Az Egyesült Államok novemberben nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiája rendkívül kritikus képet fest Európa jelenlegi helyzetéről, és egyértelműen a patrióta, nemzeti alapú kormányzás felé mutató fordulatot szorgalmaz a kontinensen, miközben átfogó globális stratégiát vázol fel Ázsiától Latin-Amerikáig.
A dokumentum szerint az amerikai tisztviselők eddig túlságosan is a katonai kiadások elégtelenségére és a gazdasági stagnálásra koncentráltak, miközben Európa valódi gondjai ennél sokkal mélyebbek. A kontinens globális GDP-részesedése 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra zuhant, részben azoknak a nemzeti és szupranacionális szabályozásoknak köszönhetően, amelyek aláássák a kreativitást és a szorgalmat.
A stratégia azonban kiemeli: ez a gazdasági hanyatlás eltörpül a civilizációs pusztulás valós és sokkal súlyosabb kilátása mellett. A dokumentum szerint Európát a következő problémák sújtják:
A stratégia külön kitér a demográfiai veszélyre: „Hosszú távon több mint valószínű, hogy néhány évtizeden belül bizonyos NATO-tagok többségükben nem európaivá válnak. Mint ilyen, nyitott kérdés, hogy ugyanúgy tekintenek-e majd helyükre a világban vagy szövetségükre az Egyesült Államokkal, mint azok, akik aláírták a NATO-chartát.”
Az amerikai adminisztráció ellentétben áll azokkal az európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat táplálnak a háborúval kapcsolatban, miközben instabil kisebbségi kormányokban ülnek, amelyek közül sokan a demokrácia alapelveinek lábbal tiprásával fojtják el az ellenzéket.
– állapítja meg a dokumentum, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok aláaknázzák a demokratikus folyamatokat.
Ez stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára, mivel az európai államok nem tudják megreformálni magukat, ha politikai válságban rekednek.
A transzatlanti kereskedelem továbbra is a globális gazdaság és az amerikai jólét egyik pillére. Az európai szektorok a gyártástól a technológián át az energiáig a világ legrobusztusabbjai közé tartoznak.
A dokumentum egyértelművé teszi, hogy Washington ellenzi az „elitvezérelt, antidemokratikus korlátozásokat az alapvető szabadságjogokat illetően” Európában, az anoglszász világban és a demokratikus világ többi részén, különösen a szövetségesek körében.
Európai önállóság, NATO-bővítés, stabilitás
Trump új globális standardot állított be a Hague Commitmenttel, amely szerint a NATO-országoknak GDP-jük 5 százalékát kell védelemre költeniük – ezt a NATO-szövetségesek elfogadták, és most teljesíteniük kell. Ez radikális emelés a korábbi 2 százalékos célhoz képest. A dokumentum szerint Washington széles körű Európa-politikájának a következőkre kell összpontosítania:
A stratégia részletesen foglalkozik Kínával is. Kína Amerikába irányuló közvetlen exportja GDP-jének 4 százalékáról 2 százalékára csökkent, Peking alkalmazkodott a helyzethez. Kína exportja az alacsony jövedelmű országokba 2020 és 2024 között megduplázódott, és továbbra is közvetítő országokon keresztül, többek között Mexikón át juttatja be áruit az amerikai piacra.
Az Egyesült Államok célja, hogy 30 billió dolláros gazdaságát a 2030-as években 40 billió dollárra növelje, megőrizve pozícióját a világ vezető gazdaságaként.
Különös figyelmet szentel a dokumentum Tajvannak, amely nemcsak a félvezetőgyártás világelsője, hanem stratégiai jelentőségű: közvetlenül hozzáférést biztosít a Második Szigetlánchoz, és két különálló hadszíntérre osztja Északkelet- és Délkelet-Ázsiát. Mivel a globális hajóforgalom egyharmada évente a Dél-kínai-tengeren halad át, egy tajvani konfliktus megelőzése kiemelt prioritás.
A stratégia bejelenti a Monroe-doktrína újraérvényesítését a Trump-kiegészítéssel (Trump Corollary), amely szerint az Egyesült Államok visszaszerzi elsőbbségét a nyugati féltekén. Ez konkrét lépéseket foglal magában:
A stratégia szerint a kompetencia Amerika egyik legnagyobb civilizációs előnye, amelynek elpusztítása a nemzet védtelenségéhez vezetne.
A dokumentum világossá teszi, hogy Washington célja egy olyan Európa segítése, amely képes korrigálni jelenlegi pályáját. Ehhez erős Európára van szükség, amely együtt tud működni Amerikával a sikeres versengésben, és közösen meg tudják akadályozni, hogy bármely ellenség uralja Európát.
