A Tusnádfürdőn megtartott 32. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos csúcspontjaként várta a közönség és a nagyvilág Orbán Viktor beszédét.
Orbán szavainak fókuszában a várt módon előkerültek a kormányzati politikában gyakran ismételt erős, részrehajló kijelentések a világgazdaság alakulásáról, az Európai Unióról, az ország demográfiai problémáiról vagy épp az LMBTQ-ról.
Ahogy tavaly, úgy a miniszterelnök beszédére idén is érkeztek román zászlós nacionalista demonstrálók, amelyre Orbán Viktor velősen csak annyit reagált: „román hadakon keresztül érkeztünk meg ide”, majd hozzátette: fogadóbizottságnak tartja őket, akik a román ortodoxiával segíthetik a kereszténység védelmét.
A miniszterelnök a beszéde elején ismertette a román külügy kéréseit, nevezetesen, hogy ne beszéljen többek közt a román érzékenységet sértő dolgokról, nemzeti szimbólumokról, kollektív kisebbségi jogokról, nem létező romániai területi egységekről. Erre úgy vágott vissza, Erdélyről és Székelyföldről ők sosem mondták, hogy román területi egységek lennének.
Kérték, hogy ne tüntesse fel rossz színben a beszédében a nyugati értékeket - erre ugyanis számítani lehetett a korábbi nyilatkozatok és az aktuális történések alapján. Ő pedig beszédes módon azzal reagált erre, hogy szerinte a nyugati értékeket, a migrációt vagy az LMBTQ-t nem kell rossz színben feltüntetni, hiszen azok maguktól is rossz színben tűnnek fel. Elmondta azt is, Magyarország támogatja Románia schengeni tagságát, az új román miniszerelnököt pedig üdvözli, és megjegyezte, Marcel Ciolacu a 20. román kormányfő az ő magyarországi hivatalba lépése óta.
A világpolitikai fejtegetés sem maradhatott ki a beszédből. Elmondta, a világ erőegyensúlyát Kína mozdította el több évtized után. „Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van” - jelentette ki, miközben kifejtette, hogy a korábbi amerikai dominancia helyett ma már két Nap van az égen, Kína vezetésével pedig Ázsia is újra felemelkedhet a nyugat fénykora előtti magaslatokba, hiszen a világpolitikában nem léteznek állandó győztesek vagy vesztesek.
Vészjósló kijelentést tett, mely szerint "napról napra haladunk az összeütközés felé", ahogy az Egyesült Államok szembesül a második helyre süllyedéséről, és közben Kínáról sok rosszat feltételez. Emiatt úgy vélte, közel a háború, a nagyhatalmak összeütközése, ami akkor kerülhető el, ha a vezető nagyhatalmak elfogadják ezt a gazdasági helyzetet.
Az Európai Uniót ezzel szemben egy kiöregedett bokszolóhoz hasonlította. Szerinte az Unió gazdag, de gyenge, és úgy véli, a kontinensen kívül 7 milliárd ember vágyik még a nyugati életszínvonalra, ő pedig bekerítve érzi magát. Szóba hozta természetesen az Oroszországgal szemben hozott szankciókat is, mivel szerinte illúzió lenne leválasztani az orosz gazdaságot az Unióéról, ám utóbbi elveszítheti versenyképességét így, utalva a rekordmagas inflációra is. Azt állította, a nagyvállalatok tényszerűen nem akarnak kivonulni Oroszországból, az ukránok "szegény kicsi magyar OTP" elleni szabályozásait pedig a hungarofóbia megnyilvánulásának titulálta.
A föderalisták és a szuverenisták küzdelméről beszélt. A V4-ek összefogását illetően kijelentette, a csehek átálltak, a szlovákok is billegnek, így csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki az eredeti álláspontjuk mellett. Úgy véli, Olaszországban, Ausztriában, de a választások függvényében még Spanyolországban is lehetnek számára biztatónak tartott jelek.
Magyarország helyzetéről is hosszan kifejtette álláspontját a miniszterelnök, aki kijelentette, a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, amely az EU liberális, egyénközpontú alapdokumentumaival szemben a közös egységből indul ki, a saját közösségből, kultúrából, nyelvből, hiszen az élet legfontosabb dolgait egyedül nem lehet megszerezni - fejtegette. Az alkotmány lényegének tartja azt, hogy megerősíti a határokat, és az ember férfi-női mivoltát is.
