shanti írta:<!-- / user info --><!-- message, attachments, sig --> <!-- message --> Hello EUHun!
Idézet:
<table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;"> Itt csak az észlelésre, gondoltam. Az agy határozza meg a valóságot. Mindenkinek, olyan a valóság, ahogy az agya látja. Egyes feltételezések szerint, ha az agy nem lenne képes az érzékelésre, nem is lenne valóság.
Tudom, tudom, ekkor szokták megkérdezni, akkor a vakembernek nincs is valóság?
De van:
1. érzékel az ujjaival
2. hall a füleivel
3. szagol
4. ízlel
S ami a legfontosabb
5. Mások viszont látják Őt, az agyuk érzékeli és feldolgozza azaz, az érzékelő valóságképében ott van. </td> </tr> </tbody></table>
Tehát az agyam nem szükséges, a valósághoz? Ha ott vagyok a mások valóságképében akkor van számomra Valóság?
Egyébként nincs?
Ha kómában fekszik valaki, akkor van valósága ha más észleli Őt?
Egyébként nincs?
Tudjuk ezt biztosan?
Szerintem lehetséges, hogy az összes sejtünk tudja a Valóságunk, és nem csak az agyunk.
Bár ez is csak feltételezés.
Azt is gondolom, hogy a Valóság jóval összetettebb mint hogy azt agy észlelésére-nem észlelésére korlátozzuk.
Lehet, hogy a Létezésünk is holografikus, és az Agyunk is az.
Na ez má egy picit meta.:smile:
Az azonban Érdekes:
- jópár év alatt(kb hét) lecseréljük az összes sejtünket, az emlékeink viszont megmaradnak-átadódnak valahol és valamikor.
- egyes pszichológiai leirások szerint, lehetséges agyhalott emberekkel "beszélgetni".
Még Lélegeznek, tehát Élnek.
A kérdésekre az orrukon kiáramló levegő "rezegtetésével" tudnak válaszolni.
Gondoltad volna?
De én ezt, nem próbáltam.Tehát nekem ne hidd el.
Csak azt sejtem hogy a Valóság sokkal mélyebb valami, amit nem ismerünk és ezért feltételezünk róla bizonyosságnak tűnő dolgokat.
Ami lehet, hogy valakire igaz és valakire nem.
Idézet:
<table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" height="34" width="507"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;"> Egy négydimenziós kivetülést is csak háromdimenzióban tudnál látni. </td> </tr> </tbody></table>
Másik példa:
Egy kétdimenziós világban, hogy észlelnek bennünket az ott Élők?
Mi mit észlelünk belőlük?
üdv:shanti
Az első kérdésedre a válasz, nem.
Az hogy, számunkra legyen valóság, azt az agyunknak kell megteremteni. Azáltal, hogy más érzékel, lát bennünket, csak a létezésünket határozza meg, de nem a mi valóságunkat. Az, hogy Ő lát, hall, vagy megérint bennünket, az az Ő valósága, nem a miénk. Ha ezt mi is megtudjuk tenni, akkor már a mi valóságunk.
A másik kérdésedre a következő a válasz. Szükség van az agyadra a valóság felépítésére, ha mások valóságképében vagy benne, attól még nem teremtődik meg a Te valóságot, mivel ehhez a te agyad érzékelése szükséges. Mások csak az univerzumban betöltött helyedet határozzák meg, azaz a létezésed.
A harmadik kérdésedre a következő a válaszom: Egy kétdimenziós világban, az ott élők, bennünket is kétdimenzóban látnának, mivel az érzékszerveik, az érzékelésük kétdimenziós.
<!-- / user info --><!-- message, attachments, sig --><!-- message -->
cathy222 írta:1. 1. Idézet: <table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;">Eredeti szerző EUHun
Amíg nem tudod, mit látsz, addig nem is látod igazán, amíg nem tudod mit érzékelsz, addig a valóság nem más mint egy álomkép.
</td> </tr> </tbody></table>
Ez nem inkább fordítva igaz? :grin: Amíg nem látok valamit igazán, addig nem tudom mit látok, és amíg nem érzékelek valamit jól, addig nem tudom, mit érzékelek. Ennek sztem így van értelme.
2.Idézet: <table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;"> Eredeti szerző EUHun
Nem, nem.
Itt csak az észlelésre, gondoltam. Az agy határozza meg a valóságot. Mindenkinek, olyan a valóság, ahogy az agya látja. Egyes feltételezések szerint, ha az agy nem lenne képes az érzékelésre, nem is lenne valóság.
</td> </tr> </tbody></table>
Az agy csupán eszköze a valóság megismerésnek, de nem az agy határozza meg a valóságot végső soron. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy "az autó hozott idáig", miközben jól tudjuk, hogy az autó csak eszköz volt, a sofőr volt az, aki elhozott, hiszen az eszközt ő működtette.
3.Idézet: <table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;">Eredeti szerző EUHun
De van:
1. érzékel az ujjaival
2. hall a füleivel
3. szagol
4. ízlel
S ami a legfontosabb
5. Mások viszont látják Őt, az agyuk érzékeli és feldolgozza azaz, az érzékelő valóságképében ott van.
</td> </tr> </tbody></table>
Egy vak embernek számos más érzéke fejlődik ki, vagy inkáb erősödik meg, amivel néha még a látóknál is jobban tudják leképezni a valóságot. Így igaz. Ez az 5. pont kicsit zavaros. Átgondolnád még egyszer? Szem mást akartál írni, mert hol van köze egy vak ember, vagy bárki a valóságához az, hogy mások látják őt?
