A 2016. május 3-án az Országgyűlés elé terjesztett, az új Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvét érintő legújabb módosítás bevezetné a kötelező szülőtartás intézményét.
Az Alaptörvény XVI. cikke a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését fejezi ki annak előírásával, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Ugyanez a kötelezettség a családok védelméről szóló törvényben [2011. évi CCXI. törvény 14. §] is megjelenik, amely szerint „a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani”. A szülőtartás részletes szabályait a Ptk. a rokontartás normái között fogja rendezni, vagyis a szülőtartásra a rokontartás általános szabályai vonatkoznak.
Azonban, ahogy azt az indokolásban kiemelik, a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír az egyéb rokontartási kötelezettséghez képest. Ezért indokoltnak találta a minisztérium az e fajta tartási kötelezettség elmulasztását is másképpen kezelni. A Javaslat bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról – a tartásra köteles gyermek helyett – olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a tényleges tartást nyújtó személy az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.
A Javaslat szerint tehát az olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami-, akár egyházi fenntartású intézmények (nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával) gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.
Az indokolás kiemeli, hogy ez az új szabály független attól az általános szabálytól, amely szerint a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – a szülő egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert.
jogaszvilag
Az Alaptörvény XVI. cikke a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését fejezi ki annak előírásával, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Ugyanez a kötelezettség a családok védelméről szóló törvényben [2011. évi CCXI. törvény 14. §] is megjelenik, amely szerint „a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani”. A szülőtartás részletes szabályait a Ptk. a rokontartás normái között fogja rendezni, vagyis a szülőtartásra a rokontartás általános szabályai vonatkoznak.
Azonban, ahogy azt az indokolásban kiemelik, a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír az egyéb rokontartási kötelezettséghez képest. Ezért indokoltnak találta a minisztérium az e fajta tartási kötelezettség elmulasztását is másképpen kezelni. A Javaslat bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról – a tartásra köteles gyermek helyett – olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a tényleges tartást nyújtó személy az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.
A Javaslat szerint tehát az olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami-, akár egyházi fenntartású intézmények (nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával) gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.
Az indokolás kiemeli, hogy ez az új szabály független attól az általános szabálytól, amely szerint a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – a szülő egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert.
jogaszvilag