Már nemcsak 2030-ig, de 2040-ig szóló terveket is említett Orbán, aki egyébként úgy véli, időarányosan jól áll az ország a célokkal, a gazdaság összteljesítménye pedig a 13 éve alatt megháromszorozódott. A jelenlegi évtized céljának tartja a magyar GPD 80-ról 160 ezer milliárd forintra emelkedését 2030-ra, az energiafüggőség csökkenését, sőt, a villamosenergia-import kényszerének megszüntetését. Arról is említést tett egyébként később, örülnünk kell, hogy a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik Dél-Korea, Kína és Japán - a hasznot, az erősödést, a magas életszínvonalat látja ebben.
Két akadályt említett a gazdasági célok elérésében, az egyik a Covid-járvány volt, majd a háború jött. Jövő nyárra tud szerinte visszatérni a gazdaság az útra, de már a júniusi EP-választásokra is a megfelelő pályára érkezést reméli, hogy a jövő évi Tusványoson már 2040-es tervekről beszélhessen.
Beszélt arról, hogy ötszörösére emelték az oktatás támogatását a határon túli magyarok körében, hogy tízszer annyi forrás érkezik a határontúli magyarokhoz, mint 2010-ben, és arról, hogy óriási egyetemfejlesztés zajlik, hogy a magyar egyetemek a világ első öt százalékában legyenek. Értékelte a hazai családpolitika helyzetét is, az erőforrások ellenére ugyanis a népesedési ráta a várt 2,1 helyett 1,5, ami azt jelzi, nagy bajban vagyunk - fogalmazott.
Amit pedig összegzésként kiemelt: észnél kell lenni a nagy világügyekben, összeköttetéseket építeni a világgazdaságban, harcolni az uniós vitákban, kitartani a szellemi ügyekben, valamint állhatatosnak maradni a nemzetegyesítési célokban.
Nemrégiben elkészült a Hintalovon Alapítvány 2022-es gyermekjogi jelentése, amely szomorú képet fest a magyar gyerekek helyzetéről.
Tamás Katalin
Orbán szavainak fókuszában a várt módon előkerültek a kormányzati politikában gyakran ismételt erős, részrehajló kijelentések a világgazdaság alakulásáról, az Európai Unióról, az ország demográfiai problémáiról vagy épp az LMBTQ-ról.
Orbán Viktor 2023-as beszéde a Tusványoson
Ahogy tavaly, úgy a miniszterelnök beszédére idén is érkeztek román zászlós nacionalista demonstrálók, amelyre Orbán Viktor velősen csak annyit reagált: „román hadakon keresztül érkeztünk meg ide”, majd hozzátette: fogadóbizottságnak tartja őket, akik a román ortodoxiával segíthetik a kereszténység védelmét.
A miniszterelnök a beszéde elején ismertette a román külügy kéréseit, nevezetesen, hogy ne beszéljen többek közt a román érzékenységet sértő dolgokról, nemzeti szimbólumokról, kollektív kisebbségi jogokról, nem létező romániai területi egységekről. Erre úgy vágott vissza, Erdélyről és Székelyföldről ők sosem mondták, hogy román területi egységek lennének.
Kérték, hogy ne tüntesse fel rossz színben a beszédében a nyugati értékeket - erre ugyanis számítani lehetett a korábbi nyilatkozatok és az aktuális történések alapján. Ő pedig beszédes módon azzal reagált erre, hogy szerinte a nyugati értékeket, a migrációt vagy az LMBTQ-t nem kell rossz színben feltüntetni, hiszen azok maguktól is rossz színben tűnnek fel. Elmondta azt is, Magyarország támogatja Románia schengeni tagságát, az új román miniszerelnököt pedig üdvözli, és megjegyezte, Marcel Ciolacu a 20. román kormányfő az ő magyarországi hivatalba lépése óta.
A világpolitikai fejtegetés sem maradhatott ki a beszédből. Elmondta, a világ erőegyensúlyát Kína mozdította el több évtized után. „Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van” - jelentette ki, miközben kifejtette, hogy a korábbi amerikai dominancia helyett ma már két Nap van az égen, Kína vezetésével pedig Ázsia is újra felemelkedhet a nyugat fénykora előtti magaslatokba, hiszen a világpolitikában nem léteznek állandó győztesek vagy vesztesek.
