Évfordulók kapcsán

Teleki Blanka




162 éve e napon bezárta kapuit Teleki Blanka leánynevelőintézete

Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848 végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található.



fogságban

Újév napja

ÚJÉV 2011

A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor
Kiskőrös 1822 december 31. vagy 1823 január 1.





„Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában".


AZ APOSTOL

I.

Sötét a város, ráfeküdt az éj,
Más tájakon kalandoz a hold,
S a csillagok behunyták
Arany szemeiket.
Olyan fekete a világ,
Mint a kibérlett lelkiismeret.


Egyetlenegy kicsiny fény
Csillámlik ott fönn a magasban
Bágyadtan s haldokolva,
Mint a beteg merengőnek szeme,
Mint a végső remény.

Padlásszobának halvány mécse az.
Ki virraszt ott e mécs világa mellett?
Ki virraszt ott fönn a magasban?
Két testvér: a nyomor és az erény!

Nagy itt, nagy itten a nyomor,
Alig hogy elfér e kicsiny szobában.
Kicsiny szobácska, mint a fecskefészek,
S a fecskefészeknél nem díszesebb.
Kietlen, puszta mind a négy fal,
Azaz hogy puszta volna, ha
Ki nem cifrázta volna a penész,
S csikosra nem festette volna az
Eső, mely a padláson át befoly...
Aláhuzódik az
Eső vastag nyoma,
Mint gazdagok lakában
A csengetyűzsinor.
A lég olyan nyomasztó
A sóhajoktól s a penész szagától!
A nagy urak kutyái tán,
Amelyek jobb tanyához szoktanak,
Eldöglenének e helyen.
Fenyőfaágy, fenyőfaasztal,
Mely a zsibvásáron sem kelne el,
Az ágy lábánál egy vén szalmazsák
S az asztal mellett egy pár szalmaszék
S az ágy fejénél egy szuette láda,
Ez a szobának minden bútora.
Kik laknak itten?
A lámpa fáradt pislogása mellett
Küzd a homály és fény... az alakok
Mint álomképek el vannak mosódva
S a félsötétben félig rémlenek.
A mécs világa csalja a szemet?
Vagy e födél alatt lakók mind
Oly halványak valóban,
Oly kísértetszerűek?
Szegény család, szegény család!



Székely Bertalan illusztráció

Diószegi Sámuel (Diószeghi Sámuel) Debrecen 1761 január 5.
református lelkész

Leghíresebb művét, az 1807-re elkészült Magyar Füvészkönyvet, mely többnyire hazai növényfajokat ismertet, sógorával, Fazekas Mihállyal együtt írta. A könyv magyar nyelven tette közismertté Linné rendszerét, és megteremtette a leíró növénytan, valamint az alaktan magyar szaknyelvét. Számos ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először, illetve a nyelvújítás keretében több új nevet alkottak. Írás közben született meg a debreceni füvészkert kialakításának gondolata is. 1807-ben a debreceni magisztrátus a mai Déri Múzeum helyén lévő Pap-tava mocsaras területet jelölte ki a kert céljaira. A Füvészkert végül is 1840-ben készül el a Református Kollégium természetrajz szakos professzora, Kerekes Ferenc (1784-1850) szervező munkájának eredményeként, s a Déri Múzeum építésének kezdetéig (1926) maradt fenn.
A gyógynövényekről szóló munkája Orvosi füveskönyv címen 1813-ban jelent meg, melyben a magyar orvosi nyelv fejlesztésére törekedett.
Élete jelentős részét Debrecen töltötte, a halál is ott érte 1813. aug. 2-án.

Január 6. az év 6. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 359 (szökőévekben 360) nap van hátra.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért

Beszúrt információm:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Január_6.
webhelyről származnak.

Mindenkinek szép karácsonyfa-bontást kívánok!

247 éve történt

1764. január 7-én leverték a madéfalvi felkelést


A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem a székelyek csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764- ben, Mária Terézia uralkodása alatt.
A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenáltak a székely ezredek erőszakos felállításának, ami megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinakMádéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, az ortodox karácsony másnapján, akárcsak később Nagyenyeden vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 400 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.









Mádéfalva Emlékmű

1634.01.17 - 377 éve történt

E napon halt meg Szenci Molnár Albert Kolozsvárt.