Molnár Szabina
A dokumentum szerint az amerikai tisztviselők eddig túlságosan is a katonai kiadások elégtelenségére és a gazdasági stagnálásra koncentráltak, miközben Európa valódi gondjai ennél sokkal mélyebbek. A kontinens globális GDP-részesedése 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra zuhant, részben azoknak a nemzeti és szupranacionális szabályozásoknak köszönhetően, amelyek aláássák a kreativitást és a szorgalmat.
Civilizációs pusztulás?
A stratégia azonban kiemeli: ez a gazdasági hanyatlás eltörpül a civilizációs pusztulás valós és sokkal súlyosabb kilátása mellett. A dokumentum szerint Európát a következő problémák sújtják:
- Az Európai Unió és más szupranacionális szervezetek olyan tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és a szuverenitást.
- Olyan migrációs politikák, amelyek átformálják a kontinenst és konfliktusokat generálnak.
- A szólásszabadság cenzúrája és a politikai ellenzék elfojtása.
- Zuhanó születési arányok.
- A nemzeti identitások és önbizalom elvesztése.
A stratégia külön kitér a demográfiai veszélyre: „Hosszú távon több mint valószínű, hogy néhány évtizeden belül bizonyos NATO-tagok többségükben nem európaivá válnak. Mint ilyen, nyitott kérdés, hogy ugyanúgy tekintenek-e majd helyükre a világban vagy szövetségükre az Egyesült Államokkal, mint azok, akik aláírták a NATO-chartát.”
Békét akarnak, de ez a vágy nem fordul át politikaivá
A stratégia szerint Európa, különösen Németország, az ukrajnai háborúnak köszönhetően paradox módon növelte külső függőségeit. A német vegyipari cégek ma a világ legnagyobb feldolgozóüzemeit építik Kínában, olyan orosz gázt használva, amelyet otthon nem tudnak beszerezni.Az amerikai adminisztráció ellentétben áll azokkal az európai tisztviselőkkel, akik irreális elvárásokat táplálnak a háborúval kapcsolatban, miközben instabil kisebbségi kormányokban ülnek, amelyek közül sokan a demokrácia alapelveinek lábbal tiprásával fojtják el az ellenzéket.
Egy nagy európai többség békét akar, ez a vágy mégsem fordul át politikává
– állapítja meg a dokumentum, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok aláaknázzák a demokratikus folyamatokat.
Ez stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára, mivel az európai államok nem tudják megreformálni magukat, ha politikai válságban rekednek.
Európa létfontosságú az Egyesült Államoknak
A stratégia kulcsfontosságú amerikai érdeknek tartja az ukrajnai ellenségeskedések mielőbbi lezárását az európai gazdaságok stabilizálása, a háború nem szándékolt eszkalációjának vagy kiterjesztésének megelőzése, valamint Oroszországgal a stratégiai stabilitás helyreállítása érdekében. A dokumentum megjegyzi: Trump második ciklusának első nyolc hónapjában nyolc régióban sikerült békét teremteni, bizonyítva a „béke az erő révén” politika hatékonyságát. A dokumentum hangsúlyozza: Európa stratégiailag és kulturálisan létfontosságú marad az Egyesült Államok számára.A transzatlanti kereskedelem továbbra is a globális gazdaság és az amerikai jólét egyik pillére. Az európai szektorok a gyártástól a technológián át az energiáig a világ legrobusztusabbjai közé tartoznak.
– fogalmaz a stratégia. Az amerikai diplomácia ezért továbbra is kiáll a valódi demokrácia, a szólásszabadság és az európai nemzetek egyedi jellegének és történelmének kompromisszummentes ünneplése mellett. Amerika bátorítja politikai szövetségeseit Európában, hogy népszerűsítsék a szellem újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban nagy optimizmusra ad okot.Nem engedhetjük meg magunknak, hogy leírjuk Európát – ez önpusztító lenne
A dokumentum egyértelművé teszi, hogy Washington ellenzi az „elitvezérelt, antidemokratikus korlátozásokat az alapvető szabadságjogokat illetően” Európában, az anoglszász világban és a demokratikus világ többi részén, különösen a szövetségesek körében.
Európai önállóság, NATO-bővítés, stabilitás
Trump új globális standardot állított be a Hague Commitmenttel, amely szerint a NATO-országoknak GDP-jük 5 százalékát kell védelemre költeniük – ezt a NATO-szövetségesek elfogadták, és most teljesíteniük kell. Ez radikális emelés a korábbi 2 százalékos célhoz képest. A dokumentum szerint Washington széles körű Európa-politikájának a következőkre kell összpontosítania:
- Stabilitás helyreállítása: Európán belüli stabilitás és Oroszországgal való stratégiai stabilitás megteremtése.
