Érdekességek a történelemből

Lovakkal, emberekkel vontatott hajók

A gőzhajók elterjedéséig a különféle mezőgazdasági termékek és egyéb áruk nagy részét teherhajókkal szállították hazánkból nyugatra, elsősorban az osztrák tartományokba. A Duna sodrásával szemben csak lovakkal vagy emberi erővel lehetett boldogulni. Egy átlagos hajó vontatásához mintegy negyven lóra volt szükség, a part mentén pedig járható utakra. Az utakon sokszor nehezen lehetett haladni, ráadásul nem voltak összefüggőek, egyes pontokon a vontatók kénytelenek voltak átkelni a túlsó partra, ami megnövelte a szállítási időt. Pestről egy megrakott hajó három-négy, a Bácskából hat hét alatt jutott el Bécsbe.
A lovak által vontatott teherhajók évtizedekig együtt szelték a Duna vizét a gőzhajókkal, és csak az 1860-as évek elejére koptak ki a közlekedésből.Az Első Dunai Gőzhajózási Társaság 1830-ban helyezte üzembe első dunai hajóját, amely jelentősen lerövidítette a szállítás időtartamát. Az 1840-es években a Pest-Bécs út megtételéhez már elegendő volt negyven óra, ténylegesen három-négy nap, mert a hajók éjszakára kikötöttek. A visszaút 12-14 órát vett igénybe

.Deszki hajóvontatók
1777013716134.png
 
Rákóczi újratemetése

Rákóczi 1735-ben halt meg Rodostóban. Kívánsága szerint anyja, Zrínyi Ilona mellé temették el az isztambuli galatai jezsuita templomban, a szívét pedig a Párizs közelében fekvő Grosbois-ba vitték. Ünnepélyes újratemetésére 1906. október 29-én került sor.
Ferenc József a magyarság régi óhaját teljesítette, amikor 1904. április 18-i leiratában utasította Tisza István miniszterelnököt, hogy foglalkozzon a fejedelem hamvai hazaszállításának kérdésével, és tegyen javaslatot a lebonyolításra. E gesztus a királynak nem jelentett politikai kockázatot, a népszerűségét viszont növelte.
A Thaly Kálmán által vezetett öttagú bizottság nemcsak Rákóczi hamvait hozza haza Törökországból, hanem fia, József, anyja, Zrínyi Ilona, továbbá gróf Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós, gróf Esterházy Antal és gróf Thököly Imre koporsóját is. A különvonatot előkelőségek népes tábora fogadta Orsován, s amerre a szerelvény elhaladt, mindenütt tömegek tisztelegtek előtte.
Ekkorra az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot elítélő 1715-ös határozatot.
Október 28-án reggel fél kilencre ért be a vonat a Keleti pályaudvarra. A koporsókat gyászhintókra helyezték, amiket díszmagyart öltött előkelőségek és a fejedelem korát megjelenítő díszmenet kísért a város szívébe. Rákóczit és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel. Mindkét helyen gyászmisét tartottak, majd a hamvakat visszavitték a pályaudvarra. Hivatalosan e napon lett a Kerepesi út belvárosi szakaszának neve Rákóczi út, a Csömöri úté pedig Thököly út.
Másnap Thököly koporsóját Késmárkra, Rákóczi és társai földi maradványait pedig a kassai székesegyházba szállították, s a temetésük még aznap megtörtént.

Fortepan - A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító hintó a Váci körúton (Károly körút) a bazilika felé halad. Ravatala a bazilikában:

1777352048502.png 1777352124563.png
 
942. A magyar portyázó sereg legyőzi a muszlim helyőrség (a mai Saint-Tropez térsége), Fraxinetum haderejét. 942-ben a magyarok egy különösen messzire vezető hadjáratot hajtottak végre: a korabeli arab és latin források szerint Nyugat-Európán keresztül egészen az Ibériai-félszigetig jutottak, vagyis a mai Spanyolország területére is betörtek. Ez a kalandozó hadjáratok egyik legdélebbi és legkülönösebb vállalkozása volt. A hadjárat egyik legérdekesebb mozzanata, hogy a magyarokról muszlim források is beszámoltak.
1779276481577.png
 
Cseke Lajosnak van egy érdekes tortenelmi regenye pontosabban trilogiaja a Kárpátok farkasai.
Egyx szinte egyatalan nem ismert dologrol ir benne, arrol hogy a Székelyek egyes csoportja a karpat medenceben, tortenetesen még a dunantulon is fellelhetoek voltak.

A fohos az erdelyi sobanyakbol az itt leirt modon szallitott sót.

A konyvet érdemes elolvvani. Nagy benne a náció keveredés :)
A fohose egy portyazo viking - akit fejbevertek egy akcioban és erdélyben ragadt - fia, Kemend nevet nyerte el a székelyek kozott
 
A pozsonyi győzelem mellett talán a brentai győzelem a legjelentősebb a honfoglalást követő időkből.
Berengár itáliai király uralkodása idején került sor a magyarok első jelentős itáliai hadjáratára. Az itáliai trónért folyó küzdelmek során ellenfelei kapcsolatba kerültek a magyarokkal, akik 899-ben nagy sereggel törtek be Észak-Itáliába. Berengár erős hadsereget gyűjtött ellenük, és megpróbálta megállítani előrenyomulásukat. A magyarok békét ajánlottak, de a király ezt visszautasította. Ezután a magyarok színlelt visszavonulással csapdába csalták az üldöző itáliai sereget. A Brenta folyó mellett vívott csatában döntő vereséget mértek Berengár hadára. A győzelem után a magyarok végigportyázták Észak-Itália jelentős részét, és nagy zsákmányra tettek szert. A vereség meggyengítette Berengár tekintélyét, ezért később kénytelen volt egyezségre törekedni a magyarokkal. A magyar hadjárat a kalandozások korának egyik legnagyobb katonai sikere lett. A brentai győzelem hosszú időre megalapozta a magyar harcosok hírnevét Európában.
Ma van Berengár névnapja
1779817606094.png
 
Cseke Lajosnak van egy érdekes tortenelmi regenye pontosabban trilogiaja a Kárpátok farkasai.
Egyx szinte egyatalan nem ismert dologrol ir benne, arrol hogy a Székelyek egyes csoportja a karpat medenceben, tortenetesen még a dunantulon is fellelhetoek voltak.

A fohos az erdelyi sobanyakbol az itt leirt modon szallitott sót.

A konyvet érdemes elolvvani. Nagy benne a náció keveredés :)
A fohose egy portyazo viking - akit fejbevertek egy akcioban és erdélyben ragadt - fia, Kemend nevet nyerte el a székelyek kozott
Szekelyeket határörzöként telepitettek Pl. Bukovinába.
 
Oldal tetejére