnyitják a spamben kapott linkeket, és vásárolnak is az így hirdetett termékekből.




A kéretlen reklámleveleket mindenki gyűlöli, mégis egyre több és több jön belőlük: egy amerikai internetezőnek átlagosan napi húsz darab spam landol a postafiókjában - írja az eMarketer.com. A levélszemét áradatának köszönhetően gyors ütemben növekszik a spamszűrő termékek és szolgáltatások piaca is, amely az előrejelzések szerint 2008-ig kétmilliárd dollárosra hízhat.

Az online vásárlást és hitelkártyás fizetőrendszereket rutinszerűen használó amerikaiak nagy része maga idézi elő a bajt. Egy nemrég készült felmérés során megkérdezett 800 internetező majdnem 40 százaléka bátran rákattint a spamekben elhelyezett linkekre, sőt 11 százalékuk vásárol is a hirdetett termékekből. Teszik ezt fittyet hányva annak, hogy a link aktiválása révén a spam küldője élő e-mail címként regisztrálja postafiókjukat (így a jövőben még több levélszemét érkezik majd arra), és a megnyitott weboldal megfelelő védelem hiányában kémprogramokat és vírusokat telepíthet a számítógépükre.

A felelőtlenségnek meg is van a kézzelfogható következménye: a kéretlen reklámokban kapott linkeket rendszeresen megnyitók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezek után még több kéretlen üzenetet kap. Ráadásul minden tizedik megkérdezett járt már úgy, hogy megrendelt ugyan valamit a spam hatására, de hiába fizette ki az árut, az sohasem érkezett meg.

Az Egyesült Államokban a reklámlevélküldők már a mobiltelefonokra is rászálltak. A bevett módszer az, hogy a reklámozó sms-ben kér visszahívást egy emeltdíjas számon, amelynek tarifáját nem kötik a címzett orrára. A szövetségi hírközlési felügyelet felvette a kesztyűt az ilyen csalások ellen, és arra kéri az amerikaiakat, ne hívják vissza a számot, csak jelentsék az sms-spamet a hivatalnak.
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
8)
exeter.ufo.jpg

exeter.cigar.jpg

exeter.ufo2.jpg

UFO Sighting in Exeter, NH - Again..


07.29.05

By Adam Dolge

EXETER - There was something odd in the sky last week, something that caused a Navy veteran with 10,000 hours of flight experience to have his own close encounter.

The former flight engineer, who wished to be identified only as "David," said of the experience, "this was like nothing I’ve ever seen before."

What the retired Navy chief petty officer said he saw last Wednesday could only be classified as a UFO, an unidentified flying object.

It was a bright and sunny afternoon, about 3:15 p.m., and David was outside preparing his lawnmower. He had filled the mower with gas, checked the oil, and took a sip from a glass of water he had poured. When he tilted his head back to get the final sip, through the bottom of the glass he saw a large cigar-shaped object hovering in the sky.

David said windows were equally spaced around the object, however he didn’t see anyone or anything inside. The size of the object was enormous. By comparison, he said, consider what an ultralight plane would look like next to a Boeing 747. He said it was about the size of two USS Nimitz aircraft carriers.

At first glance, through his empty glass of water he thought it could have been the Hood blimp. "But, the instant I put my glass down, I said, ‘that’s not a blimp.’"

The object moved from west to east, very slowly for something that size, he said. His initial instinct was that the object was moving at about 100 knots, but something that big shouldn’t be able to stay in the air if it’s going that slow, he said.

The object began changing colors from a bright silver to an orange-ish red. A strange cloud of red and orange flames began surrounding the object, and before he knew it the object stretched out like a rubber band. It grew to about twice its original size, and then it was gone.

The entire incident lasted about 10 minutes, he recalled Monday morning, but he is unaware of the specific time because, "it felt like time stopped."

He went into his house and first thought to call the police. He decided not to because he didn’t think they’d take him seriously. So he went on the Internet and searched for "report UFO," and found the Web site for the Seattle-based National UFO Reporting Center.

Peter Davenport, director of the UFO reporting center, said David’s report was astonishing because of his history with flight. "I have no question on his reliability."

He said he gets several accounts each year, but this one stood out. The report was well written and scientific, Davenport said.

"In my view, that’s one of the cardinal rules of an account," he said.