Apja elszegényedése miatt saját erejéből végezte tanulmányait. Győrben, Göncön, majd Debrecenben tanult. Éppen akkor volt Göncön, Károlyi Gáspár környezetében, amikor kinyomtatták itt az első teljes magyar nyelvű Bibliát. 1590-ben egyetlen garas nélkül németországi tanulmányútra indult, kezdetét vette több évtizedes vándorélete, amelynek nagyobbik fele két kisebb megszakítással Németországban telt.
Először Wittenbergbe ment, mint a protestáns magyar diákok többsége, majd innen Heidelbergbe, a német kálvinisták leghíresebb egyetemére. Tanulmányait azután Strassburgban folytatta, ahol magas színvonalú nyelvi-filológiai képzésben részesült, de mint kálvinistát a lutheránusok csakhamar elüldözték. 1596-ban bejárta Svájcot, végiglátogatta a kálvinista városokat, s három hónapos utazást tett Itáliában. Az év végén visszagyalogolt Heidelbergbe, ahol pestis pusztított, és bár mindenki menekült, ő maradt, és szörnyű nyomorúság közepette tanult tovább.
1599-ben hazalátogatott, végigkóborolta fél Magyarországot, hogy pártfogókat keressen irodalmi és tudományos terveihez. Bár sikerült polgároktól és főnemesektől némi pénzt összegyűjtenie, úgy érezte Németországban jobbak a kilátásai, és visszatért ide. Egy-egy félévet eltöltött még a heidelbergi és a herborni főiskolán, továbbra is nyomorogva, majd 1603-ban egy időre a Nürnberg melletti Altdorfban telepedett le, és itt fél év alatt elkészítette latin-magyar és magyar-latin szótárát, amelyet Rudolf császárnak ajánlott. Személyesen be is mutatta neki Prágában, és ez alkalommal Kepler, a nagy csillagász is fogadta.
Szenczi életének fő műve az 1603-ban készült latin magyar szótár, amelyet személyesen adott át Rudolf királynak Prágában, ahol egyébként Keplerrel is megismerkedett. Később Móric hesseni fejedelem udvarában, majd Bethlen Gábor pártfogoltjaként élt. 1626-tól haláláig pedig Kolozsváron lakott. Híres latin-magyar szótára nyitotta meg az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé. A szótárt a XIX. század közepéig használták. Írt egy latin nyelvű magyar nyelvtant is. 1607. évi teljes zsoltárfordítása addigi munkásságának betetőzése volt. A 150 zsoltárt 130 dallamra szervezte, kb. ugyanennyi versformára, gazdag rímeléssel. Ezzel a réji magyar költészet formailag egyik legmagasabban poétizált életművét hozta létre. Kiadott egy javított Károlyi bibliát, lefordította Kálvin Institucióját, a Heidelbergi Kátét.
Megjelentette az átdolgozott Vizsolyi Bibliát.
Zsoltárai egyike a legtöbbször kiadott magyar nyelvű könyveknek.




Sírja a Házsongárdi temetőben



Szenc emlékmű (Szlovákia)

Szent Margit

740 éve, 1271. január 18-án halt meg Árpád-házi Szent Margit magyar királylány, domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya.

"Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye." Múlt-kor

Szent Piroska

Mrs Tanár írta:

740 éve, 1271. január 18-án halt meg Árpád-házi Szent Margit magyar királylány, domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leánya.



Szent Piroska Árpád-házimagyar királylány, Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László magyar király elsőszülött leánya,1104-től a bizánci császár felesége.
A konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója. Mozaikképe a Hagia-Sophia -székesegyházban látható. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgiaszerint augusztus 13-án tartják emléknapját.
Kultuszát a római és görög katolikus egyház is átvette; ugyancsak szentjei közé sorolja.

Kattints a kibontásához...

-1457 január 24 Hunyadi Mátyás királlyá választása
-1877 Becher Ádám mérnök születésnapja/vízszabályozás fűződik a nevéhez/

érdekes napok

Fekete István

Megszületett Fekete István, író, a Tüskevár szerzője.


Fekete István (Gölle, 1900.01.25.– Budapest, 1970.06.23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.



Az irodalmi életben sem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt. Az Akadémiai Kiadó 1965-ben megjelent Magyar irodalmi lexikon I-III. kötetéből az alábbi tényeket kihagyták:
- Egyik versét már 14 éves korában közölte a Zászlónk című, népszerű ifjúsági folyóirat;
- 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban;
- 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét;
- 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét;
- 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét;
- 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett;
- Az 1940-es évek elején az egyik legkeresettebb és legsikeresebb magyar író volt;
- Csí című könyve 1942-ben megjelent német nyelven;
- 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül);
- A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított.
- Fogyatékkal élt, miután egyik szemét és fél veséjét elvesztette az Andrássy út 60-ban történt vallatása után, ahova Zsellérek című regényében írtak miatt vitték.

nagyon tetszett.

A kenu mindig érdekelt.

18 éve halt meg

Mensáros László Budapest, 1993. február 7.-én magyar színész, színházi rendező; koncepciós per elítéltje. Anyai nagyapja dr. Springer Ferenc az FTC alapító elnöke.



Sírja a Farkas réti temetőben