- Európai önállóság: lehetővé tenni, hogy Európa saját lábára álljon és összehangolt szuverén nemzetek csoportjaként működjön, elsődleges felelősséget vállalva saját védelméért.
- Ellenállás kialakítása: a jelenlegi európai pálya ellenállásának előmozdítása az európai nemzeteken belül.
- Piaci nyitás: európai piacok megnyitása amerikai áruk és szolgáltatások előtt, valamint az amerikai munkavállalók és vállalkozások fair kezelésének biztosítása.
- Közép-Kelet-Európa megerősítése: a közép-, kelet- és dél-európai egészséges nemzetek felépítése kereskedelmi kapcsolatokon, fegyvereladásokon, politikai együttműködésen, valamint kulturális és oktatási csereprogramokon keresztül.
- NATO-bővítés: a NATO örökké bővülő szövetségként való észlelésének megszüntetése, és ennek valóságként való megakadályozása.
- Gazdasági védelem: Európa ösztönzése a cselekvésre a merkantilista túlkapacitás, technológiai lopás, kiberkémkedés és más ellenséges gazdasági gyakorlatok ellen.
Nincs klímaváltozás, nincs Nettó Zéró
A dokumentum élesen fogalmaz az energiapolitikáról: „Elutasítjuk a katasztrofális »klímaváltozás« és »Nettó Zéró« ideológiákat, amelyek olyan nagy károkat okoztak Európának, fenyegetik az Egyesült Államokat, és az ellenfeleinket támogatják.” Az amerikai energiadominancia helyreállítása (olaj, gáz, szén és nukleáris energia területén) kiemelt stratégiai prioritás.A stratégia részletesen foglalkozik Kínával is. Kína Amerikába irányuló közvetlen exportja GDP-jének 4 százalékáról 2 százalékára csökkent, Peking alkalmazkodott a helyzethez. Kína exportja az alacsony jövedelmű országokba 2020 és 2024 között megduplázódott, és továbbra is közvetítő országokon keresztül, többek között Mexikón át juttatja be áruit az amerikai piacra.
Az Egyesült Államok célja, hogy 30 billió dolláros gazdaságát a 2030-as években 40 billió dollárra növelje, megőrizve pozícióját a világ vezető gazdaságaként.
Különös figyelmet szentel a dokumentum Tajvannak, amely nemcsak a félvezetőgyártás világelsője, hanem stratégiai jelentőségű: közvetlenül hozzáférést biztosít a Második Szigetlánchoz, és két különálló hadszíntérre osztja Északkelet- és Délkelet-Ázsiát. Mivel a globális hajóforgalom egyharmada évente a Dél-kínai-tengeren halad át, egy tajvani konfliktus megelőzése kiemelt prioritás.
Célzott bevetés, halálos erő
A stratégia bejelenti a Monroe-doktrína újraérvényesítését a Trump-kiegészítéssel (Trump Corollary), amely szerint az Egyesült Államok visszaszerzi elsőbbségét a nyugati féltekén. Ez konkrét lépéseket foglal magában:
- A globális amerikai katonai jelenlét átcsoportosítása a nyugati féltekére, eltávolodva azoktól a hadszínterektől, amelyek jelentősége az utóbbi évtizedekben csökkent.
- Megerősített parti őrség és haditengerészeti jelenlét a tengeri útvonalak ellenőrzésére és az illegális migráció megakadályozására.
- „Célzott bevetések a határ biztosítására és a kartellek legyőzésére, szükség esetén halálos erő alkalmazásával”, felváltva az elmúlt évtizedek kudarcot vallott, pusztán bűnüldözési megközelítését.
Amerika civilizációs előnye
A dokumentum hangsúlyozza a kompetencia és az érdem fontosságát: „Kiirtjuk a DEI-nek (diverzitás, egyenlőség, befogadás) és más diszkriminatív, versenyellenes gyakorlatoknak nevezett dolgokat, amelyek lerontják intézményeinket, és visszatartanak minket.”A stratégia szerint a kompetencia Amerika egyik legnagyobb civilizációs előnye, amelynek elpusztítása a nemzet védtelenségéhez vezetne.
A dokumentum világossá teszi, hogy Washington célja egy olyan Európa segítése, amely képes korrigálni jelenlegi pályáját. Ehhez erős Európára van szükség, amely együtt tud működni Amerikával a sikeres versengésben, és közösen meg tudják akadályozni, hogy bármely ellenség uralja Európát.
Molnár Szabina