The center was founded in 1974 by UFO investigator Robert Gribble. The center’s Web site, www.nuforc.org, has a large list of UFO sightings. According to the site, the center’s primary function is to receive, record, and to the greatest degree possible, corroborate and document reports from individuals who have witnessed possible UFOs. David’s report, which will soon be on the Web site, will be among dozens of documented sightings to be formally reported to the center.

Not the first time
The Exeter area is no stranger to UFO sightings. In 1965, two Exeter police officers and hitchhiker Norman Muscarello, who was with them, gained national attention after seeing a UFO hovering over Route 101 in Kensington. The sighting was documented in a book called "The Incident at Exeter."

And then there was the incident involving Barney and Betty Hill, a husband and wife from Portsmouth who claimed to have been abducted by aliens. The couple was driving from a vacation in Canada in 1961 when they saw a UFO.

The object moved directly over their car, and before they knew it they grew drowsy. They later claimed to have been abducted by aliens and gave identical accounts while they were hypnotized.

But for this recent sighting, David said he believes that there is life beyond Earth. He said the galaxy is so enormous, it’s hard to believe humans are the only intelligent life.

"To the point of not being obnoxious, it’d be egocentric to think there is no other life out there."



Source: http://www.seacoastonline.com/news/exeter/07262005/news/54621.htm
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Tempó---impotentó!
A Föld középpontjában -eléggé közismerten- millió fokokról beszélnek. Oda legfeljebb szilvásgombóc juttatható le, ha kellően megcukrozzák.
Az új lexikonok szerint a belső mag kivűl szilárd és a belseje folyékony. Furcsa, de ez van, a legújabb bölcseletek szerint. Ott túlsok keresnivalója nincs a vasnak, más fémeknek azonban igen...sűrűségüket azonban nem a földfelszinen mért fajsúlyuk szerint lehet elképzelni. Ilyen "fizikai helyzetben" az anyagok más minőségűek, más tulajdonságúak.
Jeleneleg egy helyen tudok (bőven lehet máshol is) kéreghiányt, a Kanári szigetek környékén most fedezték ezt fel. Úgyhogy robbantani nemcsak marhaság, hanem felesleges is. Persze a vulkánok is áttörik a kérget. Hagyjuk, ha lehet békén a bolygónkat.
Inkább igyunk egy kis bikavért.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Látszik, hogy a gyógyószerszedőkre ártalamas -kiemelten- a törköly.
Ferdének hiszik a függőlegest is...Zöldtakony sem lesz többé..
 

platon

Állandó Tag
Állandó Tag
Meddig elég?
Rohamosan fogynak Földünk ásványkincsei
Népszabadság • Szentgyörgyi Zsuzsa • 2007. augusztus 4.



Közel negyven éve jelent meg egy, a világot megrendítő könyv. Már a címe is megdöbbentő: A növekedés határai. A könyv és az azt követő tanulmányok hatására bolygónk gondolkodói, kormányok és civil mozgalmak átértékelték a fejlődés szót. Valóban, meddig képes Földünk a műszaki haladásból, az egyre gyarapodó népesség növekvő igényeiből fakadó anyagkitermelést kincseivel ellátni?







A forró kérdések között is égetőnek számít, és napjainkban egyre behatóbban foglalkoztatja a szakembereket: meddig tartanak ki bolygónk ásványkincsei? Két kutató, Armin Reller és Tom Graedel nagyon szemléletes értékeket kapott szimulációs modellkísérleteik alapján. Ha a világ lakossága a jelenlegi mértékben fogyaszt a jövőben, akkor például a járművek meg a villamos berendezések alapvető építőanyaga, az alumínium miatt egyelőre nem kell hogy fájjon a fejünk, még az utánunk következőké sem, mert akár ezer évig is kitart. Ámbár ha a világ fogyasztása eléri az Egyesült Államokénak a felét (igen, csak a felét!), akkor ez az időtáv megfeleződik (biztató viszont, hogy az alumíniumnak csaknem a fele visszanyerhető). Egyébként is, az USA lakói - akik a Föld 6,58 milliárdos népességének 4,5 százalékát teszik ki - egy főre számítva mindenféle ásványkincsből, nemkülönben energiából, vízből legalább a négyszeresét fogyasztják el a világátlagnak.

