Szerintem a népszavazás az népszavazás akár ukrajnában akár szerbiában.
Nézzük akkor mi a különbség a Krim annektálása és Koszovó függetlenségi nyilatkozata között:
- A jugoszláv konfliktusnak, más néven jugoszláv háborúnak a NATO,
a konfliktusban nem érintett országok hadseregei vetettek véget.
- Az egykori szocialista országban, Jugoszláviában
Etnikai konfliktusok és háborúk sorozata dúlt, emiatt az ország
több független államra bomlott.
- Koszovóban 2008. február 17-én, tartották a népszavazást a Szerbiától való függetlenségről,
tehát vagy 18-évvel a háborús konfliktus után
- Ezt a lépést számos ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak többsége elismerte.
- 2014 tavaszán Oroszország a nemzetközi jogot megsértve elfoglalta és annektálta az ukrán Krím-félszigetet;
- Oroszország célja nyilván
nem egy etnikai civakodás megfékezése, hanem területszerzés volt.
- Ez olyan mintha a NATO-tag Magyarország a Jugoszláv konfliktust kihasználva területeket csatolt volna el a K&K-ra hivatkozva
- A Krim félsziget Oroszország általi bekebelezése
közvetlen a megszállás után, 2014. március 18-án történt.
- Jogilag nézve,
sem Ukrajna alkotmánya, sem a krími térség alkotmánya nem tette lehetővé a kiválásról szóló népszavazást.
-
A szavazás körülményei ellentmondtak a demokratikus normáknak.
- Oroszország magatartása egyértelmű megsértette Ukrajna meglévő határainak tiszteletben tartásáról szóló 1994-es budapesti memorandumot;
- Az 1975-ös EBEÉ záróokmányt; az 1990-es Párizsi Charta és az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat egyéb elveit...
-
A 2008-ban meghosszabbított orosz-ukrán baráti szerződés is garantálta a területi integritást.
A Krim elrablását nem lehet népszavazásnak nevezni.
- 2014. március 27-én az ENSZ Közgyűlésének 68/262-es határozata
megállapította Ukrajna területi integritását és az Oroszország által kezdeményezett népszavazás érvénytelenségét,
Ukrajna ENSZ tagságával kapcsolatban, némi helyesbítés:
1945 -től mint szovjet tagköztársaságszerepelt az ENSZ listán, csak 1991 óta létezik mint független állam tehát csak 1991 óta vesz részt az ENSZ munkájában
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a szuverenitás elvén alapuló kormányközi szervezet.
Az ENSZ-tagok rendszerint független országok, amelyeket szuverén államként ismernek el.
Igen vannak kivételek és különleges esetek, pl. „nem szuverén hanem függő területek" ilyen:
- Puerto Rico, Francia Polinézia, Gibraltár, Bermuda, Hongkong és Makaó, Palesztin területek, Grönland és Észak-Írország
- Ukrajna és Fehér-Oroszország azonban nem ilyenek, hanem 1945-töl, tehát kezdettöl fogva az ENSZ 51 alapitótagja közé tartozott.
Tudtad, hogy Magyarország:
- 1955. december 14-e óta tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ).
- ENSZ-tagsága az
ország 1956-os Varsói Szerződéshez való csatlakozása és az 1956-os magyar népfelkelés után jött létre.
Magyarország is 1991 óta független Moszkvától, sajnos 2014 óta újra nem.
Ukrajnában azért nincsenek "békefenntartó erők" mert nincs béke, nincs mit fenntartani
Nézzük a békefenntartó erő definícióját:
- A "békefenntartó erő" egy katonai vagy civil személyekből álló csoport,
- amelyet különböző országok vagy nemzetközi szervezetek állítanak össze,
-
annak érdekében, hogy beavatkozzanak konfliktusövezetekben, és békét teremtsenek, fenntartsanak vagy helyreállítsanak.
Ezeket az erőket gyakran olyan régiókba vezénylik, ahol fegyveres konfliktusok vagy polgárháborúk zajlanak, hogy megállítsák a erőszakot, és segítsenek a helyi embereknek.
A békefenntartó erők fő céljai általában:
- A civil lakosság védelme a erőszak és visszaélések ellen.
- Fegyverszüneti megállapodások ellenőrzése.
- Segítségnyújtás a biztonság és rend helyreállításában.
- A párbeszéd előmozdítása a konfliktus résztvevői között a tartós megoldás érdekében.
- Humanitárius segítségnyújtás és támogatás a érintett közösségeknek.
A békefenntartó erők példái közé tartoznak az ENSZ kék sisakjai, akik gyakran különböző részein a világnak jelen vannak annak érdekében, hogy elősegítsék a béke és stabilitás megteremtését.
Én ilyen ujságcikket is láttam:
In einer Ansprache am Dienstag bei der Parlamentarischen Versammlung des Europarats in Straßburg hatte Bundesaußenministerin Baerbock gesagt, man kämpfe „einen Krieg gegen Russland“.
Nyilván nem vagy teljesen otthon a német nyelv használatánál,
egy mellékmondatban nem szoktak hadat üzenni egymásnak az országok.
Továbbá ignorálni próbálod a tényeket, hogy
- a nyugati államok fegyverrel támogatják Ukrajnát az önvédelemhez való jogában, de nem saját csapataikkal
- és hogy
csak az orosz kormány tisztviselői beszélnek hónapok óta arról, hogy Oroszország háborúban áll a Nyugattal
Dmitrij Peszkov-ot, a Kreml szóvivője mondja:
"
Mindent, amit a szövetség és az általam említett fővárosok (Európa és az USA) tesznek, Moszkvában a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekintik"
Ez egy olyan nézet, amely ma már aligha meglepő – de a nyugati kormányokban senki sem fogad el.
Szerintem is azokat a drónokat, himars rakétákat, abrams tankokat műholdakon keresztül kell összehangolni, vezérelni ... az ukránok legyártani sem tuják ezet, se pénzük megvásárolni, se műholdjaik nincsenek, de a kilövőállások valóban Ukrajna területén vannak
Ukrajna támogatása az ENSZ Alapokmányában rögzített egyéni önvédelmi jogának gyakorlásában
Oroszország nemzetközi jogot sértő támadóháborúja ellen, nem teszi Németországot a konfliktus részévé.
Szerintem Ukrajnának joga lenne békefenntartó erőket követelni az ENSZ-töl, mert ha most sikerül Oroszországnak elérnie a célját,
akkor az egyik szomszédját a másik után fogja újra bekebelezni.
Elfelejtettem megjegyezni, hogy
a Jugoszláviából kilépett államok - tudomásom szerint mindegyike - kéri a felvételét az EU-ba, vagy már tag és egyesek a NATO-ba is.
Az orosz-föderációba való újrafelvétel érdekében nem verseng senki Orbánon kívül :)