Vészjósló kijelentést tett, mely szerint "napról napra haladunk az összeütközés felé", ahogy az Egyesült Államok szembesül a második helyre süllyedéséről, és közben Kínáról sok rosszat feltételez. Emiatt úgy vélte, közel a háború, a nagyhatalmak összeütközése, ami akkor kerülhető el, ha a vezető nagyhatalmak elfogadják ezt a gazdasági helyzetet.
Az Európai Uniót ezzel szemben egy kiöregedett bokszolóhoz hasonlította. Szerinte az Unió gazdag, de gyenge, és úgy véli, a kontinensen kívül 7 milliárd ember vágyik még a nyugati életszínvonalra, ő pedig bekerítve érzi magát. Szóba hozta természetesen az Oroszországgal szemben hozott szankciókat is, mivel szerinte illúzió lenne leválasztani az orosz gazdaságot az Unióéról, ám utóbbi elveszítheti versenyképességét így, utalva a rekordmagas inflációra is. Azt állította, a nagyvállalatok tényszerűen nem akarnak kivonulni Oroszországból, az ukránok "szegény kicsi magyar OTP" elleni szabályozásait pedig a hungarofóbia megnyilvánulásának titulálta.
A föderalisták és a szuverenisták küzdelméről beszélt. A V4-ek összefogását illetően kijelentette, a csehek átálltak, a szlovákok is billegnek, így csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki az eredeti álláspontjuk mellett. Úgy véli, Olaszországban, Ausztriában, de a választások függvényében még Spanyolországban is lehetnek számára biztatónak tartott jelek.
Magyarország helyzetéről is hosszan kifejtette álláspontját a miniszterelnök, aki kijelentette, a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, amely az EU liberális, egyénközpontú alapdokumentumaival szemben a közös egységből indul ki, a saját közösségből, kultúrából, nyelvből, hiszen az élet legfontosabb dolgait egyedül nem lehet megszerezni - fejtegette. Az alkotmány lényegének tartja azt, hogy megerősíti a határokat, és az ember férfi-női mivoltát is.
Már nemcsak 2030-ig, de 2040-ig szóló terveket is említett Orbán, aki egyébként úgy véli, időarányosan jól áll az ország a célokkal, a gazdaság összteljesítménye pedig a 13 éve alatt megháromszorozódott. A jelenlegi évtized céljának tartja a magyar GPD 80-ról 160 ezer milliárd forintra emelkedését 2030-ra, az energiafüggőség csökkenését, sőt, a villamosenergia-import kényszerének megszüntetését. Arról is említést tett egyébként később, örülnünk kell, hogy a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik Dél-Korea, Kína és Japán - a hasznot, az erősödést, a magas életszínvonalat látja ebben.
Két akadályt említett a gazdasági célok elérésében, az egyik a Covid-járvány volt, majd a háború jött. Jövő nyárra tud szerinte visszatérni a gazdaság az útra, de már a júniusi EP-választásokra is a megfelelő pályára érkezést reméli, hogy a jövő évi Tusványoson már 2040-es tervekről beszélhessen.
Beszélt arról, hogy ötszörösére emelték az oktatás támogatását a határon túli magyarok körében, hogy tízszer annyi forrás érkezik a határontúli magyarokhoz, mint 2010-ben, és arról, hogy óriási egyetemfejlesztés zajlik, hogy a magyar egyetemek a világ első öt százalékában legyenek. Értékelte a hazai családpolitika helyzetét is, az erőforrások ellenére ugyanis a népesedési ráta a várt 2,1 helyett 1,5, ami azt jelzi, nagy bajban vagyunk - fogalmazott.
Amit pedig összegzésként kiemelt: észnél kell lenni a nagy világügyekben, összeköttetéseket építeni a világgazdaságban, harcolni az uniós vitákban, kitartani a szellemi ügyekben, valamint állhatatosnak maradni a nemzetegyesítési célokban.
Nemrégiben elkészült a Hintalovon Alapítvány 2022-es gyermekjogi jelentése, amely szomorú képet fest a magyar gyerekek helyzetéről.
Tamás Katalin