Hanem vannak sokkal rohamosabban kifogyó anyagok, éppen azok, amelyek a legmodernebb technika alapjául szolgálnak. A környezetkímélő autóközlekedés fontos része a káros kipufogógázokat redukáló katalizátor. Ennek egyik alapanyaga a platina, amelyet egyébként a jövő nagy ígéretei, az üzemanyagcellák is használnak. Nos, ha az igények nőnek, meglehet, hogy a drága fém 15 év alatt kifogy. Talán rövidesen mindennapos gyakorlattá válik egyes szakemberek javaslata: gyűjtsük össze az autóutak porát, mert abból tisztes mennyiségben (bár igencsak drágán) kinyerhető a katalizátorokból kicsapódott nemesfém.

Napjainkban az atomenergia reneszánszának lehetünk tanúi, amit elsősorban a feltételezett üvegházhatás veszélye igazol: a vízerőművek mellett az atomerőművek számítanak a legtisztábbaknak a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Becslések szerint 2020-ra több mint negyven, 2030-ra 130 új reaktorra számíthatunk szerte a világon. Meg is látszik a hatása! Máris jelentősen megemelkedett a nukleáris fűtőanyag, vagyis az uránércek iránti kereslet. Igaz, az előrejelzések szerint 2030-ig legalább húsz új uránbányát nyitnak, de meddig tartanak ki a készletek? A két kutató szerint a jelenlegi felhasználási ütemet figyelembe véve legfeljebb hatvan évig (feltehetőleg tovább, de akkor sem túl hosszú ez a távlat).

A modern technika szülötte, az elektronika emészti föl a legnagyobb ütemben a ritka anyagokat: a galliumot, a germániumot, a tantált, az indiumot és a terbiumot. A Föld lakosai rohamos ütemben vásárolják a legújabb készülékeket, az egyre több szolgáltatást nyújtó mobiltelefonoktól kezdve a digitális kamerákon, az LCD és a plazmaképernyőkön, a házimozikon át a laptopokig, nem is szólva a legnagyobb fogyasztókról, a modern hadseregekről. Talán kevesen tudják, hogy a vészesen fogyatkozó indium és gallium legfőbb "zabálói" körébe sorolhatók az egyébként a környezet egyik megmentőjének kikiáltott napelemek is. A készletekről szóló jelenlegi ismeretek alapján ezek az anyagok két-három évtized alatt teljesen ki is fogyhatnak. Némi kétséget azért gerjeszt az emberben, hogy A növekedés határainak a szerzői a publikálás idején ugyancsak egy-két évtizedre tették egyes anyagok teljes kifogyását, azóta viszont közel négy évtized telt el, ráadásul rengeteg újfajta eszköz jelent meg óriási mennyiségben, és még mindig van miből gyártani. Nyilván feltártak közben újabb lelőhelyeket, meg persze az ásványkincsek valóságos mennyiségéről rendelkezésre álló ismeretek is hézagosak, mivel birtokosaik üzleti megfontolásokból, spekulációból többnyire nem valós adatokat adnak meg, ha egyáltalán adnak. Sokat segít a kutatásban a műholdas felderítés, de persze az is számít, hogy azután ki rendelkezik az így kapott adatokkal. Mert ne feledjük: óriási üzletről van szó! Elég igazolásul egyetlen példa: a nagyon fontos és gyorsan fogyatkozó indiumból egy kilogramm ára 2003 januárjában 60 dollár körül járt; alig három és fél év múltán, 2006 nyarán viszont már meghaladta az ezer dollárt!

Mit lehetne - és kellene - tenni? A műszaki fejlődést, az egyre újabb eszközök megjelenését és elterjedését megakadályozni nem lehet. Nemcsak azért, mert, Neumann János szavaival élve, haladás ellen nincs orvosság, az új ötleteket nem lehet leállítani, de azért sem, mert az emberek igényt tartanak az életüket könnyítő és megszépítő eszközökre, az autótól a mobiltelefonig. Amellett a gazdaságok hajtómotorja a verseny és a bővülés. Már a stagnálás is munkahelyek millióit (sőt akár százmillióit is) szüntetné meg. Fontos a takarékosság, a tartósabb eszközök előállítása, a pazarlás csökkentése. Csakhogy ez megint csak a verseny és a bővülés ellen szól. Nagy lehetőség a helyettesítő anyagok alkalmazása, ahogyan napjainkra a vasat, az acélt, a rezet nagyon sok esetben műanyagok váltották föl. Reményt keltő lehet a biológiai helyettesítő anyagok csatasorba állítása. Amik aztán újabb problémákat - szennyezések, hulladékok, káros élettani hatások stb. - generálnak, hogy a következő nemzedékeknek is legyen min törniük a fejüket.
 