4. Idézet: <table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;">Eredeti szerző EUHun
Amikor megpróbálsz megismerni egy általad, nem ismert jelenséget, tárgyat, akkor úgy írod, le hogy:
- "olyan mint egy..."
- "hasonló mint..."
</td> </tr> </tbody></table>
Attól füg. Egy műszaki beállítottságú ember azonnal a méreteivel kezdené. Egy festő a színével. Van az is, aki összehasonlít, persze, de van, aki leírja, amit lát. Ez teljesen egyéni, nem érdemes általánoságokban gondolkodni ebben.
5.Idézet: <table border="0" cellpadding="6" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td class="alt2" style="border: 1px inset ;">Eredeti szerző EUHun
Miért van ez? Mert az agy csak úgy tud értelmezni valami újat, ha van valami viszonyítási alapja. Ha nincs, akkor ez számára nem létezik.
</td> </tr> </tbody></table>
Jelzem, nem az agy az, amelyik döntéseket hoz, összehasonlításokat végez, mint írtam előbb. De oké, legyen. Akkor ezt a kijelentésedet légy kedves bizonyítani.
1. Nem. Én a kvantumitásról beszéltem, az alapján, csak azt látod, amit az agyad értelmezni tud, és ezt csak úgy tudja, amihez hasonlóval vagy vélt értelemben hasonlóval találkoztál.Ha az agyad ezekhez a megélt és látott és tapasztalt dolgokhoz, fogalmakhoz, tudja kötni az új ismeretet (ismeretlen tárgy, megmagyarázhatlan események láncolata), akkor fel is tudja dolgozni. Gondolom Te is láttál, már olyan képet, amit nem ismertél fel, de ha valaki elkezdi magyarázni, hogy mi van a képen akkor Te is felismerni véled. A magyarázó, körbe írta az Ő fogalmával, a saját szavaival a képen látható dolgot (bár nem a legjobb példa, de szerintem a leginkább közérthető).
2. Kérdezem, miért nem az agy az ami meghatározza a valóságot? Az agy egy számítógép, de egyben egy mérőműszer is, és egy adatfeldolgozó központ és egy dekódoló is egyszerre. Az igaz, hogy értelmezi a látottakat, az információkat, de ezáltal a valóságot is meghatározza, pontosabban: létrehozza azt, az egyén valóságát a benne eltárolt információk alapján.
3. Az embernek öt érzékszerve van, ha ebből egy kiesik, vagy akár több is (sérült, zavar van a működésében), még mindig marad épp elég, hogy egy valóságot megteremtsen. Ha az összes kiesik, akkor sem szünik meg az egyén létezni, mivel mások érzékelik, de csak az Ő világképükben. Ilyenkor ezek a személyek, mint egy kordináta szerűen, meghatározzák az adott személy helyét térben és időben, de arra nem képessek, hogy meg is teremtsék az adott személy valóságát.
4. Bár érvelésed iagz, de feltennék egy kérdést: A szakember hogyan határozná meg a méretét, a festő a színét? Mindezeket a meghatározási formákat az általuk elsajátított ismeretek alapján teremtenék meg. Azaz van viszonyítási alapjuk, hozzá tudnak kapcsolni fogalmakat. Hogyan írnák le azt a dolgot, amit soha nem láttak még azelőtt: Nagy, kicsi, lapos, sík, ovális, kerek, fekete, fehér, piros, kék. De ezeket az elsajátított ismereteik alapján tennék.
Hogyan, próbálnál, nekem elmagyarázni egy ilyen térgemometriai alakzatot, egy olyan személynek aki, még soha nem látott ilyet?
(Amúgy ez egy forgó 24 cellás hipertest 3D-s vetülete.)
Próbáld meg elmagyarázni. (Amúgy ez négydimenziós térgeometria)
Nem fog menni, mivel egy hipertestnek van van egy általunk nem látható tartománya. Még egy kérdés: Ha megjelenne előtted egy ilyen test, egyáltalán látnád-e, érzékelnéd-e? Valószínűleg a 3 dimenziós kivetülését, de nem azt látnád ami valójában. Az agyad nem érzékelné a teljes valóját.
5. Akkor mi hozza meg a döntéseinket, mi végzi el az összehasonlításokat, ha nem az agyunk? Jelzem: "a szívemre hallgattam" és hasonló kijelentéseink inkább irodalmi jellegüek, de ha tudományosan akarjuk megközelíteni őket akkor valahogy így tenném. Az érzelmeink, vegyianyagok interakciója , kémiai rekaciók, amelyet az agyunk szabályoz, értelmez, feldolgoz és raktároz. mikor döntést kell hoznunk, akkor ezen elraktározott információk alapján analizál, szimulációt végez (alternatívákat dolgoz ki egy eseményre és annak valószínűsíthető kimenetelére). Ezen szimulált és valószínűsíthető végkifejletek alapján, hozzuk meg a döntéseinket.