Ivan

Kitiltott (BANned)
Az ásványok még hagyján, a bölcsek övét/kövét zsebében tudó könyvíró azonban elfelejtette az újrahasznosítást.
De mi lesz az élelemmel?
Mi lesz a szennyezésekkel? Itt haboztatják a Rábát minden hazug fogadkozásuk ellenére az osztrákok. A kultúrnép...
 

Swordy

Állandó Tag
Állandó Tag
ha most ez a topic magára a magazinra utal akkor szeretnék egy véleményt megosztani a lappal kapcsolatban: nemtudom, hogy régen milyen volt e lap terjedelme és minősége (mert ugyebár régóta fut ami dícséretes is), de szerintem mára, ahogy látom egy félig netről másolt információcsomag, bár kissé kevésnek is tartom terjedelmileg, ez egy teljesen szubjektív vélemény, szóval örülnék, ha megosztanátok velem a tieket is, mert most bezavart, hogy ennek ellenére sokan most is páthoszos hangnemmel imádják
 

szanté

Állandó Tag
Állandó Tag
Úgy látom elég régen volt hozzászólás a topicban, ideje leporolni a klaviaturát.

Megfullad a Föld az űrszemétben
Kereszturi Ákos

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.
Az űrszemét nagyobb darabjainak helyzete a Föld körül. Megfigyelhető, hogy alacsonyan és a geoszinkron pályán nagy a koncentráció (NASA)
20081019urszemet3.jpg
th_leo_equatorial.jpg

Űrszemétnek nevezzük mindazon emberi eredetű, a Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot. Az űrszemét egy része működésből kivont műhold, valamint olyan utolsó rakétafokozat, amely a Föld körüli pályán maradt. Emellett olyan objektumok is itt említhetők, amelyek különböző szerelések során szabadultak el az űrben (ezen belül külön érdekességnek számítanak az asztronauták űrsétákon elvesztett eszközei, például Ed White egyik tartalék kesztyűje, Michael Collins kamerája vagy Sunnita
20081019urszemet.jpg

Az űrszemét komoly veszélyforrás az űrtevékenység során. Mivel az egyes darabok Föld körüli keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik.
Amennyit lehet, katalógusba vesznek az űrszemét darabjaiból, és mozgásukat folyamatosan követik. Ennek köszönhetően sikerül elkerülni egy-egy veszélyes ütközést. Az első ilyen kitérő manőverre 1991 szeptemberében került sor, amikor az űrrepülőgép az STS-48-as küldetés keretében pályát változtatott, hogy elkerüljön egy használatból kivont orosz műholdról származó töredéket.
Az űrszemét nagyobb darabjainak visszatérése még a Föld légkörében vagy felszínén is jelenthet problémát. 2006-ban egy orosz kémműhold darabja haladtak el egy utasszállító gép közelében a Csendes-óceán felett. 1979-ben a Skylab űrállomás darabjai hullottak le Ausztráliában nagy területen. Az igazán nagy űreszközöknél azonban nem véletlenszerű a lezuhanás. 2000. június 4-én a nagyméretű CGRO-szonda égett el a légkörben. 2001. március 23-án a Mir-űrállomás is a légkörben izzott fel, majd töredékei a Csendes-óceán déli részében végezték - az előbbiekhez hasonlóan biztonságos, irányított beléptetést követően. Mindeddig nem tudni olyan eseményről, amikor egy visszahulló űrszemét vagy egy űrben keringő darab emberéletet követelt volna. Talán a legkomolyabb, amikor 1997-ben egy nő vállára hullott egy közel 10 centiméteres vékony burkolatdarab, amely egy Delta-II hordozórakétáról szakadt le - de nem okozott sérülést.
 

siriusB

Állandó Tag
Állandó Tag
Úgy látom elég régen volt hozzászólás a topicban, ideje leporolni a klaviaturát.

Megfullad a Föld az űrszemétben
Kereszturi Ákos

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.
Az űrszemét nagyobb darabjainak helyzete a Föld körül. Megfigyelhető, hogy alacsonyan és a geoszinkron pályán nagy a koncentráció (NASA)
20081019urszemet3.jpg
th_leo_equatorial.jpg

Űrszemétnek nevezzük mindazon emberi eredetű, a Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot. Az űrszemét egy része működésből kivont műhold, valamint olyan utolsó rakétafokozat, amely a Föld körüli pályán maradt. Emellett olyan objektumok is itt említhetők, amelyek különböző szerelések során szabadultak el az űrben (ezen belül külön érdekességnek számítanak az asztronauták űrsétákon elvesztett eszközei, például Ed White egyik tartalék kesztyűje, Michael Collins kamerája vagy Sunnita
20081019urszemet.jpg

Az űrszemét komoly veszélyforrás az űrtevékenység során. Mivel az egyes darabok Föld körüli keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik.
Amennyit lehet, katalógusba vesznek az űrszemét darabjaiból, és mozgásukat folyamatosan követik. Ennek köszönhetően sikerül elkerülni egy-egy veszélyes ütközést. Az első ilyen kitérő manőverre 1991 szeptemberében került sor, amikor az űrrepülőgép az STS-48-as küldetés keretében pályát változtatott, hogy elkerüljön egy használatból kivont orosz műholdról származó töredéket.
Az űrszemét nagyobb darabjainak visszatérése még a Föld légkörében vagy felszínén is jelenthet problémát. 2006-ban egy orosz kémműhold darabja haladtak el egy utasszállító gép közelében a Csendes-óceán felett. 1979-ben a Skylab űrállomás darabjai hullottak le Ausztráliában nagy területen. Az igazán nagy űreszközöknél azonban nem véletlenszerű a lezuhanás. 2000. június 4-én a nagyméretű CGRO-szonda égett el a légkörben. 2001. március 23-án a Mir-űrállomás is a légkörben izzott fel, majd töredékei a Csendes-óceán déli részében végezték - az előbbiekhez hasonlóan biztonságos, irányított beléptetést követően. Mindeddig nem tudni olyan eseményről, amikor egy visszahulló űrszemét vagy egy űrben keringő darab emberéletet követelt volna. Talán a legkomolyabb, amikor 1997-ben egy nő vállára hullott egy közel 10 centiméteres vékony burkolatdarab, amely egy Delta-II hordozórakétáról szakadt le - de nem okozott sérülést.

Bravo! Már az eget is sikerült teleszemetelni? :mrgreen:
 

Ernoe

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemcsak az elhagyott- vagy haszontalan-tárgyak okaoznak problemát hanem az is, hogy a manöverezést szolgálo rakéták szilárd hajtoanyaggal és nem gázzal müködnek.

Az elégéskor keletkezö salak nem más mint golyonagyságu aluminiumoxid.

A NASA már 2000-ben megigérte, hogy egy "Laser-seprüvel" megfogják tisztitani az ISS utját.

Nem szabad azonban sokáig várni, mert egy bizonyos sürüségnél beindulhat az un. Kessler-Effektus, egy láncreakcio, ami abbol áll, hogy szemét szeméttel ütközve mégaprobb, elenörizheteetlen nagyságu és irányba repkedö részeket hoz létre.

Ha ez bekövetkezik akkor megdrágul a telefonálás és a GPS használata. :D

De talán az igy keletkezett védösávval sikerül az UFO-kat távoltartanunk a Földtöl. :rolleyes:

06.jpg


Hogy ne veszitsük el az optimizmusunkat rögtön az év elsö napján.
 

bnrn

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemcsak az elhagyott- vagy haszontalan-tárgyak okaoznak problemát hanem az is, hogy a manöverezést szolgálo rakéták szilárd hajtoanyaggal és nem gázzal müködnek.

Az elégéskor keletkezö salak nem más mint golyonagyságu aluminiumoxid.

A NASA már 2000-ben megigérte, hogy egy "Laser-seprüvel" megfogják tisztitani az ISS utját.

Nem szabad azonban sokáig várni, mert egy bizonyos sürüségnél beindulhat az un. Kessler-Effektus, egy láncreakcio, ami abbol áll, hogy szemét szeméttel ütközve mégaprobb, elenörizheteetlen nagyságu és irányba repkedö részeket hoz létre.

Ha ez bekövetkezik akkor megdrágul a telefonálás és a GPS használata. :D

De talán az igy keletkezett védösávval sikerül az UFO-kat távoltartanunk a Földtöl. :rolleyes:

06.jpg


Hogy ne veszitsük el az optimizmusunkat rögtön az év elsö napján.

Szép kialakulófélben levő gyűrű a Föld körül. És ez alig néhány évtized alatt.

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/mm/tdk/Kozmikus_kv.htm
 
Oldal tetejére